MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Ferenc József magyar tisztjei

Szerző: Hajdu Tibor

História - MTA Történettudományi Intézete, 1999

Írások Kínáról

Szerző: Polonyi Péter

Szerkesztette: Vámos Péter

MTA Történettudományi Intézete, 2007

Válogatott történelmi tanulmányok

Szerző: Mályusz Elemér

Szerkesztette: Soós István

MTA Történettudományi Intézete, 2003

Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik meghatározó egyénisége volt. Univerzális tehetsége révén hét évtizedig tartó gazdag pályafutása során alig akadt a magyar politika-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetnek olyan területe, melynek ne lett volna művelője, igen magas színvonalon. Történeti érdeklődése fiatal korától kezdve több irányba indult el: az Árpád-kori településtörténettől a középkori nemzetiségpolitikán, az egyház, a művelődés és a rendiség, a reneszánsz és a barokk, a felvilágosult abszolutizmus egyházpolitikájának, az 1790-es évek első fele nemesi nemzeti mozgalmának kutatásán át egészen a reformkori magyar társadalomtörténet vizsgálatáig.

Szerző: Hanák Péter

Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Somogyi Éva

História - MTA Történettudományi Intézete, 2001

A szerzőnek a kiegyezéssel kapcsolatos legfontosabb tanulmányait gyűjti össze a kötet. Segítségükkel végigkövethetjük a kiegyezés első, 1860-as kísérletétől Deák húsvéti cikkén át azt a folyamatot, amely végül a dualizmushoz vezetett el.

Szerző: Kosáry Domokos

História - MTA Történettudományi Intézete, 1999

IV. Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években

Szerző: Zsoldos Attila

História - MTA Történettudományi Intézete, 2007

A IV. Béla és idősebb fia, István közötti, hol politikai, hol katonai eszközökkel vívott összecsapás az utolsó az Árpádok belviszályainak sorában, ugyanakkor a legtöbb ismeret erről a konfliktusról áll a rendelkezésre. A viszály 1260-ban kezdődött, s bár formálisan 1267-ben véget ért, következményei még 1270-ben, V. István trónra lépésekor is éreztették hatásukat. A kötet ennek megfelelően az 1260-as évek magyar belpolitikájának és az attól, természetesen, elválaszthatatlan külpolitikának részletekbe menő rekonstrukcióját adja, mely a jelenleg elérhető teljes forrásanyag feldolgozásán alapul, s így minden korábbi kísérletnél megalapozottabb eredményekre vezet. A kötetben a korszak eseménytörténetének összefüggései új megvilágításba kerülnek. A munka beilleszti a vizsgált korszak politikai eseményeinek rendjébe IV. Béla és fiai 1267. évi törvényének keletkezéstörténetét is, alapvetően új képet rajzolva ennek a társadalom- és jogtörténeti szempontból különleges jelentőségű dokumentumnak a születéséről.

Szerkesztette: Kristó Gyula

MTA Történettudományi Intézete, 2001

A Magyar Történelmi Társulat, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Középkorász Műhely 2000. április 17-18-án Szegeden rendezte meg konferenciáját a „Szent István-i Magyarország” címmel. A szervezők szándéka az volt, hogy lehetőség szerint minél szélesebb tablót nyújtsanak az első ezredforduló Kárpát-medencéjéről. Ennek érdekében kértek fel 14 szakembert, akik között a történettudomány (ezen belül a társadalom-, a had-, az egyház-, a liturgiatörténet) művelői éppen úgy megtalálhatók, mint a régészet, a művészettörténet, a numizmatika kutatói. Arra törekedtünk, hogy a hajdanvolt élet egységét az egyes élettevékenységeket vizsgáló szaktudományok jeles képviselőinek előadásai révén rekonstruálhassuk, azok apró darabokra törött mozaikjait szinte teljes egészében együtt láthassuk és láttathassuk. A konferencia nem Szent Istvánról, az emberről szólt, hanem a Szent István-i korról, első királyunk alkotásairól, az országról, amely a mai napig alapjaiban az ő keze nyomát viseli.

