KIÉ A PÉNZEM?

A kötet témája a pénz, a vizsgálat tárgyát képező kérdések pedig a polgári jog, azon belül elsősorban a dologi jog területére esnek, de számos vonatkozásban érintik a kötelmi jogot is.

A pénz és a dologi jog két olyan terület, amely a magyar jogban az elmúlt bő félévszázad során meglehetősen mostoha bánásmódban részesült. A kellő szintű jogi tudás hiánya látványosan megmutatkozott abban a bizonytalanságban és értetlenségben, ahogy a magyar társadalom a Magyarországot a 2009-et követő években elérő pénzügyi válság következményeivel próbált szembenézni.

 

E könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, és felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.

Az írás a pénz közgazdasági és jogi fogalmának áttekintésével kezdődik, majd pedig vizsgálja a pénz feletti tulajdonjog megszerzésének különféle módjait és sajátosságait, valamint e tulajdonszerzésnek az idegen dologbeli jogokra gyakorolt hatását. Az írás fókuszában a pénzzel kapcsolatos dologi jogi kérdések állnak, azonban, a pénz szerepéről és jogi megítéléséről rajzolt kép teljesebbé tétele érdekében, kitér arra is, hogy a pénz miként jelenik meg a kötelmi jogban. Végül pedig, a vizsgált kérdések jobb megvilágítása érdekében, a pénzletét közelebbi vizsgálatával bemutatja, hogy egy konkrét jogviszonyban miként működnek a pénz feletti tulajdonjog és az azt terhelő korlátolt dologi jogok alakulásával kapcsolatban megfogalmazott elvek.

A pénz fogalmának értelmezése még a polgári jogon belül sem egységes. Míg a dologi jog felfogása szerint pénznek csak a dologi természetű készpénz, a bankjegy és a pénzérme tekinthető, a kötelmi jog, a közgazdasági felfogással egyezően, pénznek tekinti az immateriális természetű bankszámlapénzt is. Ezen írásnak egyik központi kérdése, hogy a jog miként kezeli a gyakorlati szempontból hasonló helyzeteket a pénz két – eltérő természetű vagyontárgyként megjelenő – formája, a készpénz és a számlapénz esetében.

Az írás megmutatja, hogy a pénzre vonatkozó sajátos szabályok milyen összefüggésben vannak a pénz gazdasági funkcióival, és miként szolgálják e funkciók megvalósulását.

A hatályos jogszabályok vizsgálata alapján, a szabályozási hiányosságokból fakadó bizonytalanságok megszüntetése érdekében, kritikai észrevételeket és néhány javaslatot is megfogalmaz egy jövendő jogalkotás számára.

 

A kötet adatai:

Formátum: Fr/5

Kötés: puhakötés

Megjelenés éve: 2016

Terjedelem: 247 oldal

 

A tartalomból:

1. Bevezetés

1.1. A pénz különös jogtárgy

1.2. A pénzre vonatkozó jogi tudás alacsony színvonala

1.3. Tematika

 

2. A pénz fogalma

2.1. A pénz közgazdaságtani fogalma

2.2. A pénz jogi fogalma

2.3. Dolog, vagyontárgy, vagyon

 

3. A készpénz és a dolgok

3.1. A pénzre vonatkozó különleges dologi jogi szabályok

3.2. A pénz dologi jogi jellegével kapcsolatos irodalmi állásfoglalások

3.3. A pénz dolgoktól eltérő sajátosságai

3.4. A pénz helyettesíthető és elhasználható jellege

3.5. A helyettesíthető és elhasználható jelleg hatása a pénzen fennálló dologi jogokra

4. A bankszámlapénz

4.1. A számlapénz keletkezése

4.2. A bankszámlapénz jogi sajátosságai

4.3. A bankszámlapénz és a dematerializált értékpapír

4.4. Dologként kezelendő-e a bankszámlapénz?

 

5. A készpénz átruházása

5.1. Az átruházással való tulajdonszerzés sajátosságai

5.2. Kivétel a nemo plus iuris elve alól

5.3. A nemo plus iuris alóli kivétel közvetett hatása

5.4. Kitérő az értékpapírjogi szabályokra

5.5. A birtoklás hatása a pénz feletti tulajdonjogokra – összegzés

 

6. Fizetés bankszámlapénzzel

6.1. A bankszámlapénzzel való fizetés mechanizmusa

6.2. A bankszámlapénzzel való fizetés hibái

6.3. A hibás fizetés következményei

 

7. A tulajdonjog megszerzése összekeveredés útján

7.1. Különböző tulajdonban lévő pénzek összekeveredése

7.2. A dologegyesülés általános szabályai

7.3. Az összekeveredés

7.4. Megoldás: a birtokos kizárólagos tulajdonjoga

 

 

8. A számlapénz és az összekeveredés

8.1. Az összekeveredés látszata

8.2. Az összekeveredés intézménye nem alkalmazható

8.3. A „közös tulajdon” nem működő képes

8.4. A dologegyesülés koncepciójára nincs szükség

 

9. Harmadik személyek jogai

9.1. Bevezetés

9.2. A pénz és a zálogjog

9.3. Az átruházás és az idegen dologbeli jogok

9.4. Az egyesülés és az idegen dologbeli jogok

9.5. Az összekeveredés és az idegen dologbeli jogok

9.6. A tulajdonváltozás hatása – összegzés

 

10. Jogorvoslat a pénz elvesztése miatt

10.1. A dologi jog szükségszerű megváltozása

10.2. A jogorvoslat léte

10.3. A jogorvoslat kötelmi jellege

10.4. A jogorvoslat érvényesítése felszámolási eljárásban

10. 5. A dologi és a kötelmi jogi követelmények megkülönböztetése

 

11. A pénz a kötelmi jogban

11.1. Áttekintés

11.2. Pénztartozás

11.3. Fizetés

11.4. Néhány különös kötelem

11.5. Összegzés

 

12. Egy esettanulmány: pénzletét

12. 1. Előzetes

12.2. A pénzletét alkalmazása

12.3. A pénzletét fogalma

12.4. A letéteményes kötelezettségei

12.5. A letét hatása a tulajdonjogra

12.6. Banki közreműködés a letéti szolgáltatásban

12.7. Bankletét, bankbetét

 

13. Összegzés

13.1. Készpénz, számlapénz

13.2. A készpénz és a dologi jogok

13.3. A számlapénz és a dologi jogok

13.4. A szerzés jogszerűségének szerepe

13.5. A törvényi szabályozás hiányosságai

 

Irodalomjegyzék

Jogszabályok jegyzéke

Ábrák jegyzéke