Újkor

Szerző: Sebestyén Éva

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2008

Szerző: Kertész Botond

Akadémiai Kiadó, 2008

Székács József (1809-1876) evangélikus püspök, pesti lelkész egyszerű orosházi tímármester gyermekéből lett az "ország papja", akadémikus, képviselő, lapszerkesztő, műfordító, politikusok tanácsadója. E nem mindennapi karrier legfontosabb állomásait idézi fel élete alkonyán a nyugalomba vonult püspök. A mezőberényi, soproni és berlini diákéveket, a házitanítói élet szépségeit és árnyoldalait, az írói és lelkészi élet mindennapjait, a politika és egyházpolitika szövevényeit írja le. Az emlékirat ma, keletkezése után 140 évvel is tanít és szórakoztat. Írója vérbeli pedagógus, műve egyes részleteiben pedig a hitsorsos Mikszáth Kálmán világlátását, stílusát idézi fel.

Az MTA Könyvtárának Kézirattárában őrzött visszaemlékezések először jelennek meg nyomtatásban.

Összeállította: Anka László

Akadémiai Kiadó, 2010

Érdekes és tanulságos betekintést nyújtanak hazánk történelmébe a híres Széchenyi-lakomákon elhangzott emlékbeszédek. Széchenyi István végrendeletében 200 aranyat hagyott egy serleg készíttetésére, amelyet minden évben a Nemzeti Kaszinóban megrendezett ünnepségen kellett kiüríteni az államférfi emlékezetére. A ceremónia során minden évben a politikai és szellemi élet egy-egy vezető személyisége mondott beszédet, méltatva Széchenyi érdemeit, és számba véve az ő szellemében aktuálisnak vélt feladatokat. Összesen hetvenkilenc szónoklat maradt ránk az 1864 és 1944 közti időszakból, s a szónokok névsorát látva azonnal érthetővé válik, miért alkot sajátos korrajzot e beszédek gyűjteménye, amelyben olyan neves közszereplők gondolatait olvashatjuk, mint Jókai Mór, Wekerle Sándor vagy Zichy Géza.

A kötet az MTA támogatásával az Akadémiai Kiadó és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közös gondozásában készült, különleges illusztrációit pedig a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre. A mű kiadásának a 2010-es Széchenyi-emlékév ad kiemelkedő aktualitást.

Szerkesztette: Schmied-Kowarzik, Anatol

Akadémiai kiadó, 2011

Szerző: Lakner Judit

História - MTA Történettudományi Intézete, 1993

Ez a könyv a halálnak sajátos – budapesti – urbanizációját járja körül a haldoklástól a temetésig. Dolgozatok lazán illeszkedő füzére a századforduló bombasztikus, zokogó népünnepélyeiről, a nagypolgári temetésekről, proletár temetési álmokról, a temetkezési üzletről, a temetők kilakoltatásáról és felemelkedéséről, a holttesttől való viszolygásról, no és a tetszhalálról.

Ferenc József magyar tisztjei

Szerző: Hajdu Tibor

História - MTA Történettudományi Intézete, 1999

Válogatott történelmi tanulmányok

Szerző: Mályusz Elemér

Szerkesztette: Soós István

MTA Történettudományi Intézete, 2003

Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik meghatározó egyénisége volt. Univerzális tehetsége révén hét évtizedig tartó gazdag pályafutása során alig akadt a magyar politika-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetnek olyan területe, melynek ne lett volna művelője, igen magas színvonalon. Történeti érdeklődése fiatal korától kezdve több irányba indult el: az Árpád-kori településtörténettől a középkori nemzetiségpolitikán, az egyház, a művelődés és a rendiség, a reneszánsz és a barokk, a felvilágosult abszolutizmus egyházpolitikájának, az 1790-es évek első fele nemesi nemzeti mozgalmának kutatásán át egészen a reformkori magyar társadalomtörténet vizsgálatáig.

Szerző: Hanák Péter

Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta: Somogyi Éva

História - MTA Történettudományi Intézete, 2001

A szerzőnek a kiegyezéssel kapcsolatos legfontosabb tanulmányait gyűjti össze a kötet. Segítségükkel végigkövethetjük a kiegyezés első, 1860-as kísérletétől Deák húsvéti cikkén át azt a folyamatot, amely végül a dualizmushoz vezetett el.

