AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ INFORMÁCIÓTÖRTÉNETÉHEZ

Alig több mint száz évvel az első világháború kitörése után, a centenáriumi alkalmat megragadó társadalomtudományi reflexióhoz csatlakozva több nyomós ok is van arra, hogy a hajdanvolt harci eseményekhez sajátos és kezdeményező módon, információtörténeti kontextusban is közelítsünk:

1.) Magát a világháborút számos szempontból tette már mérlegre a történeti irodalom. A szintetikus művek mellett könyvtárnyi önálló, szakosított feldolgozás jelent meg a katonai, politikai, diplomáciai, gazdasági szempontok tematikus és kronologikus rendben való áttekintésével. Nem született még azonban olyan megközelítés, amely a Nagy Háború információtörténetét magát kívánta volna megírni: azt, ahogyan az események menetébe különféle információs mechanizmusok alakító vagy befolyásoló erővel szóltak bele.

2.) A 19. század utolsó harmadában a gazdasági/társadalmi/technológiai fejlődéshez kapcsolódóan olyan átfogó információs megatrendek indultak el a világban, amelyek aztán a 20. század harmincas éveinek „koraszülött” információs társadalmához vezettek. Az első világháború jól vizsgálható és feltétlenül mérlegre teendő tehát arról az oldalról is, hogy az általa teremtett „tartós rendkívüliség” fél évtizede milyen dramaturgiai szerepet játszott a kortárs információs megatrendek alakításában, hogyan és hányféle csatornán keresztül „szólt” bele azok alakulásába. Azaz: elkerülhetetlen a Nagy Háború helyének információtörténeti kijelölése is.

Ehhez kívánnak fogódzót nyújtani a kötetben összegyűjtött tanulmányok.

A kötet adatai:

Kötés: kartonált

Megjelenés éve: 2016

Terjedelem: 336 oldal