Jogtörténet

Ötödik kiadás

Szerzők: Benedek Ferenc, Pókecz Kovács Attila

Dialóg Campus Kiadó, 2017

A Római magánjog című kézikönyv elsősorban a mindennapi munkájukban igényességre törekvő gyakorló jogászok számára készült. A mű – tartalmának és szerkesztésmódjának köszönhetően – a római jogi ismeretek rendszerezett áttekintésére is kiválóan alkalmas, ezért a témakör iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség figyelmébe is bátran ajánlható. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó szakirodalmi jegyzék akár elmélyültebb tudományos kutatások megkezdéséhez is kiindulópontul szolgálhat. Strukturáltságának és tipográfiai megoldásainak köszönhetően didaktikai célokra is kiválóan megfelel. A kézikönyv az ókori juristák gyakorlatorientált szemléletének megfelelően mutatja be a római jog intézményeit. A mű alapját Benedek Ferenc Római magánjog. Dologi és kötelmi jog című munkája képezi.

Szerző: Mezey Barna

Osiris Kiadó, 2003

Az alkotmány történeti felfogása, mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez, képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Majd ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről.

Dialóg Campus Kiadó, 2014

Az antik jogtudomány körében méltán elsőrangúnak tekintett római magánjog intézményei mellett az ókori római juristák – méltánytalanul elfeledve – a közjogi szabályok kialakítása terén is mintaadó örökséget hagytak ránk. A hazai jogászképzés keretében a római államszervezet bemutatására csak a magánjog történeti bevezetőjében – ott is csupán vázlatosan – kerül sor, elsősorban a 19. században működő jogtudós, Theodor Mommsen munkásságának szellemében. Az azóta eltelt több mint száz esztendő jelentős régészeti újdonságokkal szolgált, továbbá az olasz, francia és német kutatók eredményei számos esetben meghaladottá tették a mommseni teóriákat. A római közjog korszakai közül a köztársaság intézményei különös figyelmet érdemelnek, hiszen megoldásai az egyes modern európai jogrendszerekben, illetve az USA közjogában is megtalálhatók.

A római magánjog története

Szerző: Zlinszky János

Szent István Társulat, 2014

A magánjog az egyesek hasznát tartja szem előtt, szemben a közjoggal, amely a római közösség állapotát rendezi. Zlinszky János előző könyvében (Ius publicum) ez utóbbit tárgyalta, mostani kötete a római magánjog fejlődéstörténetét vázolja, mivel nélküle nem érthetők meg a mai jogi kultúránkhoz tartozó intézmények. A ius privatum fogalmi párja a mi magánjog fogalmunknak, és a magánemberek viszonyait rendező szabályok általában diszpozitív, a magánautonómia rendező elvét figyelembe vevő együttesét értjük rajta. A kötet részletesen taglalja a római magánjog történetének korszakait, és végigvezeti hatását, érvényesülését, módosulásait az első európai magánjogi kodifikációkon át egészen az emberi jogok megfogalmazásának igényéig, melyben újra érvényre jutott a ius privatum, az európai kultúra egyik pillére, az emberi jogok első megfogalmazása.

Szerző: Homoki Nagy Mária

JATEPress, 2010

Szerző: Nótári Tamás

Lectum Kiadó, 2014

E kötet egyfelől rendhagyó, másfelől hagyománykövető. Rendhagyó, hiszen a római jogi tankönyvek célja elsődlegesen – olykor kizárólagos jelleggel – a római magánjog bemutatása, s a római közjognak jóval csekélyebb teret szentelnek. Hagyománykövető, hiszen a római jog hazai és nemzetközi tankönyvirodalma (kiváltképp a magánjogi részt illetően) az évszázadok, ill. évezredek alatt oly mértékben kristályosodott ki, hogy mind tartalmában, mind szerkezetében minimális eltéréseket tesz csupán lehetővé.A római jog kétségkívül elsősorban római magánjog, minthogy azonban e tekintetben a római jogtudomány sem jogági tagozódásról, hanem a jogtudomány művelésének két ágáról beszélt, indokolatlannak látszik a római jog mint szerves egész két, egymást kiegészítő részének szigorúan dogmatikus elválasztása – kiváltképp mivel a római közjog (és benne a római "büntetőjog") hatása a modern jogi gondolkodásra alig marad alatta a magánjogénak. Ennek megfelelően tehát jelen tankönyv a római magánjog mellett megközelítően azonos súllyal tárgyalja a római közjogot is.

