Politikai tudományok

Világpolitika 1945-től napjainkig

Szerző: Nógrádi György

Kossuth Kiadó, 2017

Nógrádi György könyvében azoknak az eseményeknek a történetét idézi fel a 20. és a 21. századból, amelyeket vagy fontosnak tart, vagy valamilyen módon a résztvevője volt. A válogatás természetesen szubjektív. Írása nem történelemkönyv, hanem egyfajta gondolatébresztő, amely segít jobban eligazodni a mai globalizált világban, amelyben teljesen át kell értelmezni a védelem feladatait, a biztonság és a szabadságjogok kritériumait.

Egy iráni nő harca az igazságért

Szerző: Shirin Ebadi

Libri Kiadó, 2017

Dr. Shirin Ebadi, iráni emberi jogi ügyvéd és aktivista érzelmileg felkavaró könyvében elmeséli, hogyan küzdött hosszú időn át az országon belüli reformokért.

Miközben a szerző fáradhatatlanul harcolt Iránban a demokráciáért, a törvény előtti egyenlőségért és a szólásszabadságért, világszerte milliókat inspirált a munkájával. Saját hazájában életét pokollá tették az állandó megfigyelések, megfélemlítések és az erőszak. A Szabadnak születtem megrázó történeteken keresztül meséli el, hogyan kényszerítették az iráni hatóságok a szerzőt önkéntes száműzetésbe. Nővérét és lányát őrizetbe vették, férjét belekeverték egy kémkedési ügybe.

Szerző: Jimmy Carter

Partvonal Könyvkiadó, 2017

Jimmy Carter Nobel-békedíjas politikus, Georgia állam kormányzója, 1977 és 1981 között az Amerikai Egyesült Államok 39., demokrata párti elnöke. Neki köszönhetjük, hogy a magyar koronázási ékszerek 1977-ben visszakerülhettek Magyarországra.

Önéletrajzában nyílt őszinteséggel ír a gyermekkoráról, vidéki gyökereiről, a Mély Dél puritán és sokszor rasszista szemléletéről. Apja halála után elhagyta a haditengerészetet, hogy kézbe vegye a családi gazdaság irányítását. Könyvében részletesen mesél a családi kapcsolatairól: felesége, Rosalynn nemcsak a magánéletben, de Carter közéleti tevékenységében is hű társa. Mindketten a mai napig aktív szerepet játszanak a Habitat for Humanity nemzetközi lakásépítő mozgalomban.

Sürgető figyelmeztetés egy magas rangú katonai vezetőtől

Szerző: Sir Richard Shirreff tábornok

Athenaeum Kiadó, 2017

A 2008-as orosz-grúz háború olyan volt, mint az 1930-as években a Rajna-vidék megszállása, de ahogy akkor, most sem foglalkoztunk a baljós előjelekkel. Aztán 2014-ben Putyin elfoglalta a Krím félszigetet, ahogy anno a Szudéta-vidéket Hitler, de mi ezen is hamar túltettük magunkat. Azóta Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a Baltikum lehet a következő...

Sir Richard Shirreff, a NATO nyugalmazott tábornoka több évtizedes katonai tapasztalat alapján teszi fel a kérdést, mi lesz, ha a világ vezető hatalmai továbbra sem veszik komolyan az orosz elnök arrogáns politikáját, ha továbbra is kényelmesen hátradőlve áltatják magukat, hogy majd az atomfegyvereik megvédik őket Putyin agressziójával szemben.

Szerző: Condoleeza Rice

Antall József Tudásközpont, 2017

Az amerikai Délről jövő, alabamai fekete értelmiségi családból származó Condoleezza Rice 2000-ben került George W. Bush kampánystábjába. A republikánusok győzelme után 2001-től nemzetbiztonsági tanácsadóként, 2005-től 2009-ig pedig külügyminiszterként volt tagja az elnök első és második adminisztrációjának.

Memoárjában e nyolc mozgalmas évéről mesél: azokról a legfelső szinten zajló vitákról, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az afganisztáni és az iraki katonai beavatkozásokhoz vezettek, továbbá az amerikai kormányzat első számú diplomatájaként tett folyamatos utazásairól is, amelyek során közös nevezőt kellett találnia a szemben álló felek között, mérsékelnie a diktatórikus rezsimek által jelentett veszélyt, vagy épp előmozdítania a demokratikus kormányok hatalomra kerülését szerte a világon.

Szerző: Boros János

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet az elmúlt másfél évtizedben (2002–2016) készült rövid politikai-etikai és demokráciaelméleti szövegeket tartalmaz. A szerző annak elősegítésére törekedett, hogy növekedjék a társadalmi igazságosság, kialakuljon a valódi demokrácia. Ennek feltétele, hogy a benne élők komolyan veszik az alapító elveket, melyek szerint morális és jogi értelemben valamennyien a demokrácia létrehozói vagyunk, és ezért személyes felelősséggel és elköteleződéssel tartozunk.

