L'Harmattan Kiadó

Szerkesztette: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2008

A kötet szerzői azt a kérdést járják körül, hogy miféle okok idézték elő a kelet-európai - s benne a magyar - labdarúgás hanyatlását, miközben Nyugat-Európában e játék sajátos "felvirágzása" ment végbe.

Van-e összefüggés e jelenségek között?

Miben áll a nyugati "előrelépés", és vajon mi okozza a mi régiónk focijának "hanyatlását"?

Utolérhető-e a Nyugat?

Egyáltalán, érdemes-e erre törekedni?

Az üzlet-futball-politika hármasságban van-e még esély a kibontakozásra?

Szerkesztette: Krausz Tamás, Bartha Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2009

„1968” nemcsak kifejezte egy generáció meghatározó élményét, hanem olyan hagyományt teremtett, amely, noha ellentmondásosan, de ma is megjelenik az olyan meghatározó centrumországok kulturális és politikai életében, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország. A forrongó társadalmi mozgalmak politikai orientációja meglehetősen vegyes volt, ámde egyvalami mégiscsak összekötötte őket: alapvetően elutasították azt a fogyasztói kapitalizmust, ami a háború után újjáépülő Európában is az „amerikai álom” mítoszával igazolta magát. Kelet-Európában a 60-as évek reformjai éppen egy „fogyasztói szocializmus” („piacszocializmus”) kiépítését célozták; akkor volt az ideje annak, hogy a sztálini iparosítás egyoldalúságait a „fogyasztói iparágak” elmaradottságának tükrében fogalmazzák meg.

Szerkesztette: Csaplár-Degovics Krisztián, Krausz Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2007

E könyvünkkel, "A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában" egy új sorozatot indít útjára az ELTE-BTK Kelet Európa Története Tanszék a L'Harmattan könyvkiadó támogatásával. A kötet merész célt tűzött ki maga elé: kísérletet tesz arra, hogy a magyar érdeklődők is betekintést nyerjenek térségünk történeti gondolkodásának változásaiba. A sematikus felfogás számára Nyugat-Európa mechanikus módon ma is mintaként szolgál, de magunkat és környezetünket belőle és rajta keresztül megérteni aligha lehet. Önmagunk folyamatos definiálása csak annak a térségnek az ismeretével (elfogadásával és befogadásával) lehetséges, amelyben élünk.

A kötet szerzői és várhatóan a további kötetek is szűkebb régiónk, Kelet-Európa kialakulásának társadalmi-gazdasági folyamataival, mentális átalakulásával kívánják megismertetni az olvasót.

Szerző: Váriné Szilágyi Ibolya

L’Harmattan Kiadó, 2010

A szociálpszichológus szerző legújabb könyve múltidéző, ám ma akaratlanul is a visszapillantó tükör szerepét játssza: az elhagyott és az előttünk lévő útszakaszról informál.

A szerző, bár egy longitudinális pályaattitűd-vizsgálattal indult, elsősorban értékkutató, ahogy az legutóbbi könyvéből is kiderül (Építészprofilok. Terc Kiadó,2006).

Szerkesztette: Erőss Gábor, Kende Anna

L’Harmattan Kiadó, 2008

Minél korábban felismerjük, mi akadályozza egy gyerek fejlődését, annál jobbak lesznek az esélyei? Minél tovább marad óvodában, annál jobban teljesít az iskolában? Minél egyénre szabottabb a fejlesztés, annál hatékonyabb? Minél többféle iskola és tagozat közül lehet választani, annál több lehetőséget kapnak a gyerekek? Minél pontosabban ismerjük az egyéni fejlődési ütem szakaszait, annál jobb oktatást tudunk biztosítani? Minél több szakember minél precízebben állapítja meg a gyerek "nevelési igényét", annál jobb fejlesztésben részesülnek?

Szerzők: Fliegauf Gergely, Ránki Sára

L’Harmattan Kiadó, 2007

A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.

Szerkesztette: Kende Anna

L’Harmattan Kiadó, 2008

A kötet különböző tudományterületekről származó klasszikus és mai, külföldi és magyar szerzők művein keresztül hívja fel a figyelmet a pszichológia és a feminista megközelítések megkerülhetetlen kapcsolódási pontjaira. A könyv egyszerre mutatja be a feminizmus pszichológiára gyakorolt hatásának történeti alakulását és annak különböző irányait.

Szerző: Rácz József

L’Harmattan Kiadó, 2006

A kötetben a szerző az utóbbi években végzett, budapesti drogszcénákkal kapcsolatos kvalitatív kutatásainak eredményeit foglalja össze. A kutatások a város egymáshoz kapcsolódó, átfedő, mégis jól körvonalazható droghasználói szcénáiban készültek. Elsősorban a droghasználók kerülnek bemutatásra, a szcénák más alkotórészei mintegy háttérként jelennek meg a kötetben.

Átdolgozott, bővített kiadás

Szerző: Gőbel Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2014

A Varázsjátékok az óvodásoknak és kisiskolásoknak, a gyermeki lelkületüket kincsként őrző szülőknek, pedagógusoknak, pszichológusoknak és a gyermekek kel foglalkozó minden szakembernek szól.

Az Önmagunkban elmélyülten című kötetben található fantáziajátékok nyelvezete a mesék világát idézi, a csendes, időt és teret adó képzeleti munka minden gyermek számára egyéni utat és az egyéni lehetőségek kibontakoztatását kínálja. Meditatív játékainak szimbólumai segítségével minden gyermek kialakíthat egy olyan belső képi világot, amelyben önmaga felé fordulhat, megerősödhet, hogy később mások számára is örömmé válhasson. Ebben az örömben élhetik át a gyermekek a bennük rejlő értékeket, a szerethetőségüket, elfogadhatóságukat.

