L'Harmattan Kiadó

Szerző: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

This volume includes the author’s papers presented at international conferences and his studies published publiched in foregn language periodicals and books. Most of the studies are concerned with ecclesiastical history: they deal with central issues of 19th–20th century Hungarian church history, such as putting on index the works of bishop Ottokár Prohászka, the background to the ecclesiastical-historical works of Vilmos Fraknói or the 20th century history of the relations between Hungary and the Holy See. They present the theoretical and organizatorial problems of political Catholicism, Christian socialism and Christian Democracy, from the Christian Socialist canon prelate Sándor Giesswein to the Christian Democrat István Barankovics.

Szerkesztette: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

Der vorliegende Studienband „Autonomien in Ungarn 1848–2000”, der im Rahmen des Ph.D.-Programms für Neue und Gegenwärtige Ungarische Geschichte des Geschichtswissenschaftlichen Doktorandenkollegs an der Philosophischen Fakultät der Eötvös Loránd Universität Budapest entstand, hat das Ziel durch die geschichtliche Fundierung und Dokumentation zum volleren Ausbau und zum effektiveren Funktionieren der Autonomien, die als Teil der Entfaltung der bürgerlichen Demokratie gesehen werden können, beizutragen.

Szerző: Benda Gyula

L’Harmattan Kiadó, 2008

Benda Gyula Keszthely-monográfiája a magyar társadalomtörténet egyedülálló teljesítménye. A szerző keszthelyi kutatása a társadalomtudományos történelem módszertanával indult a nyolcvanas években. Szellemi forrása a lokális-regionális társadalmi elemzés Annales-hagyománya volt, ugyanakkor nagy hatást gyakoroltak rá későbbi fejlemények is, különösen az olasz mikrotörténelem s ennek francia recepciója. Benda Gyula úgy sajátította el a mikrotörténelemnek a cselekvő egyénekre vonatkozó kérdésfeltevéseit, hogy rendelkezett a társadalomtudományos történelem műveléséhez szükséges tudással, és nem adta fel eredeti kérdéseit, hanem folytatta a kezdeti kutatásokat, ezekre építette rá a mikrotörténelmi megközelítésből következő vizsgálatokat.

A szerző nem egyszerűen adalékokkal szolgál egy korszak történetéhez, különösen nem pusztán tények tengerét hozza a felszínre: a kötet alapján részben újraírható a vizsgált időszak, a 18. század második és a 19. század első felének magyar társadalomtörténete.

Szerző: Marianna D. Birnbaum

Fordította: Gyepes Judit

L’Harmattan Kiadó, 2008

Ez a könyv Senora Gracia Mendes (Luna) története. A 16. században élt portugál származású özvegy vallását gyakorló keresztény volt, de titokban zsidó maradt. Családjának egyik ága az 1490-es évek közepe táján érkezett Spanyolországból Portugáliába. Ott született Gracia 1510-ben, és tizennyolc éves korában ott kötött házasságot Francisco Mendesszel, egy másik titkos zsidóval. Férje halála után leányával és más családtagjaival együtt elhagyja Portugáliát. Először Antwerpenben éltek, onnan V. Károly elől Velencébe, majd Ferrarába menekültek. A családot nemcsak a Habsburg-császár, hanem a velencei inkvizíció is üldözte. Hosszú, veszedelmekkel teli utazás után érkeztek a számukra biztonságot jelentő Törökországba. Gracia és családja mozgalmas életét a 16. század vallási és politikai konfliktusainak tükrén keresztül ismeri meg az olvasó.

Szerző: Sebők Marcell

L’Harmattan Kiadó, 2007

Sebastian Ambrosius késmárki humanista lelkész életpályájának bemutatása a több síkon tevékenykedő főszereplőt az (akár) egymásba fonódó kontextusok rétegeiben próbálja megragadni: a szepességi várostörténet, a protestáns egyháztörténet, a humanista művelődés és oktatás, az udvari-patrónusi rendszer és a Respublica litteraria kontextusaiban. Az életpálya bizonyos szakaszaiban hol megállapodott, hol változó, összeszedett vagy inkoherens, eltökélt vagy bizonytalankodó, önálló és tanácstalan személyiséget látunk.

Szerző: Kerekes Dóra

L’Harmattan Kiadó, 2010

Korunk egyik építőköve az információ, amely nélkül nem létezne média, könyvek, de kapcsolati hálók sem, nem lenne tőzsde, nem működne a gazdaság, más szegmensekről nem is beszélve. A digitális társadalom korában információhoz jutni gyorsan és könnyen lehet, a nehézséget inkább az jelenti, hogy túl sok, egymásnak gyakran ellentmondó értesülés birtokába kerülünk, amelyek között a valóság megismerése egyre nehezebbé válik. Nagyon hasonló problémákkal küzdött a kora újkor embere.

Szerző: Péter Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2007

Péter Katalin ebben a könyvében azzal a meglehetősen elterjedt nézettel vitatkozik, miszerint a hagyományos társadalmak tagjai érzéketlen fatalisták voltak. Bemutat nőket, akik boszorkánytól kérik, hogy varázsolja szerelmessé a férjüket, és férfiakat, amint beteg feleségüket látogatják, mert orvosasszonyra bízták őket. Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

Szerző: Kovács András

L’Harmattan Kiadó, 2007

"Különösen az 1990. évtől kezdve nyílt alkalmam, leginkább műemléki kutatások révén, a jelen kötetben szereplő, az erdélyi régiség körébe tartozó emlékek, emlékegyüttesek, többségükben templomok és kastélyok kutatására vagy legalábbis alapos megismerésére, s ezekről, amennyire a körülmények lehetővé tették, nemcsak szakmai beszámolók és tudományos közlemények, hanem szélesebb érdeklősét is kielégítő rövid összefoglalások is születtek. A műemlékvédelem nehéz feladatai ugyanis közösséget kívánnak: közösségi, társadalmi összefogás, akarat nélkül a legértékesebb műemléket sem lehet fenntartani, így felelősen gondolkodó kutatónak alapvető, azt is mondhatnánk becsületbeli kötelessége, hogy kutatásainak eredményeit leírja, s a lehetőségekhez képest minél tágabb közegben terjessze."

Szerző: Horn Ildikó

L’Harmattan Kiadó, 2007

Báthory István erdélyi fejedelem 1575-ben hatalmas esélyt kapott: lengyel nemesek egy csoportja meghívta őt a lengyel trónra. A koronára azonban többen pályáztak, és Báthory csak akkor maradhatott versenyben, ha vállalja, hogy feleségül veszi Jagelló Annát, a királyi család utolsó, még Lengyelországban élő tagját. A leendő menyasszony nem tartozott korának ünnepelt szépségei közé, nem volt különösebben okos, és nagy vagyon sem várt rá. Ennek ellenére az előző húsz esztendő során tizenhét kérője akadt, házasságkötésre azonban különböző okok miatt mégsem került sor. A korosodó királylány egyre elkeseredettebben próbált férjet találni, így Báthory potenciális sikere az ő számára is a nagy lehetőséget jelentette. Könyvünk ennek a tisztán érdekházasságként induló kapcsolatnak a politikai intrikákkal, emberi drámákkal, csalódásokkal teli történetét szeretné közelebb hozni a mai olvasóhoz úgy, hogy közben bemutatja a kor számos, ma már alig ismert színes egyéniségét, dinasztiáját, akik a két főszereplő életében jelentős szerepet játszottak.

Szerzők: Stéphane Audoin-Rouzeau, Annette Becker

Fordította: Fisli Éva

L’Harmattan Kiadó, 2006

A harcos elszántság, a hit, a gyötrelmek felvállalása a háború hirdette célokért, csupa olyasmi, amit ma nehezen tudunk elfogadni olykor akár érteni is. Pedig a háborús múlt jelenvalósága nagyon is egyértelmű; elég, ha a térképre pillantunk, vagy a köztereinken a húszas évektől elszaporodó hősi emlékművek valamelyikére.

A jelen kötet kínálta megközelítések az erőszak, a reprezentációk és agyász megnyilvánulásainak értelmezése révén mutatis mutandis a magyar példára is gond nélkül alkalmazhatók. Az újraírt háború ugyanis nem hadtörténeti munka. Megismerteti és összegzi a háborúkutatás új eredményeit, miközben újragondolja a 20. század e kiemelten fontos eseményét.

A kötet igen sokféle forrást használ; a háborútörténetek igazoló beszédei helyett a szerzők a kortársak indíttatásaira kíváncsiak. A kulturális antropológiától ösztönözve 1914 emberei felé fordulnak, tudván, hogy a történész számára nem a felejtés a legfőbb rossz, hanem az automatizmus.

Szerző: François Hartog, Jacques Revel

Fordította: Gelléri Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2006

A történetírás minden története szívesen elismeri, hogy a múlt kézenfekvő lehet politikai felhasználás céljaira, mint ahogy aláhúzzák azt is, hogy az utóbbi másfél évszázadban a tudományos történetírás hogyan igyekezett távolságot fenntartani saját maga és tárgya között. Minek köszönhető akkor, hogy minden korábbinál erősebb aggodalmak hangoznak el napjainkban arról, hogy a múltat manipulálják. Tanúskodik erről néhány híres eset – például a német történészek közelmúltbeli vitája a nácizmus jelentéséről, vagy a még ma is folyó csatározás a kommunizmus értelmezéséről –, és jó néhány kevésbé ismert példa is, melyek mindemellett nem kevésbé jelzésértékűek és fontosak.

Szerző: Sonkoly Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2001

Létezett-e a Habsburg Birodalomban, autonóm jogi egységként betagolódó Erdélyi (Nagy) Fejedelemségben önálló városrendszer, és ha igen ez mely irányba integrálódott a XIX. századtól kezdve, mikor a nemzetállam építésének kora Közép-Európát is elérte? Milyen történeti városdefiníció segítségével ragadható meg az adott korszak és terület sajátos településhálózata? Miben áll az egyes városok különállása, és főleg, hogyan adaptálja a különálló városi jelleg az egységesítő jogi, gazdasági, kulturális, társadalmi tendenciákat, melyek egyrészt a központi hatalomtól, másrészt az új, "privilégiumok feletti" egységtől, a nyelvi etnikumtól érkeznek?

Szerkesztette: Takács Ádám

L’Harmattan Kiadó, 2004

A tanulmánykötet a huszadik századi francia filozófia történelemelméleti eredményeinek bemutatása vállalkozik eredeti szövegek közreadásával. Egyszerre kronologikus és tematikus nézőpontokból enged betekintést a francia történelemfilozófia megszületésének körülményeibe, ismeretelméleti problematikájába, és hívja fel a figyelmet e kérdéskör jelenlétére a kortárs diskurzusokban. A kötetet részletes bevezető tanulmány indítja, és a tanulmányok szerzői között olyan neves filozófusok találhatók, mint Raymond Aron, Jacques Maritain, Paul Veyne és Paul Ricoeur.

Szerkesztette: Szekeres András

L’Harmattan Kiadó, 2002

A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása. Tematikáját úgy alakítottuk ki, hogy a francia Annales-iskola történelem szemléletében a kilencvenes években zajló fordulatot közvetítse Magyarországon. Előadásokra doktoranduszokat kérünk fel, akik az adott terület avatott ismerői. A referensek hozzászólásai és a vita közreadása hozzájárulhat a társadalomtudományok mindegyikét érintő, kortárs problémák igényes végiggondolásához. 2001 tavaszáig négy téma került megvitatásra: Foucault és a történészek viszonya (Takács Ádám), a történelem és az emlékezet kutatása (Apor Péter, K. Horváth Zsolt), Koselleck hozzájárulása a társadalomtudományok alakulásához (Trencsényi Balázs), illetve az esemény problematikája és újraértékelése a történettudományban (Sohajda Ferenc). Korreferensként közreműködtek: Bódy Zsombor, Kiss Balázs, Gyáni Gábor, Kovács Éva, Szabó Márton, Halmos Károly, Benda Gyula. A kötetet a francia "Tournant critique" historiográfiai helyét boncolgató tanulmány vezeti be.

Szerző: François Hartog

Fordította: Lakatos Ágnes

L’Harmattan Kiadó, 2006

Szerző: Bartha Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2009

Munkásokról beszélni ma nem túl divatos. A „munkásosztály” fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték uralkodó szerepét. A valóságban azonban sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a „létező szocializmusnak”. Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem. A „munkásállam” bukásának történelmi okai bontakoznak ki e könyv oldalain.

Szerző: Rogers Brubaker

Fordította: Erdősi Péter

L’Harmattan Kiadó, 2006

Európa a nemzetállam és a nacionalizmus szülőhelye volt a 18. század végén, és úgy tűnt, a 20. század végén temetőjük is lesz. Ám a századvégi Európa, ahelyett, hogy túllépett volna a nemzetállamon, visszatért hozzá, aminek leglátványosabb bizonyítéka a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása és nemzeti alapon meghatározott utódállamaik létrejötte. A politikai tér nemzeti határvonalak mentén való átszerveződése a nacionalizmus eltérő és egyes esetekben robbanásveszélyes formáit hívta életre: a nemzeti kisebbségek autonómiára törekvő nacionalizmusait, az otthonukat adó új államok „nemzetiesítő” nacionalizmusait, valamint azoknak a „külső nemzeti hazáknak” a határokon átnyúló nacionalizmusait, amelyekhez a közös etnicitás – nem pedig az állampolgárság – alapján tartoznak. Bourdieu munkásságára és az „új institucionalista” szociológiára támaszkodva Brubaker összehasonlítja korunk és a két világháború közti időszak nacionalizmusait, és elméleti szempontból árnyalt, történelmi vonatkozásokban gazdag képet nyújt az „Új Európa” egyik legfontosabb problémájáról.

Szerkesztette: Krausz Tamás, Vértes Judit

L’Harmattan Kiadó, 2010

A kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezésének és evolúciójának nemzetközi-politikai hátterét, jelentőségét, a nemzeti érdekek katonai-politikai védelmét, a munkásönigazgatás és a közösségi kísérlet politikai-gazdasági és intellektuális hagyatékát világítja meg. A könyv a témakör legkiválóbb hazai kutatók munkái mellett angol, belga és orosz történészék kutatásait is tartalmazza, jelezve, hogy a magyar tanácsköztársaság egy nemzetközi politikai összefüggésrendszer és a helyi, nemzeti feltételek egyidejű terméke volt és tapasztalatai is csak ilyen konstellációban közelíthetők a tudományosság igényével.

Szerkesztette: Juhász József, Krausz Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2009

Az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén nem ritka, hogy a jelenkor-történet aktuális kérdéseiről tanulmányok készülnek, konferenciák szerveződnek. Ilyen konferenciatéma volt az etnikai konfliktusok, az etnikai tisztogatások legújabb hullámának vizsgálata is. Orosz, szerb és magyar kutatók eszmecseréjét tartalmazza kötetünk. A konferencián megfogalmazott fontos gondolat volt, hogy a rendszerváltás (1989-1991) nyomán létrejött új nemzetállamok egymással is hadakozó, „gyenge” államokként jöttek létre.

Szerkesztette: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2008

A kötet szerzői azt a kérdést járják körül, hogy miféle okok idézték elő a kelet-európai - s benne a magyar - labdarúgás hanyatlását, miközben Nyugat-Európában e játék sajátos "felvirágzása" ment végbe.

Van-e összefüggés e jelenségek között?

Miben áll a nyugati "előrelépés", és vajon mi okozza a mi régiónk focijának "hanyatlását"?

Utolérhető-e a Nyugat?

Egyáltalán, érdemes-e erre törekedni?

Az üzlet-futball-politika hármasságban van-e még esély a kibontakozásra?

Szerkesztette: Krausz Tamás, Bartha Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2009

„1968” nemcsak kifejezte egy generáció meghatározó élményét, hanem olyan hagyományt teremtett, amely, noha ellentmondásosan, de ma is megjelenik az olyan meghatározó centrumországok kulturális és politikai életében, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország. A forrongó társadalmi mozgalmak politikai orientációja meglehetősen vegyes volt, ámde egyvalami mégiscsak összekötötte őket: alapvetően elutasították azt a fogyasztói kapitalizmust, ami a háború után újjáépülő Európában is az „amerikai álom” mítoszával igazolta magát. Kelet-Európában a 60-as évek reformjai éppen egy „fogyasztói szocializmus” („piacszocializmus”) kiépítését célozták; akkor volt az ideje annak, hogy a sztálini iparosítás egyoldalúságait a „fogyasztói iparágak” elmaradottságának tükrében fogalmazzák meg.

Szerkesztette: Csaplár-Degovics Krisztián, Krausz Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2007

E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával. A kötet merész célt tűzött ki maga elé: kísérletet tesz arra, hogy a magyar érdeklődők is betekintést nyerjenek térségünk történeti gondolkodásának változásaiba. A sematikus felfogás számára Nyugat-Európa mechanikus módon ma is mintaként szolgál, de magunkat és környezetünket belőle és rajta keresztül megérteni aligha lehet. Önmagunk folyamatos definiálása csak annak a térségnek az ismeretével (elfogadásával és befogadásával) lehetséges, amelyben élünk.

A kötet szerzői és várhatóan a további kötetek is szűkebb régiónk, Kelet-Európa kialakulásának társadalmi-gazdasági folyamataival, mentális átalakulásával kívánják megismertetni az olvasót.

Szerző: Váriné Szilágyi Ibolya

L’Harmattan Kiadó, 2010

A szociálpszichológus szerző legújabb könyve múltidéző, ám ma akaratlanul is a visszapillantó tükör szerepét játssza: az elhagyott és az előttünk lévő útszakaszról informál.

A szerző, bár egy longitudinális pályaattitűd-vizsgálattal indult, elsősorban értékkutató, ahogy az legutóbbi könyvéből is kiderül (Építészprofilok. Terc Kiadó,2006).

Szerkesztette: Erőss Gábor, Kende Anna

L’Harmattan Kiadó, 2008

Minél korábban felismerjük, mi akadályozza egy gyerek fejlődését, annál jobbak lesznek az esélyei? Minél tovább marad óvodában, annál jobban teljesít az iskolában? Minél egyénre szabottabb a fejlesztés, annál hatékonyabb? Minél többféle iskola és tagozat közül lehet választani, annál több lehetőséget kapnak a gyerekek? Minél pontosabban ismerjük az egyéni fejlődési ütem szakaszait, annál jobb oktatást tudunk biztosítani? Minél több szakember minél precízebben állapítja meg a gyerek "nevelési igényét", annál jobb fejlesztésben részesülnek?

Szerzők: Fliegauf Gergely, Ránki Sára

L’Harmattan Kiadó, 2007

A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.

Szerkesztette: Kende Anna

L’Harmattan Kiadó, 2008

A kötet különböző tudományterületekről származó klasszikus és mai, külföldi és magyar szerzők művein keresztül hívja fel a figyelmet a pszichológia és a feminista megközelítések megkerülhetetlen kapcsolódási pontjaira. A könyv egyszerre mutatja be a feminizmus pszichológiára gyakorolt hatásának történeti alakulását és annak különböző irányait.

Szerző: Rácz József

L’Harmattan Kiadó, 2006

A kötetben a szerző az utóbbi években végzett, budapesti drogszcénákkal kapcsolatos kvalitatív kutatásainak eredményeit foglalja össze. A kutatások a város egymáshoz kapcsolódó, átfedő, mégis jól körvonalazható droghasználói szcénáiban készültek. Elsősorban a droghasználók kerülnek bemutatásra, a szcénák más alkotórészei mintegy háttérként jelennek meg a kötetben.

Átdolgozott, bővített kiadás

Szerző: Gőbel Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2014

A Varázsjátékok az óvodásoknak és kisiskolásoknak, a gyermeki lelkületüket kincsként őrző szülőknek, pedagógusoknak, pszichológusoknak és a gyermekek kel foglalkozó minden szakembernek szól.

Az Önmagunkban elmélyülten című kötetben található fantáziajátékok nyelvezete a mesék világát idézi, a csendes, időt és teret adó képzeleti munka minden gyermek számára egyéni utat és az egyéni lehetőségek kibontakoztatását kínálja. Meditatív játékainak szimbólumai segítségével minden gyermek kialakíthat egy olyan belső képi világot, amelyben önmaga felé fordulhat, megerősödhet, hogy később mások számára is örömmé válhasson. Ebben az örömben élhetik át a gyermekek a bennük rejlő értékeket, a szerethetőségüket, elfogadhatóságukat.

Szerző: Krokovay Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2003

Az etika az erkölcsi kérdések filozófiai tanulmányozása. A médiával kapcsolatban a legfontosabb erkölcsi kérdés az, hogy miként védhet meg minket a többség zsarnokságától. A szólásszabadság, mindenekelőtt a sajtó, a rádiózás és a televíziózás szabadságának tapasztalati vizsgálata azt mondja meg nekünk, hogy milyen a valóságban a mondanivaló nyilvános kifejezésének törvényes rendje. A filozófiai elemzés szembesíti a tényeket azzal, hogy milyennek kell, milyennek kellene lennie törvényes jogainknak, ha nem akarunk zsarnokságban élni. A tankönyv elsősorban nem a szerkesztőségek, hanem a filozófiai tanulmányokat folytató diákok és az érdeklődő olvasók számára kínál meggondolásra érdemes érveket. A vizsgálódás tanulságainak összegezését minden fejezet végén a legfontosabb fogalmak és összefüggések ábrájával, valamint ellenőrző kérdésekkel segíti. Abból indul ki, hogy megvizsgálja, mit ért Deák Ferenc a köztanácskozás szabadságán, s hogy miért kívánja meg John Stuart Mill szerint a valódi társadalmi fejlődés a cenzúra teljes megszüntetését. Annak mérlegelésével zárja a média etikájának elemzését, hogy megfontolja, abban a társadalomban, amellyel a nagy európai vallásháborúk lezárása óta kísérletezünk, miért kell ragaszkodnunk Európában, Amerikában és mindenütt a világon minden időszakos hisztéria ellenére is legelső szabadságunkhoz.

Szerző: Boda László

L’Harmattan Kiadó, 2009

Szerző: Søren Aabye Kierkegaard

Fordította: Soós Anita, Gyenge Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2008

Az Ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes. Személyes, amennyire az volt e "koppenhágai Szókratész" élete, és szenvedélyes, mely szenvedély kötötte, mozgatta és el nem engedte halála napjáig. És ez a szenvedély tette végül azzá, ami lett: kora egyik legjelentősebb, legszebben író gondolkodójává, aki nélkül a XIX. és XX. század legnagyobb művészeti, irodalmi, teológiai és nem utolsósorban filozófiai kísérletei értelmezhetetlenek maradnának.

