TÉRKÉPÉSZET

A kötet adatai:
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2009
Terjedelem: 184 oldal

Tartalomjegyzék:

1. A TÉRKÉP

1.1. A térkép fogalma, ismérvei

1.2. A térképek osztályozása

1.3. Térképszerű ábrázolások

2. A FÖLD ELMÉLETI ALAKJA – KÖZELÍTŐ FELÜLETEK

2.1. Földalak-elképzelések az ókori görögöktől napjainkig

2.2. A földalak meghatározása napjainkban

3. VETÜLETTAN

3.1. Tájékozódás a felszínen
3.1.1. Földrajzi fokhálózat és koordináta-rendszer
3.1.2. Derékszögű sík koordináta-rendszerek

3.2. Vetülettani alapfogalmak

3.3. A vetületek csoportosítása

3.4. Valódi síkvetületek
3.4.1. Centrális síkvetület
3.4.2. Ortografikus síkvetület
3.4.3. Sztereografikus síkvetület
3.4.4. Postel-féle síkvetület
3.4.5. Lambert-féle síkvetület
3.4.6. A síkvetületek összehasonlítása

3.5. Valódi hengervetületek
3.5.1. Négyzetes hengervetület
3.5.2. Lambert-féle hengervetület
3.5.3. Mercator-féle hengervetület
3.5.4. Gall–Peters-féle hengervetület
3.5.5. A hengervetületek összehasonlítása

3.6. Valódi kúpvetületek
3.6.1. Meridiánban hossztartó kúpvetület
3.6.2. Lambert-féle területtartó kúpvetület
3.6.3. Szögtartó kúpvetület
3.6.4. A kúpvetületek összehasonlítása

3.7. Képzetes hengervetületek
3.7.1. Mercator–Sanson–Flamsteed-féle (szinuszidális) vetület
3.7.2. Mollweide-féle (elliptikus) vetület
3.7.3. Eckert I. és II. vetülete
3.7.4. Robinson vetülete

3.8. Összetett képzetes hengervetületek
3.8.1. Goode-féle vetület
3.8.2. Érdi–Krausz vetülete
3.8.3. Baranyi II. és IV. vetülete

3.9. Képzetes kúpvetületek
3.9.1. Bonne-féle vetület
3.9.2. Werner-féle (kardioid) vetület
3.9.3. Polikónikus vetület
3.9.4. Van den Grinten-féle I. vetület

3.10. Vetületi rendszerek
3.10.1. Poliéderes vetületi rendszer
3.10.2. Sztereografikus vetületi rendszer
3.10.3. Hengervetületi rendszer
3.10.4. Egységes Országos Vetület
3.10.5. Gauss–Krüger vetületi rendszer
3.10.6. Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer

3.11. Vetületválasztás és vetületanalízis
3.11.1. Vetületválasztás
3.11.2. Vetületanalízis

4. A FÖLD FIZIKAI ALAKJA – A TÉRKÉPEZÉS MÓDSZEREI

4.1. Térképezés terepfelméréssel
4.1.1. Vízszintes alappont-hálózat
4.1.2. Magassági alappont-hálózatok
4.1.3. Alapvető geodéziai mérések és műszereik
4.1.4. A terepfelmérés lépései

4.2. Térképezés légi és űrfelvételekkel

5. A TÉRKÉPEK TARTALMA

5.1. Síkrajz
5.1.1. Vízrajz
5.1.2. Természetes tereptárgyak és növényzet
5.1.3. Települések, épületek
5.1.4. Közlekedéshálózat, szállítás, hírközlés
5.1.5. Határok

5.2. Domborzatrajz
5.2.1. Perspektív ábrázolás
5.2.2. Csíkozásos ábrázolás
5.2.3. Szintvonalas ábrázolás
5.2.4. A fő domborzati idomok megjelenése a szintvonalas ábrázolás során
5.2.5. Színfokozatos ábrázolás (hipszometria)
5.2.6. Árnyékolásos ábrázolás
5.2.7. Fiziografikus ábrázolás

5.3. Névrajz
5.3.1. A földrajzi nevek helyesírása
5.3.2. A nevek elhelyezése

5.4. A térkép egyéb rajzi elemei
5.4.1. A térkép kerete
5.4.2. A térkép hálózatai
5.4.3. A térkép díszítőelemei és színei

6. TEMATIKUS KARTOGRÁFIA

6.1. Tematikus térképek osztályozása
6.1.1. osztályozás az elemek ismérvei alapján
6.1.2. Osztályozás az ábrázolt témák száma és kapcsolata alapján
6.1.3. Osztályozás a térképkészítés módja szerint

6.2. A tematikus térképek ábrázolási módszerei
6.2.1. Jelmódszer
6.2.2. Pontmódszer
6.2.3. Felületi módszer
6.2.4. Kartogrammódszer
6.2.5. Diagrammódszer
6.2.6. Az izovonalas módszer
6.2.7. A mozgásvonalak módszere

6.3. A tematikus ábrázolás háttértérképei és forrásai

7. TÉRKÉPMŰVEK, TÉRKÉPRENDSZEREK, ATLASZOK

7.1. Szelvényezett térképművek, térképrendszerek
7.1.1. Egymilliós világtérképmű
7.1.2. Két és félmilliós világtérképmű
7.1.3. Ötmilliós világtérképművek

7.2. Magyarországi térképművek és térképrendszerek
7.2.1. Katonai topográfiai térképezés
7.2.2. Polgári térképezés
7.2.2.1. Kataszteri térképezés
7.2.2.2. Polgári topográfiai térképezés
7.2.2.3. Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR)
7.2.3. Topográfiai és kataszteri térképek, ill. térképezés napjainkban

7.3. Atlaszok
7.3.1. Világatlaszok
7.3.2. Nemzeti és regionális atlaszok

8. DIGITÁLIS KARTOGRÁFIA

8.1. Fogalma, feladatai és fejlődése

8.2. Raszteres és vektoros térképészet
8.2.1. Rasztermodell
8.2.2. Vektormodell
8.2.3. Állományformátumok

8.3. Hardver és szoftver
8.3.1. Hardver
8.3.2. Szoftver

8.4. A digitális kartográfia térképészeti sajátosságai
8.4.1. A térkép-előállítás folyamata
8.4.2. Betűtípusok, színmodellek, papírméretek

8.5. A digitális kartográfia alkalmazásai

9. KOGNITÍV ÉS MENTÁLIS TÉRKÉPEK

9.1. Alapfogalmak

9.2. Kognitív térképezés
9.2.1. Észlelés
9.2.2. Szubjektív tájékozódás
9.2.3. Szimbolizáció és identifikáció
9.2.4. A kognitív térképezés fontossága

9.3. Város image

10. A TÉRKÉPEK HASZNÁLATA

10.1. A felszínrajzi térképek vizsgálata
10.1.1. Térképolvasás
10.1.2. Távolságmérés
10.1.3. Területmérés
10.1.4. Magasság meghatározása
10.1.5. Térképértelmezés

10.2. Tematikus térképek

10.3. Autó-, város- és turistatérképek

10.4. Digitális térképek
10.4.1. Digitális térképi adatbázisok
10.4.2. Utcakeresők, útvonaltervezők

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM