Kortárs színmű

Történelmi dráma két felvonásban

Szerző: Bodnár Dániel

Szent István Társulat, 2017

Sienai Szent Katalin (1347-1380) olasz misztikus, a domonkos harmadrend tagja és egyháztanító, egyike Európa védőszentjeinek. Életét az Egyház megújulásáért és a pápa meg az egymással is versengő városok közötti békéért folytatott munka, imádság és vezeklés töltötte ki. Betegeket, szegényeket ápolt, miközben maga is szüntelenül betegeskedett. A szerző drámájában hitelesen mutatja be Katalin személyét, aki egész életében arra törekedett, hogy mindenkor, a legválságosabb helyzetekben is a szeretet-Isten, Krisztus akaratát teljesítse, s imáival, szenvedéseivel kieszközölje az Úr kegyelmét a bűnösökkel szemben.

Szerző: Visky András

Koinónia Kiadó, 2016

„Visky stilizált víziói az önéletrajzi horror impresszionista értelmezései. A történelmileg erőszakos valóságot a költő meglepően kedves szűrőjén keresztül szemlélhetjük; meglepő a gyöngédség, amivel durva történeteit tolmácsolja. Ha alapját nem egy nagyon is valóságos forradalom igaz történetei jelentenék, a Pornó gyönyörűen sivár orwelliánus hasonmás is lehetne” – írja a Pornó – Feleségem története című drámáról Venus Zarris, a Chicago Stage Review munkatársa. A drámát és öt más, az utóbbi tíz évben született színpadi művet Ki innen címmel adja közre a Koinónia Kiadó. Az erdélyi kortárs dráma meghatározó egyéniségének munkásságára erőteljesen jellemző a családi emlékezet, a közelmúlt traumatikus eseményeinek feldolgozása.

Szerző: Parti Nagy Lajos

Magvető, 2015

Mint azt a kötet címéből is láthatni, alanti drámák átiratok, jelentsen ez bármit a szó szűkebb vagy tágabb értelmében. Annyi biztos, nem fordítások és nem is saját művek. Nem fordítások, hisz műfordító nem húzhat a gondjaira bízott szövegből, pláne nem írhat bele, nem mehet a jelenettel tovább sem a kedve, sem az eredeti mű logikája szerint, nem írhatja, sőt radikálisan nem is hangolhatja át, prózából nem csinálhat verset és fordítva. Hiába, a gúzs az gúzs, a műfaj kötöttfogású. Viszont saját műnek sem ildomos mondani alábbiakat, hisz a cselekmény, a szereplők karaktere és rendszere nem az átirnok, jelen esetben nem az én találmányom hogy mennyire Molire-é, az egy másik és minden fülszövegtől messze vezető kérdés. Meg kell mondjam, én eléggé sajátként gondolok minden átiratomra, mondván, ha maguk a művek nem is, a szöveg az enyém. A magyar szöveg nemcsak nyelvileg, hanem, remélem, szemléletileg is. (Parti Nagy Lajos)

Szerző: Tóth József

OSKAR Kiadó, 2002

„Óvatosan haladunk tovább. A földből sarokfémek bizonyságaként egy ládika hajdanvolt alakja bontakozik ki. A ládikában gyűrűk, hosszú sodort üveghajtűk. Művészi faragásúak a borostyángyűrűk. Egy savariai hölgy ékszerkazettájára bukkantunk. Mellette az urna a hamvakkal. (Ez a sír sokáig kísértett ébren és álmomban.) Végül megírtam a „Fehér galamb" történetét, majd jelenetben feldolgozva Septimius Severus savariai császárrá választását 193-ban, és „Mesél a vasi föld" címmel a megye történetét írtuk színpadra Dr. Horváth Ferenccel, amelyet egy öntevékeny együttes a Múzeum nagytermében bemutatott, majd a megye és a város vezetőinek utasítására megírtuk a Savaria Karnevál forgatókönyvét, amelyet a szombathelyi öntevékeny rendezők „vittek ki az utcára". Savaria Múzeum Régészeti Adattár 1149. Valamint: PANNICULUS Ser.C.No.156., 105.sz.)