Szerző: Krokovay Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2003

Az etika az erkölcsi kérdések filozófiai tanulmányozása. A médiával kapcsolatban a legfontosabb erkölcsi kérdés az, hogy miként védhet meg minket a többség zsarnokságától. A szólásszabadság, mindenekelőtt a sajtó, a rádiózás és a televíziózás szabadságának tapasztalati vizsgálata azt mondja meg nekünk, hogy milyen a valóságban a mondanivaló nyilvános kifejezésének törvényes rendje. A filozófiai elemzés szembesíti a tényeket azzal, hogy milyennek kell, milyennek kellene lennie törvényes jogainknak, ha nem akarunk zsarnokságban élni. A tankönyv elsősorban nem a szerkesztőségek, hanem a filozófiai tanulmányokat folytató diákok és az érdeklődő olvasók számára kínál meggondolásra érdemes érveket. A vizsgálódás tanulságainak összegezését minden fejezet végén a legfontosabb fogalmak és összefüggések ábrájával, valamint ellenőrző kérdésekkel segíti. Abból indul ki, hogy megvizsgálja, mit ért Deák Ferenc a köztanácskozás szabadságán, s hogy miért kívánja meg John Stuart Mill szerint a valódi társadalmi fejlődés a cenzúra teljes megszüntetését. Annak mérlegelésével zárja a média etikájának elemzését, hogy megfontolja, abban a társadalomban, amellyel a nagy európai vallásháborúk lezárása óta kísérletezünk, miért kell ragaszkodnunk Európában, Amerikában és mindenütt a világon minden időszakos hisztéria ellenére is legelső szabadságunkhoz.

Szerző: Boda László

L’Harmattan Kiadó, 2009

Szerző: Søren Aabye Kierkegaard

Fordította: Soós Anita, Gyenge Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2008

Az Ismétlés a világirodalom egyik legszebb és legszemélyesebb vallomása a szerelemről. Személyes és szenvedélyes. Személyes, amennyire az volt e "koppenhágai Szókratész" élete, és szenvedélyes, mely szenvedély kötötte, mozgatta és el nem engedte halála napjáig. És ez a szenvedély tette végül azzá, ami lett: kora egyik legjelentősebb, legszebben író gondolkodójává, aki nélkül a XIX. és XX. század legnagyobb művészeti, irodalmi, teológiai és nem utolsósorban filozófiai kísérletei értelmezhetetlenek maradnának.

Szerző: Csikós Ella

L’Harmattan Kiadó, 2008

Ha Hegel (1770-1831) a közfelfogás szerint az utolsó, akkor lehet, hogy Whitehead (1861-1947) a legutolsó nagy rendszeralkotója a filozófia történetének: mindketten az emberi tapasztalatterületek egészét átfogni törekvő, szisztematikus metafizikát dolgoztak ki. De nemcsak összefoglalók, egyben újítók is voltak: a statikus dologiság helyett a folyamatot tekintették a valóság lényegének. Annak a folyamatelvű filozófiának a klasszikusai ők, amelynek középpontjában a létesülés áll; a parányi fizikai részecskétől az abszolútumig minden létező az örökös megújuláshoz, a "teremtő haladáshoz" járul hozzá a maga egyediségével.

Szerkesztette: Frenyó Zoltán, Turgonyi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2006

A tanulmánykötet Jacques Maritain, a XX. századi francia neotomista filozófus gondolatvilágának néhány jellegzetes témakörébe nyújt bepillantást. Maritain alkotó módon járult hozzá a keresztény bölcselet fejlődéséhez, Aquinói Szent Tamás korszerű értelmezéséhez, az európai humanista és perszonalista gondolkodáshoz, az egyház szociális tanításának, katolicizmus és politika viszonyának, az emberi jogok elméletének korszerű megfogalmazásához. A kötet tanulmányai ennek a maritaini emberképnek egyes vonatkozásait, értékeit és hatásait elemzik, s egyben igyekeznek elhelyezni felfogását korának eszmei környezetében. Maritainnek, aki 1937-ben Budapesten is járt és előadást tartott, magyarul már több műve is megjelent, róla azonban önálló kiadványban mindezidáig alig olvashattunk. Ezt a hiányt6 kívánja enyhíteni a jelen kötet, amelynek célja, hogy elősegítse a tájékozódást Maritain nagy hatású munkásságában.

Szerző: Bárdos-Féltoronyi Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2005

A jelen könyv egy kutatóknak szánt "tankönyv" a kutatásról és a kutatás buktatóiról. Az elmúlt évtizedekben meghasonlott közgazdászból - lassanként és még nem teljes mértékben - (geo)politológussá vedlettem. Mai "kétszínűségem" alapos tudományos lelkiismeret-vizsgálatra kényszerített, legalábbis e két tudományágban. Rájöttem, hogy egyes történelmi korszakokban a társadalomtudományokban hasonló folyamatok játszódnak le; hogy kutatói munkánkban igen nagy szerepe van az ember- és társadalomképeknek; hogy elkerülhetetlen a gazdasági és a (geo)politikai tanok sokszínűsége; hogy ugyanarra a jelenségre több magyarázatot és értelmezést is adhatunk, kiindulópontunktól függően; hogy csak jó kérdésre kaphatunk jó válaszokat, megfelelő tudományos eredményeket; hogy fontos belátni: létezik-e tárgyilagosság?; stb.