Szerkesztette: Képes György

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2013

A Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban című könyv elsősorban az ELTE ÁJK Igazságügyi igazgatás szakának hallgatói számára készült, azonban a parlamentáris hagyományokon alapuló magyar jogállam alapintézményeinek ismerete a közigazgatásban, bíróságokon és a jogalkalmazás más területein dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos. Az első fejezetben az olvasó Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár segítségével ismerheti meg történeti alkotmányunk fejlődését Szent Istvántól a polgári átalakulásig. Ezt a kormányformák rövid bemutatása, majd pedig az egyes alapintézmények történetének ismertetése követi. A tankönyvfejezetek bemutatják az 1848-ban megteremtett alapokat, a dualizmus kori és a két világháború közötti változásokat, egyben kitérnek a polgári köztársasági kísérletek megoldásaira is.

Szerző: Takács Tibor

Bíbor Kiadó, 2002

Tartalom: Az antik állam- és jogfejlődés, Német állam- és jogfejlődés, Francia állam- és jogfejlődés, Angol állam- és jogfejlődés, Az Olasz államszervezet és jogrendszer fejlődése, Orosz állam- és jogfejlődés, Az európai integráció történeti előzményei, A magyar országgyűlés és nemzetgyűlés története, Magyarország központi végrehajtó szervei, Magyarország helyi igazgatásának szervei, Modern Magyar Büntetőjog, Modern Magyar magánjog és kereskedelmi jog, Modern eljárások Magyarországon.

Szerzők: Földi András, Siklósi Iván, Kelemen Miklós, Kisteleki Károly, Márkus Eszter, Rigó Balázs

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2016

A jogtörténészek régóta keresik az összehasonlító (más felfogást tükröző elnevezéssel: "egyetemes", illetőleg "általános") jogtörténet bemutatásának legmegfelelőbb formáját. Aligha kétséges, hogy sem a klasszikus hazai tankönyvek (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre), sem az 1990 előtt keletkezett tananyagok nem képezhetik napjainkban e tárgy oktatásának alapját. Az ELTE-n 2010-ben elfogadott új jogász tanterv előírja, hogy az egyetemes jogtörténetet mint összehasonlító intézmény- és dogmatörténetet kell tanítani, mert ez a korszerű megközelítés szolgálja leginkább a jogászi műveltség történeti megalapozását.A szerzők e cél jegyében készítették el immár második, átdolgozott kiadásban megjelenő tankönyvüket, amely a közjogtól a büntetőjogon át a magánjog felé haladva mutatja be a nagy jogrendszerek történetét.

A kézirat lezárva: 2010. augusztus 21.

Szerzők: Kondorosi Ferenc, Visegrády Antal

HVG-ORAC Kiadó, 2011

Az ember felfedezte és megalkotta a jogot. Felfedezte a jog által nyújtható stabilitás szerepét és erejét. Az élet eljogiasodásának korszakát éljük. Jogszabály mondja meg, mit kell tanulni az egyetemeken, jogszabály születik az alkalmazható ételfestékekről és növényvédő szerekről, jogszabály írja elő az autóvezetés, a gyalogos közlekedés szabályait.

Sokszor úgy érezzük, a jog megköti a kezünket. Nem vigasz, de megköti az állam kezét is, hisz a jogszabállyal az állam önmagát is korlátozza. A jog tehát korlát - a szabadság korlátja - a magunk és mások szabadságának védelmében. A jog - ha helyes elveken és értékeken alapul - olyan korlát, amely szabadságot teremt.

Ezért bízunk mi, európaiak a jog erejében.

Szerző: Szente Zoltán

Osiris Kiadó, 2006

A könyv a hasonló című kötet folytatásaként Európa alkotmánytörténetét a második világháború végétől egészen napjainkig vezeti tovább. Különlegessége, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomban jelenleg nincs ilyen típusú, az egész korszak európai alkotmánytörténetét átfogó és magyarázó, tudományos igényű mű. A kötet a tárgyalt korszakot több periódusra osztja, a kontinens országainak alkotmányfejlődését külön-külön, illetve régiók szerint mutatja be.

Negyedik, átdolgozott kiadás

Szerkesztette: Mezey Barna

Osiris Kiadó, 2007

A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt.

Szerzők: Mezey Barna, Szente Zoltán

Osiris Kiadó, 2003

A kötet végigkíséri Európa alkotmánytörténetét a kezdetektől, vagyis a vérségi alapú politikai szervezetektől a modern parlamentáris demokráciák kifejlődéséig. Ennek során nem csupán a kontinens közjogfejlődésére meghatározó befolyással bíró ún. centrumországok, hanem a szélső régiók vagy perifériák államszervezetének és alkotmányainak fejlődési útjait is áttekinti. A könyvben kiemelt figyelmet kapott a képviselet formáinak és főbb tendenciáinak elemzése, hiszen a modern európai alkotmányosság domináns kormányformája a parlamentarizmus.