(2016. évi átdolgozott kiadás)

Szerző: Balázs Péter

Wolters Kluwer (Complex) Kiadó, 2016

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

Szerző: Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet – Szalai Máté

Osiris Kiadó, 2016

Az egész világ megdöbbent, amikor 2014 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező szervezet vezetője kikiáltotta a kalifátust, megtagadva nemcsak Irak és Szíria, de voltaképp az összes muszlim többségű állam létjogosultságát. A „vállalkozás” megdöbbentő kegyetlenséggel, brutalitással és tragikus terrormerényletek sorozatával járt, melyekkel mintegy kikényszerítette a nemzetközi közösség reakcióját; azonban egyértelmű visszaszorulása ellenére a mai napig meghatározza a nemzetközi közbeszédet és politikát. Ugyanakkor az Iszlám Állam jelenségével kapcsolatos alapvető kérdések a mai napig nyitottak maradtak.

A politikai tér visszafoglalása

Szerkesztette: Antal Attila

Noran Libro Kiadó, 2016

„A modern politika egyre inkább parttalanná, »folyékonnyá« válik és kilép a hagyományos intézményi keretek közül. Napjainkban egyre többen érzik úgy, hogy a politika és a politikai elit elszakadt a választóktól, s a klasszikus intézmények immáron súlyos legitimációs problémákkal küszködnek. Szükség van tehát a politikai tér újraalkotására, amelynek két igen erős kísérlete született mindeddig a modern politikában: a populizmus és a civil/társadalmi mozgalmak. Jelen kötet a politikai tér újradefiniálásának utóbbi megoldását, vagyis a civilek hatalmát és a civil mozgalmaknak a politika visszaszerzésére vonatkozó erőfeszítéseit vizsgálja meg elsősorban a hazai keretek között.”

Szerző: Lipovecz Iván

Corvina, 2016

Az elmúlt négy évtized híreiben gyakran főszereplő politikusokról és bankárokról hol mulatságosan gonoszkodó, hol hideglelősen igazságos beszámolókat írt Lipovecz Iván. Mind bonni tudósítói, mind HVG főszerkesztői minőségében páratlan személyes tapasztalatokra tett szert, hőseinek káderlapját behatóan, egészen az apró részletekig ismeri. Történt ebben a kaotikus nagyvilágban és összevissza Magyarországon ez idő alatt sok minden, és beláthatjuk: semmi sem úgy volt, ahogy mondták és ahogy sejtettük a nagy átmenet alatt, amelynek még ma is a részesei vagyunk. A világpolitikai szereplőkről és a magyar vezetőkről szóló esszéket Helmut Schmidttől Alan Greenspanig, Kádár Jánostól Orbán Istvánig, Orbán Viktorig és Gyurcsány Ferencig egyenként és figyelmesen érdemes olvasni, mert tartalmasak és tömények, közgazdasági és politológiai tudásunkat fejlesztik, és ami a legfontosabb: tárgyilagosságra nevelnek. (Spiró György)

Az elveszett elnökség

Szerző: Avar János

Kossuth Kiadó, 2016

Hillary Clinton Amerika és a világ többi részének legnagyobb döbbenetére elbukott a cél előtt, pedig korunk különleges egyénisége, nevéhez történelmi elsőségek sora fűződik. Ő volt az első diáklány, aki Amerika legte kintélyesebb női főiskoláján beszédet mondhatott a diplomaosztón. Ő lett New York állam első szenátornője, s neki sikerült – saját szavaival élve – előbb „megkarcolni, majd át is törni az üvegplafont”, hiszen ő az első női politikus, aki egy jelentős amerikai párt elnökjelöltségének közelébe jutott, hogy aztán nyolc év múlva meg is szerezze azt, miként az elnökválasztáson is övé lett a szavazói, ám nem az elektori többség. De ahogy kétezerben Al Gore-nak, úgy mindez neki is sovány vigasz.

Szerző: Guardiola-Rivera, Oscar

Fordító: Lázár Júlia, Margitta Nóra

Gondolat Kiadó, 2016

Miközben a világ leggazdagabb nemzetei komoly válságokkal küzdenek, latin-amerikai országok vezetői tömegeket tudnak mobilizálni politikájuk támogatására, helyileg jól alkalmazható és fenntartható alternatívákat dolgoznak ki.

Miért?

Az Amazonas-medence népei egykor saját történelmük urai voltak. Kemény munkával alakították át veszélyes természeti környezetüket: öntözőcsatornákat építettek és folyókat szabályoztak – így az általuk kialakított védett helyeken a civilizáció virágzásnak indulhatott.

Szerző: Paul Lendvai

Noran Libro Kiadó, 2016

 „Az Új honfoglalás című könyvem a rendszerváltás utáni történelem rövid áttekintése után elsősorban a Fidesz-korszakkal s ezen belül mindenekelőtt Orbán Viktor életrajzával, személyiségével, politikájával s világképével foglalkozik. Nem titkolom, hogy én őt a rendszerváltást követő magyar történelem legtehetségesebb és legveszélyesebb politikusának tartom.“ (Paul Lendvai)

Őszöd után tíz évvel

Szerző: Kósa András

Noran Libro Kiadó, 2016

„Nem gondoltam, hova eszkalálódhat az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kitört felháborodás, amikor este kimentem a Parlamenthez. A hangulat békés volt. Az eseménysort vagy az utcáról tudósítottam végig, vagy szerkesztőként dolgoztam a Hírszerző.hu-nál. Korábban nem hittem volna, hogy egy rendőrattakhoz is hozzá lehet szokni valamennyire, csak akkor döbbentem rá, hogy kialakult egyfajta közöny bennem a látottak iránt, amikor egy ismerősömmel egyik este elnéztünk a Parlamenthez, az Alkotmány utca felé, és éppen belefutottunk egybe. (…) Én szinte csak azt mérlegeltem, az egész megér-e annyit, hogy felhívjam az aznapi ügyeletes hírszerkesztőt, és megkérdezzem, van-e kint tudósítónk, vagy ha nincs, bediktáljak-e pár mondatot, de az ismerősöm teljesen megdöbbent. Ő akkor látott ilyet először.

Eszmetörténet és geopolitika

Szerző: Jany János

Typotex Kiadó, 2016

Az iszlám világ válsága hosszú ideje elhúzódó folyamat, ám a külvilág számára csak az elmúlt évtizedekben vált láthatóvá. Az iszlám nevében folytatott terrorizmus csak egy a sok válságjel közül, bár kétségkívül a legtragikusabb. Kötetünk arra vállalkozik, hogy feltárja az okokat, azok társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseit, és megismertesse, milyen válaszok születtek ezekre az iszlám világán belül. A válaszok sokrétűek, a liberális felfogástól az egész világ ellen dzsihádot hirdető irányzatig terjednek, ám közös bennük, hogy mindegyik a saját nézetét látja az egyetlen helyes megoldásnak. A belső ellentmondásokat pedig tovább feszíti a lokális konfliktusokba beavatkozó nyugati külpolitika, mely önérdekét érvényesíti a muszlim országokban, ámde tanácstalan, amikor a konfliktus a saját területén is megjelenik.

Szerző: Volker Resing

Dialóg Campus Kiadó, 2016

Amióta Merkel az elnök a CDU-ban, sok minden megváltozott az Adenauer és Kohl nevével fémjelezett kereszténydemokrata néppártban. Az atomerőműveket kikapcsolják, csúnya napelemeket szerelnek fel a tetőkre, a mezőkre, a gyerekeket napközi otthonba küldik. Nincs többé kötelező hadviselés a fiatal férfiak számára. Már nyilvánosan szerethetik a polgárok a saját nemükhöz tartozókat, sőt „házassági” kapcsolatban is élhetnek. Nincs többé kötelező templomba járás, viszont a muzulmánok is a német nép nagy családjához tartozhatnak. Néhányan egyenesen úgy tekintenek a Merkel-féle CDU-ra, mint ahol „anything goes” (bármi lehetséges). Valóban veszélyt jelent Merkel látszólagos karakter- és arculatnélkülisége a pártjára? Vagy talán éppen ő a katalizátora a CDU-nak, amely mindig is pluralista és ideológiaellenes volt, és a pragmatikus politizálási stílust követte?

Szerkesztette: Simon János

L’Harmattan Kiadó, 2016

A kötet, melyet a kedves Olvasó a kezében tart, olyan tanulmányok gyűjteménye, melyek aktuális, nemzetközi kontextusban is jelentős és sokat vitatott kérdéseket boncolgatnak. Az egyes írásokban a Kodolányi János Főiskola Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszékének oktatói a nemzetközi kapcsolatok, a politikatudomány, a történelem, a szociológia, valamint a jogtudomány egyes kérdéseibe, új eredményeibe vezetik be az érdeklődő olvasót. A migráció, a geopolitika, a felsőoktatás, az első és második világháború, a Magyar Rádió, a brit-magyar kapcsolatok, az európai büntetőjogi kultúra, a képviseleti állam, a gazdasági érdekképviseletek illetve a rendszerváltás egyes kérdései kerülnek terítékre.

Szerző: Csizmadia Norbert

L’Harmattan Kiadó, 2016

Térben és időben különleges geopillanat részesei vagyunk, új értékrend van kialakulóban, melyben a tudásé, a kreativitásé a legnagyobb szerep. A gazdasági erővonalak a korábbi centrumokról a perifériákra húzódnak, így alakulhatnak ki a múlt határvidékeiből a jövő központjai.

Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák?

A 21. század felfedezőinek és geostratégiáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak.

Szerző: Paul Scheffer

Osiris Kiadó, 2016

„Az emberben egyre csak erősödik az érzés, hogy a napjainkban tapasztalható bevándorlás és az arra adott reakciók eddig nem igazán vitték előbbre a nyugati társadalmakat. És egyre nyugtalanítóbb, hogy hazánkban, de a környező országokban is a tolerancia és a szabadság komoly szakítópróbának van kitéve. Korunkban a haladás az egyetlen mérce, és ha valaki sajnálja, hogy valami végleg eltűnik, automatikusan a fejéhez vágják, hogy az csak a múlt, mégpedig egy idealizált múlt iránti nosztalgia. Mániákusan átköltjük a valóságot, az elszegényedést gazdagodásnak, a hiányos nyelvtudást kétnyelvűségnek nevezzük, a szellemi korlátoltsághoz pedig jóindulattal illik viszonyulni. De bármilyen rugalmasak is a szavak, a valóság ettől még nem lesz elviselhetőbb. A bevándorlás nyomán támadt konfliktusokat így már nem lehet elkenni.”

MMA Ösztöndíjas Tanulmányok 7.

Szerző: Pető Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2016

A tanulmány az ízlés politikáját – a politikai esztétikának nevezett beszédmódot – vizsgálja a Dicsőséges Forradalom utáni brit társadalomban, és arra keres választ, hogyan kapcsolódott össze az ízlés és a politika az ancien régime-ben. Az elemzés a kor egyik legjelesebb brit gondolkodója, Edmund Burke esztétikai és politikai nézeteinek összefüggéseit feltárva közelíti meg a kérdést. Kiemelt figyelmet fordít a politikai autoritás esztétikai megalapozhatóságára, majd a Burke által védelmezett arisztokratikus politika- és társadalomfelfogást szembeállítja az ízlés kritikusainak, a kor radikális és demokrata íróinak – köztük Thomas Paine, Mary Wollstonecraft és James Mackintosh – nézeteivel.

Szerző: Borbély Tamás

Koinónia Kiadó, 2016

A Van-e élet az autonómia után? című interjúkötet a romániai magyar közbeszéd egyik kiemelt témájával foglalkozik. Borbély Tamás többnyire olyan értelmiségiek véleményének ad helyet a kötetben, akik az elmúlt két évtizedben kisebb-nagyobb mértékben a közélet aktív résztvevői voltak.

Szerkesztő: Pogrányi Lovas Miklós

Századvég, 2016

Russell Kirk (1918-1994), a XX. század jeles amerikai gondolkodója világtörténelmi jelentőségű hatást gyakorolt az Egyesült Államok politikai gondolkodására és az abból fakadó politikai gyakorlatra. Rámutatott az USA erkölcsi és politikai rendjének filozófiai gyökereire, valamint meghatározta Amerikának az európai kultúrához fűződő kapcsolatát. Személyéhez köthető a II. világháború utáni konzervatív ellenforradalmi mozgalom kibontakozása, mely a XX. század végére lehetővé tette a Szovjetunió legyőzését. A 2014 szeptemberében Budapesten lezajlott konferencia az amerikai konzervatív reneszánsz kibontakozásának főbb témáit dolgozza fel. Szeretettel ajánljuk könyvünket az amerikai konzervatív gondolkodás iránt érdeklődő olvasóknak!

Szerkesztette: Bíró Csilla - Visy Beatrix

Gondolat Kiadó, 2016

„– Ugyan mi is lenne az – kérdezte Hierón –, amit jobban tudhatnék nálad, aki oly bölcs vagy?

– Senki előtt sem titok, hogy egyszerű magánembernek születtél – válaszolta erre Szimónidész –, most pedig türannosz vagy. Így aztán, mivel mind a két életformát megtapasztaltad, nyilván te jobban látod, miben is különbözik az átlagpolgár élete a türannoszétól az emberi gyönyöröket és fájdalmakat illetően.”

(Xenophón, Hierón avagy a zsarnokságról)

Napvilág Kiadó, 2016

Képeskönyvet tart a kezében az olvasó. A magyar parlamenti választások változó kampányának plakátjai, szórólapjai; szavazólapok, régebbi korszakok esetében röplapok, kortestárgyak elevenednek meg a múlt századtól napjainkig. A fiataloknak már 1990 is történelem, az idősek pedig ráismerhetnek egy-egy régi, az emlékezetből kihullott kampányelemre, -technikára.

Szerző: Csepeli György

Kossuth Kiadó, 2016

Csepeli György új könyve a mindennapi antiszemitizmusról szól, amelyet meg kellett írnia, mivel a hallgatás is szólás lett volna. El kellett mondania, milyennek tartja ezt a világot, mit helyesel, s mit vet el benne. Az antiszemitizmusban felbonthatatlanul együtt gomolyog vallás, művelődés, politika, gazdaság, társadalmi struktúra, ész és szenvedély. Mindig ugyanúgy, és mindig másképpen.

