MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben

Szerkesztette: Fodor Pál – Varga Szabolcs

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

I. Nagy Lajos és Mária uralma (1342–1395)

Szerző: Csukovits Enikő

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szerző: Hegyi Klára

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

A szultáni tanács jogorvoslati szerepének 17. századi változásai a sikájet defterik tükrében

Szerző: Kovács Nándor Erik

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2019

Összeállította: Fodor Pál

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Szerkesztette: Simon Attila

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Szerkesztette: Laura Stanciu

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Convivia Neolatina Hungarica 3.

Szerkesztette: Békés Enikő–Kasza Péter–Kiss Farkas Gábor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2019

Mozaikcsaládok a régi Magyarországon

Szerkesztette: Erdélyi Gabriella

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szerkesztette: Fejérdy András

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Életút és utóélet

Szerző: Bartha Ákos

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

A magyarok korai története a honfoglalásig

Szerző: Gyóni Gábor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Szerző: Fehér Andrea

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Impériumváltások Fiumében a kormányzóhelyettes szemével (1918–1920)

Szerkesztette: Ordasi Ágnes

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szerző: Körmendi Tamás

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686-1726

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések. Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 3.

Szerző: Géra Eleonóra

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Főszerkesztő: Horváth Gergely Krisztián

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Összeállította: Sárosi Edit, Szilágyi Magdolna, Szilágyi Zsolt

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Kecskeméti Katona József Múzeum, 2019

Szerző: Csíky Balázs

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szerkesztő: Bódy Zsombor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

IV. Károly király és Zita királyné koronázási ünnepsége Budapesten 1916 végén 

Második, javított kiadás

Szerző: Maczó Ferenc

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Tanulmányok a magyarországi propagandáról, 1914–1918

Szerző: Vörös Boldizsár

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018

Titkos NATO-jelentések az átalakuló Kelet-Európáról, 1988–1991

Szerző: Kecskés D. Gusztáv

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, 2018

Gyűjtemények története

Szerkesztette: Apor Péter, Bódi Lóránt, Horváth Sándor, Huhák Heléne, Scheibner Tamás

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Egy 1944-ben betiltott könyv

Bibliotheca Hungaro–Polonica I.

Szerkesztette: Mitrovits Miklós, Bevilaqua Borsody Béla, Tábori Kornél

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, 2018

Tanulmányok a kiegyezés koráról

Szerző: Cieger András

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Szerző: Boros János

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2018

Szerző: Sivadó Ákos

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2018

Válogatott tanulmányok

Szerző: Michael Quante

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2018

Comitatuum ineditorum tomus quintus, in quo continentur... Comitatus Sarosiensis, Zempliniensis, Ungváriensis et Bereghiensis

Szerző: Matthias Bel (Bél Mátyás)

Szerkesztette: Tóth Gergely István

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Szerző: Rab Gusztáv

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2018

Válogatott ikonográfiai és kultusztörténeti tanulmányok

Szerző: Kerny Terézia

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, 2018

Nemesi családok a 19. századi Békés megyében

Szerző: Szilágyi Adrienn

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról

Szerkesztette: Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Összeállította: Fejérdy András

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Tanulmányok Istvánffy Miklósról

Szerkesztette: Ács Pál, Tóth Gergely

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Szerző: Draskóczy István

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Szerkesztette: Fónagy Zoltán