Második kiadás

Szerző: Pálffy Géza

MTA Történettudományi Intézete, 2015

A nagy érdeklődésre tekintettel már második kiadásában napvilágot látó kötet a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia ez ideig szisztematikusan alig kutatott, 16. századi sokrétű kapcsolatrendszerét vizsgálja. A könyv elsősorban azt a folyamatot elemzi, hogy az 1526. évi mohácsi csatát követően a megmaradt magyar állam miként csatlakozott a Habsburgok Közép-Európában német–osztrák, magyar és cseh területekből létrejövő ún. összetett államához (composite state). A monográfia részletesen feltárja, hogy a katonai, pénzügyi és gazdasági téren egyaránt erős integráció ellenére a Magyar Királyság milyen módon tudta megőrizni különleges pozícióját a Bécsből, majd a századvégen részben Prágából irányított Habsburg államszövetségben. Magyar, osztrák, szlovák és horvát levéltárakban végzett kutatásokra építve Pálffy Géza számos területen hoz újdonságokat és árnyalja eddigi ismereteinket.

A kezdetektől 1606-ig

Magyarország története térképeken elbeszélve 1-4.

Összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc

A szövegeket írta: Engel Pál, Szakály Ferenc

História - MTA Történettudományi Intézete, 1996

„Magyar történelem térképeken elbeszélve - nem más ez, mint térben és időben újragondolt magyar történelem. És újragondolt történeti program. Magunk és szakmánk számára.”

Szerző: Hegyi Klára

História - MTA Történettudományi Intézete, 2007

Hegyi Klára munkájának első kötete a magyarországi oszmán védelmi rendszerrel foglalkozik, bemutatja a téma forrásait, a várrendszer kiépítésének folyamatát és a védelem feladatait, a várkatonaság összetételét (csapatnemek, származás, vallás) és számát, valamint életkörülményeit. A második és harmadik kötet adattár, a Hódoltság vilájeteinek várait veszi sorra, összegyűjtve a rájuk vonatkozó oszmán forrásokat.

Történelmi személyiségek a magyarországi szociáldemokrata és kommunista propagandában 1890-1919

Szerző: Vörös Boldizsár

MTA Történettudományi Intézete, 2004

A vizsgálatok során törekszem annak feltárására is, hogy egy-egy történelmiszemélyiség-ábrázolás – rejtetten vagy kimondva – milyen aktuálpolitikai célokat szolgált, esetleg konkrétan mire buzdította a megcélzott közönséget. Mert bár az Engels életével, munkásságával foglalkozó 1891-es Népszava-cikksorozat I. részében, többek között, ez áll: „Természetesen nekünk is vannak nagyjaink; de az ő érdemüket mi nem aknázzuk ki magunk céljaira” – a következő évtizedek fejleményei megmutatták, hogy a magyarországi szociáldemokraták, majd a kommunisták is, történelmiszemélyiség-ábrázolásaikat a legkülönfélébb célok érdekében használták fel propagandájukban...

A kötet Bevezetéséből

Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen

Szerző: Szende Katalin

MTA Történettudományi Intézete, 2004

A kötet a szerző 2000-ben megvédett doktori disszertációján alapul, bemutatja Pozsony, Sopron és Eperjes városok középkor végi társadalmát, anyagi kultúráját, mindennapi életét, elsősorban a korabeli végrendeletekre alapozva.

Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán

Szerző: Erdélyi Gabriella

MTA Történettudományi Intézete, 2005

A jelen kötetben tárgyalt rendkívüli, de a korban korántsem egyedülálló események felelevenítése mindenekelőtt egy történeti nyomozás izgalmait ígéri. A szellemi kalandra egy a kutatót ritkán érő szerencse ad lehetőséget: a vatikáni könyvtár irattengeréből néhány évvel ezelőtt előkerült egy kötet, a körmendi kolostorért egykor folyt pereskedés jegyzőkönyve. A per főszereplői a kolostor régi lakói, az Ágoston-rendi remeték voltak. 1517-ben azonban kedvezőtlen fordulat állt be a fráterek életében Körmenden: Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek, aki egyúttal a mezőváros földesura volt, hanyag és botrányos életükre hivatkozva vizsgálatot indított ellenük, amely rájuk nézve igencsak hátrányosan végződött. Rövid időn belül távozniuk kellett a kolostorból, mivel az érsek utasítására helyükre a korszak legnépszerűbb kolduló rendjének, a ferencesek reformirányzatának itthon csak cseri barátokként ismert képviselői érkeztek. Az ágostonosok szorult helyzetükben az Apostoli Szentszékhez fordultak kolostoruk visszaszerzése érdekében. Fellebbezésük hatására X. Leó pápa pedig elrendelte az ügy helyi kivizsgálását.

Részlet a könyv Bevezetőjéből

Források

Szerző: Borhi László

MTA Történettudományi Intézete, 2009

A kötet gazdag válogatást nyújt a második világháború vége és a rendszerváltás közti időszak magyar-amerikai kapcsolatokra vonatkozó forrásaiból. Politikai, külpolitikai, gazdasági ügyek és a Szent Korona visszaadása, jelentések, levelek, feljegyzések tükrében.

Szerző: Berend T. Iván

História – MTA Történettudományi Intézete, 2008

A Szerző monográfiájában áttekinti Európa gazdaságának fejlődését, a szabadversenyes rendszertől a szabályozott rendszeren, tervgazdaságon át a globalizáció jellegzetességeiig.

Szerző: V. Windisch Éva

Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta: Glatz Ferenc

MTA Történettudományi Intézete, 1998

Windisch Éva mintaszerűen képzett kutatótörténész volt. Nemzedéke még a 1920. század klasszikus történészképzését nyerte el. (1947-ben végzett a pesti bölcsészkaron Szentpétery, Domanovszky, Szekfű diákjaként.) Szekfű neveltjének tartotta magát. Első témaválasztásai is jellegzetesen szekfűi nyomvonalakat követnek: elbeszélő források kiadása, egyéniségek életének minuciózus feltárása, ami egyben az elbeszélő (pl. Kemény János) felfogásának mozgatórugóit tisztázza, forráskritikai szempontokat is képez. Minden munkáját ez jellemzi: a témához rendelkezésre álló emlékanyag teljes számbavétele, a forráskritikai szempontok következetes előadása (szövegben, s a jegyzetekben is), hogy a szerző következtetéseinek tényanyagát az olvasó világosan láthassa.

Szerző: Seres Attila

MTA Történettudományi Intézete, 2010

Munkánk célja mindenekelőtt a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok 1920-tól 1941-ig tartó fejlődési ívének megrajzolása a magyar és orosz primer forrásbázisra támaszkodva. Ezen belül érzékeltetni szeretnénk azt is, hogy milyen tényezők alakították és determinálták Magyarország külgazdasági mozgásterét, és ebbe a külső feltételrendszerbe hogyan illeszkedett a szovjet piac mint a magyar ipari és mezőgazdasági termelés szóba jöhető felvevő- és nyersanyagbázisa.

A Szerző Előszavából

Tanulmányok Engel Pál tiszteletére

Szerkesztette: Neumann Tibor, Rácz György

MTA Történettudományi Intézete – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, 2009

Ezt a tanulmánykötetet olyan kollégák írták Engel Pál tiszteletére, akik pályatársai, szerzőtársai, zömmel pedig tanítványai voltak, akik közül sokan később intézeti műhelyének tagjai lettek. A kötet létrehozását semmiféle évforduló nem indokolta, csupán a tisztelet, a szeretet és a hála. Azt hiszem, ez a legszebb bizonyítéka annak a szellemi kisugárzásnak, amely Engel Pálból, egy régi vágású úriemberből és történészből halála után nyolc évvel is folyamatosan árad.

