A BÜNTETŐELJÁRÁS (2018)

A büntetőeljárás című tankönyv új, negyedik kiadásának elkészítését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2018. július 1-jén történt hatálybalépése tette szükségessé. A Be. új szerkezete, új jogintézményei, a meglévő jogintézmények eltérő értékelése, az eddig megszokottól eltérő elnevezése, a korábbról megőrzött rendelkezése eltérő tartalmú szabályozása, nem utolsósorban a törvény terjedelmének a korábbi, 1998. évi XIX. törvényhez képest jelentős megnövekedése a korábbi, összesen 608 §-ról 879 §-ra indokolttá tették a tankönyv újraírását.

Jelen kötet az előzőekhez hasonló, a korábbi kiadásokhoz írt előszavakból nyomon követhető szerkesztési elvekre épül, vagyis a törvény szövegét ritkán idézzük, inkább csak magyarázzuk. A hallgatónak a törvény megtanulása külön a tankönyvön kívüli feladat. Ezek az elvek a felhasználók visszajelzései szerint beváltak, azonban a fejezetek végén szereplő kérdésektől az oktatás során szerzett tapasztalataink alapján eltekintettünk.

Tekintettel arra, hogy a Be. hatálybalépésétől a kézirat leadásáig csak négy hóna telt el, a szerzőknek szembe kellett nézniük azzal – az új kódexek által teremtett – helyzettel, hogy a törvényhez kapcsolódó fontos jogszabályok közül számos még nem látott napvilágot, a joggyakorlat még csak most kezd formálódni, és a törvényt elemző elméleti munkák is csak a közeljövőben születnek meg. Mindezek a tényezők arra ösztönöztek bennünket, hogy a törvény szövegének elemzésére koncentráljunk. Ennek során felhasználtuk a már megjelent, törvényhez kapcsolódó jogszabályokat. Arra törekedtünk, hogy az általunk vállalat keretek között bemutassuk a törvény fő szerkezeti elemeit, alapvető rendelkezéseit, illetve a jelenlegi perspektívából látható, a jogalkalmazó számára rendelkezésre álló értelmezési kereteket.

A szerzők

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2018

Terjedelem: 643 oldal

 

A tartalomból:

1. A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja

1.1. A modern büntetőeljárási jog kialakulása

1.2. A büntetőeljárás feladata és célja

1.3. A büntetőeljárás szakaszai

1.4. A büntetőeljárás jogi természete

 

2. Büntetőeljárási rendszerek

2.1. Az akkuzatórius eljárási rendszer

2.2. Az inkvizitórius rendszer

2.3. A vegyes eljárási rendszer

2.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hierarchikus, illetve koordinatív modellje

2.5. A büntetőeljárás történeti rendszerei Magyarországon

2.6. Új tendenciák a büntetőeljárásban

 

3. Alkotmányosság és büntetőeljárás

3.1. Az alkotmányosság fogalmi keretei

3.2. Alkotmányos elvek a büntetőeljárásban

3.3. Alapelvek a büntetőeljárásban

 

4. A büntetőeljárás alanyai

4.1. A nyomozó hatóságok

4.2. Az ügyészség

4.3. A bíróság

4.4. A büntetőeljárásban részt vevő személyek

4.5. A büntetőeljárási cselekvőképesség

 

5. Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések

5.1. A büntetőeljárásban részt vevő személyek joggyakorlására vonatkozó általános rendelkezések

5.2. A különleges bánásmód biztosítása a büntetőeljárásban

5.3. A büntetőeljárásban kezelt adatok védelme

5.4. Az eljárás ügyiratainak megismerése és zárt kezelése

5.5. A minősített adat felhasználása

5.6. Tájékoztatás a büntetőeljárásról

5.7. Jelenlét biztosítása az eljárási cselekményen

5.8. Telekommunikációs eszköz használata

5.9. Az eljárás rendjének biztosítását szolgáló intézkedések

5.10. Kézbesítés

5.11. Határidő és határnap

5.12. Kifogás az eljárás elhúzódása miatt

5.13. A bűnügyi költség

5.14. Egyesítés és elkülönítés

5.15. Az elektronikus kapcsolattartás

 

6. Bizonyítás

6.1. A bizonyítási rendszerek

6.2. A bizonyítás tárgya

6.3. A bizonyítás alanyai

6.4. A bizonyítás elvei

6.5. A bizonyítási eszközök a magyar büntetőeljárásban

 

7. Adatszerző tevékenység

7.1. Adatkérés

7.2. Felelés az adatkérésre

7.3. Adatgyűjtés

7.4. Egyéb adatszerző tevékenység

 

8. Kényszerintézkedések

8.1. A kényszerintézkedések fogalma

8.2. A kényszerintézkedések célja

8.3. A vonatkozó jogforrások

8.4. Az arányosság elve

8.5. A kényszerintézkedések csoportosítása

8.6. A kényszerintézkedések törvényessége

8.7.A kényszerintézkedések alkalmazásának általános szabályai

8.8. A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések

8.9. A vagyoni jogokat érintő kényszerintézkedések

 

9. Leplezett eszközök

9.1. A leplezett eszközök alkalmazásának általános szabályai

9.2. Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök

9.3. Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök

9.4. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

9.5. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése

9.6. Utólagos engedélyezés

9.7. Az alkalmazás tartama, meghosszabbítása és kiterjesztése

9.8. Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának a megtiltása

9.9. A leplezett eszközök alkalmazásának közös szabályai, alkalmazásának végrehajtása, alkalmazásának végrehajtása, megszüntetése

9.10. A leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatokra vonatkozó szabályok, a megszerzett adatok törlése, bizalmassága, a keletkezett ügyiratok kezelése

9.11. A leplezett eszközök alkalmazásának eredménye

9.12. A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata

 

10. Az előkészítő eljárás. a büntetőeljárás megindítása, a nyomozás

10.1. A nyomozás sajátosságai és célja

10.2. A nyomozó hatóság és az ügyész kapcsolatának modelljei

10.3. Az ügyészi ellenőrzés problémái

10.4. A rendőrség és az ügyész kapcsolata a magyar 1998-as Be.-ben

10.5. A bírósági eljárást megelőző eljárás a Be.-ben

 

11. Az ügyészségi határozatok és a vádemelés

11.1. Ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése

11.2. Egyezség a bűnösség beismeréséről

11.3. A közvetítői eljárás

11.4. A feltételes ügyészi felfüggesztés

11.5. A vádemelés jelentősége

11.6. A vádhoz kötöttség elve

11.7. A vádemelés feltételei

11.8. A vádemelésre jogosultak

11.9. A vádemelés formái

11.10. A vádemelés

11.11. Rendelkezés a váddal

 

12. A bíróság eljárása vádemelés előtt

12.1. A nyomozási bíró

12.2. A nyomozási bíró hatásköre és illetékessége

12.3. A nyomozási bíró eljárása

 

13. A bírósági eljárás általános szabályai

13.1. A bíróság eljárásnak formái és a bírósági titkár eljárása

13.2. Jelenlét a bíróság eljárásában

13.3. A tárgyalás nyilvánossága

13.4. A tárgyalás vezetése, méltóságának megőrzése és rendjének fenntartása

13.5. A jegyzőkönyv

13.6. Határozathozatal a bírósági eljárásban

13.7. A határozat részei

13.8. A határozat írásba foglalása, kijavítása és közlése

13.9.  A határozatok jogereje és véglegessége

 

14. A tárgyalási rendszerek

14.1. Az angolszász/ügyféli tárgyalási rendszer

14.2. A kontinentális/nyomozó elvű modell

 

15. A tárgyalás előkészítése

15.1. A tárgyalás előkészítésének történeti modelljei

15.2. A hatályos szabályozás

 

16. Az elsőfokú bírósági tárgyalás

16.1. Az elsőfokú bírósági tárgyalás jelentősége

16.2. A tárgyalás menete

16.3. A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése

 

17. Az elsőfokú bíróság határozatai

17. 1. A határozatok fajtái

17.2. Az ügydöntő határozat tartalma

17.3. Az ügydöntő határozat fajtái

17.4. Az elsőfokú határozatban elbírált egyéb kérdések

17.5. A bűnügyi költség viselése

17.6. A határozat szerkesztésével kapcsolatos további elvárások

 

18. A másodfokú és harmadfokú bírósági eljárás

18.1. A perorvoslatok általános kérdései

18.2. A perorvoslati fórumrendszer

18.3. A perorvoslatok tárgya

18.4. A felülbírálat terjedelme (revízió)

18.5. A fellebviteli bíróság döntési jogköre

18.6. A súlyosítási tilalom

18.7. A fellebbezés tartalma

18.8. A fellebbezés elbírálásának keretei

18.9. A fellebbezési bíróság eljárása

18.10. A másodfokú bíróság határozatai

18.11. A bűnügyi költség

18.12. A harmadfokú bírósági eljárás

18.13. A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása

18.14. A megismételt eljárás

 

19. A rendkívüli jogorvoslatok

19.1. A perújítás

19.2. A felülvizsgálat

19.3. Eljárás alkotmányjogi panasz esetén

19.4. Jogorvoslat a törvényesség érdekében

19.5. A jogegységi eljárás

19.6. Az egyszerűsített felülvizsgálat

 

20. A külön eljárások

20.1. A fiatalkorú elleni büntetőeljárás

20.2. A katonai büntetőeljárás

20.3. Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében

20.4. A bíróság elé állítás

20.5. Eljárás egyezség esetén

20.6. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

20.7. Eljárás a távollévő terhelttel szemben

20.8. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében

20.9. Biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás

20.10. A magánvádas eljárás

20.11. A pótmagánvádas eljárás

20.12. Eljárás vagyon vagy dolog elvonása, adat hozzáférhetetlenné tétele érdekében

20.13. Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén

 

21. A különleges eljárások

21.1. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén

21.2. Az összbüntetési eljárás

21.3. Eljárás próbára bocsátás esetén

21.4. Eljárás jóvátételi munka esetén

21.5. Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére

 

22. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások

22.1. Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás

22.2. A visszatérítés

22.3. Kegyelem a büntetőeljárásban

22.4. A bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése