L'Harmattan Kiadó

Szerző: Ladányi János

L’Harmattan Kiadó, 2015

Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy – ha nem is ilyen egyértelműen – ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz. A tartósan rossz helyzetet időnként javuló periódusok váltják fel, de az alaptendencián, tehát azon, hogy hazánknak két világháborún, területe és népessége jelentős részének elvesztésén és legalább hét rendszerváltáson átívelő időszakon keresztül is sikerült megőriznie ezt a kétes dicsőség pozíciót, nem sokat változtat. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy a különböző nemzetkarakterológiai érveléseket, szellemes metaforákat és bonmot-kat meghaladó, tudományos igény magyarázattal szolgáljon ezzel a társadalmi ténnyel kapcsolatban.

CD-melléklettel

Szerző: Sándor Iván

L’Harmattan Kiadó, 2015

Az 1883-as tiszaeszlári vérvádper Magyarországon az utolsó, Európában az egyik utolsó faji gyűlölködésre alapozott koncepciós per volt. Akkor alakult meg az Országos Antiszemita Párt.

Sándor Iván 1973-ban felkereste a falut. Azt kutatta, milyen formában élnek még a középkori boszorkányperekre emlékeztető fantomeszmék. Könyvet írt tapasztalatairól, a per anatómiájáról, Eötvös Károlynak, az ártatlan megvádoltak védőjének munkájáról, a koncepciós pertechnikáról, a politikai antiszemitizmus születési körülményeiről, a holokausztba torkolló következményeiről.

Szerző: Lagzi Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2015

Az 1918-ban újjászületett Lengyelországban a lakosság több, mint egyhatodát tették ki az ukránok, ezzel a korabeli Európa legnagyobb kisebbségi közösségének számítottak (kb. 5 millió fő). Velük szemben húsz év lefolyása alatt a mindenkori varsói kormányzat nem dolgozott ki és nem valósított meg egy konzekvens és kooperáción alapuló programot. A kisebbségbe szorult ukránok nem tudták megfelelő módon képviselni politikai, gazdasági vagy kulturális jogaikat nem csak a parlamentben, hanem a helyi adminisztráció szintjén sem.

Szerző: Kiss Szabolcs

L'Harmattan Kiadó, 2015

Mikortól és honnan tudják a csecsemők, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nincsenek velük perceptuális kapcsolatban? Mikortól és miként tulajdonítanak konzisztenciát a másik személy vélekedésrendszerének a gyermekek?

Az újabb kísérleti eredmények fényében mi tartható és mi nem a klasszikus piaget-i nézetekből? Hogyan értjük meg a saját lelkiállapotainkat és egy másik személy elméjét? Mit is tudunk a naiv tudatelmélet idegrendszeri alapjairól? Milyen rejtett lélektani ismertek húzódnak meg a nyelvben? Mi a tudat?

Szerző: José Bové

L’Harmattan Kiadó, 2015

MILYEN HARCOK FOLYNAK a brüsszeli folyosókon a multinacionális cégek beszivárgott lobbistáival?

HOGYAN PRÓBÁLTA ALÁAKNÁZNI az EU egészségügyi irányelvét a dohánycégek konspirációja?

A MEZŐGAZDASÁG KEMIZÁLÁSÁBAN ÉS A TERMÉSZET VÉGSŐKIG VALÓ KIZSAROLÁSÁBAN érdekelt agrokémiai vállalatok hogyan férkőznek a legfelsőbb döntéshozatali szintek közelébe?

Szerző: Olga Tokarczuk

Fordította: Körner Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2015

Nowa Ruda (német nevén Neurode) sziléziai kisváros a cseh–lengyel határon, a háború előtt Németországhoz tartozott. Az ideköltöző narrátor, rejtélyes szomszédjával, a parókakészítő Martával folytatott beszélgetései nyomán, kisebb-nagyobb történetekből férceli össze az őt körülvevő valóság patchworkjét. Az emlékek és álmok különböző korokból származnak az idők kezdetétől a középkoron és a 18. századon át a jelenig. Az emberi élet állandó változása és a változatlan tér és természet, a történelem és a mítoszok, apokrifok világa, az egyén emlékei és a kollektív tudattalan archetípusai együtt alkotják az örök „hely” végtelen valóságát.

Szerző: Paul Claudel

Fordította: Székely Melinda

L’Harmattan Kiadó, 2015

„A színházi szöveget csak akkor tekintjük értékesnek, ha váratlan és – szó szerint – játszhatatlan. A színmű rejtély, amelyet a színháznak meg kell fejtenie. Ebbe néha sok időt fektet. Az elején senki sem tudta, hogyan játssza Claudelt vagy Csehovot, de a színházat, a színészi játékot éppen az változtatja meg, ha a lehetetlent kell eljátszania; a színművészet határozott változásai tehát a drámaköltővel kezdődnek; magányossága, tapasztalatlansága, még a felelőtlensége is fölöttébb becses nekünk.

Szerkesztette: Lázár Imre, Szenci Árpád

L’Harmattan Kiadó, 2015

Karácsony és Kodály a néplélektani megközelítés jegyében a pedagógia és antropológia között rejtett közös keretet teremtett, és ez a keret tanítványaik révén is életképesnek bizonyult a hivatalos pedagógia körein belül és kívül, de e modell általános érvényét bizonyítja Németh László pedagógiájának sikere is, még ha tárgya folytán másképp is jutott ez érvényre. Szellem, lélek és az anyagi világ egysége, hármasságában is egységes antropológiai vállalkozás: az ontológiai helyreállítás pedagógiája. Egy közösség sorsa áll vagy bukik rajta, de nyertesei mindig személyek, a tanítványok.

Szerző: Oskar Bätschmann

L’Harmattan Kiadó, 2015

Amikor a tizennyolcadik század második felétől Londonban és Párizsban az új műalkotásokat nyilvános kiállításokon kezdték közszemlére tenni, a művész új típusa született meg – a „kiállító művész”. Ez a könyv a modern művészek történetét vizsgálja, akik új kapcsolatokat alakítottak ki az intézményes keretek között kiállított művészettel, és ezzel alapvető átalakulásokat indítottak el a művészet definíciójának, a művész önképének, problémáinak és társadalmi státusának vonatkozásában. Oskar Bätschmann bemutatja, hogyan született meg a modern művész alakja John Singleton Copley és Benjamin West kezdeményezései nyomán, és vált a huszadik század művészcsillagainak, Joseph Beuysnek és Andy Warholnak az esetében maga is teljes jogú kiállítási tárggyá.

Szerző: Michael Hulse

L’Harmattan Kiadó, 2015

„Angol-német gyökereim, katolikus neveltetésem, a szüleimtől tanult történelmi, társadalmi és politikai igazságosság iránti morális érzékenységem, és az a mélységes vágyam, hogy a

lehető legmélyebb viszonyt alakítsam ki a szavakkal, mind-mind jelen van költészetemben. A költő, azt hiszem, mindig erősebb azáltal, hogy a nyelv, az irodalom, a képzőművészetek, a zene, a történelem, a természet iránti valódi szeretet járja át, és az a vágy, hogy a felszínes hatások helyett mélyreható változásokat indítson el, és engem is ezek az ösztönzések vezérelnek az írás során. Nincs olyan tudás vagy tapasztalat, amely a költészettel való találkozástól nem gazdagodna – de ezek a hatások kilenctized részt a felszínen láthatatlanok.

Szerző: Kjell Westö

L’Harmattan Kiadó, 2015

Az Ahol egykor jártunk a Háború és béke irodalmi hagyományait követő széles sodrású nagyregény, amely néhány Helsinkiben élő család egymásba fonódó sorsán keresztül teszi átélhetővé Finnország XX. század eleji történelmét. A gazdagon szövődő cselekményben birtokosok, nagypolgárok, kispolgárok és proletárok életét és sorsát látjuk kibontakozni, majd a nagy gazdasági világválságban szétporladni. A függetlenségét elnyerő ország dinamikusan fejlődő fővárosa egyszerre otthona szegénynek és gazdagnak, akik gyűlölnek és szeretnek, rajonganak a fényképészetért és a dzsesszért, szorítanak sportolóikért a párizsi olimpián, és a XX. század izmusaival kacérkodnak.

Szerző: Tábor Ádám

L’Harmattan Kiadó, 2015

Tábor Ádám új könyvében 2009 óta írt verseinek nagyobb részét gyűjti egybe. Előző kötetei kert- és vérmezei ciklusainak a világa az egész Versmező kompozíciós elvévé, vezérmotívumává lesz. A kötet a szellemi-lelki valóságot, a természeti – olykor a városi – tájat és a társadalmi-politikai környezetet közös térben jeleníti meg. Számos vers e térmetszetek találkozásakor pattan ki, más darabokban egyik vagy másik metszetre esik a hangsúly.

Szerző: Oravecz Péter

L’Harmattan Kiadó, 2015

Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk a verseket! Ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk a szót! A szép szó éppúgy evidencia, mint amikor azt kérdezzük: mennyi? Ne tegyünk úgy, mert elmúltak azok az idők, amikor kioktathattak a művészetről, konceptről, posztmodernről. Egyedül állunk szíveinkben. S szíveinkben állva vagyunk a mérték. Mércéi vagyunk a verseknek mi, akik a kompországokban reménytelenül is várjuk a komp érkezését. Mert híd a vers a minden és mindenség között. A perc és az örök, az elfoszló és a kibomló között, a megőrző semmiség és az átalakító végtelen között.