Szerző: Béli Gábor

Dialóg Campus Kiadó, 2009

Ennek, az elsősorban joghallgatóknak szánt, de minden érdeklődő számára könnyen követhető tankönyvnek a célja a régi, vagyis a tradicionális magyar jog alapintézményeinek bemutatása Szent István uralkodásától a rendiség felszámolásáig, 1848-ig források és forrásrészletek felhasználásával. A régi magyar jog különös rendszerű. Tudományos igényű feldolgozása XVIII. század második felében a Hármaskönyv alapján indult meg. Bár a munka felhasználja számos régi író művét, tankönyvét, a modern jogági elvekre figyelemmel azonban csak részben követi a hagyományokat, és olyan intézményeket is tárgyal, melyekre már a jogtörténet-tudomány művelői irányították rá a figyelmet. Az intézményi kapcsolatok és fogalmak tisztázása mellett, a szerző a sajátos magyar jogfejlődés bemutatására ugyancsak különös hangsúlyt fektet, és kitér a tradicionális jog felszámolására, valamint egyes elemeinek továbbélésére is.
A jogászokon kívül feltétlenül ajánljuk történészeknek, történelemtanároknak, levéltárosoknak.

Szerző: Pokol Béla

Dialóg Campus Kiadó, 2008

Az állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek...

Ötödik, javított kiadás

Szerzők: Kajtár István, Herger Csabáné

Dialóg Campus Kiadó, 2015

Az egyetemes állam- és jogtörténet az államok és a jogrendszerek történeti fejlődésével foglalkozik. Megismertet ezek modelljeivel, feltárja struktúrájukat és működési elveiket, bemutatja alapintézményeiket. Közzéteszi az egyetemes jogi kultúra számos nagy jogtörténeti és politikai dokumentumát, és utal kiemelkedő személyiségekre is. Hangsúlyozott szerepet kap anyagában a tradíció–modernizáció kérdésköre, a joghatékonyság, valamint a jog és a hatalom mint kulturális jelenség bemutatása. Az elemzés középpontjában Európa áll, de az összehasonlítás módszerét alkalmazva több kontinens birodalmaira, országaira és tartományaira is tekintettel van. A tantárgynak kiemelt alapozó szerepe van a modern jogászképzésben.

Szerző: Kajtár István

Dialóg Campus Kiadó, 2004

A téma határos például a történettudománnyal, a jogtörténettel, a jogi néprajzzal, a jogi régészettel, az ikonográfiával, a kultúrtörténettel. A joghistória hatalommal és joggal kapcsolatos jelképeit, rítusait, tárgyi emlékeit (például a koronázási jelvények, trónusok, bírósági és hatósági reáliák) vizsgálja, de kitér a jogi architektúrára is: az országgyűlések, bíróságok, városházák és vármegyei székhelyépületek stílusát, rendeltetésüknek megfelelő kialakítását veszi szemügyre. Tárgyát alkotják a jogélet "szakrális" szövegei is, úgy mint jogszabályok, kontraktusok, eskük és testamentumok, kérvények. A szerző több évtizedes munkáját összegzi ebben a könyvben.

Szerző: Kajtár István

Dialóg Campus Kiadó, 2003

A munka feladatául tűzte ki a modern magyar polgári állam- és jogrendszer alapjainak bemutatását az európai fejlődésbe való beillesztéssel. A modernizáció pályaíve az egyes szakaszokban a változásra és a tradicionális elemekre egyaránt tekintettel kerül bemutatásra. A magyar politikai elit és jogászértelmiség Európa képének feltárására a parlamenti nyilatkozatok, a külföldi utak, a jogi és politikai szakkönyvtárak és a jogi szaksajtóban megjelent publikációk alapján kerül sor. A sok évszázados osztrák-magyar közjogi kapcsolatok felvetik azt a kérdést, hogy a modernizációban az osztrák jog magyarországi recepciójának milyen szerepe volt.

Második, bővített és átdolgozott kiadás

Szerzők: Boros Zsuzsanna, Szabó Dániel

ELTE Eötvös Kiadó, 2008

Szerző: Kisteleki Károly dr., Lövétei István dr., Nagyné dr. Szegvári Katalin, Pomogyi László, Rácz Lajos dr.

Szerkesztő: Rácz Lajos dr., Máthé Gábor dr. (lektor)

HVG-ORAC Kiadó, 2002

A tananyag elkészítését alapvetően két szempont vezérelte: egyrészt egy hiteles, elsősorban a fő fejlődési pontokra hangsúlyt helyező bemutatása az újkori vagy másképpen polgári korszak állam és jogfejlődésének. Másrészt - tekintettel a tanításból adódó didaktikai szempontokra is - a tananyagnak egyfajta jogági bemutatatását kísérli meg. Ez új módszert jelent, melyet hitelesít az a jogtudomány-történeti tény is, hogy éppen a polgári korban kezdték a kontinentális európai jogtudósok a joganyagot jogágak szerint tördelni, vagy jogágakba struktuálni.Ennek megfelelően az anyag három nagy egységre bontva kerül bemutatásra: 1. közjog-közigazgatási jog; 2. magánjog ; 3. büntetőjog - büntetőbíráskodás rendje. A záró fejezetben az állam külső megjelenítése és a hatalmi szimbolika kérdéskörét dolgozzák fel a szerzők.