Szerző: Kosáry Domokos

História - MTA Történettudományi Intézete, 1999

Történelmi személyiségek a magyarországi szociáldemokrata és kommunista propagandában 1890-1919

Szerző: Vörös Boldizsár

MTA Történettudományi Intézete, 2004

A vizsgálatok során törekszem annak feltárására is, hogy egy-egy történelmiszemélyiség-ábrázolás – rejtetten vagy kimondva – milyen aktuálpolitikai célokat szolgált, esetleg konkrétan mire buzdította a megcélzott közönséget. Mert bár az Engels életével, munkásságával foglalkozó 1891-es Népszava-cikksorozat I. részében, többek között, ez áll: „Természetesen nekünk is vannak nagyjaink; de az ő érdemüket mi nem aknázzuk ki magunk céljaira” – a következő évtizedek fejleményei megmutatták, hogy a magyarországi szociáldemokraták, majd a kommunisták is, történelmiszemélyiség-ábrázolásaikat a legkülönfélébb célok érdekében használták fel propagandájukban...

A kötet Bevezetéséből

Katus László válogatott tanulmányai és cikkei

Szerző: Katus László

Szerkesztette: Nagy Mariann, Vértesi Lázár

Pécsi Tudományegyetem Történelem Tanszékcsoport, 2008

„Az egész történelem érdekelt, bár csak viszonylag kis részével foglalkozhattam behatóbban. A részletet mindig igyekeztem az egész történeti folyamat, a sokszólamú, globális történelem perspektívájából szemlélni, abba beállítani. A történések és folyamatok kusza zűrzavarából próbáltam szólamonként összeállítani, meghallani azt a sokszólamú zenét, ami az emberi történelem.”

A kötet Katus László 80. születésnapjára készült. A neves történész magyar nyelven megjelent, újkori vonatkozású tanulmányai kaptak helyet benne.

Az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzai

Szerző: Kovács István

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

A kötet tartalmazza a mintegy 1500 főt számláló lengyel légió tagjainak főbb életrajzi adatait. Az adattárat történeti áttekintés előzi meg.

Politikusok és intézmények

Szerző: Pölöskei Ferenc

História – MTA Történettudományi Intézete, 2001

Könyvemben ezúttal a szélesebb értelemben felfogott korszak és ezen belül egyes témakörök elemzését is feladatomnak tartottam. Vagyis a századfordulót, annak parlamenti életét, intézményeit a hosszabbtávú folyamatokba ágyazva, tehát történetiségük szerint vizsgálom. Ennek jegyében áttekintem a magyar parlamentarizmus kialakulásának, majd változásainak történetét, jogintézményeinek alakulását. A történeti és tematikus megközelítés együttes alkalmazása elkerülhetetlenné tette az egyes jogintézmények átfogóbb, a századfordulón túlmutató felidézését is. Igaz, e rendkívül szerteágazó kérdéskörök sok gazdasági, társadalmi, történeti, jogi, közigazgatási és egyéb ügyeket foglalnak magukban. Tanulmányunkban ezt a hiányt próbáljuk pótolni, tudva azt, hogy mindebben csak – történészek, jogászok, agrár-, műszaki és humán értelmiségiek – együttesen érhetnek el újabb tudományos eredményeket.

Részlet a kötet Előszavából

Szerzők: Fenyves Miklós, Iványi-Szabó Rita, Orosz Magdolna, Tóth Ilona

Gondolat Kiadó, 2010

Mű-helyek. Az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának fél évszázada egyszerre volt a gazdasági-politikai érdekek jegyében megvalósított nagy közlekedési fejlesztések és a szélesebb polgári rétegek számára is elérhetővé vált turizmus, a „fürdőre utazások”, a nyaralások időszaka. Nemcsak az utazás kultúrája ment át jelentős változásokon ekkoriban, maguk a kultúrák is útra keltek mint kiállítási tárgyak, a korszak utolsó felvonását jelentő első világháború pedig mennyiségi és minőségi szempontból is új dimenziókat nyitott a mobilitás tapasztalatában. Kötetünk a korszak német nyelvű cikkeiből, tárcáiból válogat az újonnan létesített hegyi vasutak, a hajózás számára megnyitott Vaskapu, a kiépülő fürdőváros, Marienbad, a bécsi Práterben felépített „Velence”, valamint az első világháború tárgykörében.

Szerző: Baska Gabriella

Gondolat Kiadó, 2011

A dualizmus időszaka sokféle forrást nyújt a történeti kutatók számára, ezek megismerésével és feldolgozásával egyre árnyaltabb képet kaphatunk a korszak eseménytörténetéről éppúgy, mint az emberek mentalitásáról, gondolkodásmódjáról. Ennek a neveléstörténeti kutatásnak ez utóbbi volt az elsődleges célja. Egy a századforduló Magyarországán élt néptanító élettörténetének nyomain és a róla megemlékezők forrásértékű szövegein keresztül azt vizsgáltuk, rekonstruálható-e a fennmaradt töredékekből egy életút, illetve milyen kép él a korszak emberének fejében a tanítói szakmával-hivatással kapcsolatban és hogyan próbálja befolyásolni az erről folyó korabeli párbeszédet. A tanítói hivatás vizsgálata egyben az iskola világának illetve a gyermek és a gyermekkor összefüggéseinek megértéséhez is hozzásegíthet.

Szerző: Bányai Viktória

Gondolat Kiadó, 2005

A hazai zsidó oktatásügy történetének kutatásában ez idáig a 19. század közepétől- a II. világháborúig terjedő időszak kapott elsősorban figyelmet, az ezt megelőző korszak lényegesen elhanyagoltabb. Jelen munka az 1780 és 1850 közötti időszak alapfokú zsidó oktatásának bemutatására vállalkozik, középpontba az oktatás részleges modernizációjának társadalomtörténetbe ágyazott folyamatát állítva. Kitekintésként, illetve viszonyítási pontként felvázolja a hagyományos zsidó oktatás különböző formáit, illetve a zsidó felvilágosodás oktatási programját.

Szerző: Simándi Irén

Gondolat Kiadó, 2009

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2008

Monográfiák és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről.

Szöveggyűjtemény

Szerkesztette: Pajkossy Gábor

Osiris Kiadó, 2006

A szöveggyűjtemény hozzáférhetővé teszi a 19. századi magyar történelem legfontosabb, az összefoglalásokban, tankönyvekben rendszeresen hivatkozott vagy elemzett dokumentumait, hogy ezzel is megkönnyítse tanulmányozásukat. A szerkesztő elsősorban a politika, a politikai rendszer történetének forrásaira koncentrált, de felvette a gyűjteménybe a többi fontos alrendszer (jogrend, mezőgazdaság, ipar, oktatás, egyházak stb.) fejlődésére vonatkozó legalapvetőbb dokumentumokat is. A fenn-álló rendet és működését rögzítő és tükröző jogszabályok mellett súlyt helyezett az azt kritizáló, a rend megváltoztatását vagy reformját célzó, társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai törekvések dokumentumainak bemutatására is.

Szerző: Oplatka András

Osiris Kiadó, 2005

Az eredetileg német nyelven írt életrajz 2004 őszén Bécsben jelent meg. Szerzője magyar származású; tizennégy éves korában került Svájcba, ahol iskoláit végezte, s germanistaként és történészként egyetemi képzését kapta. A könyv Széchenyi Istvánt nemcsak mint magyar, hanem mint nagy európai politikust kívánja bemutatni. A szerző Széchenyi szellemiségét a kor összeurópai kulturális összefüggéseiben igyekszik ábrázolni, mint ahogy a nemes gróf - viharos, átmeneti évtizedek gyermeke - saját értelmezése szerint Magyarország felébresztője és egyúttal olyan arisztokratikus réteg tagja is volt, amely sok nyelvet beszélt, s hála műveltségének és tájékozottságának, az egész európai kontinensen s annak vezető köreiben otthonosan mozgott. A Süddeutsche Zeitung a könyvről többek közt ezt írta: "Oplatka felteszi a szükséges kérdéseket. Nem volt-e a régi Ausztria kifejezetten az Egyesült Európa barátságos előfutára? Mikor válik a nemzeti érzés önpusztító elvakultsággá? A foglalkozás Széchenyi Ausztriájával és Magyarországával a mának is szóló tanulságos lecke maradt."

Szerkesztette: Cieger András

Osiris Kiadó, 2004

A Nemzet és emlékezet sorozat ötödik darabjaként megjelenő kötet az 1867-es kiegyezés előtörténetével és tartalmával, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia változó megítélésével foglalkozik. A sorozat ismert szerkezetét követi: elsőként a kiegyezés létrejöttére vonatkozó, igen szerteágazó forrásokból ad bő válogatást, tudatosan törekedve az összetett alkufolyamat minden elemének a megjelenítésére. A második részben reprezentatív áttekintés található a kiegyezést övező korabeli politikai vitákról, illetve a dualista rendszer összeomlása után született értékelésekről. A harmadik nagy fejezetben pedig az osztrák és a magyar történettudomány kiegyezésről alkotott vélekedésének az elmúlt öt évtized során fokozatosan bekövetkező módosulásai követhetők nyomon. Végül helyet kaptak az 1867-es kompromisszum sajátosságait feltáró szaktanulmányok, valamint a Monarchiával kapcsolatban máig tapasztalható nosztalgia okait firtató írások. A kötetet a gazdag képanyag, illetve a témakör forrásait és szakirodalmát áttekintő értékelő bibliográfia teszi még használhatóbbá.

Szerző: Zachar Péter Krisztián

L’Harmattan Kiadó, 2008

Zachar Péter Krisztián kötete az 1848/49-es szabadságharc korai szakaszába, az önvédelmi háború kezdeti időszakába enged betekintést. A szerző arra vállalkozott, hogy a hazai szakirodalmi feldolgozások, forráskiadványok és levéltári állagok mellett elsősorban a bécsi Hadilevéltár anyagainak, illetve az osztrák-német történetírás legújabb eredményeinek hasznosításával rajzolja meg a magyar nemzettudat számára oly meghatározó, Pákozd-Sukoró térségben lezajlott első sikeres csatát követő hónapok történéseit.

Szerző: Tefner Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az olvasó olyan kötetet tart a kezében, amely elsősorban a külpolitikáról szól. A történeti monográfiák manapság ritkán tárgyalnak ilyen hosszú korszakot, a szerző mégis kísérletet tesz arra, hogy megpróbálja összefogni a dualizmus korának 47 esztendejét, méghozzá a lengyel-szempont mentén. Hogy Magyarország számára mit jelentettek a lengyelek, arról a magyar történettudomány megközelítőleg százötven év alatt gazdagon megrajzolt képet alakított ki. A szerző számára a kérdés mindenekelőtt külpolitika-elméleti, rendszertani, állambölcseleti tézisek továbbgondolása miatt érdekes. Ahogy a Monarchia állami címereiben ott szerepelt a jelszó: indivisibiliter ac inseparabiliter, úgy tekinti ez a kötet is „oszthatatlannak és elkülöníthetetlennek” a Monarchiát mint történeti képződményt, s mindazt a történeti anyagot, ami a kettős monarchia korából ránk maradt.

Szerző: Keller Márkus

L’Harmattan Kiadó, 2010

Kutatásunk eredményei cáfolják a nemzetközi szakirodalom néhány máig közkeletű megállapítását a magyarországi (és általában a kelet-közép-európai) professzionalizációról és modernizációról. Egyrészt csak nagyon korlátozottan beszélhetünk megkésettségről, ha a folyamatok magyarországi menetét vizsgáljuk, másrészt az is világos, hogy a tárgyalt összehasonlításban nem érvényes a backwardness-tézis másik alapgondolata sem, miszerint a kontinentális Európa professzionalizációs folyamatai a temporális különbségektől eltekintve azonosak. A magyarországi középiskolai tanárok professzionalizációja nem volt sem gyorsabb, sem lassúbb, sem jobb, sem rosszabb, mint poroszországi társaiké, a közel azonos alapokról indulva egyszerűen más irányt vett. Úgy tűnik tehát, hogy a 19. század második felére Magyarországon a középiskolai tanársággal létrejött egy olyan modern értelmiségi csoport, melynek énképében és egyesületi (közösségi) fellépésében az állam mellett a saját szaktudására épülő autonómia és függetlenség is fontos szerepet játszott, és ennek mértéke lényegesen különbözött poroszországi társaiétól. Az eredmény érdekességét csak fokozza, hogy az államtól való függetlenségét hangsúlyozó és gyakorló magyarországi tanárság az állam modernizáló szándékának és lépéseinek köszönhette létrejöttét.