Fodor Pál Előszavából

Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből

Szerző: Pach Zsigmond Pál

Sajtó alá rendezte: Csató Tamás

MTA Történettudományi Intézete, 2003

A szürkeposztó (pannus griseus) kérdésére másik kedves témámmal – a harmincadvámmal, nevezetesen az 1288. évi esztergomi vámtarifával – kapcsolatban figyeltem föl. Minthogy kevés szakmai előzmény állt rendelkezésre róla, magam kezdtem foglalkozni vele. Azután egyre jobban beleszerettem...

Munkálataimban két fő szempont vezetett: nem a városi, hanem a vidéki (mezővárosi, falusi) posztóipart vizsgáltam; nem az elsőrendű és középminőségű, hanem az olcsó posztófajtákat – a szür(ke)posztót és rokon nemű gyapjútermékeket – kutattam. A két ismérv többnyire egybeesett; de nem tekinthettem el egyes városok szűrposztóművességétől sem.

Pach Zsigmond Pál Előszavából

Szerző: Zsoldos Attila

História – MTA Történettudományi Intézete, 2011

A neves középkorász kötete az Árpád-kor világi tisztségviselőinek (bárók, főpapok, kancellárok, ispánok stb.) adattára, fontos segédkönyv a korszak iránt érdeklődők és a kutatók számára.

Szerző: Kecskés D. Gusztáv

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

A tisztelt Olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely részletesen és alaposan felmutatja, összeveti a magyar forradalomra adott sokoldalú és sokszínű francia válaszokat a kormányköröktől a budapesti követségen át a szellemi szféráig és az utcáig. Kecskés D. Gusztáv dolgozatának hála sokat okulhatunk arra nézve, hogy miként alakult a magyarok megítélése ebben a szabadság fogalma iránt annyira érzékeny országban, ahol egyébként mintegy két évtizeden át a magyar szót jó esetben is bizalmatlanság övezte, és látva ezt a képet, ismereteink elmélyülése mellett, nem kis megnyugvást és elégtételt is érezhetünk.

Ormos Mária előszavából

Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16-17. század fordulóján

Szerző: Fodor Pál

História – MTA Történettudományi Intézete, 2006

Fő célom az volt, hogy szigorúan empirikus vizsgálattal nyomon kövessem az oszmán kormányzat erőfeszítéseit és az átállás folyamatát, és bemutassam néhány olyan intézmény születését és működését, amelyek nézetem szerint meghatározó szerepet töltöttek be a válság leküzdésében. Röviden: arra törekedtem, hogy egy teljesen hagyományos intézménytörténettel járuljak hozzá a posztklasszikus oszmán államrendszer jobb megismerésére irányuló munkához.

A Szerző

Katus László válogatott tanulmányai és cikkei

Szerző: Katus László

Szerkesztette: Nagy Mariann, Vértesi Lázár

Pécsi Tudományegyetem Történelem Tanszékcsoport, 2008

„Az egész történelem érdekelt, bár csak viszonylag kis részével foglalkozhattam behatóbban. A részletet mindig igyekeztem az egész történeti folyamat, a sokszólamú, globális történelem perspektívájából szemlélni, abba beállítani. A történések és folyamatok kusza zűrzavarából próbáltam szólamonként összeállítani, meghallani azt a sokszólamú zenét, ami az emberi történelem.”

A kötet Katus László 80. születésnapjára készült. A neves történész magyar nyelven megjelent, újkori vonatkozású tanulmányai kaptak helyet benne.

Műsortükör 1956. október 23-november 5.

Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Vámos György

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötetbe foglalt műsortükör percről percre közli, hogy az egyes műsorszámok miként követték egymást. Ilyen műsortükör a Szabad Európa Rádióban soha nem készült, nincs eredeti formája. A SZER soha nem közölte írásban a tervezett műsorait, a rádió természetéből fakadóan a figyelemfelhívást nem lett volna kihez eljuttatnia. Utólag megint csak felesleges lett volna. Ez a rádióállomás csak az éteren át tudott kapcsolatot teremteni hallgatóival.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzai

Szerző: Kovács István

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

A kötet tartalmazza a mintegy 1500 főt számláló lengyel légió tagjainak főbb életrajzi adatait. Az adattárat történeti áttekintés előzi meg.

A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565)

Szerzők: Dávid Géza, Fodor Pál

História – MTA Történettudományi Intézete, 2009

A feldolgozott anyag jelentőségét abban jelölhetjük meg, hogy attól a testülettől származik, amelyik az uralkodó nevében a legfelső törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolta. Az állami döntéshozói mechanizmusok leképződése és a tematikus gazdagság szempontjából nincs még egy olyan török forrástípus, amelyet ehhez hasonlíthatnánk. Ebben az értelemben főleg a 16., de részben a 17. századi magyar történelemnek éppen olyan alapvető, nélkülözhetetlen kútfői, mint a hazai vagy a bécsi levéltári anyag.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Szerzők: Szakály Ferenc, Szűcs Jenő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2005

A kötetben megtalálhatóak Buda város 1505., 1510. és 1531. évi bortizedjegyzékei.

Szerző: Pók Attila

História – MTA Történettudományi Intézete, 1998

A könyv részletes kronológia az 1945 és 1997 közti eseményekre vonatkozóan. Egyaránt tartalmazza a fontos világpolitikai és magyar események napra pontos dátumait.

Fordította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Skorka Renáta

História – MTA Történettudományi Intézete, 2008

Windecke a kortárs szemével mutatja be Zsigmond küzdelmeit a magyar korona megszerzéséért és a Magyarország feletti hatalom megszilárdításáért, akárcsak a délvidéki hűbérállamok hódoltatására indított háborúit, vagy a Lajos király örökségének megtartásáért folytatott Velence elleni hadjáratokat. Megismerhetjük a római királyt, aki kibékítette az évtizedek óta hadban álló Német Lovagrendet a lengyel-litván uralkodókkal. Aki úgy a Német-római Birodalomban, mint a katolikus egyházban pártját fogta a reformoknak, és szorgalmazta a birodalmi törvénykezés megújítását, az egyházi és világi törvényszék együttműködését, törekedve a birodalmi fejedelmek hatalmaskodásainak és viszálykodásainak letörésére, valamint a német-római király tekintélyének visszaállítására. A kortárs szemében a legnagyobb érdemre Zsigmond mégis azzal tett szert, hogy nem kevés fáradtság és anyagi áldozat árán, ősi ellenségeket kibékítve Konstanzban helyreállította a római katolikus egyház egységét.

Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben

Szerző: Varga J. János

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

Tapasztalat, hogy az út végén összegezhetők leginkább a tanulságok, értékelhetők a kiemelkedő állomások. A magyarországi török uralom 150 esztendejének vége felé, 1682-1684 táján készíthetünk efféle számvetést Európáról és Magyarországról. Mindkettő különös helyzetbe került a 17. század utolsó harmadában. A kontinens több évszázados „készülődés”: hosszú távon zajló gazdasági és hadügyi folyamatok, rövid kifutású, egy-két évtizedes hatalmi, politikai küzdelmek és diplomáciai előkészületek után végre megteremtette a török elleni eredményes fellépés szükséges (de korántsem teljes körű) feltételeit.

Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században

Szerző: Berend T. Iván

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A 19. század döntő periódus az újkori közép- és kelet-európai történelemben. Ez a korszak rejti a terület viharos 20. századi történelme és a jelenkori változások jobb megértésének kulcsát. Ahogy azt kiváló kollégáim is állítják: „A legtöbb, amit a történészek tehetnek, hogy kapcsolatot létesítenek a múlttal, és ezáltal rávilágítanak a jelen problémáira és a jövő alternatíváira.” A jelen volt az, ami engem is ösztönzött, amint a régió nemzeteinek karavánja ismét mozgásba lendült. Közép- és Kelet-Európa népei – mint már oly sokszor a jelenkori történelem során – drámai átalakulások időszakába csöppentek. Ideáik és a követendő minta ismét Nyugaton keresendő, akárcsak a 19. században – a történelmi párhuzam világosan felismerhető.

Részlet a kötet Előszavából

Szerző: Csukovits Enikő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A zarándok minden bizonnyal a középkor egyik legjellegzetesebb alakja, akit sajátos viselete tett – és tesz utólag – könnyen azonosíthatóvá. Az első keresztény zarándokok már közvetlenül Krisztus halála után megindultak Jeruzsálembe, s szinte rögtön eltemetésük után hasonló tisztelet alakult ki Rómában Péter és Pál apostolok sírjánál is. A zarándoklatok tömegessé válása azonban csupán a 10-11. században vette kezdetét, azaz épp abban az időben, amikor a formálódó Magyar Királyság tagja lett a keresztény államok közösségének. A középkori magyar zarándoklatokkal meglehetősen keveset foglalkoztak. Jelen kötet a Magyar Királyság területéről külföldi kegyhelyekre induló zarándoklatokkal foglalkozik. A szerző nem pusztán a zarándokok listáját állította össze, hanem elkészítette e heterogén, de jól körülhatárolható csoport társadalom- és mentalitástörténeti vizsgálatát is.

Szerző: Horváth Sándor

MTA Történettudományi Intézete, 2004

Ennek a könyvnek a főszereplői nem politikusok, politikai elitek és intézmények, hanem az átlagemberek: a fővárost vagy az apró falvakat hátrahagyott bevándorlók, a csillogó belváros és a barakktáborok lakói, párválasztás vagy éppen válás előtt álló férfiak és nők, szomszédjukkal perlekedő, vagy magzatelhajtó asszonyok, rakoncátlan gyermekek, kocsmatöltelékek és az előkelő szálló vendégei, jampecok és rendőrök, koldusok és hivatalnokok, titkos kéjnők és úri frankák.

Sztálinvárosnak kellett volna lennie a legszocialistább városnak Magyarországon, lakóinak a legszocialistább embereknek a szocialista államban. Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam szinte mindent meghatározni szándékozó törekvéseivel szemben miként voltak képesek megőrizni a város lakói viszonylagos szabadságukat és autonómiájukat. Sztálinváros lakóinak történetén keresztül nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatása, hanem a diktatúra határai, az embereknek a hatalommal szembeni önfejűsége is érthetőbbé válhat.

Szerző: Horváth Richárd

História – MTA Történettudományi Intézete, 2011

A kötetben a szerző Hunyadi Mátyás király és felesége Beatrix királyné itineráriumát adja közre. Az itinerárium lényege, hogy egy személy hivatali, vagy magánélete során felkeresett földrajzi helyek legteljesebb adattárát adja. Így kiváló politikatörténeti, igazgatási, vagy életrajzi segédeszköznek minősül.

Politikusok és intézmények

Szerző: Pölöskei Ferenc

História – MTA Történettudományi Intézete, 2001

Könyvemben ezúttal a szélesebb értelemben felfogott korszak és ezen belül egyes témakörök elemzését is feladatomnak tartottam. Vagyis a századfordulót, annak parlamenti életét, intézményeit a hosszabbtávú folyamatokba ágyazva, tehát történetiségük szerint vizsgálom. Ennek jegyében áttekintem a magyar parlamentarizmus kialakulásának, majd változásainak történetét, jogintézményeinek alakulását. A történeti és tematikus megközelítés együttes alkalmazása elkerülhetetlenné tette az egyes jogintézmények átfogóbb, a századfordulón túlmutató felidézését is. Igaz, e rendkívül szerteágazó kérdéskörök sok gazdasági, társadalmi, történeti, jogi, közigazgatási és egyéb ügyeket foglalnak magukban. Tanulmányunkban ezt a hiányt próbáljuk pótolni, tudva azt, hogy mindebben csak – történészek, jogászok, agrár-, műszaki és humán értelmiségiek – együttesen érhetnek el újabb tudományos eredményeket.

