FÉNY- ÉS ELEKTRONMIKROSZKÓPOS MIKROTECHNIKA - Elfogyott

A morfológiai kutatásokban a molekuláris biológiai és a klasszikusnak számító szövettani módszerek kombinálásával teljesen új kísérleti eljárások (pl. immuncitokémia, in situ hibridizáció) alakultak ki. A szerzők ezek elméleti hátterének és gyakorlati fogásainak ismertetésére vállalkoztak. A könyv így nemcsak az egyetemi, főiskolai hallgatók igényeit, hanem a kutatásokat végző orvosok, állatorvosok, ill. laboratóriumi asszisztensek munkáját is hiányt pótlóan segíti.

Főbb témakörök: A vizsgálati anyag gyűjtése, kísérleti állatok műtéti előkészítése, szervek, szervrészek eltávolítása, tárolása - A fénymikroszkópos preparátumok készítésének alapelvei és gyakorlati fogásai - Az elektronmikroszkópos mikrotechnika alapjai - Hisztokémiai eljárások - Fény- és elektronmikroszkópos autoradiográfia - Immuncitokémia - Neuronális nyomjelző molekulák - In situ hibridizáció - Mértékegységek, számítási táblázatok, oldékonysági adatok, pufferoldatok, színezékek stb.

 

A kötet adatai:

Megjelenés éve: 2001

Méret: B/5

Terjedelem: 550 oldal

Kötés: keménytáblás

 

Tartalom:

A fénymikroszkóp működése, típusai (Molnár László) 11

Elektromágneses rezgések 14

A látható fény tulajdonságai 14

Optikai vizsgálatokra használható egyéb elektromágneses rezgések 17

Optikai lencsék 17

A fénymikroszkóp felépítése 21

Mechanikai alkotórészek 21

A mikroszkóp optikai alkotórészei 23

Az elektronmikroszkóp működési elve, típusai (Molnár László) 39

Analítikai elektronmikroszkópia 43

Mikroszkópos preparátumok készítése (Molnár László) 53

Natív vizsgálatok 56

A vizsgálati anyag rögzítése 60

A rögzítőszerek csoportosítása, részletes jellemzése 65

Oxidálószerek 68

Fehérjedenaturáló vegyületek 69

Egyéb, részben ismeretlen hatásmechanizmusú vegyületek. 70

A kémiai rögzítés típusai, végrehajtása 70

Immerziós és perfúziós fixálások 71

A fixálást befolyásoló tényezők 75

Az elektronmikroszkópiában leggyakrabban alkalmazott

pufferoldatok tulajdonságai 77

Fixálási műtermékek (artefaktumok) 81

Pufferoldatok és fixálók összeállítása. 83

Pufferoldatok 83

Fénymikroszkópos fixálók 96

Elektronmikroszkópos fixálók összeállítása 105

Aldehidek 105

Aldehidkeverékek 107

A fixált anyagok kezelése 118

A fénymikroszkópos minták kezelése 118

A mikrotómok 129

Paraffinmetszetek készítése 134

Praktikus ismeretek 138

Az elektronmikroszkópos minták víztelenítése és beágyazása 141

Speciális víztelenítési módszerek 145

Beágyazóanyagok 146

London-gyanták 148

A beágyazás technikai művelete, típusai 156

A műgyantába ágyazott anyagok metszése (Gábriel Róbert)

(félvékony és ultravékony metszetek készítése) 159

a metszetek kontrasztosítása (Molnár László) 171

Fénymikroszkópos festések 173

A paraffinmetszetek festés előtti és utáni kezelése 174

Szerves oldószerérzékeny színezékekkel megfestett

metszetek derítése, állandósítása 181

A mikroszkópos színezékek 183

Általános festési eljárások 191

A citoplazmák kontrasztfestése 200

Speciális festési eljárások 203

A kötőszöveti struktúrák feltüntetése 213

A kötőszöveti rostfestések alapelvei és gyakorlati fogásai 217

Kísérleti protokollok 222

A porcszövet feltüntetése 247

A csontszövet feltüntetése 251

Neurohisztológiai módszerek 253

Gerinctelen állatok szöveteinek festési eljárásai 266

Az elektronmikroszkópos metszetek kontrasztosítása 278

A félvékony metszetek festése 278

Blokkfestés 281

Ultravékony metszetek festése 281

Autoradiográfia (Molnár László) 287

Izotóptechnikai alapfogalmak 290

Radioaktív sugárzások és azok fontosabb tulajdonságai 290

Az autoradiográfiás kísérletekben felhasználható izotópok 293

A sugárzás detektálására alkalmas fényérzékeny anyagok 296

Autoradiográfia alkalmazása a biológiai kutatásokban 304

Klasszikus hisztokémia (Molnár László) 307

Történeti áttekintés 309

A hiszto- és citokémia fogalma 311

A hisztokémia módszertani problémái és speciális eljárásai 313

Kontrollok 313

Blokkolási eljárások 315

A nukleinsavak és fehérjék kimutatása 317

A nukleinsavak jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságai 317

Kísérleti protokollok 322

A fehérjék jellemzése, csoportosítása 331

Kísérleti protokollok 336

A szénhidrátok kimutatása 349

A szénhidrátok csoportosítása, tulajdonságai 350

A szénhidrát-hisztokémiában alkalmazott módszerek 358

Kísérleti protokollok 362

Citokémiai módszerek 383

A lipidek kimutatása 389

A lipidek csoportosítása, fizikokémiai tulajdonságai 389

A vizsgálati anyagok feldolgozása 395

A lipidek kimutatására használható módszerek áttekintése 399

Kísérleti protokollok 405

Elektronmikroszkópos és immunhisztokémiai lehetőségek

a lipidek kimutatására 419

Enzimhisztokémia és citokémia (Molnár László-Gábriel Róbert) 421

Az enzimek, az enzim-szubsztrát reakció általános jellemzése 422

Az enzimek elnevezése, csoportosítása 426

Enzimhisztokémiai alapfogalmak 427

Az enzimhisztokémiai reakciók típusai 428

Kontrollok 430

Alkalmazás elektronmikroszkópra 430

Az egyes enzimosztályokba tartozó, hisztokémiailag detektálható fontosabb enzimek 431

1. Első enzimosztály: Oxidoreduktázok 431

2. Második enzimosztály: transzferázok 437

3. Harmadik enzimosztály: Hidrolázok 438

Kísérleti protokollok 444

Immuncitokémia (Gábriel Róbert) 469

Alapfogalmak 471

Direkt és indirekt immuncitokémia 472

Az immuncitokémiában használt antitestek 474

A primer antitestek típusai 474

A szekunder antitestek típusai 474

Tercier reagensek: jelölő molekulák és komplexek 475

Preembedding és posztembedding technikák 480

A preembedding technika fontosabb ismérvei és lépései 480

A posztembedding technika fontosabb ismérvei és lépései 480

A reakció teljességének sikerét biztosító technikák 481

Praktikus tanácsok 483

Az antitestek hígítása és tárolása 483

Háttércsökkentés, a nem specifikus reakciók blokkolása 483

Kontrollok 484

Kettős és többes jelölések 485

Az immuncitokémia alkalmazása elektronmikroszkópra 486

Az immuncitokémia alkalmazási területei 487

Kísérleti protokollok 487

In situ hibridizáció (Molnár László) 495

Az in situ hibridizáció érzékenységét meghatározó tényezők 498

Fixálás és szövetpreparálás 498

A próbák jelölése 499

Lektin hisztokémia (Molnár László) 505

A lektinek általános jellemzése 508

A lektinek eredete, csoportosítása 508

A lektinek szerkezete 508

A lektinek funkciója 509

A lektinek alkalmazásának előnyei 509

A lektinhisztokémiai eljárásokkal kapcsolatos megjegyzések 511

Kísérleti protokollok 512

A neuronális nyomjelző molekulák (Gábriel Róbert) 517

Az axoplazmatikus transzport néhány jellemzője 519

Az idegsejtek projekcióinak tanulmányozási lehetőségei 519

A nyomjelző molekulák típusai,

detektálásának lehetőségei 520

Aminosavak és transzmitter analógok 520

Kobaltsók és kobalt komplexek 521

Enzimek, enzimkonjugátumok, lektinek és toxinok 521

Partikuláris jellegű nyomjelző anyagok 522

Citoplazmatikusan transzportálódó fluoreszcens festékek 522

Lipidoldékony fluoreszcens festékek 522

Transzneuronális transzport 523

Egysejtfeltöltés 523

Többes jelölések 524

A mikrosebészet alapelvei, eszközei 524

Fotótechnika (Gábriel Róbert) 529

Fototechnikai alapfogalmak 531

A negatív filmek alapvető tulajdonságai és típusai 531

A fekete-fehér pozitív képek készítésének alapjai 534

A mikroszkópos felvételek készítésének technikája 534

A fekete-fehér negatív filmek előhívása 535

A fekete-fehér pozitív képek készítésének gyakorlati fogásai 537

Az elektronmikroszkópos fényképek készítése 539

Irodalom 543

Tárgymutató 545