A könyv a demokratikus jogállam-szervezési, a föderációelméleti, a nemzetközi jogi, az emberi jogi és az önrendelkezési jogi gondolkodás fejlődését mutatja be a 19. század második felében és a 20. század első felében Közép-Európában Adolf Fischhof, Kossuth Lajos, Frantisek Palacky, Eötvös József, Friedrich Naumann, Karl Renner, Jászi Oszkár, Tomás Garrigue Masaryk, Auer Pál, Hantos Elemér, Richard Nicolaus Coudenhove-Kalergi és Milan Hodza jogállam-szervezési, nemzetközi jogi és emberi jogi gondolatai alapján, kiemelve, hogy a többszintű kormányzás elvén nyugvó multikulturális föderalista államszervezés teoretikus megfogalmazásában e gondolkodók élenjártak.
A szerzőről:
Habilitált egyetemi doktor, független kutató és tanár. Tanári diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg (1978). Bölcsészdoktori disszertációját 1983-ban védte meg, 1997-ben Ph.D-vé minősítette át a Bölcsészettudományi Kar. 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem habilitált doktorrá avatta. 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolája "Európa Újragondolása" Doktori Műhelyének a kutatási vezetője.
A tartalomból:
Előszó
Bevezető: A világföderáció klasszikus eszméje és hatása az államjog, a népjog és az emberi jogok fejlődésére
1. Elképzelések a soknemzeti demokratikus föderalista államról a Habsburg Monarchiában (1849–1918)
1.1. Kísérlet a nyelvi problémák jogállami megoldására: föderalista alkotmányterv Ausztriában, 1849
1.2. Adolf Fischhof nyelvi föderalizmusa
1.3. Palacký demokratikus népközössége
1.4. Eötvös József személyi elven alapuló demokratikus soknemzetiségű jogállama
A nemzeti eszme jelentése
A nemzeti toleranciától a nemzeti szabadságig
A soknemzeti demokratikus állam koncepciója Közép-Európában
A nemzeti szabadság elve mint európai kihívás
1.5. Kossuth dunai szövetségi terve 1849 után
1.6. Karl Renner személyi elven alapuló föderalizmusa
Reformgondolatok Ausztria föderatív átalakítására
1.7. Naumann a föderalista–funkcionalista jogharmonizáció alkotmányos alapelveiről
1.8. Jászi Oszkár a demokratikus asszimilációról
1.9. Masaryk konföderalizmusa
2. A népszuverenitás, a nemzeti önrendelkezési jog és a nemzetközi szervezet alapelveinek közép-európai interpretációi, 1918–1920 2.1. Renner az önrendelkezési jog értelméről a Habsburg Monarchiában, 1918
2.2. Jászi véleménye a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazásáról
2.3. Masaryk Új Európa-terve
2.4. A Népszövetség kritikája
3. Az európai föderalizmus kérdése a Habsburg Monarchia felbomlása után
3.1. R. N. Coudenhove-Kalergi és a Páneurópa-mozgalom
A nemzetiségi problémák megoldása
3.2. Európai alkotmányterv, 1923
3.3. A Briand-terv közép-európai visszhangja
3.4. A dunai államok együttműködése
3.5. A gazdasági föderáció gondolata: Hantos Elemér
A gazdasági világföderáció eszméje
Nemzetek gazdasági szövetsége: a világgazdaság és a Nemzetek Szövetsége
Közép-Európa gazdasági újjászervezése
3.6. Jászi gondolatai Európa egységéről
Jászi az Európai Egyesült Államokról
3.7. Renner az európai föderációról
3.8. Az Európai Egyesült Államok terve
4. Az ellenállási mozgalom közép-európai föderációs tervei
4.1. A lengyel és csehszlovák ellenállási mozgalom föderatív tézisei
4.2. Hodža terve a közép-európai föderációról
Hodža közép-európai alkotmányterve
4.3. A Duna-klub a közép- és délkelet-európai unióról, 1943
4.4. Az európai föderáció és a kelet-közép-európai föderáció terve
4.5. A demokratikus európai föderáció mint a totalitárius rendszerek és a háború elleni védekezés útja
5. Konklúziók
6. Irodalom
Megjelenés: 2011
Terjedelem: 144 oldal
Kötés: kartonált