Szerző: Horváth Júlia Borbála

L’Harmattan Kiadó, 2015

Gondolta volna bárki az ókorban, hogy az asszonynép valaha is együtt étkezhet urával?

Hitte volna valaki az újkorban, hogy fehérszemély képes a férfiakkal egyenértékű szellemi alkotásra?

A nőtudományok megjelenésével olyan kérdések merülnek fel, amelyek alapjaiban átformálják a nemi struktúrákat.

Szerzők: Böcskei Balázs, Békés Márton

L’Harmattan Kiadó, 2015

A város egykor drámai színház, közösen írott szöveg volt, mára biztos pontok nélküli áramlás, infokommunikációs hálózatok csomópontja. Az indusztrializáció utáni városból végletekig ellenőrzött metropolisz lett. Egyik oldalán egy új globális gazdaság szimbolikus és térbeli előrenyomulásával, a másikon lakóhelyi szegregációval, a „láthatatlan” kultúra és a reménytelenség rétegeinek egymásra rakódásával. Ahogyan a kibernetikai urbanizáció fokozatosan térkép- és emlékezet nélküli hellyé változtatja a várost, úgy esik szét a személyiség. A város falaival együtt énünk határai is leomlanak, hogy bizonytalan brand-identitások kiárusítható elemeivé váljunk.

Szerző: Paul McPartlan

L’Harmattan Kiadó, 2015

„Az Eucharisztia alakítja és neveli a sensus fideliumot és jelentősen ösztönzi a hit megfelelő nyelvi kifejezési formáinak a megalkotását és pontosítását, mivel a hívek leginkább a liturgia keretében »fogadják be« a püspökök és a zsinatok tanítását. Már a korai keresztény időktől kezdve, az Eucharisztia adta a keretet az egyházi tanítás formába öntéséhez, mert kivételes helye a hit titkával való találkozásnak és a misztérium ünneplésének, valamint a helyi egyházi közösségek szentmiséin elnöklő püspökök ugyanazok voltak, akik alkalmanként zsinatokra jöttek össze, hogy döntsenek a legmegfelelőbb nyelvi és tanbeli kifejezésformákról: lex orandi, lex credendi.”

(A Nemzetközi Teológiai Bizottság 2014-ben kiadott, Sensus Fidei című dokumentumából)

Szerző: Zachar Péter Krisztián

L’Harmattan Kiadó, 2015

A két világháború közötti Európa komoly gazdasági, politikai és társadalmi válságokkal nézett szembe. A nyugati típusú laissez faire kapitalizmus és a vele kéz a kézben járó liberalizmus megkérdőjelezhetetlennek tűnő egyeduralma komoly csorbát szenvedett. A kialakult krízishelyzet nyomán a tudományos érdeklődés középpontjába egyre inkább az egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági és államszervezési kérdések kerültek. Jelen kötet a válság meghaladására kidolgozott különféle elméletek interdiszciplináris vizsgálatára tesz kísérletet. Középpontjában nemcsak a liberalizmus megújítása, nemcsak az etatista államkapitalizmus kísérlete, de egyben a sokszor és sokáig félremagyarázott hivatásrendi gazdasági-társadalmi berendezkedés elmélete és gyakorlati megvalósítása áll.

Szerző: Tagányi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2015

A falu- és a földközösség történetével a történetíráson túl a néprajz és a szociológia is foglalkozott. A kötet is e tudományágak integrált nézőpontjából vizsgálja ennek genezisét. A téma iránti érdeklődés a 19. és 20. század elején volt befolyással a szocialista tanokra. Ekkor az orosz területeken megfigyelhető „obscsinákat” ősi képződménynek tartották, amelyek a nyugati tudomány fókuszába is bekerültek, úgy kezelve ezeket, mint a letűnt „agrárkommunizmus” maradványai. Ezen a nyomon haladva a kor Európájában a történetírás művelői mindenütt ősközösségi faluképződményeket kerestek (pl. a germán Mark) a letűnt történeti időkben. A szélesebb körű kutatások azonban pont a várakozások ellenkezőjét bizonyították.

Szerző: Nemes Z. Márió

L’Harmattan Kiadó, 2015

Hogyan térképezhetőek fel a filozófiai antropológia és az esztétika sokértelmű összefüggései? Milyen metodológiai és ideológiai kihívásokkal kell szembenéznie az antropológiai gondolkodásnak az „ember halála” (Michel Foucault) után? A humanizmus és az antihumanizmus dichotómiája mennyiben akadályozza a „határsértő”, az ember hagyományos fogalmát megkérdőjelező művészeti kísérletek értelmezését? Hogyan kapcsolódhat egymáshoz „Zucht” és „Bildung”, Nádas Péter prózája és David Cronenberg poszthumán esztétikája? A jelen kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Szerző: Tőkés Rudolf

L’Harmattan Kiadó, 2015

A könyv a harmadik magyar köztársaság eszmei eredetéről, születéséről és az utóbbi huszonöt év közpolitikai fejleményeiről szól. A történet központjában emberek, eszmék és intézmények állnak. A mondanivaló lényege három pontban foglalható össze.

1. Az 1989–1990-es rendszerváltozás során a jóhiszemű, de a hatalom átvételére felkészületlen demokraták minden erőfeszítése ellenére a tovább szolgáló szocialista jogászok és közigazgatási partnereik sikeresen átmentették a Kádár-rezsim legtöbb intézményét és azok apparátusát, s ezáltal a következő huszonöt évre gúzsba kötötték a köztársaság törvényhozását és kormányait.

Szerző: Helene Uri

L’Harmattan Kiadó, 2015

Egy Európa északi peremén évezredek óta számkivetetten élő néphez, egy eltűnőben lévő világba visz ez a regény. A nyelvész Ellinor Smidt váratlanul ajánlatot kap, egy tudományos állást kínálnak fel neki az észak-norvég Finnmark megyében. Megbizatása szerint a tengeri számik (más néven lappok) nyelvét kell tanulmányoznia. A könyv szerzőjét szintén váratlan telefonhívás zaklatja fel. Egy hang a vonal másik végén rokonaként mutatkozik be. A telefonbeszélgetés alatt kiderül, hogy Helene Uri dédapja szintén tengeri számi volt, de erről a családban soha senki nem beszélt, sötét titokként hallgattak róla.

Szerző: Hermann Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2015

„Egyetlen titkát ismerem csak annak, hogyan lehet megóvni az embert a rosszá válástól: fel kell vértezni szívét a gyengeségek ellen. E hatás nagy részét a színháztól várjuk – írta Schiller 1800-ban, A színház mint morális intézmény című tanulmányában. – A színház tart tükröt a balgák népes osztálya felé, s szégyeníti meg a balgaság ezer formáját.” Ez a színház „társadalmi szerződése”. Klasszikust játszani – van, aki azt mondja, hogy ez gyávaság, pótcselekvés – aligha jelent mást, mint hogy a mai magyar színház keresi azt a nyelvet, ami saját drámairodalmi és színháztörténeti tradícióihoz köti, és azt, amelyen a nézővel szót érthet.

Nemzetpolitikai Könyvek 2.

Szerző: Tóth Norbert

L’Harmattan Kiadó, 2015

Szerkesztette: Gyenge Zoltán

L’Harmattan iadó, 2015

„…a közönségesség azzal végződik, hogy – mint ahogy a Dalai Láma ürülékét tisztelik – a söpredék első jöttmentjét imádják, vagy saját magukat látják benne imádattal; olyan viszonyulás ez, amely a demokráciában megfelel annak, mintha a monarchiában a császári koronát aukcióra bocsátanák.” Ezeket a sorokat Kierkegaardtól A jelenkor kritikája című műben olvashatjuk. Rendkívül aktuális, mintha saját jelenkorunk kritikája lenne. Ragyogó gondolatok. Az egyetlen probléma, hogy ez a könyv nem létezik. Pontosabban létezik, Kierkegaard írta, de Theodor Haecker „találta ki”, amikor német fordításban megjelentette. Haecker a két világháború közötti katolikus írónemzedék legjelentősebb alakja.

Szerkesztette: Olay Csaba, Weiss János

L’Harmattan Kiadó, 2015

Jelen kötet „A művészettől a tömegkultúráig” címmel 2012. februárjában az ELTE Bölcsészettudományi Karán rendezett konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. Az előadók a művészet és kultúra jelentőségét a huszadik század társadalmi és kulturális fejleményeinek fényében vizsgálják, éspedig elsősorban az eltömegesedés és az eltömegesedett viszonyok között kialakuló és átalakuló művészet és kultúra sajátosságaira összpontosítva. E változásokat a tömegkultúra vagy a populáris kultúra kategóriáival is megragadhatjuk, s ezek megjelenése a huszadik századi művészet és kultúra egyik alapvető, talán a legalapvetőbb vonása.

