1920 - KÉNYSZERPÁLYÁN

1920. június 4-én a magyar kormány küldöttsége aláírta a trianoni békeszerződést. Ezzel azonban a folyamat még nem ért véget, hiszen először a magyar nemzetgyűlésnek, majd további három szövetséges hatalomnak is ratifikálnia kellett azt, hogy hatályba léphessen. A kényszerpályán mozgó Magyarország nemzetgyűlése – habár a kormány megpróbálta ezt minél tovább halogatni – a győztes antant hatalmak nyomására 1920. november 15-én ratifikálta a békediktátumot. A kötet szerzői részletesen foglalkoznak a ratifikáció nemzetgyűlési vitájával, a korabeli sajtóban megjelent visszhangjával, illetve megvizsgálják azt is, hogy a szövetséges hatalmak – s több vesztes ország – országgyűléseiben milyen körülmények, milyen viták közepette került sor a békeszerződések ratifikálására. A könyv a „Sorsfordító évek” sorozat harmadik része.

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 340 oldal

Tartalomjegyzék:

Vizi László Tamás: A trianoni békeszerződés magyar ratifikációja

Gulyás László: A trianonibékediktátum magyar ratifikációjának közép-európai diplomáciai háttere, 1920. június 4. - 1920. október 26.

Anka László: A nemzet pszichológusa

Köő Artúr: A trianoni békediktátum aláírásának, valamint becikkelyezésének napja négy jelentős, korabeli magyar sajtótermék hasábjain

Glant Tibor: Az Amerikai Egyesült Államok kormányának elképzelései a Magyarországgal kötendő békével kapcsolatban

Majoros István: Franciaország elképzelései a Magyarországgal kötendő békével kapcsolatban

Egedy Gergely: Nagy-Britannia és a trianoni békeszerződés

Tóth Andrej: A trianoni békeszerződés megtárgyalása és elfogadása a csehszlovák nemzetgyűlés szenátusában és képviselőházában, 1920. december - 1921. január

Tóth Imre: Az osztrák béke- (állam)szerződés

Frey Dóra: Béke megbékélés nélkül: Németország és a versailles-i béke

Kövecsi-Oláh Péter: Revízió keleten - Törökország két békeszerződése (Sevres, Lausanne) és azok magyar vonatkozásai

Demeter Gábor: A neuillyi béke és következményei

Horváth Attila: A magyar nemzetiségi lakosokkal szembeni jogsértések és diszkrimináció a két világháború közötti időszakban