MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565)

Szerzők: Dávid Géza, Fodor Pál

História – MTA Történettudományi Intézete, 2009

A feldolgozott anyag jelentőségét abban jelölhetjük meg, hogy attól a testülettől származik, amelyik az uralkodó nevében a legfelső törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolta. Az állami döntéshozói mechanizmusok leképződése és a tematikus gazdagság szempontjából nincs még egy olyan török forrástípus, amelyet ehhez hasonlíthatnánk. Ebben az értelemben főleg a 16., de részben a 17. századi magyar történelemnek éppen olyan alapvető, nélkülözhetetlen kútfői, mint a hazai vagy a bécsi levéltári anyag.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Szerzők: Szakály Ferenc, Szűcs Jenő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2005

A kötetben megtalálhatóak Buda város 1505., 1510. és 1531. évi bortizedjegyzékei.

Szerző: Pók Attila

História – MTA Történettudományi Intézete, 1998

A könyv részletes kronológia az 1945 és 1997 közti eseményekre vonatkozóan. Egyaránt tartalmazza a fontos világpolitikai és magyar események napra pontos dátumait.

Fejezetek a várjobbágyság történetéből

Szerző: Zsoldos Attila

MTA Történettudományi Intézete, 1999

A kötet tanulmányai a várjobbágyság, az Árpád-kori társadalom egyik sokat vitatott társadalmi csoportját mutatják be. A szerző foglalkozik a várjobbágyság kialakulásával, a jogállásuk elemeivel, illetve e társadalmi réteg létszámával és birtokaival.

Fordította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Skorka Renáta

História – MTA Történettudományi Intézete, 2008

Windecke a kortárs szemével mutatja be Zsigmond küzdelmeit a magyar korona megszerzéséért és a Magyarország feletti hatalom megszilárdításáért, akárcsak a délvidéki hűbérállamok hódoltatására indított háborúit, vagy a Lajos király örökségének megtartásáért folytatott Velence elleni hadjáratokat. Megismerhetjük a római királyt, aki kibékítette az évtizedek óta hadban álló Német Lovagrendet a lengyel-litván uralkodókkal. Aki úgy a Német-római Birodalomban, mint a katolikus egyházban pártját fogta a reformoknak, és szorgalmazta a birodalmi törvénykezés megújítását, az egyházi és világi törvényszék együttműködését, törekedve a birodalmi fejedelmek hatalmaskodásainak és viszálykodásainak letörésére, valamint a német-római király tekintélyének visszaállítására. A kortárs szemében a legnagyobb érdemre Zsigmond mégis azzal tett szert, hogy nem kevés fáradtság és anyagi áldozat árán, ősi ellenségeket kibékítve Konstanzban helyreállította a római katolikus egyház egységét.

Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben

Szerző: Varga J. János

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

Tapasztalat, hogy az út végén összegezhetők leginkább a tanulságok, értékelhetők a kiemelkedő állomások. A magyarországi török uralom 150 esztendejének vége felé, 1682-1684 táján készíthetünk efféle számvetést Európáról és Magyarországról. Mindkettő különös helyzetbe került a 17. század utolsó harmadában. A kontinens több évszázados „készülődés”: hosszú távon zajló gazdasági és hadügyi folyamatok, rövid kifutású, egy-két évtizedes hatalmi, politikai küzdelmek és diplomáciai előkészületek után végre megteremtette a török elleni eredményes fellépés szükséges (de korántsem teljes körű) feltételeit.

Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században

Szerző: Berend T. Iván

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A 19. század döntő periódus az újkori közép- és kelet-európai történelemben. Ez a korszak rejti a terület viharos 20. századi történelme és a jelenkori változások jobb megértésének kulcsát. Ahogy azt kiváló kollégáim is állítják: „A legtöbb, amit a történészek tehetnek, hogy kapcsolatot létesítenek a múlttal, és ezáltal rávilágítanak a jelen problémáira és a jövő alternatíváira.” A jelen volt az, ami engem is ösztönzött, amint a régió nemzeteinek karavánja ismét mozgásba lendült. Közép- és Kelet-Európa népei – mint már oly sokszor a jelenkori történelem során – drámai átalakulások időszakába csöppentek. Ideáik és a követendő minta ismét Nyugaton keresendő, akárcsak a 19. században – a történelmi párhuzam világosan felismerhető.

Részlet a kötet Előszavából

Szerző: Csukovits Enikő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A zarándok minden bizonnyal a középkor egyik legjellegzetesebb alakja, akit sajátos viselete tett – és tesz utólag – könnyen azonosíthatóvá. Az első keresztény zarándokok már közvetlenül Krisztus halála után megindultak Jeruzsálembe, s szinte rögtön eltemetésük után hasonló tisztelet alakult ki Rómában Péter és Pál apostolok sírjánál is. A zarándoklatok tömegessé válása azonban csupán a 10-11. században vette kezdetét, azaz épp abban az időben, amikor a formálódó Magyar Királyság tagja lett a keresztény államok közösségének. A középkori magyar zarándoklatokkal meglehetősen keveset foglalkoztak. Jelen kötet a Magyar Királyság területéről külföldi kegyhelyekre induló zarándoklatokkal foglalkozik. A szerző nem pusztán a zarándokok listáját állította össze, hanem elkészítette e heterogén, de jól körülhatárolható csoport társadalom- és mentalitástörténeti vizsgálatát is.