Szerző: Bartha Ákos–Paár Ádám–Péterfi Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Nem csupán a múltidézés, hanem az újrakezdés szándéka is munkált e kötet szerzőiben. Ugyanis a hajdani népi, majd az örökébe lépő népi-nemzeti mozgalom a rendszerváltást követően kimerült, s nem csupán a jelen magyar valósággal, hanem önnön múltjával való kapcsolatát is elvesztette. Előbb csupán megritkult a hajdani bőséges forrás vize, majd immár visszavonhatatlanul eliszaposodott. A népi mozgalom hajdan fiatal értelmiségiek és parasztifjak duzzadó áramlata volt, ma pedig alig pislákol, s a felnövekvő generációk tagjai semmit sem tudnak róla.

Törökország nemzetközi helyzete

Szerző: Ahmet Davutoglu

Antall József Tudásközpont, 2016

Törökország miniszterelnökének, Ahmet Davutolunak a kötete a nemzetközi kapcsolatok és a geopolitika 21. századi világában új perspektívát kíván felmutatni, méghozzá egy olyan állam szemszögéből, mely az ezeket alakító folyamatok egyre fontosabb szereplőjévé válik. Könyve első felében a szerző azt mutatja be, milyen fontos földrajzi területek metszéspontjában van Törökország, és ez milyen jelentős geopolitikai, geoökonómiai és geokulturális jelentőséggel ruházza fel az országot, majd Törökország helyzetének és szerepének újragondolását javasolja a hidegháború utáni változások tükrében.

Szerző: Jens Ivo Engels

Corvina, 2016

A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat.

Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába

Szerző: Szabó Márton

Osiris Kiadó, 2016

A Diszkurzív politikatudomány egy alternatív szemléletű politikatudomány kialakítására irányuló kísérlet összefoglaló munkája. A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy a politika reális valóságában meghatározó módon jelen van az egyének nyilvános és közös értelmezése és diskurzusa; a politika ezért sem tekinthető pusztán csak objektív rendszernek, ami szükségszerűségként szakad a nyakunkba, hanem emberek által értelmezve teremtett és alakított valóság.

Az északi modell esélyei

Szerző: Pogátsa Zoltán

Osiris Kiadó, 2016

Magyarország a rendszerváltáskor számos kapitalizmusmodell közül választhatott volna. Ezzel szemben egy sehol nem létező, absztrakt tankönyvi modell alapján épített ki neoliberális kapitalizmust. Ennek következtében nem jött létre érdemi tanult, független középosztály, amely képes lett volna a demokráciát működtetni, fenntartani. A külföldi működőtőke-függő felzárkózási modell kudarca, a humántőke képző alrendszerek (oktatás, egészségügy, szociálpolitika) gyenge szakpolitikai kapacitása és alulfinanszírozottsága miatt nem alakult ki elégséges foglalkoztatási arány, magas hozzáadott értékű, jól fizetett munkahelyek sora.

Szerző: Richard Sakwa

Európa, 2016

Hogyan juthatott odáig Európa, hogy pontosan száz évvel az első világháború kitörése után újból farkasszemet nézzenek egymással a nagyhatalmak? Mi vakíthatta el a politikusokat, akik nem voltak képesek idejekorán felmérni az Ukrajnában kirobbant válság valós dimenzióit, és egy évszázaddal korábbi elődjeikhez hasonlóan alvajárókként sétáltak bele egy nukleáris világégéssel fenyegető konfliktusba? Sokkszerűen tűnt ki, mennyire törékeny az egész térség békéje, amikor 2014 augusztusában Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok geopolitikai vetélkedése újból fegyveres szembenálláshoz vezetett, a Kelet és Nyugat közötti új frontvonal pedig a megosztott Ukrajnában húzódott.

Szerkesztette: Sipos Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2016

A kötet célja, hogy megpróbálja érzékeltetni a politika „parttalanságát” (folyamatosan változó kiterjedését) és a politikatudomány sokszínűségét. Pontosabban azt, hogy a politikával való tudományos foglalkozásnak nagyon sok lehetősége létezik, mivel a politikatudomány számtalan témát és megközelítési módot kínál, a társtudományok vagy határtudományok pedig – a filozófiától a szociológián át a történetírásig – még ki is egészítik ezeket.

Szerkesztette: Szűcs Zoltán Gábor–Gyulai Attila

L’Harmattan Kiadó, 2016

A hatalom ködében könnyű szem elől téveszteni az igazságot. De talán az sem biztos, hogy van kiút a ködből. Mióta kiderült, hogy a történelem vége csak egy illúzió volt, s biztonságosnak hitt világunk újabb és újabb fenyegetésekkel szembesül, a politikai realizmus régi kérdései újra aktuálissá váltak. Bízhatunk-e abban, hogy az igazság végül győzedelmeskedik? Létrehozható-e egy olyan politikai rendszer, amely képes önmagát fenn- tartani és megvédeni minden fenyegetéstől és nem fordul önmaga és hívei ellen? Vagy pedig azt kell gondolnunk, hogy végül a hatalmas lesz az, aki mindig eléri, amit akar? Rászorul-e a valódi hatalom bármiféle igazolásra saját erőfölényén kívül?

Szerző: Edmund Stoiber

Dialóg Campus Kiadó, 2016

Edmund Stoiber Németország egyik meghatározó konzervatív politikusa. Kiváló – és ellenfeleit nem kímélő – szónok. Határozott, nemegyszer kemény, egyenes fogalmazása, nagy népszerűséget szerzett magának és pártjának Európa-szerte, de mindenekelőtt Bajorországban. Könyvében mérleget von pályájáról, politikai barátai és ellenfelei politikájáról, visszatekintve mozgalmas élete hét évtizedére. Politikai felelősségtudata töretlen, változatlanul a fejlődést tartja szem előtt – mert ahogy a könyve címében írja: a világ változik. Egy szenvedélyes demokrata elkötelezett védőbeszéde ez, Bajorország, Németország és Európa politikai formálása mellett.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának útkeresése a hidegháború utáni új világrendben

Szerző: Pusztai Dávid

Gondolat Kiadó, 2016

A szomáliai nemzetközi szerepvállalás az 1990-es évek első felében általános vélekedés szerint nem tartozik a legsikeresebbek közé, noha kezdetben nagy reményekkel indult. Miután 1992 nyarán a polgárháború sújtotta országban dúló éhínségről szóló képek bejárták a világsajtót, az addig jobbára csak a New York-i ENSZ-székház üléstermeiben és folyosóin ismert, különösebb nagyhatalmi érdeklődésre számot nem tartó válság politikailag is reflektorfénybe került, és megoldásába a korszak legbefolyásosabb szereplői is bekapcsolódtak.

Történet, ideológia, propaganda

Szerzők: Besenyő János, Prantner Zoltán, Speidl Bianka, Vogel Dávid

Kossuth Kiadó, 2016

A kötet hármas nézőpontból – a történet, az ideológia és a propaganda témaköreit vizsgálva –mutatja be a Közel-Kelet és a nagyvilág biztonságát ma leginkább fenyegető terrorszervezetet. A szerzők elsősorban azokat a területeket elemzik, ahol korábban ismeretlen, sosem alkalmazott módszerek, harci, finanszírozási és kommunikációs technikák jelentek meg.

Szerkesztette: Salát Gergely

Typotex Kiadó, 2015

2014 őszén volt a 65. évfordulója annak, hogy Magyarország és Kína felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot. Ennek alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja konferenciát szervezett, amely az előadók számát, a felölelt témák sokféleségét tekintve minden idők legnagyobb modern Kína-kutatási konferenciája volt Magyarországon. A jelen kötet ezen rendezvény előadásainak írott változatát tartalmazza, a szerzők Kína-kutatók, közgazdászok, diplomaták és egyéb szakemberek, akik munkájuk során így vagy úgy szoros kapcsolatba kerültek Kínával.

Szerző: Varjú Viktor

Dialóg Campus Kiadó, 2015

„Ha majd kivágtuk az utolsó fát, megszennyeztük az utolsó folyót és kifogtuk az utolsó halat is, akkor majd rájövünk, hogy a pénz nem ehető…” Ez az indián mondás, amely a Greenpeace egyik jelmondatává vált, nem csak az ember földrajzi környezethez való viszonyát tükrözi, hanem azt is, hogy a területfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek milyen dilemmával kell(ene) szembenézniük. A könyv napjaink legfontosabb környezetvédelmi kihívásait veszi számba és világít rá arra, hogy bár a környezetvédelem fejlődése és a technológiai innovációk ma már számos megoldási lehetőséget kínálnak, azok integrálása a területfejlesztésbe még nem mindig és nem mindenütt tökéletes. A könyvben elemzett, a környezetpolitikai integráció fejlődését és gyakorlati megvalósulását bemutató nemzetközi és hazai példák tanulsággal szolgálhatnak a területfejlesztéssel foglalkozóknak, és azoknak, akik erre a pályára készülnek.

Szerkesztette: Horváth Gyula

Kossuth Kiadó, 2015

Bismarcki bölcselkedés szerint a földrajz a történelem legfontosabb alakítója. A német vaskancellár vélekedése aligha hagyható figyelmen kívül a nemzetállami határok lebontása nyomán kialakuló „régiók Európájában”. A térségek között történelmileg kialakult munkamegosztás új lendületet kap, gyorsuló ütemben alakul át a gazdaság térszerkezete. Térségünk legújabb arcának bemutatása nemcsak a jelen együttműködési lehetőségeinek alapját, hanem a jövőalakítás esélyeinek támpontjait is felvillantja. Térségünk régióinak megismerése érthetőbbé, otthonosabbá teszi földrajzi környezetünket, segít a jelen és a jövő kihívásainak, fejlődési és együttműködési lehetőségeinek felismerésében. Latin mondás szerint legjobb segítőnk a tudás. E kötettel mindenki segíthet magán.

Prof. Dr. Kádár Béla – az MTA rendes tagja

Szerző: Martin József

L’Harmattan Kiadó, 2015

A XX. század utolsó harmadának meghatározó és egész Közép-Európa sorsát hosszú távra is befolyásoló eseménye az 1989–90-es rendszerváltozás, amely életünk szinte minden területén, így a sajtóban is, nagy változásokat hozott. Hogyan tükröződik mindez a hírlapíró, publicista Martin József (1944) munkásságában? – erről szól ez a kötet, amely a szerzőnek az elmúlt negyedszázad folyamán készült írásaiból válogat. A kérdésre a legegyszerűbben úgy válaszolhatunk, hogy a változások a korábbi külpolitikai újságírót műfaji és tematikai sokszínűségre ösztönözték.

A terror hadserege belülről

Szerzők: Weiss, Michael - Hassan, Hassan

HVG Kiadó, 2015

Honnan jött az Iszlám Állam, és hogyan tudott ilyen rövid idő alatt ekkora rombolást véghezvinni?

Az IÁ mára óriási területeket vont ellenőrzése alá, és a nemzetközi önkéntesekkel megerősített, a világot vérengző videókkal sokkoló dzsihádisták megalapították a szigorú saría törvénykezésen nyugvó új kalifátust.

A szerzők, Hassan Hassan szír elemző – aki abban a határ menti városban született, amely régóta az Irakba tartó dzsihádisták gyülekezőhelye – és Michael Weiss amerikai újságíró – aki sokáig egy a jelenleg az IÁ irányítása alatt álló városrészből tudósított Aleppóban – bepillantást nyújtanak a világ legveszedelmesebb terroristacsoportjának működésébe.

Miért kell Putyint és a szabad világ ellenségeit megállítani?

Szerző: Kaszparov, Garri

HVG Kiadó, 2015

Szubjektív vádirat Putyinról a szuperintelligens ellenzéki politikustól.

Vajon Vlagyimir Putyin a világ egyik legjelentősebb országának elnöke, vagy az a diktátor, aki nemzetközi fenyegető tényezővé nőtte ki magát?

 Garri Kaszparov, a sakkozóból lett ellenzéki politikus szerint ez utóbbi: Putyin kimeríthetetlen erőforrásokkal és nukleáris arzenállal a háta mögött a szólásszabadság és a demokrácia elleni támadás egyik központi figurája lett. Ez a könyv – benne mindaz az erő, amelyet Kaszparov világklasszis intelligenciája, sziklaszilárd hite és hazája jövőjével kapcsolatos reményei hordoznak – leleplezi előttünk Putyint.

Szerkesztette: Körösényi András

Osiris Kiadó, 2015

Huszonöt év telt el az 1989-90-es demokratikus átmenet óta. Ugyanabban a politikai rendszerben élünk-e ma, mint ami akkor létrejött? Kialakultak-e az intézményi szerkezeteknek és a politikai viselkedésnek az egész időszakot jellemző tartós mintái? Egy irányba mutatnak-e a korszak történései vagy inkább a vargabetűk, a divergáló folyamatok jellemzőek? A 2010-es „fülkeforradalom” a rendszerváltás befejezését vagy egy új rezsim alapítását jelenti? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni A magyar politikai rendszer – negyedszázad után című kötet. Szerzőink az elmúlt negyedszázad legfontosabb politikai szereplőinek viselkedését és az intézmények – kormány, parlament, államfő, alkotmánybíróság, helyi önkormányzatok, média működését, valamint azok változását elemzik.

Szerző: Hossó Nikoletta

L’Harmattan Kiadó, 2015

Napjaink globális, transz- és multinacionális, illetve multikulturális világában a nemzetköziség és az ökumenizmus terjedésével egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző vallások és a hozzájuk kapcsolódó protokolláris ismeretek és teendők megfelelő kezelése. Rendkívül fontos a formális ceremóniák ismertetése és a nemzeti különbségek, előírások pontos ismerete. Ez a jól összeállított munka mindehhez elméleti vallásfilozófiai és gyakorlati tanácsokat, leírásokat nyújt és nélkülözhetetlen kézikönyvvé válhat mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek, érdeklődők számára. Prof. dr. Nanovfszky György

Szerkesztette: Cservák Csaba, Hoppál K. Bulcsú

L’Harmattan Kiadó, 2015

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Társadalomelméleti Intézete sorozatának első kötetét tartja kezében az Olvasó. A könyvsorozat címe: Libri Pro Publico Bono. Ez a névválasztás is mutatja, hogy elsősorban általános államtudományi, közigazgatás-tudományi, társadalom- és jogtudományi, valamint politológiai, jogbölcseleti tematikájú köteteket szeretne megjelentetni az Intézet, tehát olyan műveket, amelyek által közelebb kerülünk a közjó fogalmának a megértéséhez.