Szerző: Csikós Ella

L’Harmattan Kiadó, 2008

Ha Hegel (1770-1831) a közfelfogás szerint az utolsó, akkor lehet, hogy Whitehead (1861-1947) a legutolsó nagy rendszeralkotója a filozófia történetének: mindketten az emberi tapasztalatterületek egészét átfogni törekvő, szisztematikus metafizikát dolgoztak ki. De nemcsak összefoglalók, egyben újítók is voltak: a statikus dologiság helyett a folyamatot tekintették a valóság lényegének. Annak a folyamatelvű filozófiának a klasszikusai ők, amelynek középpontjában a létesülés áll; a parányi fizikai részecskétől az abszolútumig minden létező az örökös megújuláshoz, a "teremtő haladáshoz" járul hozzá a maga egyediségével.

Szerkesztette: Frenyó Zoltán, Turgonyi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2006

A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX. századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához. A kötet tanulmányai ennek a maritaini emberképnek egyes vonatkozásait, értékeit és hatásait elemzik, s egyben igyekeznek elhelyezni felfogását korának eszmei környezetében. Maritainnek, aki 1937-ben Budapesten is járt és előadást tartott, magyarul már több műve is megjelent, róla azonban önálló kiadványban mindezidáig alig olvashattunk. Ezt a hiányt6 kívánja enyhíteni a jelen kötet, amelynek célja, hogy elősegítse a tájékozódást Maritain nagy hatású munkásságában.

Szerző: Bárdos-Féltoronyi Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2005

A jelen könyv egy kutatóknak szánt "tankönyv" a kutatásról és a kutatás buktatóiról. Az elmúlt évtizedekben meghasonlott közgazdászból - lassanként és még nem teljes mértékben - (geo)politológussá vedlettem. Mai "kétszínűségem" alapos tudományos lelkiismeret-vizsgálatra kényszerített, legalábbis e két tudományágban. Rájöttem, hogy egyes történelmi korszakokban a társadalomtudományokban hasonló folyamatok játszódnak le; hogy kutatói munkánkban igen nagy szerepe van az ember- és társadalomképeknek; hogy elkerülhetetlen a gazdasági és a (geo)politikai tanok sokszínűsége; hogy ugyanarra a jelenségre több magyarázatot és értelmezést is adhatunk, kiindulópontunktól függően; hogy csak jó kérdésre kaphatunk jó válaszokat, megfelelő tudományos eredményeket; hogy fontos belátni: létezik-e tárgyilagosság?; stb.

Szerző: Mezei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2003

A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó. A könyv konklúziója szerint a valódi filozófiai gondolkodás mindenkor vallásfilozófiai, vagyis a vallásra irányul, és végső soron a vallásból fakad.

Szerző: Boda László

L’Harmattan Kiadó, 2008

A szerző tizennyolc évig tanította a filozófia keretében a fejlődéstant. A modern genetika eredményeit felhasználva, közérthetően, azt törekszik kimutatni, hogy a fajok keletkezése és vele a törzsfejlődés az embrionális egyedfejlődéshez hasonlóan genetikailag programozott, s ezzel célirányos folyamat.

Lényegesnek tartja annak felismerését, hogy az élőlények nem "gépek", mivel klónozhatók. Ha egyetlen egysejtű DNS-e az egész biológiai kifejlődés tervét képes informatikailag hordozni, ami elfogadott, úgy valódi "evolúcióról" beszélhetünk. S akkor nincs semmiféle ellentét a teremtés és az evolúció között.

Szerző: Kiss Lajos András

L’Harmattan Kiadó, 2006

Kiss Lajos András kötete aktuális filozófiai vitákhoz kapcsolódik eleven módon. Korunk olyan meghatározó gondolkodóiról írott tanulmányait tartalmazza a kötet, mint Lévinas, Habermas, Bourdieu vagy Husserl. Fontos feladatokat vállalnak magukra a Szabó Márton politikafilozófiájáról, illetve az orosz filozófiai hagyományról adott értelmezései. A kötetet az okkultnak az orosz illetve szovjet filozófiában játszott elemzés zárja. A könyv három fejezete a fenomenológiáról írott tanulmányokat, a politikáról és a politikai szubjektumról írott elemzéseket, illetve a szerző fontos könyvekről írott bírálatait tartalmazza.

„Az igazi elméletek valójában víziók, melyeket a világ átfogó pillantásának az ígéretével fogalmaztak meg. S ezen az sem változtat, hogy a végérvényesség igényével megfogalmazott teóriák mindegyikéről kiderül előbb-utóbb, hogy csak részleges igazságot mondja ki, s hogy mindegyik elmélet szükségszerűen a megfigyelő tekintet egyik lehetséges perspektíváját érvényesíti.”