2016-os utánnyomás

Szerző: Kisteleki Károly dr., Lövétei István dr., Nagyné dr. Szegvári Katalin, Rácz Lajos dr., Schweitzer Gábor dr., Tóth Ádám dr.

Szerkesztő: Máthé Gábor dr. (lektor), Rácz Lajos dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2016

Az egyetemes állam- és jogtörténet stúdiumának újszerű anyagát tartalmazza a tankönyv. Elsősorban azon állam- és jogfejlődési eredményeket mutatja be, amelyek döntően befolyásolták az európai jogi kultúra alakulását, ezért a Közel-keletről, Mezopotámiából indítja vizsgálódását és az európai abszolutizmusnál fejezi be.

A szerzők bizonyos vonatkozásokban megkísérlik megújítani a tárgy oktatását.

Szerző: Kincses László dr.

Szerkesztő: Meiszter Dávid dr. (lektor)

HVG-ORAC Kiadó, 2005

A kiadvány az egyetemes állam- és jogtörténet keretébe illesztve áttekintést nyújt a diplomácia történetének legfontosabb eseményeiről az ókortól napjainkig.

A történelmi elemek mellett a szerző gondot fordított arra is, hogy a diplomácia nemzetközi jogi alapjairól, a diplomácia intézményeinek kialakulásáról megfelelő ismereteket nyújtson, így a történeti anyag egyben a külpolitika végrehajtásában elsődleges szerepet játszó diplomácia jogi hátterét is kifejti. A mű a diplomácia élő intézményeit, legújabb fejleményeit is érinti, így az Európai Unió keretébe folyó többoldalú diplomáciát is. Az egyetemes jog- és intézménytörténet mellett megfelelő terjedelemben foglalkozik a magyar diplomácia múltjával és más, mind két-, mind pedig többoldalú keretekbe kifejtett tevékenységével.

Szerzők: Csoknya Tünde, Jusztinger János, Pókecz Kovács Attila

Dialóg Campus Kiadó, 2016

A római jog alapfogalmai című kötet elsősorban a mindennapi munkájukban igényességre törekvő gyakorló jogászok kézikönyveként készült. A praxisból kiinduló, absztrakt, ­elvont normák által csupán kevéssé korlátozott antik jogfejlesztési technika ugyanis a pragmatizmusáról és a konkrét jogviták feloldására fókuszáló tömör stílusáról közismert jogtudós-jog olyan szilárd fogalmi bázisát alakította ki, mely méltán vált a modern magánjog dogmatikai rendszerének megalapozójává.

Szerző: Pókecz Kovács Attila

Dialóg Campus Kiadó, 2014

A Publicationes Cathedrae Iuris Romani Quinqueecclesiensis című sorozat alapítóinak szándéka szerint e kiadvány keretében kaphatnak helyet mind a római jog hatékony oktatásának eszközéül szolgáló didaktikus művek, mind az elért kutatási eredmények bemutatását célzó tudományos közlemények. A második számként megjelenő „Alapfogalmak a római magánjog köréből” című kötet – a korábbihoz hasonlóan – továbbra is elsősorban a tanulmányaikat megkezdő, a római jog institúcióit elsajátítani kívánó joghallgatókhoz szól. A római magánjog alapfogalmainak a bemutatásával – a pécsi jogi karon jelenleg használatos Benedek–Pókecz tankönyv szerkezetét követve – mindenekelőtt az egyes, a tananyag részét képező jogintézmények pontos tartalmának meghatározását célozza. A mű korántsem törekedhet teljességre, nem tekinthető önálló tankönyvnek, ahogy római jogi alapfogalmak széles körét bemutató enciklopédikus feldolgozásnak sem.

Szerző: Peter Stein

Osiris Kiadó, 2005

A római jog története nem ért véget a Nyugatrómai Birodalom bukásával, mert azóta is, mindmáig jelen van Európában. E ténynek köszönhetjük az európai kultúra egyik alapvető értékét: a jog uralmát (rule of law), de egyszersmind az egész európai kultúra számos jellegzetes vonását is. A neves brit jogtudós, Peter Stein, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott regius professora ebben a művelt nagyközönség számára is jól befogadható módon megírt könyvében az ókori kezdetektől a középkoron át egészen a jelenkorig követi nyomon, hogyan gyakorolt hatást a római jog az európai jogrendszerek és az európai jogtudomány fejlődésére.