MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből

Szerző: Pach Zsigmond Pál

Sajtó alá rendezte: Csató Tamás

MTA Történettudományi Intézete, 2003

A szürkeposztó (pannus griseus) kérdésére másik kedves témámmal – a harmincadvámmal, nevezetesen az 1288. évi esztergomi vámtarifával – kapcsolatban figyeltem föl. Minthogy kevés szakmai előzmény állt rendelkezésre róla, magam kezdtem foglalkozni vele. Azután egyre jobban beleszerettem...

Munkálataimban két fő szempont vezetett: nem a városi, hanem a vidéki (mezővárosi, falusi) posztóipart vizsgáltam; nem az elsőrendű és középminőségű, hanem az olcsó posztófajtákat – a szür(ke)posztót és rokon nemű gyapjútermékeket – kutattam. A két ismérv többnyire egybeesett; de nem tekinthettem el egyes városok szűrposztóművességétől sem.

Pach Zsigmond Pál Előszavából

Szerző: Zsoldos Attila

História – MTA Történettudományi Intézete, 2011

A neves középkorász kötete az Árpád-kor világi tisztségviselőinek (bárók, főpapok, kancellárok, ispánok stb.) adattára, fontos segédkönyv a korszak iránt érdeklődők és a kutatók számára.

Szerző: Kecskés D. Gusztáv

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

A tisztelt Olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely részletesen és alaposan felmutatja, összeveti a magyar forradalomra adott sokoldalú és sokszínű francia válaszokat a kormányköröktől a budapesti követségen át a szellemi szféráig és az utcáig. Kecskés D. Gusztáv dolgozatának hála sokat okulhatunk arra nézve, hogy miként alakult a magyarok megítélése ebben a szabadság fogalma iránt annyira érzékeny országban, ahol egyébként mintegy két évtizeden át a magyar szót jó esetben is bizalmatlanság övezte, és látva ezt a képet, ismereteink elmélyülése mellett, nem kis megnyugvást és elégtételt is érezhetünk.

Ormos Mária előszavából

Az oszmán pénzügyigazgatás és hatalmi elit változásai a 16-17. század fordulóján

Szerző: Fodor Pál

História – MTA Történettudományi Intézete, 2006

Fő célom az volt, hogy szigorúan empirikus vizsgálattal nyomon kövessem az oszmán kormányzat erőfeszítéseit és az átállás folyamatát, és bemutassam néhány olyan intézmény születését és működését, amelyek nézetem szerint meghatározó szerepet töltöttek be a válság leküzdésében. Röviden: arra törekedtem, hogy egy teljesen hagyományos intézménytörténettel járuljak hozzá a posztklasszikus oszmán államrendszer jobb megismerésére irányuló munkához.

A Szerző

Szerző: Fejtő Ferenc

Közreműködött és fordította: Zeke Gyula

História – MTA Történettudományi Intézete, 2000

A magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc – eredetileg franciául megjelent – nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig.

Katus László válogatott tanulmányai és cikkei

Szerző: Katus László

Szerkesztette: Nagy Mariann, Vértesi Lázár

Pécsi Tudományegyetem Történelem Tanszékcsoport, 2008

„Az egész történelem érdekelt, bár csak viszonylag kis részével foglalkozhattam behatóbban. A részletet mindig igyekeztem az egész történeti folyamat, a sokszólamú, globális történelem perspektívájából szemlélni, abba beállítani. A történések és folyamatok kusza zűrzavarából próbáltam szólamonként összeállítani, meghallani azt a sokszólamú zenét, ami az emberi történelem.”

A kötet Katus László 80. születésnapjára készült. A neves történész magyar nyelven megjelent, újkori vonatkozású tanulmányai kaptak helyet benne.

Műsortükör 1956. október 23-november 5.

Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Vámos György

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötetbe foglalt műsortükör percről percre közli, hogy az egyes műsorszámok miként követték egymást. Ilyen műsortükör a Szabad Európa Rádióban soha nem készült, nincs eredeti formája. A SZER soha nem közölte írásban a tervezett műsorait, a rádió természetéből fakadóan a figyelemfelhívást nem lett volna kihez eljuttatnia. Utólag megint csak felesleges lett volna. Ez a rádióállomás csak az éteren át tudott kapcsolatot teremteni hallgatóival.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzai

Szerző: Kovács István

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

A kötet tartalmazza a mintegy 1500 főt számláló lengyel légió tagjainak főbb életrajzi adatait. Az adattárat történeti áttekintés előzi meg.

A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1559-1560, 1564-1565)

Szerzők: Dávid Géza, Fodor Pál

História – MTA Történettudományi Intézete, 2009

A feldolgozott anyag jelentőségét abban jelölhetjük meg, hogy attól a testülettől származik, amelyik az uralkodó nevében a legfelső törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat gyakorolta. Az állami döntéshozói mechanizmusok leképződése és a tematikus gazdagság szempontjából nincs még egy olyan török forrástípus, amelyet ehhez hasonlíthatnánk. Ebben az értelemben főleg a 16., de részben a 17. századi magyar történelemnek éppen olyan alapvető, nélkülözhetetlen kútfői, mint a hazai vagy a bécsi levéltári anyag.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Szerzők: Szakály Ferenc, Szűcs Jenő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2005

A kötetben megtalálhatóak Buda város 1505., 1510. és 1531. évi bortizedjegyzékei.

Szerző: Pók Attila

História – MTA Történettudományi Intézete, 1998

A könyv részletes kronológia az 1945 és 1997 közti eseményekre vonatkozóan. Egyaránt tartalmazza a fontos világpolitikai és magyar események napra pontos dátumait.

Fordította, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Skorka Renáta

História – MTA Történettudományi Intézete, 2008

Windecke a kortárs szemével mutatja be Zsigmond küzdelmeit a magyar korona megszerzéséért és a Magyarország feletti hatalom megszilárdításáért, akárcsak a délvidéki hűbérállamok hódoltatására indított háborúit, vagy a Lajos király örökségének megtartásáért folytatott Velence elleni hadjáratokat. Megismerhetjük a római királyt, aki kibékítette az évtizedek óta hadban álló Német Lovagrendet a lengyel-litván uralkodókkal. Aki úgy a Német-római Birodalomban, mint a katolikus egyházban pártját fogta a reformoknak, és szorgalmazta a birodalmi törvénykezés megújítását, az egyházi és világi törvényszék együttműködését, törekedve a birodalmi fejedelmek hatalmaskodásainak és viszálykodásainak letörésére, valamint a német-római király tekintélyének visszaállítására. A kortárs szemében a legnagyobb érdemre Zsigmond mégis azzal tett szert, hogy nem kevés fáradtság és anyagi áldozat árán, ősi ellenségeket kibékítve Konstanzban helyreállította a római katolikus egyház egységét.

Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben

Szerző: Varga J. János

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

Tapasztalat, hogy az út végén összegezhetők leginkább a tanulságok, értékelhetők a kiemelkedő állomások. A magyarországi török uralom 150 esztendejének vége felé, 1682-1684 táján készíthetünk efféle számvetést Európáról és Magyarországról. Mindkettő különös helyzetbe került a 17. század utolsó harmadában. A kontinens több évszázados „készülődés”: hosszú távon zajló gazdasági és hadügyi folyamatok, rövid kifutású, egy-két évtizedes hatalmi, politikai küzdelmek és diplomáciai előkészületek után végre megteremtette a török elleni eredményes fellépés szükséges (de korántsem teljes körű) feltételeit.

Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században

Szerző: Berend T. Iván

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A 19. század döntő periódus az újkori közép- és kelet-európai történelemben. Ez a korszak rejti a terület viharos 20. századi történelme és a jelenkori változások jobb megértésének kulcsát. Ahogy azt kiváló kollégáim is állítják: „A legtöbb, amit a történészek tehetnek, hogy kapcsolatot létesítenek a múlttal, és ezáltal rávilágítanak a jelen problémáira és a jövő alternatíváira.” A jelen volt az, ami engem is ösztönzött, amint a régió nemzeteinek karavánja ismét mozgásba lendült. Közép- és Kelet-Európa népei – mint már oly sokszor a jelenkori történelem során – drámai átalakulások időszakába csöppentek. Ideáik és a követendő minta ismét Nyugaton keresendő, akárcsak a 19. században – a történelmi párhuzam világosan felismerhető.