Szerző: Ugrai János

L’Harmattan Kiadó, 2007

A Sárospataki Református Kollégium a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben kivételes helyet foglalt el a hazai kulturális életben. Itt vezették be a magyar tanítási nyelvet először, egyedülállóan gyakorlatorientálttá tették a jogászképzést, s számos új tantárgy felvételével bővült, változott a kollégium funkciója. Eközben az intézmény vezetői újjáalapították az iskolai nyomdát és hozzáfogtak a ma is impozáns kollégiumi épület kivitelezésébe. A pataki diáklegendák által erősített kép tehát igaz volt: Kazinczy, Fáy, Kossuth vagy Szemere nevelőiskolája úgy fejlődött gyors léptekkel, hogy közben – legalábbis részben – a tradicionális oktatás útjáról is letért.

Szerző: Somogyi Éva

L’Harmattan Kiadó, 2006

A kötet a szerző az elmúlt évtizedben írott tanulmányaiból ad válogatást. Az írások egyik része a dualista Habsburg Monarchia sajátos állami intézményeit vizsgálja; főképpen a két ország parlamentjéből választott ún. közösügyi bizottságok, a delegációk működésének feltételeit, alkotmányos ellenőrző szerepüket és e funkciójuknak az intézmény lényegéből adódó korlátait.

Szerző: Lipták Dorottya

L’Harmattan Kiadó, 2002

Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kulturális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével, amelyet az akkor formálódó metropoliszok lakói több tízezer példányban forgattak, és olvasásuk éppúgy hozzátartozott a hétköznapok historikumához, mint az omnibuszon való közlekedés vagy a kávéházak látogatása.

Szerző: Lackó Mihály

L’Harmattan Kiadó, 2001

Az 1997-ben fiatalon elhunyt Lackó Mihály a filológia, kivált a narráció-elemzés, továbbá a pszichológia, valamint a történetírás megközelítésmódjainak egyéni ötvözésével hívta fel magára a szakmai közvélemény figyelmét. Pszichotörténeti jellegű kutatásai során elsősorban két 19. századi történelmi személyiség, a politikus-historikus Grünwald Béla és a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István politikai, szellemi és lelki portréját rajzolta meg kivételes pszichológiai érzékenységgel.

Szerzők: Deák Antal András, Amelie Lanier

L’Harmattan Kiadó, 2005

"A legnagyobb magyar" történelmi jelentősége vitathatatlan. Nagyvonalú tervei és országot formáló alkotásai közismertek. Kevesekben merül fel azonban a kérdés, vajon milyen anyagi eszközökkel tudta mindezt megvalósítani? Vannak, akik azt hiszik, hogy saját zsebéből fedezte a költségeket, jóllehet vagyona vajmi kevés lett volna ahhoz, hogy az ország gazdasági és kulturális életét mozgásba hozó elképzeléseit valóra váltsa. Sina György szerepét illetően az eddigi történetírásban kevésbé kedvezőek a vélemények: fukar volt és kicsinyes, aki megnehezítette Széchenyi tevékenységét. Valójában, és ezt mutatja be könyvünk, nélküle nem épült volna meg a Lánchíd, nem kezdődött volna el a Tisza-szabályozás, és talán számos más, Széchenyi nevéhez köthető vállalkozás sem jöhetett volna létre.

Szerzők: Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Varga Zsuzsanna, Zeidler Miklós

Szerkesztette: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

Szerző: Sonkoly Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2001

Létezett-e a Habsburg Birodalomban, autonóm jogi egységként betagolódó Erdélyi (Nagy) Fejedelemségben önálló városrendszer, és ha igen ez mely irányba integrálódott a XIX. századtól kezdve, mikor a nemzetállam építésének kora Közép-Európát is elérte? Milyen történeti városdefiníció segítségével ragadható meg az adott korszak és terület sajátos településhálózata? Miben áll az egyes városok különállása, és főleg, hogyan adaptálja a különálló városi jelleg az egységesítő jogi, gazdasági, kulturális, társadalmi tendenciákat, melyek egyrészt a központi hatalomtól, másrészt az új, "privilégiumok feletti" egységtől, a nyelvi etnikumtól érkeznek?

Szerzők: Zombori Lajos, Tóth József

Martin Opitz Kiadó, 2007

Jelen katalógus az eddig ismertté vált magyar közlekedési és közlekedéssel kapcsolatos bárcákat tartalmazza. A feldolgozás során a teljességre törekedtünk, így a fémből készült bárcák mellett papír alapanyagúakat is felvettünk az összeállításunkba. [...]

Az egyes fejezetek előtt a bárcák és jegyek bevezetésének körülményeiről adunk rövid történeti áttekintést. A katalógus végén a közlekedéssel kapcsolatos bárcairodalmi hivatkozásokat soroljuk fel. [...]

Részlet a kötet Bevezetéséből

Az 1848-as napló

Szerző: Ferdinandy Mihály

Attraktor Kiadó, 2010

A „legnagyobb magyar” 1848-ban miniszteri tárcát vállalt Kossuth kormányában, s egészen idegösszeomlásáig aktív részese volt a forradalmi idők kormányzati politikájának. Német nyelvű naplója napról-napra követi az eseményeket, kommentálva azokat, kibővítve a szerző történetfilozófiai reflexióival.

Szerző: Grünwald Béla

Attraktor Kiadó Kft., 2009

Grünwald Béla eredetileg 1878-ban megjelent politikai röpirata országos visszhangot keltett megjelenése idején. A Besztercebánya frissen megválasztott parlamenti képviselőjének legfőbb célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar állam egységét fenyegető pánszláv veszélyre.

Szerző: Moldován Gergely

Attraktor Kiadó, 2007

A magyar történettudomány és politikai irodalom elfeledett munkáit bemutató sorozat legújabb kötete az első kiadásban már hozzáférhetetlen, eredetileg a millenniumra megjelent munka: Moldován Gergely, a kolozsvári egyetem professzora az elsők között volt, akik komoly elemzést adtak a magyarországi nemzetiségi kérdésről és az ennek kapcsán felmerülő teendőkről. Kérdésfeltevései és válaszai mit sem veszítettek fontosságukból.

Szerző: Concha Győző

Attraktor Kiadó, 2005

A magyar jogi és politikai gondolkodás egyik "nagy öregének" alapvető kultúrtörténeti tanulmánya a II. József korabeli magyar közéletről. Több mint száz éve az első megjelenés.

Szerző: I. Tóth Zoltán

Attraktor Kiadó, 2005

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat a munkákat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése. A kiadó úgy gondolja, hogy a magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben egyetlen ideológia ahhoz, hogy lemondhassunk a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek gondolati sokszínűségét tükröző munkákról.

Szerző: Kajtár István

Dialóg Campus Kiadó, 2003

Szerző: Égető Melinda

L’Harmattan Kiadó, 2004

Az anyagi kultúra kutatásának történeti-néprajzi irányzatát követő szerző ebben a könyvében azt vizsgálja, hogy a 17-19. századi közép- és nyugat-dunántúli szőlőhegyi közösségek életét szabályozó hegytörvényekben hogyan tükröződik az a szerves összefüggésrendszer, ami a szőlőművelés és a paraszti termelés több más ágazata között fennállt. Munkáját egyúttal szakmai módszertani kísérletnek is szánja annak bemutatására, hogy egy meghatározott időszakból fennmaradt, nagyszámú, azonos típusú írott forrás történeti-néprajzi elemzése mely kérdések milyen mélységű felvázolására nyújt lehetőséget az adott időmetszetben.