Szerző: Mezei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2003

A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó. A könyv konklúziója szerint a valódi filozófiai gondolkodás mindenkor vallásfilozófiai, vagyis a vallásra irányul, és végső soron a vallásból fakad.

Szerző: Boda László

L’Harmattan Kiadó, 2008

A szerző tizennyolc évig tanította a filozófia keretében a fejlődéstant. A modern genetika eredményeit felhasználva, közérthetően, azt törekszik kimutatni, hogy a fajok keletkezése és vele a törzsfejlődés az embrionális egyedfejlődéshez hasonlóan genetikailag programozott, s ezzel célirányos folyamat.

Lényegesnek tartja annak felismerését, hogy az élőlények nem "gépek", mivel klónozhatók. Ha egyetlen egysejtű DNS-e az egész biológiai kifejlődés tervét képes informatikailag hordozni, ami elfogadott, úgy valódi "evolúcióról" beszélhetünk. S akkor nincs semmiféle ellentét a teremtés és az evolúció között.

Szerző: Kiss Lajos András

L’Harmattan Kiadó, 2006

Kiss Lajos András kötete aktuális filozófiai vitákhoz kapcsolódik eleven módon. Korunk olyan meghatározó gondolkodóiról írott tanulmányait tartalmazza a kötet, mint Lévinas, Habermas, Bourdieu vagy Husserl. Fontos feladatokat vállalnak magukra a Szabó Márton politikafilozófiájáról, illetve az orosz filozófiai hagyományról adott értelmezései. A kötetet az okkultnak az orosz illetve szovjet filozófiában játszott elemzés zárja. A könyv három fejezete a fenomenológiáról írott tanulmányokat, a politikáról és a politikai szubjektumról írott elemzéseket, illetve a szerző fontos könyvekről írott bírálatait tartalmazza.

„Az igazi elméletek valójában víziók, melyeket a világ átfogó pillantásának az ígéretével fogalmaztak meg. S ezen az sem változtat, hogy a végérvényesség igényével megfogalmazott teóriák mindegyikéről kiderül előbb-utóbb, hogy csak részleges igazságot mondja ki, s hogy mindegyik elmélet szükségszerűen a megfigyelő tekintet egyik lehetséges perspektíváját érvényesíti.”

Szerkesztette: Kutrovácz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Mi köze a freudi szexualitásnak az okkultizmushoz? Hatással lehetnek-e a bölcsészek absztrakt vitái az egyetemek jövőjére? Hogyan kommunikál a kutyaetológus a gazdákkal, az állatokkal, és tudóstársaival? Tanítsunk-e biológiaórán vallási nézetekkel összeegyeztethető keletkezéstörténetet? Valóban átjárhatatlanok a nyugati és keleti orvoslási hagyományok közötti határok? Hogyan befolyásolta a politika a magyar társadalomtudományok kialakulását? Miként hat az üzleti szemlélet a tudományos teljesítmény megítélésére? Hogyan alakítják különböző intézmények a magyar tudomány finanszírozási rendszerét? Bevonható-e a nyilvánosság a társadalomtudományok művelésébe? Milyen alapon dönthetünk laikusként tudományos szakértők között? Elhatárolható-e a tudomány a nemtudománytól? Bár a fenti kérdések látszólag függetlenek egymástól, mindegyikük ugyanahhoz a problémához kapcsolódik: ahhoz, hogy milyen határmunkálatok folynak a tudományban. A tudomány folyamatos viták és harcok színtere, amelyekben a nyilvános térben megnyilatkozó szereplők újra- és újrarajzolják a tudományterületek közötti és a tudományt körülölelő határokat. A kötet tíz tanulmánya közös elméleti keretben elemzi ezeket a határmunkálatokat.

Szerkesztette: Csörgő Zoltán, Szabados Levente

L’Harmattan Kiadó, 2009

Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetően az elsőt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást (...)tárgyalja. (...) És ha egyáltalán tárgyalják az objektív tudást,legtöbbjük abból a feltételezésből indul ki, hogy az objektív tudás teljesen megmagyarázható a szubjektív tudás fogalmával.” A tudomány célja ugyanakkor az objektív tudás növelése a világról.

Szerző: Tanács János

L’Harmattan Kiadó, 2008

Tanács János könyve a matematikatörténet fordulópontját jelentő Bolyai János-féle geometria központi kifejezését, a „parallela” terminust teszi alapos vizsgálódás tárgyává. A matematikatörténet „a párhuzamosok problémája” néven ismeri azt a több mint kétezer éves történeti folyamatot, amely a kifejezés jelentésárnyalatainak valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázására irányult.

Ahogyan Bolyai János műve, az Appendix meghatározó módon járult hozzá azon kérdés tisztázásához, hogy mit állíthatunk az egyenesek végtelenbeli viselkedéséről, illetve hogy ez milyen következményekkel jár a „végesre” nézve, remélhetőleg éppoly meghatározóan járul hozzá Tanács oknyomozása a Bolyai-féle „parallela” műbeli helyét és jelentését illetően.

A szerző könyve nem pusztán egy újabb tétele azon terjedelmes listának, amely az emberiség történetének talán legtöbbet és legalaposabban elemzett szavával foglalkozó munkákat sorolja fel, hanem perújrafelvételt kezdeményez: egy mára meggyökeresedett matematikatörténeti nézet alapvető tévességét kívánja megmutatni és a tudományos kritika eszközeivel lebontani.

Tanács János matematikatörténész és -filozófus, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója. Közel évtizedes, a Bolyai-féle geometria történetére irányuló kutatási tevékenységének eredménye e monográfia.

Szerkesztette: Fehér Márta, Zemplén Gábor, Binzberger Viktor

L’Harmattan Kiadó, 2006

„A kérdés, amelyet felvetek, meglehetősen paradox: vajon segíthet-e a társadalomtudomány egy olyan problémát megoldani, amelyet saját tevékenysége hozott felszínre a logikai hagyomány folyamatos támadásai közepette, és amely a Sokal-ügy kapcsán újra időszerűvé vált, nevezetesen a történelem felettinek tartott igazság történeti eredetének problémáját. Hogyan lehetséges, hogy egy történelembe illeszkedő történeti tevékenység, mint a tudományos tevékenység történelemtől független, transzhistorikus igazságokat hoz létre, melyeknek semmi közük sem a helyhez, sem az időhöz, vagyis egyetemesek és örök érvényűek?”

(Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás, Gondolat, Budapest, 2005, 10–11.)

Szerkesztette: Binzberger Viktor, Fehér Márta, Zemplén Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2007

Létezik-e valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája?

Szerkesztette: Boros Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Üdvözöljük a Nyájas Olvasót itt, a széleken, az európai kultúrtörténet és kulturális kánon peremvidékén. Könyv-sorozatunk Ad marginem. Filozófiai írók (Kelet)-Berlin és Novoszibirszk között címmel az utóbbi két évszázad közép- és kelet-európai filozófiájának értékeiről, lehetőségeiről kíván magyar nyelven körképet nyújtani egyes korabeli művek fordításán és a jellemző filozófiatörténeti folyamatok elemzésén keresztül. Első kötetünk a Kelet-Berlin és Kolozsvár közötti térben mozog, annak jár utána, milyen filozófiai (élet)stratégiákat próbáltak kidolgozni és követni az előző generáció tagjai a megrekedt új gazdasági mechanizmus, a tankokkal elnyomott Prágai tavasz és Nyugat-Európa sokalakú ’68-a után. Lukács magyar és keletnémet tanítványaitól német és magyar filozófuspereken, kibernetikán és fregei logikán, patrisztikus és rahneri antropológián át ível a kötet a Szigeti Józseffel készült interjúig.

Szerző: John Rawls

Fordította: Krokovay Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2008

"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvű nép külpolitikájának. E külpolitika taglalásához a jó berendezkedésű népek két fajtáját tárgyalja, a szabadelvű demokráciában, illetve a tisztességes hierarchiában élőkét. Vizsgálódása kiterjed továbbá a jogsértő államokra, illetve a kedvezőtlen feltételektől szenvedő államokra is."

Szerkesztette: Krokovay Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2006

Nem sok olyan fogalma van erkölcsi gondolkodásunknak, amelyet többet emlegetnénk, mint a felelősségét. Austin, Hart és Feinberg mesteri elemzéseit közreadó válogatásunk annak a sorozatnak az első kötete, amely remélhetőleg élesebbé teszi képünket a filozofálásnak arról a módjáról, amelyet "oxfordinak", "oxfordi stílusúnak" nevezhetünk Magyarországon is, legalább A szellem fogalma, Altrichter Ferenc nagy jelentőségű Ryle-fordításának megjelenése óta. A sorozat tervezett első kötetei - Felelősség, Büntetés, Jogok, Szabadság - az erkölcsi gondolkodás filozófiai tanulmányozásának köréből mutatnak be alapvetően fontos témaköröket. Nem csupán földrajzi, de szellemi értelemben is eltávolodunk azonban esetenként Oxfordtól, mivel a sorozatnak van egy sajátos célja is: érzékeltetni akarja a társadalmi szerződés John Rawls által kialakított filozófiájának oxfordi alapjait. Ez az oka annak, hogy Rawls utolsó, életében megjelent könyve és a társadalmi szerződés gondolatának bemutatása is része lesz sorozatunknak. A kötetek célja és jellege mindazonáltal szorosan kapcsolódik Oxfordhoz, az európai kultúra, illetve a filozófia nyelvi fordulatának híres egyetemi központjához, hiszen mindenki tudja a filozófiai érdeklődésű olvasók körében, milyen nagy szükség van nálunk is az Oxford Studies válogatásaihoz hasonló segédkönyvekre.

Szerző: Horváth Orsolya

L’Harmattan Kiadó, 2010

Ezúttal nem az a kérdés, hogy létezik-e az új filozófiai dimenzió, ahol végső soron minden kérdésre választ kaphatunk, hanem feltesszük, hogy ez lehetséges. A kérdés az, hogy elérhető-e számunkra, hétköznapi emberek számára, és képes-e arra, hogy megváltoztassa az életünket.

A transzcendentális beállítódásváltás – amely megnyitja előttünk e titokzatos szféra kapuját Edmund Husserl filozófiájának a kulcskérdése: az emberi öneszmélés lehetőségeiről beszél.

Szerkesztette: Varga Péter András, Zuh Deodáth

L’Harmattan Kiadó, 2009

„Logikai vizsgálódásaimban az ismeretről szóló tanok ősrégen ellenszegülő kőzetét mintha dinamittölténnyel robbantottam volna szét. Sok még a nyers törmelék és kavics, néhány dolog azonban a problémákban és az eredményekben napvilágra került, amik eddig rejtve voltak.”(Edmund Husserl, 1903)

Szerző: Schwendtner Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2008

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy a 20. század két kiemelkedő gondolkodójának, Edmund Husserlnek és Martin Heideggernek a szellemi párviadalát nyomonkövessen, és filozófiai összecsapásukat alaposan dokumentáltan bemutassa. Egyben arra is vállalkozik, hogy összehasonlító analízis révén rávilágítson a rejtett törésekre, tektonikus feszültségekre, melyek a két gondolati alakzatot meghatározzák.