Részlet a kötet Előszavából

Szerző: Csukovits Enikő

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A zarándok minden bizonnyal a középkor egyik legjellegzetesebb alakja, akit sajátos viselete tett – és tesz utólag – könnyen azonosíthatóvá. Az első keresztény zarándokok már közvetlenül Krisztus halála után megindultak Jeruzsálembe, s szinte rögtön eltemetésük után hasonló tisztelet alakult ki Rómában Péter és Pál apostolok sírjánál is. A zarándoklatok tömegessé válása azonban csupán a 10-11. században vette kezdetét, azaz épp abban az időben, amikor a formálódó Magyar Királyság tagja lett a keresztény államok közösségének. A középkori magyar zarándoklatokkal meglehetősen keveset foglalkoztak. Jelen kötet a Magyar Királyság területéről külföldi kegyhelyekre induló zarándoklatokkal foglalkozik. A szerző nem pusztán a zarándokok listáját állította össze, hanem elkészítette e heterogén, de jól körülhatárolható csoport társadalom- és mentalitástörténeti vizsgálatát is.

Szerző: Horváth Sándor

MTA Történettudományi Intézete, 2004

Ennek a könyvnek a főszereplői nem politikusok, politikai elitek és intézmények, hanem az átlagemberek: a fővárost vagy az apró falvakat hátrahagyott bevándorlók, a csillogó belváros és a barakktáborok lakói, párválasztás vagy éppen válás előtt álló férfiak és nők, szomszédjukkal perlekedő, vagy magzatelhajtó asszonyok, rakoncátlan gyermekek, kocsmatöltelékek és az előkelő szálló vendégei, jampecok és rendőrök, koldusok és hivatalnokok, titkos kéjnők és úri frankák.

Sztálinvárosnak kellett volna lennie a legszocialistább városnak Magyarországon, lakóinak a legszocialistább embereknek a szocialista államban. Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam szinte mindent meghatározni szándékozó törekvéseivel szemben miként voltak képesek megőrizni a város lakói viszonylagos szabadságukat és autonómiájukat. Sztálinváros lakóinak történetén keresztül nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatása, hanem a diktatúra határai, az embereknek a hatalommal szembeni önfejűsége is érthetőbbé válhat.

Szerző: Horváth Richárd

História – MTA Történettudományi Intézete, 2011

A kötetben a szerző Hunyadi Mátyás király és felesége Beatrix királyné itineráriumát adja közre. Az itinerárium lényege, hogy egy személy hivatali, vagy magánélete során felkeresett földrajzi helyek legteljesebb adattárát adja. Így kiváló politikatörténeti, igazgatási, vagy életrajzi segédeszköznek minősül.

Politikusok és intézmények

Szerző: Pölöskei Ferenc

História – MTA Történettudományi Intézete, 2001

Könyvemben ezúttal a szélesebb értelemben felfogott korszak és ezen belül egyes témakörök elemzését is feladatomnak tartottam. Vagyis a századfordulót, annak parlamenti életét, intézményeit a hosszabbtávú folyamatokba ágyazva, tehát történetiségük szerint vizsgálom. Ennek jegyében áttekintem a magyar parlamentarizmus kialakulásának, majd változásainak történetét, jogintézményeinek alakulását. A történeti és tematikus megközelítés együttes alkalmazása elkerülhetetlenné tette az egyes jogintézmények átfogóbb, a századfordulón túlmutató felidézését is. Igaz, e rendkívül szerteágazó kérdéskörök sok gazdasági, társadalmi, történeti, jogi, közigazgatási és egyéb ügyeket foglalnak magukban. Tanulmányunkban ezt a hiányt próbáljuk pótolni, tudva azt, hogy mindebben csak – történészek, jogászok, agrár-, műszaki és humán értelmiségiek – együttesen érhetnek el újabb tudományos eredményeket.

Részlet a kötet Előszavából

Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről

Szerző: Benkő Loránd

MTA Történettudományi Intézete, 2002

A történeti nyelvtudomány és névtan elvei és módszerei az elmúlt évtizedekben rendkívül sokat változtak, fejlődtek. Az ilyen kutatást segítő ismeretanyaga hatalmas méretekben tágult ki a tudományág századeleji hőskora óta, s az akkori, de máig ható eredményeket oly mértékben haladta túl az anyagismeret és főként a szemlélet, hogy az jelentékenyen új nézőpontokat kíván meg a nyelvtörténésztől, és újat sugallhat remélhetőleg a történettudomány irányában is.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Válogatott írások

Szerző: H. Balázs Éva

Szerkesztette: Krász Lilla

MTA Történettudományi Intézete, 2005

„A kötet címe „Életek és korok”, ugyanaz, mint ami az Akadémiai Kiadónál megjelent sorozatom címe volt. Ezt az 1960-as évektől kezdve közel harminc évig szerkesztettem. A cím hitvallás: meggyőződésem, hogy a történész korszakokat megközelíteni és értelmezni csak akkor tud, ha az az időben élt személyiségek egyikével-másikával alaposan megismerkedik. Az életet hordozó figura éppoly kevéssé egységes, mint a korszak: időrétegekben változik, romlik, vagy javul. A korszak és a kor embere kölcsönösen hatnak egymásra, alakítják egymást. Ez történt velem és írásaimmal is.”

