HELYZETJELENTÉS. LEVÉLTÁRI IRATOK POLGÁRI ELJÁRÁSJOGUNK TÖRTÉNETÉBŐL I. 1951-1958

Könyvünk levéltári dokumentumokra épülő történeti munka. A korabeli iratok, szakirodalmi nézőpontok és statisztikai adatok alapján annak a talánynak megfejtésére vállalkozik, lehetséges-e a szó klasszikus értelmében vett perjog a huszadik század ötvenes éveinek közepén Magyarországon. Sem az ideológia, sem a politika, sem a gazdaság nem ismerte ugyanis azt a magánérdeket és magánjogot, melynek képviseletére és konfliktusainak megoldására a modern perjog szerveződött. Röviden: lehetséges-e perrendtartás klasszikus polgári perek nélkül?

 

Továbbfűzve a kérdést: ha igen, akkor miképpen jött létre, hogyan alakult, kik és miért alakították - reformálták és használták? Miközben könyvünkben e kérdésekre keressük a választ, bemutatjuk a perrendtartás korabeli társadalom és politikatörténetét. Tisztázzuk, a peres eljárások a társadalom politikai ellenőrzését szolgálták, különösen az emberek nagy többségét érintő perek, a családjogi és bontóperek. Rávilágítunk arra, hogy a korabeli hatalom sokszor a polgári peres eljárások szabályainak alakításával törte le az állampolgárok jogszerű érdekekeinek érvényesítését. Így például a kitelepítettek perindítási kísérleteit 1954-ben, amikor néhányan közülük megpróbálkoztak elkobzott és államilag eltékozolt vagyonuk visszaszerzésével. A könyv - a levéltári kutatások lehetőségeinek köszönhetően - kitér olyan ma már elfelejtett, félresikerült kísérletekre, amelyek a szovjetesítés jegyében a teljes magyar igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását okozták (területi bíráskodás 1953-1954), de felvázolja a különböző módosítások mögött rejlő társadalomtörténeti hátteret is (1954, 1956-1957).

 

A szerző a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi tanszékének vezetője, egyetemi docens, a szociológia tudomány kandidátusa, gyakorló ügyvéd. Kutatási területe a magyar polgár eljárásjog története, s az ötvenes évek jogintézményeinek társadalomtörténetéről számos munkája jelent meg. Könyve kéziratát a Miskolci Egyetemen habilitációs eljárására nyújtotta be.

A tartalomból:

Előszó – Tépelődések
Módszertani felvezetés
Az 1952. évi III. törvény születése
Szövegváltozatok
A Családjogi Kódex
Területi bíráskodás és törvénykezési jog
1954: az első módosítás
Forradalom után: a második novella keletkezése (1956-1957)
Keskeny úton: összefoglalás
Felhasznált szakirodalom

A kötet adatai:
Kötés: puhafedél
Kiadási év: 2006
Terjedelem: 276 oldal