Polgári jog

Szerző: Fuglinszky Ádám, Tőkey Balázs

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2018

Fuglinszky Ádám és Tőkey Balázs az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának főállású oktatói. A szerzők a szerződéstípusok hatályos-tételes joganyagának feldolgozását tűzték ki célul, azok valós szabályozási hátterét kívánják bemutatni. A Ptk.-n kívüli, fontosabb külön jogszabályok polgári jogi rendelkezéseinek lényeges tartalmát (lásd például a lakásbérleti, az építési-kivitelezési vagy éppen a fuvarozási szerződést) a Ptk. irányadó szabályaival együtt, azokkal szerves egységben, az adott szerződéstípus szabályozási csomópontjai szerint haladva ismertetik és elemzik. Mivel az egyes szerződéstípusok logikáját kívánják befogadhatóvá tenni a hallgatók számára, a könyv utal a kapcsolódó jelentősebb bírósági határozatokra és a szerződésszerkesztési gyakorlatban elterjedt megoldásokra is. A szerzők gyakorlatorientált, szemléletes megközelítésre törekedtek. Ennek következtében a tankönyv számos, a nyilvánosan hozzáférhető bírói gyakorlatból vett valós példát, kitalált esetet, összevetést, elhatárolást és több táblázatot is tartalmaz. A könnyebb tájékozódás érdekében a tankönyvet margószámokkal és az ezekre utaló szövegközi utalásokkal, illetve tárgymutatóval is ellátták. Noha a kötet elsősorban tankönyv, és ekként a hallgatók számára készült, a szerzők remélik, hogy gyakorló jogászok is haszonnal forgathatják.

Szerző: Benke József, Nochta Tibor

Dialóg Campus Kiadó, 2018

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével kötelmi jogunk gyökeresen megváltozott. A kötelmi reform tudományos igényű vizsgálati módszerei közül talán az egyetemi tankönyv elkészítése igényli a legtöbb ráfordítást. A jó egyetemi tankönyvnek ugyanis lehetőleg kellő távolságot kell tartania magától a feldolgozott jogszabályi anyagtól, de annak kommentárjaitól és az egyes elméleti vitáktól is. Vagyis mondandóját önálló absztrakciós mércével és saját rendszerben kell kifejtenie, mert csak ezáltal válhat időtállóvá. Törekednie kell a teljességre, az arányosságra, a világosságra és az egyértelműségre. Ezenkívül az is fokmérője, hogy miről és hogyan nem szól. Így tanítja olvasóját gondolkodni, sőt kételkedni is. Fő célja a tanulás és a magánjogi gondolkodásra nevelés elősegítése, nem tekinti azonban céljának a szakirodalmi viták állásának bemutatását vagy újabbak generálását.

Második, javított kiadás

Szerzők: Benke József, Bércesi Zoltán, Fabó Tibor, Kovács Kolos, Mohai Máté, Nochta Tibor

Dialóg Campus Kiadó, 2018

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével polgári jogunk legnagyobb, a gazdasági és társadalmi változásokat legdinamikusabban követni képes, autonóm területe, a kötelmi jog gyökeresen megváltozott. A kötelmi reform többféle tudományos módszerrel is eredményesen vizsgálható: így monográfia, kommentár, kézikönyv vagy egyetemi tankönyv elkészítésével.

A tankönyvírás igényli talán a legtöbb ráfordítást, hiszen a jó egyetemi tankönyvnek lehetőleg kellő távolságot kell tartania magától a feldolgozott jogszabályi anyagtól, de annak kommentárjaitól s az egyes elméleti vitáktól is, vagyis mondandóját önálló absztrakciós mércével és saját rendszerben kell kifejtenie, mert csak ezáltal válhat időtállóvá. Törekednie kell a teljességre, az arányosságra, a világosságra és az egyértelműségre. Ezenkívül, mivel nem monográfiáról vagy kézikönyvről van szó, nemcsak az a fokmérője, hogy miről s hogyan szól, hanem az is: miről és hogyan nem szól. Így tanítja olvasóját gondolkodni, sőt kételkedni is. Elsődleges célja tehát a tanulás és a magánjogi gondolkodásra nevelés elősegítése, ugyanakkor nem célja a szakirodalmi viták állásának bemutatása vagy újabbak generálása.