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018

Ferenc József páratlan hosszúságú uralkodásával egy olyan korszak szimbólumává vált, amelynek nyomai máig meghatározzák Közép-Európa arculatát, s amely a világháborúkat, forradalmakat és ellenforradalmakat, diktatúrákat és kisnemzeti nyomorúságot megélt 20. századi utódok szemében boldog békeidővé nemesedett. Közben őt magát a történettudomány általában "a részletekbe süppedt bürokratizmus, a szenvtelen rutin, a jellegtelenség" és a középszerűség megtestesítőjeként ábrázolja. Kijelenthetjük-e, hogy egy jelentős korban egy jelentéktelen uralkodó állt az európai középhatalom élén? Vagy egy 19. századi, nagyobb részében alkotmányos monarchiában ennyire lényegtelen volt már az uralkodó szerepe? Esetleg azt kell feltételeznünk, hogy éppenséggel a létezőhöz, az 1867-ben megkonstruált politikai rendszerhez a végsőkig makacsul ragaszkodó Ferenc József ellenében ment végbe az anyagi és kulturális modernizáció? Vagy mégsem volt ő olyan jelentéktelen uralkodó? Netán éppen az ő adminisztrátori fantáziátlansága, állagőrző passzivitása volt a stabilitás záloga a soknemzetiségű birodalomban a virulens nacionalizmusok korában? A tanulmánykötet nem sommás ítéletet kínál az olvasónak, hanem néhány fogódzót az önálló véleményformáláshoz.

A textilkereskedelem régészeti emlékei a Magyar Királyság területén

Szerző: Mordovin Maxim

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Mordovin Maxim 1979-ben született Volgográdban, középiskolai tanulmányait a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban végezte. 2004-ben régész-muzeológus, 2006-ban történész dip­lomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 2004 és 2008 között az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Régészet programjának nappali szakos hallgatója volt. „A vártartomány-szervezet kialakulása a kelet-közép-európai államokban. 10–12. századi központi várak a Cseh, Lengyel és Magyar Királyságban" című PhD-értekezését 2010-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. 2007 óta az ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Magyar Középkori és Kora Újkori, 2017 óta a Népvándorláskori és Magyar Középkori Régészeti Tanszék oktatója, 2018 óta habilitált egyetemi adjunktusa. 2015 óta az MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja. Számos hazai és külföldi régészeti ásatás résztvevője és vezetője. Kutatásait a középkori régészettudomány különböző területein folytatja: ispánsági várak, vártartomány-szervezetek, anyagi kultúra, Közép-Ázsia városi kultúrája, plombakutatás. „A várszervezet kialakulása a középkori Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a 10‒12. században" című monográfiája 2016-ban jelent meg.

A „szocializmus alapjainak lerakása” vidéken a hosszú ötvenes években 1.

Magyar Vidék a 20. Században /2. rész

Szerkesztette: Horváth Gergely Krisztián

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2018

A szovjetizálás 1948-ig tartó bevezető időszaka, majd a Kádár-kor megszilárdulása közé eső másfél évtized számos olyan rendszerspecifikus ismérvvel bír, amelyek egyértelműen jelzik, hogy 1956 nem jelentett azonnali cezúrát. A restaurálódó diktatúrának a társadalom minden csoportját széles körben sújtó újraintézményesülése a laikus szemlélő számára is analóg jelenségeket mutat a forradalom előtti évek gyakorlatával. A vidéki társadalom életére fókuszáló kutatásaink egyértelműen igazolták a párhuzamokat, pontosabban a kontinuitást. Elég itt felidéznünk, hogy a Magyarországon létezett szocializmus önmeghatározása szerint is politikai diktatúra volt. A pártállam döntéshozói őszintén felvállalták, hogy „a dolgozók ügyének elárulását, a törvény a legszigorúbban bünteti”. Az 1956-os forradalom így nemcsak az azt megelőző évtized elnyomására adott katartikus válasz, hanem az ezt követő megtorlás révén a továbbra is kontinuus, sztálini jellegű hatalomgyakorlás indikátora. Mégis, 1956 elbukása ellenére is egy sikeres forradalom, mert a társadalom általa egyértelmű jelzést adott a tűréshatárról, s a Kádár-rezsim ennek tanulságaival, tehát az ellenállás mértékével szembesülve volt kénytelen egy új modus vivendi kialakítására 1963-at követően.

