EGY MONOLIT RENDSZER ÁRNYALATAI

„Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban, akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után – politikai érdekből – szeretnék annak láttatni – másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal. Pedig maga a tény, hogy valamennyi eddigi monolit(nak hitt) rendszer – előbb vagy utóbb – megszűnt, mást bizonyít. Éppen azért bomlott fel, dőlt össze minden ilyen konstrukció, mert a valóságban egyik sem volt monolit.

Nem csak a rendszer egésze. Az az egyeduralkodó párt sem, melyben alapját és (egyik) legfőbb eszközét látták ’megtervezőik’.” Kötetünk szerzője – az 1980–1990-es években politikai szerepeket is vállalt kutató – levéltári és sajtóforrások feltárásán túl saját élményei és tapasztalatai alapján, vizsgálta tárgyát, s – azt „belülről” is látva, kritikusan elemezve – ad képet Magyarország 1945 utáni történetének néhány részkérdéséről. A tanulmányok és közölt források tematikája a rendszer struktúrájának és működési mechanizmusának – szerkezeti ábrákkal is illusztrált – áttekintésétől a magyarországi németek 1945 utáni sorsának okain, az 1956-os forradalom jellemzésén át az állampárton (MSZMP) belül megjelenő különböző nézetekig, s azoknak a rendszerváltás jellegére gyakorolt hatásáig terjed. Az olvasó épp úgy találhat köztük országos áttekintést, mint pécsi-baranyai történések részletes leírását. Vonyó József (1945) címzetes egyetemi tanár, a Janus Pannonius majd a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként Magyarország 20. századi történetét tárgyaló kurzusokat tartott. Jelentős részük a két világháború közötti, illetve a pártállam időszakának politikai intézményrendszerét vizsgálta – abból kiindulva, hogy az események csak annak a rendszernek a pontos ismeretében értelmezhetők reálisan, melynek keretében zajlottak. Egyes tanulmányai e kurzusok tapasztalatai alapján készültek, nem egy esetben a hallgatók kérdései, problémafelvetései által inspirálva.

 

A kötet adatai:

Formátum: 148x210 mm

Kötés: kartonált, ragasztókötött

Megjelenés éve: 2012

Terjedelem: 192 oldal

 

Tartalom

Előszó             7

1. Lehetséges-e monolit rendszer?     7

2. Hogyan lettem történész? 9

A pártirányítás az államszocialista rendszerben Magyarországon (1949–1989)      16

A földkérdés és a nemzetiségi kérdés szerepe a magyarországi németek elűzetésében      43

A magyarországi németek önszerveződésének korlátai a Rákosi-korszakban (1949–1956)           63

A magyarországi németekről alkotott kép. Torzképek, sztereotípiák és korrekciójuk a magyar történetírásban    82

A vesztesek dicsősége. Gondolatok az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról         93

Totalitás, lokalitás, parcialitás, perszonalitás (Töprengés a történetíró módszereiről az ’56-os forradalom kapcsán)             106

A Kádár-éra Magyarországon           115

Erjedés és lefojtás – 1980–1985 (Adalék az MSZMP-ben zajló folyamatok természetrajzához)  124

Az állampárt bomlási folyamata és az MSZP létrejötte Pécsett       172

A közlemények eredeti megjelenésének helye          190