Részlet az Elő-beszélgetésből

Szerző: Bíró László

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötet bemutatja az 1918. december 1-jén kikiáltott, meglehetősen heterogén királyság összetett társadalmi, politikai, gazdasági, oktatási viszonyait.

A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205-1978)

Szerkesztő: Pálffy Géza

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2018

Szerkesztette: Farkas Gábor Farkas-Szebelédi Zsolt-Varga Bernadett

MTA BTK-OSZK, 2016

Nekünk tényleg Mohács kell… Ezt mi sem bizonyít jobban, hogy generációkról generációkra feltesszük a nyugtalanító kérdést: mi is veszett oda 1526. augusztus 29-én, Mohács mezején? A kérdésre, mint annyi mindenre, a történelem iránt érdeklődő összes magyarnak van válasza a tudomány határán innen és túl, s ezek a válaszok a szokásnak megfelelően sokszínűek, néha egymással kibékíthetetlenül szembenállók. Lehet-e ennyi év, ennyi forráselemzés, régészeti feltárás, szakmai vita után erről bármi újat mondani? Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami újdonság, amire rácsodálkozhatunk. E kötet arra keresi a választ, hogy a korabeli források új nézőpontú elemzése és a különféle bölcsészet-, illetve természettudományok (történetírás, irodalom- és hadtörténet, könyvtártudomány, filológia, ill. antropológia, sebészet, igazságügyi orvostan) alkalmazása megoldást kínál-e arra, hogy megtudjuk: mi történhetett valójában II. Lajos királlyal vagy hogy hol temették el a csata után?

Magyar Történelmi Emlékek - Értekezések

Szerző: Stefano Bottoni

MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014

A szerző jelen kötetet 2010-ben írta, és elsősorban olasz szakmai közönségnek szánta. Empatikus, de alapvetően külső szemlélői pozíciót vett fel, amit az átdolgozott magyar kiadásban is igyekezett megőrizni. A kötet egyik érdekessége, hogy a szerző nem Magyarországból kiindulva tekint a régióra, hanem az egész régiót foglalkoztató általános kérdéseken keresztül elemzi Magyarország helyzetét. A kutató azt kívánta érzékeltetni a magyar olvasóval, hogy ez az ország nem „önmagáért” létezik, hanem a kelet-európai régió szerves része, sőt egy igen bonyolult, állandóan változó és gyakran ellentmondásos, tágabb globális viszonyrendszerben mozog.

Szerző: Péter Katalin

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, TTI, 2013

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete új sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések) megjelenő kötet Péter Katalin történész utóbbi 15 évben megjelent tanulmányaiból ad válogatást. Péter Katalint kezdetben inkább a kora újkori arisztokrácia életének kutatása, manapság a mindennapi egyszerű emberek életének feltárása foglalkoztatja. Kötetünk témája szerteágazóan izgalmas: a nők szerepe a családon, társadalmon belül, a szerelem, a házasság, a családi élet jellemzői különböző történeteken keresztül ábrázolódnak a kora újkorban. Mind az arisztokraták (például Lorántffy Zsuzsanna, Nádasdy Tamás), mind az úgynevezett „egyszerű” emberek (jobbágygyermekek és szüleik) hús-vér élő, gondolkodó, cselekvő emberként jelennek meg a kötet hasábjain. A szerző különösen olvasmányos stílusban készítette el munkáját, így nemcsak a történész szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is élvezetes olvasmányt kínál. A könyvet fekete-fehér metszetekkel illusztráltuk.

Fejezetek a várjobbágyság történetéből

Szerző: Zsoldos Attila

MTA Történettudományi Intézete, 1999

A kötet tanulmányai a várjobbágyság, az Árpád-kori társadalom egyik sokat vitatott társadalmi csoportját mutatják be. A szerző foglalkozik a várjobbágyság kialakulásával, a jogállásuk elemeivel, illetve e társadalmi réteg létszámával és birtokaival.