A RENDSZERVÁLTÁS CSALÁDTÖRTÉNETEI – HUSZONÖT ÉV BUDAPEST ÁRNYÉKÁBAN

„Az élet csak visszafelé érthető meg, de előrefelé kell élni.”

(Søren Kierkegaard nyomán)

 

Milyen ma a fiatalok biztonságérzete, és vajon milyen volt édesanyáiké huszonöt évvel ezelőtt, amikor ők megszülettek? Hogyan függ össze a társadalmi és az egyéni biztonság a fiatalok és a szülők életében? Vajon a szülők azt mondják-e, csinálják-e, amit valójában gondolnak a gyermekvállalásról? Mit is üzennek gyermekeiknek?

 

Ilyen és ehhez hasonló kérdések állnak könyvünk fókuszában. A kutatás a korábbi makroszintű megközelítések mellett újdonságként a rendszerváltás társadalmi történéseit a mindennapokat megélő és a rendszerváltásban valóban érintett egyének/családok szemszögéből tárja fel. A könyv egy adott földrajzi környezetben a szociológia különböző eszközeivel igyekszik feltárni és elemezni a rendszerváltáskor született gyerekek és családjaik huszonöt évnyi történetét. A megközelítés nem hagyományos, ilyen-olyan módon eltorzított visszaemlékezésekre alapozó múltidézés, hanem az adott pillanatban és élethelyzetben feltett kérdésekre adott válaszokat teszi egymás mellé és vizsgálja a közben eltelt idő távlatában.