Szerző: Herold Ágnes

L’Harmattan Kiadó, 2015

Nő mondja, férfi mondja... és mi másról mondhatná érzéki pezsgésű vagy izzású monológját, mint a férfiról meg a nőről, a nőről meg a férfiról? A könyvet lassan, ízlelgetve, vissza-visszalapozva kell olvasni, mint minden jó könyvet: szereplői rólunk beszélnek, arról, ami férfi és nő találkozásaiban a legfontosabb pillanat: amikor én veled vagyok, te velem vagy, együtt vagyunk, egymásban, egymásért. Az elbeszélések és a párbeszédek összeállnak egy nőkből és férfiakból álló baráti-szerelmi kör történetévé, amelyet többen mesélnek el nekünk. Így születik ez a több szempontú regény, amelyben ki-ki a maga módján látja önmagát, a történteket és a másikat. Öröm-szöveg Herold Ágnes regénye, amelyben teljes természetességgel jelenik meg férfi és nő kapcsolatának ritka csodája.

Kálmán C. György

Tanulmányok Bethlenfalvy Géza tiszteletére / Lotus Lake under Blue Mountains – Essays in honour of Géza Bethlenfalvy

Szerkesztette: Kakas Beáta, Szilágyi Zsolt

L’Harmattan Kiadó, 2015

Ezzel az ünnepi kötettel magyar és külföldi indológusok és orientalisták szeretnék kifejezni tiszteletüket Bethlenfalvy Géza oktatói és tudományos munkássága előtt. A kötet első részében helyt kapó indológiai tárgyú írások elsősorban a szanszkrit irodalom tárházából merítve nyújtanak kiváló bepillantást az ind kultúra és vallás egy-egy izgalmas, eddig kevéssé ismert jelenségébe, bemutatva a legújabb kutatások eredményeit.

Szerző: Veszprémi Nóra

L’Harmattan Kiadó, 2015

A magyar romantika képzőművészetét leggyakrabban a nagyszabású, fennkölt történeti festményekkel azonosítják; olyan alkotásokkal, amelyek a nemzetet mint közösséget szólították meg. Az egykorú műkritika fő vonulata ezt várta el a képzőművészettől – de vajon a kritikusok elvárásai egybeestek a közönség ízlésével? Mit tudunk a reformkori közízlésről, és milyen egyéni befogadói stratégiák létezhettek a nemzeti művészet elvárásrendszerének árnyékában? Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az „érdekmentesen tetsző” tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték.

Szerző: Nagy Beáta

L’Harmattan Kiadó, 2015

Keveset tudunk arról, hogyan bátortalanítja el a műszaki és természettudományok iránt érdeklődő lányokat a társadalmi környezet: a szülők, a középiskolai és egyetemi tanárok, az elvárások vagy éppen az egyetemre járó fiúhallgatók, majd pedig a férfiakra szabott munkahelyi környezet. Ez a könyv arról szól, hogy miért tanul kevés lány műszaki és informatikai területen, milyen vélekedések vannak a nemek eltérő pályaválasztásáról, a nemi jellegzetességekről és szerepekről, illetve a támogató intézkedésekről. A kutatás a hazai műszaki felsőoktatás egyik meghatározó, nagy hagyománnyal rendelkező intézményében zajlott.

Szerző: Jorge Amado

L'Harmattan Kiadó, 2008

Jorge Amado, a világhírű brazil író 1948-ban, Párizsban írta fia egyéves születésnapjára ezt a szomorú, mégis bájos történetet, mely egy macska és egy fecske beteljesületlen szerelméről szól. Az 1976-ban nyomtatásban is napvilágot látott mű méltán sorolható a modern meseirodalom legszebb, nem csak a gyerekek, de a felnőttek érdeklődésére és szeretetére is számot tartó darabjai közé.

Szerkesztette: Fülöp József

L’Harmattan Kiadó, 2015

E gyűjtemény olyan szerzők írásaiból válogat, akik elméleteikkel és problémaérzékenységükkel a zenei hallás tárgykörét gazdagították. Egyre árnyaltabbá váló kérdéseik és válaszaik meggyőzően mutatják a téma fontosságát és bőségét. Történeti vizsgálódás, gondolatkísérlet, zenei elemzés és kultúrszociológiai eszmefuttatás egyaránt található a kötetben. A téma megközelítésének változatossága azonban nem csak a műfaji eltérésekből fakad: zenetörténészek és zenetudósok mellett a 20. század néhány meghatározó zeneszerzője is kifejti nézeteit, hol határozott kiállást tanúsítva, hol higgadt értékelést nyújtva.

Szerző: Antal Attila

L’Harmattan Kiadó, 2015

Korunk ökológiai válsága alaposan átalakítja mindennapjainkat s azon keresztül mindennapi gondolkodásunkat is. Ami fontos volt a múltban, mára elenyészett, s olyan új dolgok tágítják horizontunkat, amire tegnap még csak gondolni sem mertünk. Ez a paradigmatikus fordulathatással volt a politikai ideológiák világára is. Mindezt leginkább az ökológiai politika fejezi ki, amely önálló politikai filozófiává és ideológiává vált, átalakította azt a módot, ahogyan a demokráciáról gondolkodunk, mind-ezek nyomán pedig jelentős hatást gyakorolt a klasszikus ideológiákra (liberalizmus, szociáldemokrácia és konzervativizmus), és komoly kihívást is intézett feléjük.

Szerzők: Rosta Andrea, Ádám Szilvia

L’Harmattan Kiadó, 2015

Bobula Ida az első nőként kinevezett egyetemi magántanár fogalmazta meg a következőt: „a nőkérdéshez […] ért minden ember. Ha nő – azért, mert nő, ha férfi – azért, mert férfi. A nőkérdésről mindenkinek vannak impressziói, tapasztalatai, elgondolásai. De kérdés, hogy ezek kinyomtatásra valók-e?” [Nő a modern társadalomban. Társadalomtudomány 1938/4-5: 157.]. A fenti idézet jelzi, hogy az úgynevezett. „nőkérdésben” sok mindenki megszólalt már. Ezek sorát bővíti kötetünk is. Munkánkban egyfelől a férfi–női viszony olyan tradicionális alapkérdéseit vizsgáljuk meg, mint a nemi szocializáció, a nemi szerepek és a nemi egyenlőtlenségek kérdései. Emellett a napjainkban is aktuális női élethelyzetek közül mutatunk be párat.

Szerző: Paksi Dániel

L’Harmattan Kiadó, 2015

A személyes valóság fogalma a személyes tudás mögött álló emergentista ontológiai meggyőződést fejezi ki. Polányi Mihály a Személyes tudás című fő művében amellett érvelt, hogy az az ideál, amelyet objektív tudásnak tekintünk, hamis – nincs minden kétséget kizáró tudományos módszer. Ebből azonban nem következik, hogy az emberi tudás szubjektív lenne – pl. mindössze relatív társadalmi konstrukció –, ugyanis az ember evolúciós gyökereinek köszönhetően olyan hallgatólagos képességekkel, intellektuális és erkölcsi közszenvedélyekkel rendelkezik, amelyek képesek föltárni számára az igazságot. Az emberi tudás ennek megfelelően se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes.

Szerző: Nánay István

L’Harmattan Kiadó, 2015

Ruszt József gondolataiból

A „legkonzervatívabb újító ” – ez a minősítés nincs ellenemre.

Nem sorolom magam semmilyen irányzathoz, ami tetszik, azt átveszem, gátlástalanul.

Hogy mit szeretek legjobban a világon? A színházat. S a színházban? A próbát. És a próbákon? A szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat.

Engem a folytonos újrakezdés éltet.

A rendező pedagógus is egyben.

Nem az érdekel, hogyan kell rendezni, hanem az, hogyan kell játszani.

Szerző: Muriel Spark

L’Harmattan Kiadó, 2015

Jean Brodie kisasszony karizmatikus tanító és a tökéletes femme fatale. Élete negyvenes éveiben jár, avagy saját szófordulata szerint „fénykorában”, és egyetlen hivatásának azt tekinti, hogy a Brodie-féle csapatot, vagyis osztálya 5-6 kiválasztott diákját a krémek krémjévé formálja. Egyéni pedagógiai és életfelfogása az iskolavezetés állandó támadásainak céltáblájává teszi. Megosztó személyiség, aki nemcsak kollégái számára, de tanítványainak is örök életre szóló enigma. Az 1930-as évek egyszerre felvilágosult és képmutató Edinburghjének háttere előtt kibontakozó történetben idősíkok csúsznak egymásra, perspektívák nyílnak meg és értelmezik egymást, és szemünk előtt kibontakozik a modern angol irodalom egyik legizgalmasabb nevelődési regénye, és Jean Brodie kisasszony tragédiája, aki tanítványa árulása nélkül sohasem szenvedett volna vereséget.

Szerző: Gabriel Marcel

L’Harmattan Kiadó, 2015

Gabriel Marcel (1889–1973) neve, filozófiai munkássága szorosan kötődik az egzisztencialista gondolkodás történetéhez. Marcelt ugyanis világszerte nem csupán a katolikus egzisztencializmus legjelentősebb képviselőjének, hanem egyben az irányzat tulajdonképpeni franciaországi megalapítójának is tekintik. Filozófiai főműve, a Metafizikai napló (melynek első teljes magyar fordítását tartja kezében az olvasó) a két világháború között, azonos évben (vagyis 1927-ben) jelent meg a német egzisztencializmus alapművével, Martin Heidegger Lét és időjével.

Szerző: Török Emőke

L’Harmattan Kiadó, 2014

A munka, amely ma olyan magától értetődően része az életünknek, mint az evés vagy az alvás, izgalmas és változatos utat járt be az elmúlt századok során. A nyugati kultúra forrásvidékeként számon tartott ókori görög-római kultúrkörben a munka végzése lényegében kizárt a teljes és szabad, valóban „emberi” életet élők társadalmából. Napjainkban, éppen ellenkezőleg, a munka hiánya, a munkanélküliség az, ami lehetetlenné teszi, hogy a társadalom teljes jogú tagjaiként, valóban úgy éljünk, ahogy szeretnénk. Míg korábban a munkátlanság, ma a jó minőségű munka a privilégium.

Szerző: William Shakespeare

Fordította: Forgách András, Fekete Ádám

L’Harmattan Kiadó, 2014

JÓ LENNE megérteni valamit, abból, ami érthetetlen és egyre érthetetlenebb lesz. Miközben zsigerileg érzékelni, hogy van benne rendszer. De nincs meg a kulcs, hogy a rendszer felfejthető legyen. Csak kósza és általános gondolatok vannak, hogy mit és hogyan kellene csinálni, csinálnunk, hogy a rendszer felfogható legyen és változtatni tudjunk rajta. …

Nehéz elhinni, hogy amit az elkeseredettségünk diktál, az nem biztos, hogy a jó lépés.

De vajon mi a jó lépés… Vajon van-e jó lépés… Menthető-e az, ami omlik össze… Meg kell-e a tenni a visszavonhatatlant? Ez a darab a jövőről szól. Arról, hogy legyen jövőnk. És nem mindegy, hogy milyen.

És hogyan születik. ALFÖLDI RÓBERT

Szerző: Jakab Réka

L’Harmattan Kiadó, 2014

Az újkori magyarországi zsidó közösségek a magánföldesúri birtokokon, elsősorban az uradalmi központokban jöttek létre; életlehetőségeiket, és így lélekszámuk növekedését is, földesuruktól szerzett kollektív kiváltságaik, továbbá az uradalmi gazdaságpolitikai érdekek határozták meg. Ezek a közösségek a 19. század közepére egy-egy helyi társadalom meghatározó elemévé váltak.

Szerző: János Sipos

L’Harmattan Kiadó, 2014

Research into the musics of eastern ethnicities authenticated by on location collecting work has great traditions in Hungary (suffice it to mention the name of Béla Bartók, László Vikár and János Sipos). At the beginning, this work concentrated on the exploration of the eastern elements in Hungarian folk music but it soon became areal through the study of the folk music of the multi-ethnic Volga-Kama region. Before long, Janos Sipos’s researches got enlarged into a comparative ethnomusicological analysis of a vast Turkic-speaking territory.

Szerző: Ruttkay-Miklián Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2014

A hanti kultúrában számtalanszor találkozhatunk tömör, velős megfogalmazással, például hogy sötétedés után nem szabad hangoskodni, nem szabad a tűzbe szemetet dobni, a nők nem mehetnek a padlásra stb. Pusztán e szabályok ismerete azonban nem mindig elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk, mit szabad és mit nem. A szabályok mögött van egy olyan tudás, amely az adott helyzethez igazítva mindig segít eldönteni, melyik szabályt és hogyan kell alkalmazni. E nélkül a magabiztos tudás nélkül a szabályok ahelyett, hogy segítenének az eligazodásban, inkább gátolnak, bénítanak a cselekvésben.

Szerzők: Gazsó L. Ferenc, Zelei Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2014

„ A titok – tekintsük most az elhallgatás, a ki nem mondás, ha úgy tetszik, a passzív hazugság egyik szinonimájának! –, ami az egymást személyesen még csak nem is ismerő Színésznő, a Mézes Mackó és az Ügyvéd sorsát, mint valami kétbalkezes – vagy rosszindulatú? – párka összecsomózta, a szocializmus létezését megelőzően is létező kultúrtörténeti paradigma.” (Pethő Sándor)

A könyv borítóján: Esküvő a Kender- és Jutagyárban az üzemi KISZ- és pártszervezet rendezésében. Biszku Béla belügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja koccint a fiatal házaspárral.

Szerző: Horkay Hörcher Ferenc

L’Harmattan Kiadó, 2014

Magyar és angol nyelvű kiadvány

E kötet esszéi és tanulmányai a bölcsészettudományokat ért újabb támadásokra próbálnak felelni. Az ötlet először akkor fogant meg a szerző fejében, amikor kezébe került az Oxfordi Egyetemnek egy elegánsan szerkesztett kiadványa, amely a magyarul szabad bölcsészetnek nevezett (liberal arts) eszmény védelmében emelt szót. A kétnyelvű tanulmánykötet kétéves kutatás eredménye, amelynek során a szerző először korunk néhány kiemelkedő filozófusának vonatkozó elképzeléseit veszi sorra, majd kifejezetten a magyar helyzetre összpontosít. A két különböző nyelv használatát annak bemutatása indokolja, hogy a bölcsészettudományok mennyire nyelvfüggőek, s hogy mennyire nehéz egy kicsit is egzotikusabb nyelv beszélőjének anyanyelvén szélesebb közönséget megszólítania.

Szerző: Pálvölgyi Ferenc

L’Harmattan Kiadó, 2014

E neveléselméleti munkámban, melyet gyakorló pedagógusok, tanár szakos hallgatók és az erkölcsi nevelés aktuális problémái iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára írtam, korunk egyik legfontosabb kérdéskörével: a posztmodern életérzés és a plurális értékvilág elbizonytalanító közegében működő értékközpontú nevelés alapvető kérdéseivel foglalkozom. A minden ember számára élhető világ morális feltételeinek megteremtése és megőrzése a mai modern társadalom egyik legfontosabb feladata. A jövő társadalmának morális minőségét leginkább a jelenkor iskoláinak értékközvetítő és értékteremtő munkája alapozza meg. Miképpen tud korunk neveléstudománya ennek a komoly kihívásnak megfelelni? A különböző nézőpontú pedagógiai-szakmai viták erőterében igen fontosnak és szükségesnek tartom azt, hogy a társadalom jövőjét is formáló erkölcsi nevelés kérdéseiben az Olvasót egy szerteágazó és izgalmas szellemi kalandra hívjam.

Szerző: Bíró Zoltán István

L’Harmattan Kiadó, 2014

Leskelődő parasztlányt pillant meg két sétáló férfi – Casanova és Zinovjev – a Szentpétervár közeli catherinenhofi erdőben, 1764-ben. A valóságos, történeti Giacomo Casanováról és kétes hírű barátjáról, Zinovjevről van szó. A lány, akit a kalandor magával visz Moszkvába, útjuk során bámulatos átváltozáson esik át. Amikor pedig Casanova egy kétemeletes palota erkélyéről a levegőben lépkedve a szemben lévő házba indul, a történet megengedi a lehetetlent, hogy átért, s nyitva hagyja a valószerűt, hogy lezuhant, és halálra zúzta magát az utcaköveken.

Szerző: Szabó Gabriella

L’Harmattan Kiadó, 2014

Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?

Szerző: Mercé Rodoreda

L’Harmattan Kiadó, 2014

Mercè Rodoreda (1908–1983) egészen fiatalon, az 1930-as évek elején jelentkezett első írásaival, de az 1939-től 1972-ig száműzetésben élő írónő igazán ismertté csak 1958-ban vált, amikor megjelent első elbeszéléskötete. A La plaçadel Diamant (1962; magyarul A Diamant tér, 1978), amelyet a kritika a XX. századi katalán regényirodalom egyik csúcsának tart, meghozta számára a világhírt is.

Szerző: Balogh Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2014

Két–három emberöltővel ezelőtt még vallási és faji szempontok dominálták az emberek hovatartozását Magyarországon. Az eljárás az újabb generációk számára kissé szokatlannak tűnik, de nem idegen. Gondoljunk például olyan országokra, mint az USA, Nagy-Britannia, Brazília vagy éppenséggel Izrael. A hazai tisztánlátást és a megértést nehezítik az elmúlt évtizedek beidegződései, gyakorlata, a sok-sok sztereotípia és előítélet.

Szerző: Veronika Šikulová

Fordította: Mészáros Tünde

Závada Pál utószavával

L’Harmattan Kiadó, 2014

A regény három generáció történetét tárja elénk három nő perspektívájából. Nagy történet abban az értelemben, hogy fonalát keresztbe metszi a második világháború, a kommunista hatalomátvétel, a politikai perek sora és így tovább. És kis történet, amennyiben egyetlen nagycsalád életéről szól. A nagymama, Jolana, a lánya, Alica és az unoka, Verona egymás történetét mesélik el. A család férfitagjai a fronton vannak vagy börtönben, isznak és dolgoznak – azaz mindig távol vannak. Nincsenek közvetlenül jelen a regényben – a nők élete azonban mégis körülöttük forog.