Részlet a kötet Előszavából

Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről

Szerző: Benkő Loránd

MTA Történettudományi Intézete, 2002

A történeti nyelvtudomány és névtan elvei és módszerei az elmúlt évtizedekben rendkívül sokat változtak, fejlődtek. Az ilyen kutatást segítő ismeretanyaga hatalmas méretekben tágult ki a tudományág századeleji hőskora óta, s az akkori, de máig ható eredményeket oly mértékben haladta túl az anyagismeret és főként a szemlélet, hogy az jelentékenyen új nézőpontokat kíván meg a nyelvtörténésztől, és újat sugallhat remélhetőleg a történettudomány irányában is.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Válogatott írások

Szerző: H. Balázs Éva

Szerkesztette: Krász Lilla

MTA Történettudományi Intézete, 2005

„A kötet címe „Életek és korok”, ugyanaz, mint ami az Akadémiai Kiadónál megjelent sorozatom címe volt. Ezt az 1960-as évektől kezdve közel harminc évig szerkesztettem. A cím hitvallás: meggyőződésem, hogy a történész korszakokat megközelíteni és értelmezni csak akkor tud, ha az az időben élt személyiségek egyikével-másikával alaposan megismerkedik. Az életet hordozó figura éppoly kevéssé egységes, mint a korszak: időrétegekben változik, romlik, vagy javul. A korszak és a kor embere kölcsönösen hatnak egymásra, alakítják egymást. Ez történt velem és írásaimmal is.”

Részlet az Elő-beszélgetésből

Szerző: Bíró László

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötet bemutatja az 1918. december 1-jén kikiáltott, meglehetősen heterogén királyság összetett társadalmi, politikai, gazdasági, oktatási viszonyait.

A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205-1978)

Szerkesztő: Pálffy Géza

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018

Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról

Szerkesztő: Kádas István és Weisz Boglárka

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudomány Intézet, 2017

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport második ta­nulmánykötetében közreadott, szerteágazó témákat feldolgozó tanulmányok mindegyike szorosabb vagy lazább szállal kötődik a középkori magyar gazdaságtörténethez. Éppen ezért nemcsak a városi adózás vagy a pénzügyigazgatás intézményeinek és szereplőinek története villan fel, hanem az Árpád-korban használt mérlegek és mérlegsúlyok vagy a bányavárosok lakóinak lelki életét meghatározó szentkultusz vizsgálata is. A kötet lapjain megelevenedik a középkori élet sokszínűsége: az akkor élt embe­rek mindennapjai, használati tárgyai, gondolkodásmódja, valamint az a szűkebb és tágabb tér, amely keretekbe foglalta életüket, a piactól a városon és a megyén át a Magyar Királyság egészéig, sőt annak határain is túl.

Tanulmányok 1514 Magyarországáról

Szerkesztette: C. Tóth Norbert-Neumann Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015

Részlet Rácz György Előszavából: „Jelen kötet egy évforduló-centrikus megemlékezés eredményeit tartalmazza. 2014-ben volt 500 éves - a történetírásban meggyökeresedett szóhasználattal - a Dózsa-féle parasztháború eseménysorozata. Ebből az alkalomból több szakmai megemlékezést, konferenciát rendeztek határon innen és túl. A konferenciák közül hatásában kiemelkedett az, amelyet 2014. november 6-7-én Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban tartottak Szabó Sarolta és C. Tóth Norbert szervezésében. Kötetünk lényegében az itt elhangzott történész-előadások írott változata, de több szempontból is kilóg az ilyenkor szokásos »megemlékező« és a korábbi kutatásokat összegző tanulmánykötetek közül.

Szerző: Fejtő Ferenc

Közreműködött és fordította: Zeke Gyula

História – MTA Történettudományi Intézete, 2000

A magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc – eredetileg franciául megjelent – nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig.