Kortárs színmű

Szerző: Berkovits György

L’Harmattan Kiadó, 2019

Szerző: Visky András

Koinónia Kiadó, 2016

„Visky stilizált víziói az önéletrajzi horror impresszionista értelmezései. A történelmileg erőszakos valóságot a költő meglepően kedves szűrőjén keresztül szemlélhetjük; meglepő a gyöngédség, amivel durva történeteit tolmácsolja. Ha alapját nem egy nagyon is valóságos forradalom igaz történetei jelentenék, a Pornó gyönyörűen sivár orwelliánus hasonmás is lehetne” – írja a Pornó – Feleségem története című drámáról Venus Zarris, a Chicago Stage Review munkatársa. A drámát és öt más, az utóbbi tíz évben született színpadi művet Ki innen címmel adja közre a Koinónia Kiadó. Az erdélyi kortárs dráma meghatározó egyéniségének munkásságára erőteljesen jellemző a családi emlékezet, a közelmúlt traumatikus eseményeinek feldolgozása.

Szerző: Parti Nagy Lajos

Magvető, 2015

Mint azt a kötet címéből is láthatni, alanti drámák átiratok, jelentsen ez bármit a szó szűkebb vagy tágabb értelmében. Annyi biztos, nem fordítások és nem is saját művek. Nem fordítások, hisz műfordító nem húzhat a gondjaira bízott szövegből, pláne nem írhat bele, nem mehet a jelenettel tovább sem a kedve, sem az eredeti mű logikája szerint, nem írhatja, sőt radikálisan nem is hangolhatja át, prózából nem csinálhat verset és fordítva. Hiába, a gúzs az gúzs, a műfaj kötöttfogású. Viszont saját műnek sem ildomos mondani alábbiakat, hisz a cselekmény, a szereplők karaktere és rendszere nem az átirnok, jelen esetben nem az én találmányom hogy mennyire Molire-é, az egy másik és minden fülszövegtől messze vezető kérdés. Meg kell mondjam, én eléggé sajátként gondolok minden átiratomra, mondván, ha maguk a művek nem is, a szöveg az enyém. A magyar szöveg nemcsak nyelvileg, hanem, remélem, szemléletileg is. (Parti Nagy Lajos)

Szerző: Hendi Péter

L’Harmattan Kiadó, 2012

Tragédiák és komédiák zajlanak a környező világban, drámák, konfliktusok az emberben ott, amit a közmegegyezés léleknek nevez. A kül- és a belvilág földrengései némelykor egészen hasonlónak tűnnek, máskor pedig úgy látszik, mintha semmi közük se volna egymáshoz. Minden dráma, minden lélek reng a maga földjén… Hendi Péter kora gyermeke, de hát ki nem az? Göteborgban és Genfben írt drámáiban a hatvanas és hetvenes évek világa jelenik meg. Ekkor hódít Európában, és hamarosan Magyarországon is, Dürrenmatt, Anouilh, Beckett, az amerikai Williams vagy Miller új tartalmú és új formájú drámabirodalma. Hendi ismeri, érezhetően kedveli ezt az új hangvételt, miközben a maga, magyar földben gyökerező élményanyagával sajátos módon képes színezni. Olvasmánynak szórakoztató, felzaklató és letehetetlen. Az ember nem tudja, hogy örömében vagy haragjában nevet-e a párbeszédeken – esetleg bánatában. Ugyan milyen volna színpadon, egy pincei kamaraszínházban például?

Szerző: Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2005

Lehet, hogy a fiókban hagyott tojás megzápul csupán, ám a tojásban hagyott fiók előbb-utóbb kikel. Nyílván ezen igazság deríthet fényt a Pitymalló Kesely azon homályos eszméjére, mely egy fészekaljba zsúfolta Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba öt eredeti színművét. A hímkesely közismerten gondos apa: gyakran szárnyaló kedvvel gyömöszöl temérdek dögöt fiókái ámulattól tátott csőrébe. Ezek azután, felcseperedvén egymás fejére tojnak s apjuk fejére nőnek - s máris égre kel az egyik legarchetipikusabb drámai konfliktus: apa és gyermek örök ellentéte. Ebben az ellentétben, némely skrupulusmentes szabadossággal, fellelhetjük azt a kötetkompozíciós elvet, melyre a két szerző elmulasztott gondolni.