Szerkesztette: Kutrovácz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Mi köze a freudi szexualitásnak az okkultizmushoz? Hatással lehetnek-e a bölcsészek absztrakt vitái az egyetemek jövőjére? Hogyan kommunikál a kutyaetológus a gazdákkal, az állatokkal, és tudóstársaival? Tanítsunk-e biológiaórán vallási nézetekkel összeegyeztethető keletkezéstörténetet? Valóban átjárhatatlanok a nyugati és keleti orvoslási hagyományok közötti határok? Hogyan befolyásolta a politika a magyar társadalomtudományok kialakulását? Miként hat az üzleti szemlélet a tudományos teljesítmény megítélésére? Hogyan alakítják különböző intézmények a magyar tudomány finanszírozási rendszerét? Bevonható-e a nyilvánosság a társadalomtudományok művelésébe? Milyen alapon dönthetünk laikusként tudományos szakértők között? Elhatárolható-e a tudomány a nemtudománytól? Bár a fenti kérdések látszólag függetlenek egymástól, mindegyikük ugyanahhoz a problémához kapcsolódik: ahhoz, hogy milyen határmunkálatok folynak a tudományban. A tudomány folyamatos viták és harcok színtere, amelyekben a nyilvános térben megnyilatkozó szereplők újra- és újrarajzolják a tudományterületek közötti és a tudományt körülölelő határokat. A kötet tíz tanulmánya közös elméleti keretben elemzi ezeket a határmunkálatokat.

Szerkesztette: Csörgő Zoltán, Szabados Levente

L’Harmattan Kiadó, 2009

Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetően az elsőt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (...)tárgyalja. (...) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésből indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.” A tudomány célja ugyanakkor az objektív tudás növelése a világról.

Szerző: Tanács János

L’Harmattan Kiadó, 2008

Tanács János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.

Ahogyan Bolyai János műve, az Appendix meghatározó módon járult hozzá azon kérdés tisztázásához, hogy mit állíthatunk az egyenesek végtelenbeli viselkedéséről, illetve hogy ez milyen következményekkel jár a „végesre” nézve, remélhetőleg éppoly meghatározóan járul hozzá Tanács oknyomozása a Bolyai-féle „parallela” műbeli helyét és jelentését illetően.

A szerző könyve nem pusztán egy újabb tétele azon terjedelmes listának, amely az emberiség történetének talán legtöbbet és legalaposabban elemzett szavával foglalkozó munkákat sorolja fel, hanem perújrafelvételt kezdeményez: egy mára meggyökeresedett matematikatörténeti nézet alapvető tévességét kívánja megmutatni és a tudományos kritika eszközeivel lebontani.

Tanács János matematikatörténész és -filozófus, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója. Közel évtizedes, a Bolyai-féle geometria történetére irányuló kutatási tevékenységének eredménye e monográfia.

Szerkesztette: Fehér Márta, Zemplén Gábor, Binzberger Viktor

L’Harmattan Kiadó, 2006

„A kérdés, amelyet felvetek, meglehetősen paradox: vajon segíthet-e a társadalomtudomány egy olyan problémát megoldani, amelyet saját tevékenysége hozott felszínre a logikai hagyomány folyamatos támadásai közepette, és amely a Sokal-ügy kapcsán újra időszerűvé vált, nevezetesen a történelem felettinek tartott igazság történeti eredetének problémáját. Hogyan lehetséges, hogy egy történelembe illeszkedő történeti tevékenység, mint a tudományos tevékenység történelemtől független, transzhistorikus igazságokat hoz létre, melyeknek semmi közük sem a helyhez, sem az időhöz, vagyis egyetemesek és örök érvényűek?”

(Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás, Gondolat, Budapest, 2005, 10–11.)

Szerkesztette: Binzberger Viktor, Fehér Márta, Zemplén Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2007

Létezik-e valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája?

Szerkesztette: Boros Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Üdvözöljük a Nyájas Olvasót itt, a széleken, az európai kultúrtörténet és kulturális kánon peremvidékén. Könyv-sorozatunk Ad marginem. Filozófiai írók (Kelet)-Berlin és Novoszibirszk között címmel az utóbbi két évszázad közép- és kelet-európai filozófiájának értékeiről, lehetőségeiről kíván magyar nyelven körképet nyújtani egyes korabeli művek fordításán és a jellemző filozófiatörténeti folyamatok elemzésén keresztül. Első kötetünk a Kelet-Berlin és Kolozsvár közötti térben mozog, annak jár utána, milyen filozófiai (élet)stratégiákat próbáltak kidolgozni és követni az előző generáció tagjai a megrekedt új gazdasági mechanizmus, a tankokkal elnyomott Prágai tavasz és Nyugat-Európa sokalakú ’68-a után. Lukács magyar és keletnémet tanítványaitól német és magyar filozófuspereken, kibernetikán és fregei logikán, patrisztikus és rahneri antropológián át ível a kötet a Szigeti Józseffel készült interjúig.

Szerző: John Rawls

Fordította: Krokovay Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2008

"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőkét. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is."

Szerkesztette: Krokovay Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2006

Nem sok olyan fogalma van erkölcsi gondolkodásunknak, amelyet többet emlegetnénk, mint a felelősségét. Austin, Hart és Feinberg mesteri elemzéseit közreadó válogatásunk annak a sorozatnak az első kötete, amely remélhetőleg élesebbé teszi képünket a filozofálásnak arról a módjáról, amelyet "oxfordinak", "oxfordi stílusúnak" nevezhetünk Magyarországon is, legalább A szellem fogalma, Altrichter Ferenc nagy jelentőségű Ryle-fordításának megjelenése óta. A sorozat tervezett első kötetei - Felelősség, Büntetés, Jogok, Szabadság - az erkölcsi gondolkodás filozófiai tanulmányozásának köréből mutatnak be alapvetően fontos témaköröket. Nem csupán földrajzi, de szellemi értelemben is eltávolodunk azonban esetenként Oxfordtól, mivel a sorozatnak van egy sajátos célja is: érzékeltetni akarja a társadalmi szerződés John Rawls által kialakított filozófiájának oxfordi alapjait. Ez az oka annak, hogy Rawls utolsó, életében megjelent könyve és a társadalmi szerződés gondolatának bemutatása is része lesz sorozatunknak. A kötetek célja és jellege mindazonáltal szorosan kapcsolódik Oxfordhoz, az európai kultúra, illetve a filozófia nyelvi fordulatának híres egyetemi központjához, hiszen mindenki tudja a filozófiai érdeklődésű olvasók körében, milyen nagy szükség van nálunk is az Oxford Studies válogatásaihoz hasonló segédkönyvekre.

Szerző: Horváth Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2010

Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük, hogy ez lehetséges. A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.

A transzcendentális beállítódásváltás – amely megnyitja előttünk e titokzatos szféra kapuját Edmund Husserl filozófiájának a kulcskérdése: az emberi öneszmélés lehetőségeiről beszél.

Szerkesztette: Varga Péter András, Zuh Deodáth

L’Harmattan Kiadó, 2009

„Logikai vizsgálódásaimban az ismeretről szóló tanok ősrégen ellenszegülő kőzetét mintha dinamittölténnyel robbantottam volna szét. Sok még a nyers törmelék és kavics, néhány dolog azonban a problémákban és az eredményekben napvilágra került, amik eddig rejtve voltak.”(Edmund Husserl, 1903)

Szerző: Schwendtner Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2008

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövessen, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.

Szerző: Holger Helting

Fordította: Blandl Borbála, Lengyel Zsuzsa

L’Harmattan Kiadó, 2007

A daseinanalízis egyedülálló, filozófiai megalapozottságú pszichoterápiai irányzat, amely elsősorban az emberi szabadság, önazonosság és nyitottság kibontakoztatásán keresztül kívánja a pácienseket gyógyuláshoz segíteni. A háttérben húzódó fenomenológiai elmélet révén a terapeuta a páciens egész egzisztenciájára tekintettel vizsgálja meg az őt zavaró feszültségeket és problémákat. Így segítheti hozzá páciensét, hogy saját erőforrásaira támaszkodva oldja meg azokat. Holger Helting kötete alapos és átfogó képet ad a daseinanalízis filozófiai gyökereiről és pszichoterápiás vonatkozásairól. Elmélyült és mégis közérthető bevezetés a daseinanalitikai pszichoterápia filozófiai alapjainak megértéséhez. A kiválóan megírt, jól áttekinthető könyv nemcsak azokhoz szól, akik ezen az úton próbálják majd meg gyógyuláshoz segíteni az embereket, hanem a filozófia és pszichológia iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség is haszonnal és élvezettel forgathatja.

Szerző: Vermes Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2006

Jelen kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll. Passzív viszonyulásmódok és nem intencionális érzések, egyértelmű affektusként nem azonosítható hangulatok, mozgásérzetek és ritmusélmények: egytől egyig fontos témái ezek a ma folyó kutatásnak. Egy filozófiailag megalapozott, transzcendentális gyökerű fenomenológiai antropológia körvonalai kezdenek ebből a kutatásból kirajzolódni, amely egyszersmind a pszichopatológia problémáit is megkísérli új megvilágításba helyezni, és ennek érdekében a pszichoanalízis különféle irányzataival való konfrontációra is vállalkozik. A jelen munka ezen átfogó tendencia keretei közé illeszkedik. Amit ebben a könyvben a test „ősritmusáról”, erről az elemi „megindultságról”, „bemozdulásról” és az ezzel együtt járó „hangulatról, hangoltságról” olvashatunk, az minden bizonnyal e tendencia legértékesebb produktumai közé sorolható.