A JÓ KOMMUNISTA SZILÁRDAN EGYÜTT INGADOZIK A PÁRTTAL

Mit is tanultunk tőle? Hogyan kell kiolvasni a Népszabadság protokollhíreiből a magyar, egy szovjet vezető ötmondatos életrajzából a kremlbéli politikai erőviszonyok változásait. Hogyan lehet tetten érni a szélsőjobboldaliság csíráit egy új mozgalom ártatlannak tetsző programpontjában vagy egy liberális politikus kiszólásában? Száz hasonló fontos apróságon túl a legfontosabbat: hogyan lehet törésmentesen ötvözni a teljes elvhűséget a politikai racionalitással, a bátor elszántságot a józan realitásérzékkel, az elkötelezettséget a minőségérzékkel, a fontos dolgok komolyan vételét a humorérzékkel.

 

A kötet adatai:
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2013
Terjedelem: 252 oldal


Tartalomjegyzék:

Előszó

MAGYARORSZÁG
1917 – egy idegen pályán megvívott magyar-cseh háború
1919 – az ország már januárra két táborra szakadt
1920 – tökéletesen irreális jelszavak
1930 – a létszámánál nagyobb súlyú értelmiségi elit
1940 – egy nem létező kommunista párt főtitkára
1941 – szimbolikus gyorshadtest a keleti fronton
1943 – tévedésből feloszlatták a kommunista pártot
1944 – a leghatásosabb a porcukor-akció volt
1945 – a még nem is létező politikai rendőrség letartóztatta
1946 – a szokásos montírozási módszer
1947 – a játszma véget ért
1948 – nem tört ki az országban lázadás
1949 – mert a főtitkár mindig zseniális és lánglelkű
1950 – döbbenetesen stílusformáló korszak
1952 – újra be kellett vezetni a jegyrendszert
1953 – egy ország kaphatta fel a fejét
1954 – a kulák lista nélkül is kulák marad
1955 – aki nem követte az aktuális kurzusváltást
1956 – nem vagyunk elvtársak!
1957 – őket mind ki kell végezni
1958 – a filmben miért nincs benne a Parlament előtti sortűz?
1960 – megszakadt az ellenzéki hagyomány folyamatossága
1962 – a közömbösítés rezignált alaphangulata
1964 – a reformáció szkizmája következik ismét
1967 – amikor Lukács elvtársat visszazárták a pártba
1968 – a polgári gazdálkodás kísérőjelenségei
1970 – a fej nélküli sárkány nehezen eltörhető gerince
1972 – visszaütött a szokásos titkolózás
1973 – a szovjet típusú rendszerek normálformája
1983 – már csak az államnak kellene elhalnia…

OROSZORSZÁG – SZOVJETUNIÓ
1856 – lassan elkezdődött egy felülről indított reform
1863 – a radikális mozgalom eleinte szelíd volt
1881 – egy elmaradott ország is fel tudja magát küzdeni
1914 – a német vezérkarnak is kémkedett
1917 – a bolsevik párt még teljesen jelentéktelen volt
1919 – mikor volt a thermidori fordulat?
1920 – a választott funkcionáriusok is áthelyezhetők
1921 – az egész társadalom terrorizálására képes apparátus
1923 – a nyugati hitelek függő helyzetbe hozták volna
1927 – egy szalmaszálat nem tettek keresztbe
1929 – ha nem ilyen anarchikus a folyamat
1930 – a lázadások leverése és a munkatáborok őrzése
1932 – a bűnbakkijelölés legjobb technikája
1934 – ha ketten a főtitkár ellen mertek szavazni
1937 – hazarendelték őket a kivégzésükre
1939 – a vesztfáliai béke szörnyszüleménye megszűnt létezni
1940 – olajat és élelmet szállított a náciknak
1941 – a háború elkerülhetetlen formula mindig azt jelentette
1943 – a pravoszláv egyház ezredtulajdonos lett
1945 – az utópista szocialisták műveit tanulmányozzák
1947 – ez volt a hidegháborús hadüzenet
1949 – egy vérengzéssel párosított számvevőszéki revízió
1953 – a rablóbandák rászabadultak a városokra
1954 – novemberben összetrombitálták a pártfőtitkárokat
1956 – hideg volt a kés
1957 – az első és utolsó kommunista egyetemes zsinat
1960 – rendszeres kirugdosó körutak
1962 – a vereség látszatát sem tűri el
1964 – túl sokat tett a desztalinizáció végrehajtásáért
1966 – ez tovább erősítette a tömeges alkoholizmust
1970 – igény egy nem ennyire impotens vezetésre
1979 – szovjet megszállás nélkül nincs szocializmus
1982 – vége lesz a korszakot jellemző csendes rohadásnak
1983 – azért ilyen állati elnyomás nem lenne

Utóirat
1999 – közben eltelt az életem

Melléklet
Magyarország konvertibilis adósságállománya 1972 után
Irodalomjegyzék