Dráma két felvonásban

Szerző: Sárosi István

Szent István Társulat, 2014

A rabbi, a pápa és a sátán - szokatlan, megdöbbentő társítás. Márpedig ezt maga a történelem, az emberiség történetének legsötétebb korszaka nyújtotta az elmúlt században, a mélyen elkötelezett, hívő és tudós római főrabbi, Israel Zolli, a lelkiismeretének minden időben és helyzetben bátran és következetesen engedelmeskedő "angyali" pápa, XII. Piusz - sötét ellenpontként pedig a sok millió áldozatot követelő, megannyi embert megnyomorító sátáni nemzetiszocializmus népirtó főszereplői. A történelmi dráma idősíkja 1886-tól 2008-ig ível. Párhuzamos életrajzként követi Zoller és Pacelli sorsát, találkozásaikat, sajátos kapcsolatukat a fasizmus tragikus évtizedeiben és azt követően is. A sátán azonban soha nem pihen. Más köntösben, más módszerrel újra támad: ha valakit nem sikerült mélybe rántania életében, mindent elkövet, hogy halála után legalább a nevét és emlékét bemocskolja. Ma már bizonyított tény, hogy a KGB a román titkosszolgálat segítségével látta el információkkal Rolf Hochhut német írót, aki ezekre támaszkodva írta meg botrányos, "feketítő" művét, A helytartót. A dráma, melyet az olvasó most a kezében tart, Hochhut művének ellenpólusa: nagy volumenű, izgalmas, feszültséggel teli alkotás. Minden szavában igaz, s történelmileg hitelesen tárja a való igazságot az olvasó elé.

Szerző: Szentmihályi Szabó Péter

Szent István Társulat, 2014

Szentmihályi Szabó Péter történelmi regényeit sokan olvasták, akár kiadónknál megjelent keresztény lelkiségi írásainak köteteit. A Tomori Pál életéről szóló dráma a mohácsi csata előestéjén játszódik, a kalocsai érsek, a magyar hadak vezére életgyónásban idézi fordulatos életének főbb állomásait. A mohácsi tragédiáról már sok történelmi elemzés született, és mindig felmerült a kérdés, meg lehetett volna-e állítani a török sereget, és miért maradt keresztény, európai támogatás nélkül Magyarország.

Szerző: Hendi Péter

L’Harmattan Kiadó, 2012

Tragédiák és komédiák zajlanak a környező világban, drámák, konfliktusok az emberben ott, amit a közmegegyezés léleknek nevez. A kül- és a belvilág földrengései némelykor egészen hasonlónak tűnnek, máskor pedig úgy látszik, mintha semmi közük se volna egymáshoz. Minden dráma, minden lélek reng a maga földjén… Hendi Péter kora gyermeke, de hát ki nem az? Göteborgban és Genfben írt drámáiban a hatvanas és hetvenes évek világa jelenik meg. Ekkor hódít Európában, és hamarosan Magyarországon is, Dürrenmatt, Anouilh, Beckett, az amerikai Williams vagy Miller új tartalmú és új formájú drámabirodalma. Hendi ismeri, érezhetően kedveli ezt az új hangvételt, miközben a maga, magyar földben gyökerező élményanyagával sajátos módon képes színezni. Olvasmánynak szórakoztató, felzaklató és letehetetlen. Az ember nem tudja, hogy örömében vagy haragjában nevet-e a párbeszédeken – esetleg bánatában. Ugyan milyen volna színpadon, egy pincei kamaraszínházban például?

Szerző: Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2005

Lehet, hogy a fiókban hagyott tojás megzápul csupán, ám a tojásban hagyott fiók előbb-utóbb kikel. Nyílván ezen igazság deríthet fényt a Pitymalló Kesely azon homályos eszméjére, mely egy fészekaljba zsúfolta Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba öt eredeti színművét. A hímkesely közismerten gondos apa: gyakran szárnyaló kedvvel gyömöszöl temérdek dögöt fiókái ámulattól tátott csőrébe. Ezek azután, felcseperedvén egymás fejére tojnak s apjuk fejére nőnek - s máris égre kel az egyik legarchetipikusabb drámai konfliktus: apa és gyermek örök ellentéte. Ebben az ellentétben, némely skrupulusmentes szabadossággal, fellelhetjük azt a kötetkompozíciós elvet, melyre a két szerző elmulasztott gondolni.