Szerző: Holger Helting

Fordította: Blandl Borbála, Lengyel Zsuzsa

L’Harmattan Kiadó, 2007

A daseinanalízis egyedülálló, filozófiai megalapozottságú pszichoterápiai irányzat, amely elsősorban az emberi szabadság, önazonosság és nyitottság kibontakoztatásán keresztül kívánja a pácienseket gyógyuláshoz segíteni. A háttérben húzódó fenomenológiai elmélet révén a terapeuta a páciens egész egzisztenciájára tekintettel vizsgálja meg az őt zavaró feszültségeket és problémákat. Így segítheti hozzá páciensét, hogy saját erőforrásaira támaszkodva oldja meg azokat. Holger Helting kötete alapos és átfogó képet ad a daseinanalízis filozófiai gyökereiről és pszichoterápiás vonatkozásairól. Elmélyült és mégis közérthető bevezetés a daseinanalitikai pszichoterápia filozófiai alapjainak megértéséhez. A kiválóan megírt, jól áttekinthető könyv nemcsak azokhoz szól, akik ezen az úton próbálják majd meg gyógyuláshoz segíteni az embereket, hanem a filozófia és pszichológia iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség is haszonnal és élvezettel forgathatja.

Szerző: Vermes Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2006

Jelen kötet fő tárgya a testi érzékenység. Olyan tárgy ez, amely nemcsak Merleau-Ponty és Lévinas két különálló gondolkodói útja között teremt kapcsolatot, hanem egyszersmind a fenomenológia jelenkori törekvéseinek is középpontjában áll. Passzív viszonyulásmódok és nem intencionális érzések, egyértelmű affektusként nem azonosítható hangulatok, mozgásérzetek és ritmusélmények: egytől egyig fontos témái ezek a ma folyó kutatásnak. Egy filozófiailag megalapozott, transzcendentális gyökerű fenomenológiai antropológia körvonalai kezdenek ebből a kutatásból kirajzolódni, amely egyszersmind a pszichopatológia problémáit is megkísérli új megvilágításba helyezni, és ennek érdekében a pszichoanalízis különféle irányzataival való konfrontációra is vállalkozik. A jelen munka ezen átfogó tendencia keretei közé illeszkedik. Amit ebben a könyvben a test „ősritmusáról”, erről az elemi „megindultságról”, „bemozdulásról” és az ezzel együtt járó „hangulatról, hangoltságról” olvashatunk, az minden bizonnyal e tendencia legértékesebb produktumai közé sorolható.

Szerző: Tallár Ferenc

L’Harmattan Kiadó, 2006

Részlet a könyvből:

A szegény szabólegény, vagy a legkisebb testvér, akitől senki sem vár semmit, és akit a nagyok kinevetnek, egyszer csak átbucskázik a fején, és többé nem az, „aki”. Délceg, ifjú herceg áll előttünk, aranyos ruhában, csillogó fegyverekkel. Ki ez az ifjú herceg? A szegény szabólegény, a kicsúfolt, legkisebb testvér. Pontosabban szólva, aki előttünk áll, az egyszer az ifjú herceg és a szegény szabólegény. Ez az átbucskázás, ez az átmenet minden bizonnyal csoda: áttörnek egy már elkészült és rendezett, magától értetődő világ síkjai és határai, melyben minden és mindenki az, ami… Ám az átbucskázás során felnyíló rés kijelöli a hátunk mögött elkészült struktúrában az újjászületés helyét. Aki benne áll, többé nem az, ami. Kívül a struktúrán, a felnyíló résben a szegény szabólegény és az ifjú herceg egymásba játszását csodálhatjuk: egy új eredet, az átmenet pillanatát.

A kötet Machiavelliről és Carl Schmittről, a keresztény eszkatológiáról és az individualizmus-kommunitarizmus vitáról szóló írásait ez a kérdéskör, az és kérdésköre fűzi egybe.

Szerző: Balogh Brigitta

L’Harmattan Kiadó, 2009

A szellem és az idő viszonyát vizsgáló kötet nemcsak a hegeli filozófia, hanem egy egész filozófiai tradíció alapkérdéseit feszegeti. Állítása szerint a Hegel által elgondolt „abszolút” tudás nem végleges, mert nem képes meghaladni az esetlegességet. Sőt, ez nem is feladata. Sem a megértés, sem az értelemadás nem lehet befejezett, hanem csakis ciklikus. A szellem életében mind az elidegenedés (szétszóratás a külsőlegességbe), mind pedig a megbékélés (a szétszóratott mozzanatok egy pontba gyűjtése a szabad cselekvésben és az értelemadásban) egyaránt szükségszerű. Lévén a dialektika az egyetlen gondolkodásmód, amely sikerrel alkalmazható önmagára, ha megpróbálnánk rögzíteni az egyiket a másikkal szemben, akkor az értelmes életet, illetve saját szabadságunkat tennénk lehetetlenné. A szellem fenomenológiája nyelvi megformálását és gondolati összetettségét tekintve is a filozófiai hagyomány egyik legnehezebb műve. Jelen kötet bevezetést nyújt a hegeli gondolkodásba, és friss szemléletmódjával kinyitja a kaput a mű újrafelfedezése előtt.

Szerző: Szoboszlai-Kiss Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2009

Cicero mestere, a sztoikus Poszeidóniosz (Kr. e. 135–51) méltatlanul feledésbe merült egyénisége a görög filozófiának, jóllehet óriási hatással volt Sztrabón, Galénosz, Seneca, Cicero és Augustinus tudományos szemléletére. Vitatott személyiség, mivel saját iskolájának hagyományát számos esetben kritikai hanggal bírálja, ezért sztoikusságát többen is megkérdőjelezték, tévesen eretneknek titulálták. Filozófiai rendszerének rekonstruálásakor a legfőbb nehézség, hogy művei nem maradtak fenn; eredeti elgondolásai csak töredékekből és erősen interpretált kommentárokból ismertek.

Szerző: Szegedi Nóra

L’Harmattan Kiadó, 2007

A "magában való dolog", a kanti filozófia e központi fogalma felbukkanása óta megosztja a kantianizmus híveit és a filozófiatörténészeket. Vajon a nevezetes Ding an sich a Kant által Kopernikuszéhoz mért kritikai fordulat közvetlen következménye vagy inkább egyike azon metafizikai előfeltevéseknek, amelyeket a transzcendentális filozófia követőinek ki kell küszöbölniük? A könyv a magában való dolog és a láthatólag ennek szinonimájaként használt transzcendentális tárgy azonosításának problémájából kiindulva keresi e fogalmak helyét A tiszta és kritikájának tapasztalatelméletében. S miközben fény derül ennek az azonosításnak a kudarcára, a vizsgálat módszere, Kant teóriájának a husserli tárgykonstitúció-elmélet fundamentumán végigvitt elemzése egyúttal lehetővé teszi azokat a nehézségeknek, és egyben megoldási lehetőségeiknek a feltérképezését, amelyek a kortárs fenomenológia számára is vonzóvá teszik a kritikai filozófia örökségét.

Szerző: Schmal Dániel

L’Harmattan Kiadó, 2006

A 17. században kibontakozó mechanikai tudomány a fizikai eseményeket a matematika nyelvén leírható természet fogalmára vezeti vissza, amelynek „nincsen semmiféle maga elé tűzött célja”. E természeti események ugyanakkor számos esetben kitüntetett szerepet játszanak az emberi élettörténet egészében, amelyről értelmes vágyak és célok jelentés-összefüggésében adunk számot. Hogyan viszonyul egymáshoz ugyanannak az eseménynek e két, eltérő szempontú, fizikai és erkölcsi leírása? Vagy – a 17. századi teológia nyelvén fogalmazva – szintézisbe hozható-e egymással az értéksemleges természettörvények és a gondviselés világa? Kifejezhetik-e ugyanannak a Teremtőnek az akaratát a természet kérlelhetetlen törvényei, aki „hajunk szálát is számon tartja”? E kérdések körül bontakozott ki a korai modernitás egyik legfontosabb vitája, amelyet a szerző Descartes és Malebranche írásaitól elindulva Antoine Arnauld és Pierre Bayle művein át egészen Leibniz Teodíceájáig követ nyomon.

Szerző: Szabó Zsigmond

L’Harmattan Kiadó, 2005

Kiadónk az ELTE Filozófiai Intézetével és a Magyar Filozófiai Társasággal együttműködve alapította a Cogito-díjat, hogy lehetőséget adjon kiemelkedő fiatal filozófusok első könyvének megjelentetésére. A Cogito Könyvek sorozat évente jelentkezik a győztes pályaművel. Szabó Zsigmond sorozatnyitó könyve, mely világosságánál és pontos elemzéseinél fogva méltán érdemelte ki a 2004-ben először kiosztott díjat, az első magyar monográfia Maurice Merleau-Pontyról, a XX. század egyik legnagyobb hatású francia gondolkodójáról.

A keletkezés ritmus. Egyszerre nyitott és reflexív szabályosság. Nincs olyan külső zaj, amit ne tudna integrálni, és nincs olyan belső tagolódás, virtuális ütem, amely ne lenne kifejthető belőle. A ritmus reflexiójából új ritmus keletkezik. Olyan ez, mint egy a saját pályáját önmaga elé gördítő hullámvasút rohanása. A pályát a mozgás önvonatkozása építi fel maga előtt. A ritmus a tiszta immanencia, a szétterjedő üresség. Csak önmagához képest létezik, miközben semmi önmagával való szubsztanciális azonosságot nem feltételez.

Szerkesztette: Nyírő Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2010

„A lehető legalapvetőbb intellektuális probléma a demokrácia versus totalitarizmuskérdés” – vallotta az amerikai neopragmatikus filozófus, Richard Rorty (1931-2007). Manapság, a globalizáció korszakában ez a kérdés szerinte nem hogy elhalványult volna, de még annál is nyomasztóbban árnyékolja be jelenünket, mint amennyire az égető volt a hidegháború évtizedeiben. A kortárs demokráciákkal szembeni legnagyobb kihívást azok a veszélyek jelentik ugyanis Rorty szerint, amelyekkel a globalizációs folyamatok antidemokratikus következményekkel is terhes fejleményei folytán kell szembenéznünk.

