MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Szerző: Csukovits Enikő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A zarándok minden bizonnyal a középkor egyik legjellegzetesebb alakja, akit sajátos viselete tett – és tesz utólag – könnyen azonosíthatóvá. Az első keresztény zarándokok már közvetlenül Krisztus halála után megindultak Jeruzsálembe, s szinte rögtön eltemetésük után hasonló tisztelet alakult ki Rómában Péter és Pál apostolok sírjánál is. A zarándoklatok tömegessé válása azonban csupán a 10-11. században vette kezdetét, azaz épp abban az időben, amikor a formálódó Magyar Királyság tagja lett a keresztény államok közösségének. A középkori magyar zarándoklatokkal meglehetősen keveset foglalkoztak. Jelen kötet a Magyar Királyság területéről külföldi kegyhelyekre induló zarándoklatokkal foglalkozik. A szerző nem pusztán a zarándokok listáját állította össze, hanem elkészítette e heterogén, de jól körülhatárolható csoport társadalom- és mentalitástörténeti vizsgálatát is.

Szerző: Horváth Sándor

MTA Történettudományi Intézete, 2004

Ennek a könyvnek a főszereplői nem politikusok, politikai elitek és intézmények, hanem az átlagemberek: a fővárost vagy az apró falvakat hátrahagyott bevándorlók, a csillogó belváros és a barakktáborok lakói, párválasztás vagy éppen válás előtt álló férfiak és nők, szomszédjukkal perlekedő, vagy magzatelhajtó asszonyok, rakoncátlan gyermekek, kocsmatöltelékek és az előkelő szálló vendégei, jampecok és rendőrök, koldusok és hivatalnokok, titkos kéjnők és úri frankák.

Sztálinvárosnak kellett volna lennie a legszocialistább városnak Magyarországon, lakóinak a legszocialistább embereknek a szocialista államban. Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam szinte mindent meghatározni szándékozó törekvéseivel szemben miként voltak képesek megőrizni a város lakói viszonylagos szabadságukat és autonómiájukat. Sztálinváros lakóinak történetén keresztül nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatása, hanem a diktatúra határai, az embereknek a hatalommal szembeni önfejűsége is érthetőbbé válhat.

Szerző: Horváth Richárd

História – MTA Történettudományi Intézete, 2011

A kötetben a szerző Hunyadi Mátyás király és felesége Beatrix királyné itineráriumát adja közre. Az itinerárium lényege, hogy egy személy hivatali, vagy magánélete során felkeresett földrajzi helyek legteljesebb adattárát adja. Így kiváló politikatörténeti, igazgatási, vagy életrajzi segédeszköznek minősül.

Politikusok és intézmények

Szerző: Pölöskei Ferenc

História – MTA Történettudományi Intézete, 2001

Könyvemben ezúttal a szélesebb értelemben felfogott korszak és ezen belül egyes témakörök elemzését is feladatomnak tartottam. Vagyis a századfordulót, annak parlamenti életét, intézményeit a hosszabbtávú folyamatokba ágyazva, tehát történetiségük szerint vizsgálom. Ennek jegyében áttekintem a magyar parlamentarizmus kialakulásának, majd változásainak történetét, jogintézményeinek alakulását. A történeti és tematikus megközelítés együttes alkalmazása elkerülhetetlenné tette az egyes jogintézmények átfogóbb, a századfordulón túlmutató felidézését is. Igaz, e rendkívül szerteágazó kérdéskörök sok gazdasági, társadalmi, történeti, jogi, közigazgatási és egyéb ügyeket foglalnak magukban. Tanulmányunkban ezt a hiányt próbáljuk pótolni, tudva azt, hogy mindebben csak – történészek, jogászok, agrár-, műszaki és humán értelmiségiek – együttesen érhetnek el újabb tudományos eredményeket.

Részlet a kötet Előszavából

Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről

Szerző: Benkő Loránd

MTA Történettudományi Intézete, 2002

A történeti nyelvtudomány és névtan elvei és módszerei az elmúlt évtizedekben rendkívül sokat változtak, fejlődtek. Az ilyen kutatást segítő ismeretanyaga hatalmas méretekben tágult ki a tudományág századeleji hőskora óta, s az akkori, de máig ható eredményeket oly mértékben haladta túl az anyagismeret és főként a szemlélet, hogy az jelentékenyen új nézőpontokat kíván meg a nyelvtörténésztől, és újat sugallhat remélhetőleg a történettudomány irányában is.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Válogatott írások

Szerző: H. Balázs Éva

Szerkesztette: Krász Lilla

MTA Történettudományi Intézete, 2005

„A kötet címe „Életek és korok”, ugyanaz, mint ami az Akadémiai Kiadónál megjelent sorozatom címe volt. Ezt az 1960-as évektől kezdve közel harminc évig szerkesztettem. A cím hitvallás: meggyőződésem, hogy a történész korszakokat megközelíteni és értelmezni csak akkor tud, ha az az időben élt személyiségek egyikével-másikával alaposan megismerkedik. Az életet hordozó figura éppoly kevéssé egységes, mint a korszak: időrétegekben változik, romlik, vagy javul. A korszak és a kor embere kölcsönösen hatnak egymásra, alakítják egymást. Ez történt velem és írásaimmal is.”

Részlet az Elő-beszélgetésből

Szerző: Bíró László

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötet bemutatja az 1918. december 1-jén kikiáltott, meglehetősen heterogén királyság összetett társadalmi, politikai, gazdasági, oktatási viszonyait.

A vidék fejlődésének fenntarthatósága – hétköznapi megközelítésben

Szerzők: Csete László, Láng István

MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, 2009

Munkánkban arra is gondolunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a vidékre, a vidék fontosságára, arra, hogy erősödjön a vidéken élők öntudata és elhivatottság érzése, felismerjék a szakemberek, a helyi értelmiség, a politikusok és minden hazafi a vidék különleges értékeit, s ebben a fenntarthatóság szerepét.

Részlet a Bevezetésből