Az 1956-os magyar forradalom csehszlovák dokumentumai

Szerkesztők: Bencsik Péter – Mitrovits Miklós

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

E kötet cseh és szlovák levéltári forrásokon keresztül mutatja be az egykori Csehszlovákia vezetésének az 1956-os magyar forradalomhoz való viszonyát. A Cseh Nemzeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára, a Központi Katonai Levéltár, a cseh Külügyminisztérium Levéltára, valamint a Szlovák Nemzeti Levéltár gyűjteményeiből a szerkesztők igyekeztek minden releváns dokumentumot közzétenni.

Dokumentumok a békeszerződés előkészítéséről

Összeállította: Juhász Balázs

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Jelen válogatásban a szerző azt mutatja be, hogy milyen főbb érdekek vezérelték a Kárpát-medence újrarendezése során az olasz külpolitikát: a térség-politikájuk keretében mikor, hogyan és miért támogatták a magyar igényeket; miért próbáltak úgy kedvezni Magyarországnak, hogy azzal ne rontsanak pl. a romániai pozíciójukon; milyen elképzeléseik voltak a kialakítandó új magyar belpolitikai rendszerről; miért támogatták a trianoni békeszerződés előzetes változatának módosítását és ezen törekvésük hogyan lehetetlenült el; Olaszország miként próbálta biztosítani Fiume és Trieszt hátországát a kikötők gazdasági jelentőségének fenntartása céljából; milyen kereskedelmi intézkedéseket hoztak a magyarországi piac megszerzéséért; illetve miért csak relatíve későn térhettek haza az olaszországi magyar hadifoglyok.

A magyar polgári lakosság elhurcolása a Szovjetunióba korabeli dokumentumok tükrében

Szerkesztő: Stark Tamás

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A második világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett „hadifogoly”. Az elhurcoltak hozzátartozói és az érintett települések elöljárói annak reményében tájékoztatták a kormányszerveket az elhurcolásokról, hogy a magyar kormány közben tud járni az elvittek kiszabadítása érdekében. A személyes hangvételű levelek és tudósítások alapján a civil lakosság részleges elhurcolásának folyamata meglehetősen pontosan nyomon követhető.

La bataille de Saint Gotthard et la paix de Vasvár

Oszmán terjeszkedés – Európai összefogás – Expansion ottomane – Coopération européenne

Szerkesztők: Tóth Ferenc–Zágorhidi Czigány Balázs

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Magyar-francia kétnyelvű. 2014-ben ünnepeltük az 1664-es hadjárat, a szentgotthárdi csata és a vasvári béke 350. évfordulóját. A kötet a jubileumi, egy 2014 májusában tartott konferencián elhangzott magyar és idegen nyelven elhangzott előadások tanulmánnyá átdolgozott változatát tartalmazza. Az előadások elsősorban a hadtörténeti kérdéseket vették górcső alá, de előtérbe kerültek a diplomáciatörténettel és a békekötéssel kapcsolatos témák is. A kötet tartalmaz sajtó- és kommunikációtörténetet, valamint az irodalomtörténet és a csatatérkutatás legfrissebb eredményeit is.

Az utolsó pozsonyi uralkodókoronázás 1830 őszén

Szerkesztő: Soós István

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Az 1830. szeptember 28-án tartott utolsó pozsonyi uralkodókoronázás, V. Ferdinánd magyar király ceremóniájának története iránt ez ideig kevésbé érdeklődtek a kutatók. Ezt a tudományos adósságot kívánja pótolni az MTA BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának kötete, amely új vizsgálatokra építve, interdiszciplináris jelleggel és nemzetközi kitekintésben mutatja be a reformkor elfeledett eseményét. A kiadvány mérföldkövet jelenthet a magyar királykoronázások történetének feltárásában, hiszen ilyen alapossággal még egyetlen ceremónia feltérképezésére sem került sor. Az olvasók igazi újdonságokra lelhetnek a Szent Korona históriájával, valamint a koronázásnak kiemelt figyelmet szentelő Vörösmarty Mihály költészetével kapcsolatban is.

Tanulmányok 1916 mikrotörténelméről

Szerkesztette: Kappanyos András

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2017

A kötet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében 2016 júniusában meg­rendezett interdiszciplináris konferencia előadásainak válogatott és szerkesztett változatát tartalmazza: egy háromrészesre tervezett sorozat második darabja. A kon­ferenciasorozat gondolata azon a belátáson alapul, hogy az első világháború egyedülálló fordulópontot jelent az európai művelődéstörténetben.

Szerkesztette: Cieger András, Varga Bálint

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Miként lehet a magát univerzálisnak tekintő tudományt egy konkrét közösség, a magyar nemzet szolgálatába állítani? Hogyan lehet tudományosan megalapozni a nemzetépítés programját? Van-e speciálisan magyar tudomány, és ha van, hol érintkezik az egyetemes tudományossággal? Ha szembe­kerül egymással a tudományos igazság és a nemzeti érdek, melyiket kell választani? Mitől lesz magyar a művészet, és hogyan lehet a művészet egyetemes nyelvén megjeleníteni a magyar nemzetépítés fontos témáit? Végül, miként teremt­hető meg a modernitásra nyitott, ám hagyományait is felku­tató és megőrző nemzeti kultúra?

A közös külügyminisztérium magyar tisztviselői 1867–1914

Szerző: Somogyi Éva

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Somogyi Éva 1937-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1961-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát. Azóta az MTA Történettudományi Intézetében (ma: MTA BTK Történettudományi Intézet) dolgozik.

Két évtizeden át vezette az intézet Újkori Osztályát, 2012-ben lett emeritus professzor. Munkásságáért 1985-ben az osztrák Forschungs-gemeinschaft Anton Gindely-díjban, a Soros Alapítvány 1992-ben Ránki György-díjban részesítette. 2000-ben az Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Kutatási területe a Habsburg Monarchia dualizmus kori története. Az osztrák-német liberálisoknak a magyar kiegyezéssel kapcsolatos álláspontja alakulását vizsgálta A birodalmi centralizációtól a dualizmusig című, első nagyobb monográfiájában, amely élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki.

(Fejér, Tolna, Somogy és Baranya)

Szerző: Matthias Bel (Bél Mátyás)

Szerkesztő: Tóth Gergely

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói tíz kötetesre tervezett szövegkiadás-sorozatukban arra vállalkoztak, hogy kritikai kiadásban, részletes előszók és tartalmi ismertetők kíséretében publikálják Bél Mátyás (1684–1749) országleírásának kéziratban maradt vármegyeleírásait. Jelen kötetben – amely immár a negyedik –  Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegyék ismertetése található, amelyek most először jelennek meg eredeti nyelven, megbízható szöveggel. Fejér és Tolna leírását korábban kiadták fordításban, de kihagyásokkal, illetve rossz kézirat alapján; Somogy leírásából csak néhány kis részlet jelent, míg Baranya ismertetéséről még ez sem mondható el.

Fémkeresővel a régészek oldalán

Szerkesztette: Bálint Marianna, Szentpéteri József

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Hajdúsági Múzeum, 2017

„Bacskai István messziről indulva vívta ki magának azt a megbecsült helyet, amit most elfoglal a magyar régészetben – annak ellenére, hogy nincs régész végzettsége. Nem tartja magát sem hobbikeresősnek, sem amatőr régésznek, mindössze a hosszú időn át elsajátított műszaki ismereteinek maximális kihasználásával a muzeológusok munkatársa kíván lenni, és a múlt minél teljesebb megismeréséhez szeretne hozzájárulni.

Könyvünket vitairatnak szántuk, s reményeink szerint minden érintetthez eljut: azokhoz a szerencsésekhez, akik a régészetet hivatásszerűen, saját kutatóhelyeik révén művelhetik, és azokhoz is, akik olthatatlan gyűjtési szenvedélyüknek fémkeresőzéssel adóznak hazánkban.”