Szerkesztette: Nyírő Miklós

L’Harmattan Kiadó

2007 decemberében, a filozófiai hermeneutika megalapítója, Hans-Georg Gadamer (1900–2002) halálának ötödik évfordulóján konferenciát rendeztünk Miskolcon, melynek keretében a német filozófus munkásságáról emlékeztünk meg. Kötetünk – szerkesztett, egyes szerzők esetében pedig kibővített változatban – e konferencia előadásait tartalmazza. Tudatában vagyunk annak, hogy a rendezvényünket meghirdető, s a jelen kötet számára is megőrzött Hans-Georg Gadamer – egy 20. századi humanista cím már önmagában is merésznek, kihívónak tűnhet. Egyfelől jogos megütközést válthat ki, ha a humanizmust azzal a 20. századdal hozzuk összefüggésbe, melynek történelmi viharai soha nem látott méreteket öltöttek, és az „emberség” minden eladdig tapasztalt határát átlépték. Másfelől filozófiai hermeneutikája kifejtése során Gadamer jórészt mesterének, Heideggernek a kérdésfelvetéseihez kapcsolódott, akinek a munkásságát viszont vonakodnánk összefüggésbe hozni a humanizmussal. Az itt közreadott tanulmányok – melyek a gadameri életmű taglalásán túl több ponton is tárgyalják Heidegger vonatkozó nézeteit – mindazonáltal ama két tézis szellemében születtek, melyet a kötet egyik írásában Fehér M. István így összegez: a hermeneutika – humanizmus; a humanizmus 20. századi formája a hermeneutika.

Szerző: Richard Rorty

L’Harmattan Kiadó, 2007

A kortárs filozófiai, irodalmi és kulturális viták egyik legprovokatívabb figurája, Richard Rorty, e kollekcióban filozófiai, politikai és kulturális írásainak széles választékát adja közre. Magával ragadó memoárban magyarázza el, hogyan kezdett távolodni Platóntól James és Dewey felé, és miként alakította ki saját neopragmatizmusát. Ékesszóló esszéi, tanulmányai és előadásai, egytől-egyig a művelt nagyközönségnek szólnak. Rorty izgalmas összefoglalását nyújtja centrális filozófiai nézeteinek, és bemutatja kapcsolatukat politikai reményeivel.

Szerző: Olay Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2008

Jelen kötet Hannah Arendt gondolkodásának első átfogó ábrázolása magyar nyelven. A szerző Arendt politikai filozófiáját elsősorban a politika és az egyéni emberi létezés kapcsolatának fényében vizsgálja. Arendt gondolkodásában a politika értelme az emberi létezés bizonyos alaptendenciáihoz kapcsolódik. Az egyéni emberi létezés meg kerülhetetlenül beleütközik saját maga megragadásának feladatába, s ez Arendt szerint csak nyilvános viszonyok között, s így végső soron politikai viszonyok között mehet végbe. A filozófusnő szerint az emberi létezés alaptörekvése a saját halandóság meghaladásaként jellemezhető tartósságra törekvés, és ez teremt kitüntetett kapcsolatot a politika közege és az emberi létezés között. A könyv fejezetei tárgyalják Arendt cselekvéselméletét és a nyilvános térről alkotott elképzelését, Heidegger Arendtre gyakorolt hatását, modernitáselemzését, valamint a késői befejezetlen műveket is.

Szerző: Nyírő Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2006

„A hermeneutika nem oszthatja sem azon nézeteket, amelyek valamiféle tökéletes felvilágosodás, vagy éppen a tudományos-technikai civilizációba vetett egyoldalú hit ügyének a védelmezői, sem pedig azokat, amelyek reménytelen relativizmust, az igazság teljes elhomályosulásának és hozzáférhetetlenségének a nihilizmusát prédikálják. A hermeneutika ugyanis a nyelvben szóhoz jutó dolgok méltóságát veszi védelmébe, s a gondolkodás elementáris nyelviségét hangsúlyozva e dolgok mértékadó volta mellett száll síkra.”

Szerző: Schwendtner Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2003

Edmund Husserl és Martin Heidegger kapcsolata kivételes helyet foglal el a nyugati gondolkodás történetében. Élete egy-egy időszakában mindkét szerző intenzíven foglalkozott a másik gondolati teljesítményeivel, keményen és élesen vitatta azt, és emellett mindketten képes voltak arra is, hogy tanuljanak a másiktól. E heves összecsapás tétje többek között az volt, hogy lehetséges-e, illetve mi módon lehetséges a filozófiai gondolkodást biztos alapokra helyezni, képes- e a filozófia az élet, az emberi egzisztencia számára hiteles módon megnyilatkozni, továbbá képes-e a filozófus a számára történetileg adott, konkrét életszituációk egyediségét és az átfogó elméleti törekvésekből fakadó követelményeket egységes filozófiai koncepcióban érvényesíteni. A kötet tanulmányai két alapvető szempont figyelembevételével kísérlik meg a két gondolkodó munkásságát összevetni és konfliktusukat értelmezni. Az egyik szempont a szabadság problémája. Az emberi szabadság kérdése a praktikus és elméleti filozófiai törekvések metszéspontját jelenti, s e két törekvés összefüggése és összekapcsolása mindkét gondolkodó számára kulcskérdés volt. A másik értelmezési szempont pedig az, hogy miként jelenik meg a metafizikai gondolkodás teljességigénye a két filozófus gondolatvilágában, s milyen töréspontok, feszültségek lépnek fel éppen e teljességre való törekvés következtében.

Szerző: Fehér M. István

L’Harmattan Kiadó, 2001

A könyv a XX. század egyik mértékadó filozófiai irányzatának, a hermeneutikának kialakulására, az úgynevezett hermeneutikai fordulat létrejöttére vonatkozó, több szempontból forrásértékű tanulmányokat tesz közzé. A kötet új olvasatát nyújtja a hermeneutikai tradíció XX. századi mestereinek, hozzásegít a hermeneutikai gondolkodás kialakulásának megértéséhez. A kötetbe gyűjtött tanulmányok a legújabb elsődleges és másodlagos forrásokat hasznosítják, céljuk a heideggeri és gadameri gondolatkör hermeneutikai vonatkozásainak feltérképezése.