A kézirat lezárva: 2016. szeptember 2.

Szerzők: Faludi Gábor, Gyertyánfy Péter, Vékás Gusztáv, Lontai Endre

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2017

A szerzői jog és iparjogvédelem jegyzet a joganyag meg nem álló, lényeges elemeket érintő jelentős módosulása miatt folyamatosan megújul. Közben igyekszik megőrizni a tartósan érvényes elméleti, a felsőfokú alapképzés során elsajátítandó ismereteket is. Az új kiadó gondozásában, új köntösben megjelent kötet elsősorban a közös jogkezelés új uniós és hazai szabályozását összegzi, az érintett fejezet teljes átírásával, de e sajátos joggyakorlási forma lényegét bemutatva. Emellett jelzi az uniós védjegyjog jelentős módosulását. Az uniós és hazai bírói gyakorlat folyamatosan "termelődő" lényegesebb döntéseit is mértéktartóan feldolgozzák a jegyzet megfelelő részei.

Szerző: Vékás Lajos

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2016

"Ez a könyv a magyar polgári jog szerződési jogának alapjait foglalja össze. Kiindulópontja a 2013. évi V. törvénnyel megalkotott Polgári Törvénykönyv. A szerző a magyar tételes jogszabályok mögött rámutat a magánjogi szerződés általános tulajdonságaira, az európai szerződési jogok közös vonásaira is. Ez a közös alap a kontinentális európai magánjog vizsgálata során könnyen felfedezhető, hiszen - amint arra már egy évszázaddal ezelőtt Grosschmid Béni is rámutatott - a szerződési jogok úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikhoz. A könyv elsődlegesen az egyetemi jogi karok oktatását kívánja szolgálni, de a szerző reményei szerint haszonnal forgathatják a gyakorlatban dolgozó jogászok is." (Részlet a szerző előszavából)

Jegyzet az alapfokú szerzői jogi tanfolyamhoz

A kézirat lezárva: 2015. augusztus 10.

Szerzők: dr. Fejesné dr. Lőrincz Anna, dr. Hepp Nóra, dr. Takács Emese

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2015

A Bevezetés a szerzői jogba című kiadvány célja, hogy az olvasót megismertesse a szerzői jog alapvető fogalmaival, így a művekkel, a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogaival, a szerzői jog főbb korlátaival, a művek felhasználásával és a szerzői jogi jogérvényesítéssel.

A jegyzet külön hangsúlyt fektet rá, hogy segítsen eligazodni a digitális technológia és a szerzői jog kapcsolódási pontjain, amilyen például a művek letöltése, feltöltése, a fájlcsere vagy a linkek használata.

Az anyag megértését szövegbe ágyazott jogesetek, történetek és illusztrációk segítik.

Általános rész, emberi személy, családjog, szellemi alkotások joga

Szerző: Jobbágyi Gábor

Szent István Társulat, 2013

Új típusú és szemléletű polgári jog könyvet kívántam készíteni az új Ptk. alapján. Ez a következőket jelenti:

Visszatérve a magánjog hagyományaihoz, egy kötetbe foglaltam a hajdani "Személyek" jogát, kiegészítve az általános résszel. Ezzel hangsúlyozni szeretném, hogy a vagyonjog mellett a polgári jognak ez a meghatározó része, ahol az emberi személy jogain van a főhangsúly. Hiányzik ugyanakkor a jogi személy rész, mivel a Ptk.-ba való beolvadásával a jogalkotó úgy kibővítette ezt a részt, hogy az új könyvet igényel.

Harmadik kiadás (változatlan utányomás)

Szerző: Lábady Tamás

Szent István Társulat, 2016

Lábady Tamás műve ablakot nyit a magánjog végtelensége felé és megmutatja, hogy az ember által adott szabályoknak vannak emberen és az emberi együttélésen túli dimenziói is, és ez alapján ismerhetők meg a magánjog szépségei és határai, végtelen gazdagsága és gondolatvilágának mélységei. A szerző könyvének minden egyes sora és gondolata hiteles és igaz, és nem csak a jog absztrakt világában, tantermekben és tudósvitákban bír értékkel, hanem megélt bölcsességből és praktikus válaszokból táplálkozik, és ezen túl életünk esetlegességét tükrözi, sőt, bíróként meghozott ítéletekben valóságunk szerves részévé, történelemmé változhat. A mű minőségében, igényességében, tudományos alaposságában és egyediségében Szladits Károly nevével jelzett polgári iskola hagyományát viszi tovább a 21. század magánjog tudományában. A munka felépítése, szerkezete, a magánjog értelmezése és magyarázata Lábady Tamásnál olyan intellektuális eleganciában és kulturális összefüggésekben kerül előadásra, amely olvasmány nem csak a magánjog, hanem az európai kultúra további értékeivel is megismertet bennünket. (Csehi Zoltán)

A kézirat lezárva: 2012. február 15.

Szerzők: dr. Hepp Nóra, dr. Fejesné dr. Lőrincz Anna

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2012

Szerzői jogi védelem alatt áll egy fotó vagy egy újságcikk? Esetleg egy rajzfilmfigura? Hogyan használhatóak fel ezek jogszerűen, kell-e engedély a felhasználásukhoz, és az kitől és hogyan szerezhető be? Milyen jogai vannak a szerzőnek, és meddig illetik meg ezek a jogok? Hogyan lehet idézni más művéből? Hogyan léphet fel a szerző az ellen, aki megsérti a jogait?

A kézirat lezárva: 2011. szeptember 30.

Szerkesztette: Posteinerné Toldi Márta

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2012

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiemelt figyelemmel kezeli az iparjogvédelmi oktatás és tudatosságnövelés területét, ezért kiforrott iparjogvédelmi oktatási portfólióval és korszerű oktatási segédanyagokkal támogatja a szakemberek képzését. Az Iparjogvédelem című kötet közérthető módon tárgyalja a tárgykör minden fontos kérdését, úgy, hogy a kötetben megjelenített tudás nem merül ki a jogszabályok egyszerű bemutatásában, hanem rávilágít az iparjogvédelem összetett rendszerében rejlő összefüggésekre.

A kézirat lezárásának időpontja: 2012. július 1.

Szerző: Auer Ádám

Lektorálta: Dr. Papp Tekla

Lectum Kiadó, 2012

Az, hogy egy szerződés atipikus, mindig egy állapotot, jelent, ugyanis jogalkotói döntés kérdése, hogy mely szerződés lesz majd tipikus. A mindennapi jogi munka és a jogviták eldöntéséhez időnként szükséges ezt az állapotot a gyakorlat oldaláról megvizsgálni és összegezni. Jelen munka ehhez nyújt adalékot. A kötet első része az atipikus szerződésekre irányadó bírósági ítéletek elvi megállapításait tartalmazza. A forrást a Bírósági Határozatok, a Bírósági Döntések Tára, az Ítélőtáblai Határozatok, a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár valamint a bírósági információs portál adatbázisában szereplő anonim határozatok képezték.

Szerző: Gárdos Péter

ELTE Eötvös Kiadó, 2009

A Szerző az engedményezés problémakörének teljes áttekintését adja. A kérdésfeltevések minden esetben a gyakorlat igényeiből indulnak ki, a válaszok ugyanakkor a gazdasági, szociológiai és jogdogmatikai megfontolások gondos értékelése és mérlegelése nyomán születnek. Gárdos Péter a jogösszehasonlító módszer legnemesebb hagyományaira támaszkodik. Könyvében a fontosabb külföldi jogrendszerek jogpolitikai megközelítésének és dogmatikai megoldásainak összefoglalása távolról sem öncél, hanem a kitűzött feladat megoldásának szervesen alkalmazott eszköze. Őszinte örömmel ajánlom Gárdos Péter kitűnő munkáját minden magyar jogásznak: bírák, ügyvédek és más területen dolgozó gyakorlati jogászok éppúgy haszonnal olvashatják, mint egyetemi oktatók és joghallgatók.

(Vékás Lajos egyetemi tanár)

Harmadik, átdolgozott kiadás

Szerzők: Lenkovics Barnabás, Székely László

Eötvös József Kiadó, 2014

A tankönyv a személyi jog három fő részterületét tárgyalja részletesen: az ember jogalanyiságát, a jogi személyek (köztük az állam) és más szervezetek jogalanyiságát, valamint a személyhez fűződő jogokat és védelmük polgári jogi eszközeit.

Szerző: Vékás Lajos

Eötvös József Kiadó, 2014

"Az emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmitársadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük.

A kézirat lezárva: 2013. augusztus 30.

Nyolcadik, átdolgozott kiadás

Szerző: Dr. Lenkovics Barnabás

Eötvös József Kiadó, 2014

Jelen nyolcadik, átdolgozott szövegváltozatot a 2013:V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv elfogadása és kihirdetése hívta életre, még a hatálybalépés (2014. március 15.) előtt. Az új Ptk.-val és az új Alaptörvénnyel együtt a dologi jogot is érintő nagy számú új törvény született, illetve sok törvény jelentősen módosult.

(Részlet a Szerői előszóból)

Szerző: Tattay Levente

Szent István Társulat, 2017

Magyarországon a ’90-es években a társadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres megváltozása, a külgazdasági és külpolitikai irányváltás, a piacgazdálkodásra való áttérés a jogrendszer – ezen belül a szellemi alkotások jogának – gyökeres átalakulását eredményezte. A szellemi alkotások jogának újraszabályozásában az Európai Unió követelményrendszere játszotta a legnagyobb szerepet. Hazánk 1991-ben Társulási Szerződést kötött az Európai Közösséggel. A Társulási Szerződés, melyet Európai Megállapodásnak neveznek, közvetlenül kötelezte a Magyar Köztársaságot arra, hogy a szellemi alkotások szabályozását európai uniós szintre fejlessze. Ennek nyomán 1993-ban elkezdődött a szellemi alkotások jogi szabályozásának felülvizsgálata, és az ezzel kapcsolatos jogalkotási programok kidolgozása és végrehajtása, amely egy sor jelentős törvény meghozatalát eredményezte. Jelen kötet az újraszabályozás eredményeinek bemutatására törekszik.

Szerzők: Dr. Török Ferenc, Dr. Molnár István, Ujvári János, Siklós Kata

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2011

Az Alapfokú iparjogvédelmi tankönyv a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) irányításával és szakmai felügyeletével zajló alapfokú iparjogvédelmi tanfolyamok segédanyaga, de az iparjogvédelem alapkérdéseit tárgyaló vázlatos áttekintése mindenki számára hasznos segítség és információforrás, aki bármilyen iparjogvédelmi

képzésben vesz részt, vagy ismerkedni akar az iparjogvédelem jogi eszköztárával.

A kézirat lezárva: 2011. június 10.

Szerzők: Jenovai Petra, Papp Tekla, Strihó Krisztina, Szeghő Ágnes

Szerkesztette: Papp Tekla

Lektorálta: Dr. Kemenes István

Lectum Kiadó, 2011 (Utánnyomás)

Az Atipikus szerződések című könyv a XX. század végén és a XXI. század elején bekövetkezett új gazdasági jelenségekhez kapcsolódó szerződési jogi változások átfogó képét adja.

Az atipikus szerződések bemutatása, besorolása és csoportosítása mellett részletes elemzésre kerül a kezelési szerződés, a merchandising-szerződés, a szindikátusi szerződés, a távollévők között kötött szerződés, az üzleten kívüli (házaló) kereskedés, az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés, timecharing-szerződés, a konzorciós szerződés, a licenciaszerződés, a franchise-szerződés, a lízingszerződés és a faktoringszerződés.

E kontraktusok kötelmi jogi jellegű vizsgálatán kívül a vonatkozó fogyasztóvédelmi jogi, versenyjogi és közigazgatási jogi kapcsolódési pontokat is bemutatja a szerző. A hazai szakirodalom és bírói gyakorlat, valamint az Európai Bíróság témába vágó döntései is alapos feldolgozásra kerülnek a műben.