Szerző: Horváth Sándor

MTA Történettudományi Intézete, 2004

Ennek a könyvnek a főszereplői nem politikusok, politikai elitek és intézmények, hanem az átlagemberek: a fővárost vagy az apró falvakat hátrahagyott bevándorlók, a csillogó belváros és a barakktáborok lakói, párválasztás vagy éppen válás előtt álló férfiak és nők, szomszédjukkal perlekedő, vagy magzatelhajtó asszonyok, rakoncátlan gyermekek, kocsmatöltelékek és az előkelő szálló vendégei, jampecok és rendőrök, koldusok és hivatalnokok, titkos kéjnők és úri frankák.

Sztálinvárosnak kellett volna lennie a legszocialistább városnak Magyarországon, lakóinak a legszocialistább embereknek a szocialista államban. Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam szinte mindent meghatározni szándékozó törekvéseivel szemben miként voltak képesek megőrizni a város lakói viszonylagos szabadságukat és autonómiájukat. Sztálinváros lakóinak történetén keresztül nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatása, hanem a diktatúra határai, az embereknek a hatalommal szembeni önfejűsége is érthetőbbé válhat.

Szerző: Horváth Richárd

História – MTA Történettudományi Intézete, 2011

A kötetben a szerző Hunyadi Mátyás király és felesége Beatrix királyné itineráriumát adja közre. Az itinerárium lényege, hogy egy személy hivatali, vagy magánélete során felkeresett földrajzi helyek legteljesebb adattárát adja. Így kiváló politikatörténeti, igazgatási, vagy életrajzi segédeszköznek minősül.

Politikusok és intézmények

Szerző: Pölöskei Ferenc

História – MTA Történettudományi Intézete, 2001

Könyvemben ezúttal a szélesebb értelemben felfogott korszak és ezen belül egyes témakörök elemzését is feladatomnak tartottam. Vagyis a századfordulót, annak parlamenti életét, intézményeit a hosszabbtávú folyamatokba ágyazva, tehát történetiségük szerint vizsgálom. Ennek jegyében áttekintem a magyar parlamentarizmus kialakulásának, majd változásainak történetét, jogintézményeinek alakulását. A történeti és tematikus megközelítés együttes alkalmazása elkerülhetetlenné tette az egyes jogintézmények átfogóbb, a századfordulón túlmutató felidézését is. Igaz, e rendkívül szerteágazó kérdéskörök sok gazdasági, társadalmi, történeti, jogi, közigazgatási és egyéb ügyeket foglalnak magukban. Tanulmányunkban ezt a hiányt próbáljuk pótolni, tudva azt, hogy mindebben csak – történészek, jogászok, agrár-, műszaki és humán értelmiségiek – együttesen érhetnek el újabb tudományos eredményeket.

Részlet a kötet Előszavából

Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről

Szerző: Benkő Loránd

MTA Történettudományi Intézete, 2002

A történeti nyelvtudomány és névtan elvei és módszerei az elmúlt évtizedekben rendkívül sokat változtak, fejlődtek. Az ilyen kutatást segítő ismeretanyaga hatalmas méretekben tágult ki a tudományág századeleji hőskora óta, s az akkori, de máig ható eredményeket oly mértékben haladta túl az anyagismeret és főként a szemlélet, hogy az jelentékenyen új nézőpontokat kíván meg a nyelvtörténésztől, és újat sugallhat remélhetőleg a történettudomány irányában is.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Válogatott írások

Szerző: H. Balázs Éva

Szerkesztette: Krász Lilla

MTA Történettudományi Intézete, 2005

„A kötet címe „Életek és korok”, ugyanaz, mint ami az Akadémiai Kiadónál megjelent sorozatom címe volt. Ezt az 1960-as évektől kezdve közel harminc évig szerkesztettem. A cím hitvallás: meggyőződésem, hogy a történész korszakokat megközelíteni és értelmezni csak akkor tud, ha az az időben élt személyiségek egyikével-másikával alaposan megismerkedik. Az életet hordozó figura éppoly kevéssé egységes, mint a korszak: időrétegekben változik, romlik, vagy javul. A korszak és a kor embere kölcsönösen hatnak egymásra, alakítják egymást. Ez történt velem és írásaimmal is.”

Részlet az Elő-beszélgetésből

Szerző: Bíró László

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötet bemutatja az 1918. december 1-jén kikiáltott, meglehetősen heterogén királyság összetett társadalmi, politikai, gazdasági, oktatási viszonyait.

A vidék fejlődésének fenntarthatósága – hétköznapi megközelítésben

Szerzők: Csete László, Láng István

MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, 2009

Munkánkban arra is gondolunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a vidékre, a vidék fontosságára, arra, hogy erősödjön a vidéken élők öntudata és elhivatottság érzése, felismerjék a szakemberek, a helyi értelmiség, a politikusok és minden hazafi a vidék különleges értékeit, s ebben a fenntarthatóság szerepét.

Részlet a Bevezetésből