Szerkesztette: Susszer Zoltán László

L’Harmattan Kiadó, 2004

A kötet a Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáit teszi közzé. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az a kissé kusza sokféleség, melyet hermeneutikai örökségnek nevezünk, a hazai filozófiai gondolkodásban is az egyik legerősebb kisugárzású hagyományként él. A vonatkozó irányzatok diszkurzív elágazásai, filozófiai, illetve irodalomtudományi kutatásainkban egyre nagyobb szerepet kaptak, eddig mégsem történtek számottevő kísérletek a "hermeneuták" szakmai szempontok szerinti összefogására. E - szándékaink szerint hagyományteremtő - kiadvány magába foglalja a hazai hermeneutika legjelentősebb képviselőinek tanulmányait, és a szerzők által reprezentált megközelítési módok sokszínűsége pillanatképekben exponálja e bölcseleti irányzat hazai keresztmetszetét.

Szerző: Vető Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2005

Simone Weil (1909-1943) a XX. századi gondolkodástörténet egyik legjelentősebb alakja, akinek posztumusz életműve filozófiai, vallásos, sőt kifejezetten tudományos, politikai elképzeléseket foglal magában. Elsősorban mégis filozófus volt: a neoplatonista metafizika kiemelkedő képviselőjeként misztikus meglátásait is filozófiai kategóriákban fogalmazta meg. A ma már világszerte klasszikus szerzőként tisztelt francia gondolkodó a modern kori keresztény spirituális irodalom talán leghitelesebb, legvonzóbb életművét hagyta ránk. Neve a magyar olvasók előtt sem ismeretlen, hiszen Pilinszky János már a hatvanas években lelkes olvasója és hazai népszerűsítője lett.

Szerző: Ujváry Márta

Szerkesztette: Bárány Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2009

A kötet az analitikus metafizika egyik fontos témájára, a szubsztanciák, a trópusok és a változás összefüggéseire összpontosít. A szubsztanciák mint független egyedi létezők iránti ontológiai érdeklődés új ösztönözést kapott a mai metafizika egyéb fejleményeitől. A trópusok mint tulajdonság-partikulárék pedig az újabb partikularizáló törekvések hordozói. A változás örök filozófiai témáját az időn keresztüli azonosság és az individuáció szemszögéből tárgyalja a kötet, új megoldást javasolva a szubsztanciák és a trópusok individuálására. A könyvet elsősorban a filozófiai előképzettséggel rendelkező olvasóknak ajánlja a szerző.

Szerkesztette: Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János

L’Harmattan Kiadó, 2008

„A pszichológus különféle kísérleteket végez, és kísérleteinek eredményeire támaszkodva elméleteket alkot az elme működését illetően. A filozófus nem végez kísérleteket, legfeljebb gondolatkísérleteket. Kísérletezés helyett az elmével kapcsolatos legtermészetesebb meggyőződéseinkből indul ki, és egyrészt azt vizsgálja, hogy pontosan hogyan kell érteni e természetes meggyőződéseinket, másrészt pedig azt, hogy ezek hogyan egyeztethetők vagy épp nem egyeztethetők össze az elmével kapcsolatos neurofiziológiai, és egyáltalán a világról alkotott természettudományos ismereteinkkel.”

Szerző: Boda Mihály

L’Harmattan Kiadó, 2007

Boda Mihály a magyar analitikus filozófusok fiatal nemzedékének jeles képviselője, azé a nemzedéké, mely az ELTE Filozófiai Doktoriskolájának padjaiból került ki, és már teljes egészében úgy szocializálódott, hogy a filozófiai problémákat pontosan, szakszerűen, logikailag tiszta formában kell megfogalmazni, mert csak így adható rájuk értelmesen megvitatható, mások által is ellenőrizhető, plauzibilis válasz. Tanulmányai a metafizikától kezdve az elmefilozófián át az etikáig átfogják a filozófiai problémák széles körét, köztük a szubsztanciára és az azonosságra, az érzéki tapasztalatra, az első és a másodlagos minőségekre, a személy fogalmára, végül pedig a fenomenális és az erkölcsi tudatosságra vonatkozó kérdéseket. 

Szerző: Forrai Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2005

A kötetben, mely az első magyar nyelvű monográfia John Locke ismeretelméletéről és metafizikájáról, Forrai Gábor amellett érvel, hogy a köztudatban élő Locke-kép felülvizsgálatra szorul. Locke filozófiáját elsősorban az arisztoteliánus hagyomány kritikájaként kell értelmeznünk, s csak másodsorban a kartéziánus racionalizmus bírálataként. Locke sok tekintetben hű marad az arisztoteliánus hagyományhoz: empirizmusának és bizonyításokra épülő tudományeszményének egyaránt arisztotelészi gyökerei vannak. Ugyanakkor radikálisan szakít az anyag és forma metafizikájával, s az egyetemeket akkoriban uraló arisztoteliánus-skolasztikus tudományosság helyett a baconiánus természetrajzot tekinti a megismerés helyes módszerének. Célja egy olyan ismeretelmélet kidolgozása, mely mentes az anyag-forma metafizikától, alkalmas az arisztoteliánus-skolasztikus tudományosság bírálatára, továbbá lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy mely területen tehetünk szert tudásra, és hol kell beérnünk a puszta vélekedéssel.