1956. november-decemberben valóságos menekültáradat indult el Magyarországról Nyugatra, a remélt szabadság, egy félelem és nyomorúság nélküli élet reményében. Kétszázezer ember indult a nagyvilágnak. Egy nagyvárosnyi ember. Kik is voltak ők? Mi késztette őket a sokszor pillanatok alatt elhatározott távozásra? Hogyan oszlott meg ez a tömeg? Mennyit veszített Magyarország, kor, családi állapot, iskolázottság, foglalkozás és más csoportosítások szerint? Hová, milyen országokba kerültek, és hogyan, milyen úton? "Könyvek tucatjai szólnak az októberi felkelésről, tanulmányok tucatjai a magyar politikai emigráció történetéről - írja a szerző.
Egy valami hiányzik csupán. Annak a rettegéssel és reménnyel teli, zűrzavaros pár hónapnak, sokszor évnek a története, ami alatt ez a kétszázezer ember, önmaga sorsát alig kormányozva, hányódott táborok és vizsgálóbizottságok, konzuli osztályok és segélyszervezetek között. Drámákkal és rémtörténetekkel teli idők voltak ezek. Összecsapások. Éhségsztrájk. Rabszolgának eladott magyarok, s legfőképpen: várakozás - és újra várakozás. Ez a pár hónap, néhány év nem közömbös a magyar nemzet sorsa iránt érdeklődőknek. Még élnek a résztvevők, a szemtanúk, olvashatók a korabeli újságcikkek. Most kell számba venni, mi is történt valójában, most kell megmenteni nagyon fontos részleteket a felejtés elől." Ezt az izgalmas történetet dolgozza fel Sós Péter János könyve, dokumentumok alapján, kellő alapossággal - tárgyilagosan és szenvedéllyel.
A kötet adatai:
Kötés: puhafedél
Kiadási év: 2009
Terjedelem: 148 oldal