ÜZLETI TITOK ÉS MUNKAVISZONY

Vegyes műfajú, igen hasznos, és hiánypótló munka Tercsák Tamás könyve. A vegyes műfajú minősítés azt jelenti, hogy egyszerre kommentárként, kézikönyvként, tananyagként és kismonográfiaként is olvasható, és az olvasó számára hasznosítható a kötet.

Kommentár akként, hogy az üzleti titok védelméről szóló törvény lényeges, anyagi jogi rendelkezésein végig haladva azok logikai, nyelvtani, rendszertani értelmezését, magyarázatát kínálja, és hozzá az olvasó bírói gyakorlati alátámasztást is kap.

Kézikönyv akként, hogy mind a gyakorló jogász, mind a vállalatvezető eligazítást talál a könyvben szinte minden, a gyakorlatában felvetődhető, üzleti titokkal kapcsolatos magánjogi és munkajogi kérdésről.

Tankönyvnek /tananyagnak akként lehet a művet tekinteni, hogy a mellékletei jól áttekinthető rendszerbe foglalják azt, amit az az üzleti titok jogi védelméről – összefoglalóan – tudni kell és lehet.

Monografikus jellegű azonban az üzleti titok témakörének a feldolgozási módszere. Ezt tanúsítja a bő és pontos történeti bevezetés, a gondolatok nemzetközi és uniós jogi háttér előtti kifejtése, az elfoglalt álláspontok szakirodalmi alátámasztása vagy éppen megvitatása. A monografikus szemlélet a döntő, ezt cáfolhatatlanul bizonyítja, ahogy a szerző az üzleti titok magánjogi védelmének nyitott vagy eredetileg nem nyitottnak szánt, de mégis bizonyos fokig nyitottnak bizonyuló fogalmait a polgári jog általános fogalmai alá rendezi, vagy azokkal összeveti. Az is sokkal inkább tudományos szakmunkára, nem pedig magyarázatra jellemző, ahogy a szerző – kellő érzékenységgel, és ebből adódó pontossággal - leírja azt az egyedülálló szabályozási/dogmatikai vándorutat, amelyet az üzleti titok és a védett ismeret (volt know-how) jogi szabályozása bejárt.

A történetből és jelen jogi valóságából a munka révén kitűnik, hogy noha a jogalkotó az üzletititok-irányelv átültetésével - többek között - meg kívánta szüntetni az üzleti titok polgári jogi és versenyjogi szabályozásának a kettősségét, nem észlelte – legalábbis az üzleti titok védelméről szóló törvény indokolásában erre nem utalt - hogy a sui generis üzleti titok szabályozással, a sajátos vagyoni jogok, e jogok alá tartozó jogsértőnek minősíthető magatartások és kivételek rendszerének bevezetésével megerősödik egy új, igen nehezen kezelhető kettősség, a polgári jogi és munkajogi szabályozás párhuzamossága. A munka egyik legnagyobb érdeme, hogy egy kötetben magas színvonalon értékelve tárgyalja a hol párhuzamosan futó, hol egymástól eltérő szabályozási és jogalkalmazási utakat, amelyek világos elválasztását - ahogy ezt a munka is jelzi - sajnos a Kúria megközelítése sem segíti.

Azt a jogalkotó az üzleti titok védelméről szóló törvény megalkotásakor nem tudhatta, hogy még egy – több szempontból zavaró – kettősség ugyancsak létrejön a jogi szabályozásban, ezt pedig a bejelentővédelmi törvény váltja ki. A szerző nem riad vissza a feladattól, és - noha egyáltalán nem volt könnyű dolga – összeveti az üzleti titok jogi védelmét és a bejelentővédelem releváns jogintézményeit.

Hasonlóan kemény dió a véleményszabadság üzleti titokvédelem alóli kivételének érvényre juttatása. Itt a szerző azzal a jól megoldott feladattal szembesült, hogy nevesített belső (a törvényben szabályozott) kivétel híján, az Alaptörvényből, az Alapjogi Chartából, és az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményből adódó külső korlátként elemezze a véleményszabadság gyakorlását az üzleti titokjogosult védelmével szemben.

A munka e jellemzői átvezetnek a hiánypótló jelleg értékeléséhez. Az üzleti titok védelméről szóló törvényhez eddig nem született kommentár. Ezt a törvény jelentős részére nézve helyettesíti Tercsák Tamás könyve. Ugyancsak hiányzik a tagállami magán/polgári jogok szempontjából dogmatikailag semleges üzletititok-irányelv magyarázata is. Ezt a munkából a hazai rendelkezések értelmezésén keresztül kapjuk meg. Ugyancsak új ismereteket szerezhet az olvasó a bírói gyakorlat többrétű ismertetéséből, értékeléséből. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének lényeges dogmatikai kérdéseire adott bírói válaszokat értékelő válogatással kell kiválasztani azokból a különböző tárgyú ügyekből, amelyekben az üzleti titok fogalma, illetve az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése előfordulhat. Ezek lehetnek közérdekű adatigénylési ügyek, személyiségi jogi ügyek és kifejezetten üzleti titoksértési ügyek, amelyek vagy munka (foglalkoztatási) viszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban (ez utóbbiak tipikusan gazdasági ügyek) keletkeznek. A szerző értő válogatással, szükséges és elégséges terjedelmű ismertetéssel ad betekintést a bírói gyakorlatba.

A munka összefoglalása komoly szakmai értéket képvisel. A lényegre koncentrálva helyezi el az üzleti titok jogi védelmét a munkaviszonyban, viszonyítja a versenyjoghoz és a szellemi tulajdonjoghoz. Feltérképezi a bírói gyakorlat számára megválaszolandó kérdéseket is.

A kötetnek könnyen elérhető, jó helyet kell találni az ügyvéd, jogtanácsos, vállalatvezető, joghallgató, és a szellemi tulajdonjogot vagy munkajogot oktatók könyvespolcán. Sokszor kell majd forgatni.

Dr. Faludi Gábor