Szerző: Henry Kissinger

Antall József Tudásközpont, 2015

Henry Kissinger (1923-) amerikai Nobel-békedíjas diplomata és politikus, a 20. századi amerikai külpolitika egyik legbefolyásosabb formálója. Előbb az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, majd külügyminisztere volt Richard Nixon és Gerald Ford elnöksége alatt, de több későbbi elnök mellett is dolgozott tanácsadói minőségben. Legújabb könyvében a 21. század sürgető történelmi kihívására keresi a választ: hogyan lehet az ideológiai szélsőségek, az ütköző történeti víziók és a gyorsuló technicizálódás világában közös, a békét biztosító világrendet kialakítani? Merre tartunk? A nyugati világ fölé kerekedik-e a gazdaságilag erősödő kelet? Ha igen, mindez békés folyamat lesz-e?

Fejlődés, formák, összehasonlítások

Szerző: Tomka Béla

Osiris Kiadó, 2015

A 21. századi európai társadalmak szociálpolitikához való viszonyát sajátos kettősség jellemzi. Egyrészt az állam szociális szerepvállalása mára részévé vált a mindennapoknak: az európai polgárok többsége nehezen tudná elképzelni azt a világot, melyben csak saját megtakarításaira hagyatkozhat betegség esetén és idős korában. Ugyanakkor a szociálpolitikát – és intézményesülését, a jóléti államot – folyamatosan heves bírálatok érik: hol azért, mert túlságosan keveset nyújt, hol azért, mert túlságosan sokba kerül. E disszonancia feloldásának esélye a tárgy körültekintő tanulmányozása.

Reflexiók a konzervativizmusra

Szerkesztő: Balogh László Levente, Nagy Levente

DUPress, 2015

A konzervativizmus a maga sokszínűségében mindig is elemezhető volt elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. Tanulmányozása egyrészt morálfilozófiai megfontolásoktól a konzervatív gondolkodók értelmezésein keresztül a fogalomtörténeti elemzésekig terjed. Másrészt, a konzervatív pártok és kormányok programjait, a konzervatív attitűdöket és alapmeggyőződéseket, illetve ezek közösségre gyakorolt hatásait vizsgálja. A kötet a konzervativizmus érzékeltetésére tett kísérlet.

Szerkesztette: Simon János

CEPOLITI–L'Harmattan Kiadó közös kiadás, 2015

„A Helyzetkép nekem olyan, mint egy kézikönyv. Mert bár 2014-ben készültek a beszélgetések, az elmúlt 25 év legtöbb gondja-baja vita tárgyát képezi az egyes műsorokban. Az unió, a cigánykérdés, a felzárkóztatás, a politikusok cselekedetei, az urizálás, a társadalmi nézetkülönbségek, szóval minden, ami a közbeszédben benne van. És nem feltétlenül politikai korrekt /PC/ módon, hanem tisztességesen. A neves újságírók, politológusok véleményét olvasva jócskán eltöprenghetünk azon, miképpen történhetett meg, hogy egy negyedszázad sem volt elég bizonyos társadalmi gondok, elvárások tisztességes megoldására. Bőséggel találunk példákat arra is, mit rontottunk el, és miért.”

Kondor Katalin előszavából

A világi állam kudarca az arab világban

Szerző: Hermann Rainer

Akadémiai Kiadó, 2015

Az elmúlt évek legfontosabb világpolitikai fejleménye az Iszlám Állam váratlan megjelenése a Közel-Keleten. Hogyan történt mindez? Mi siklott félre az arab világban? 2011-ben a világ ámulva és egyben optimistán szemlélte az ún. "arab tavasz" eseményeit - ma viszont a színhelyein félelmetes széthullást látunk, és ennek a krízisnek, úgy tűnik, még messze nincsen vége. Az arab világban évtizedeken keresztül autoriter rezsimek tartották fenn úgy-ahogy a stabilitást, amely persze csak látszólagos volt. Aztán látszólag váratlanul, az emberekben feltámadt a szabadság iránti vágy, és szembefordultak azokkal a kormányokkal, amelyek korábban mindig csak az elitek érdekeit tartották szem előtt - és az államok széthulltak. Ma ott tartunk, hogy nincsen sem stabilitás, sem szabadság, és egyetlen identitásképző kötőelemnek az iszlám maradt.