Gondolat Kiadó

Szerkesztette: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2017

Szerkesztette: Z. Karvalics László, Fábián Borbála

Gondolat Kiadó, 2017

A fény és a mesterséges fénykeltés, mint tárgy sajátos helyet foglal el a történeti irodalomban. A nagy gazdasági és politikai témák árnyékában legtöbbször „kis művelődéstörténeti színesként”, az újkortól pedig főleg technika- és üzemtörténeti kérdések kapcsán kerül elő.

A kötet tanulmányai igazolják, hogy az információtörténeti nézőpont is izgalmas és termékeny megközelítési lehetőség, Hiszen a fénykeltés elsődleges funkciója az emberi tevékenység kiterjesztését sokféleképpen lehetővé tévő reprezentációs erő megnövelése – olyan területeken is, amelyekre ritkábban esik figyelem.

Szerző: Szerletics Antal

Gondolat Kiadó, 2017

Szerző: Szabó Tibor

Gondolat Kiadó, 2017

Lukács György a 20. század egyik meghatározó filozófusa, esztétája volt. A magyar filozófia történetében azzal emelkedik mindenki fölé, hogy ő nem csupán befogadta a nemzetközi filozófiai szakirodalom eredményeit és továbbfejlesztette azokat, hanem tudományos teljesítményével, felkészültségével, széleskörű tájékozottságával, fogalomalkotó és magas absztrakciós szintjével képes volt vissza is hatni a nemzetközi filozófiai gondolkodásra, képes volt befolyásolni annak 20. századi irányát. Ha műveit érdekmentesen, csak a szövegek filozófiai, esztétikai, kulturális tartalmára tekintettel a hermeneutika eszközeivel vizsgáljuk, ma is evidens, hogy nemzetközi mércével mérve is jelentős magyar és európai léptékű gondolkodóról van szó. Bírálói minden korban sokan voltak. Lukács mégis jelentős és önálló filozófiát kidolgozó teoretikusa volt a 20. századnak, aki nélkül sok eszmei, filozófiai és esztétikai jelenség, vita és párbeszéd meg sem érthető a korból.

Szerző: Mandel Kinga Magdolna

Gondolat Kiadó, 2016

A tanulmánykötet a székelyföldi oktatás kihívásait tárja elénk, néha közelebbről, kifejezetten csak székelyföldi kontextusban, néha távolabbról, a romániai magyar és/vagy határon túli magyar oktatási szempontrendszer felől elemezve a kérdéseket.

Szerző: Boros János

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet az elmúlt másfél évtizedben (2002–2016) készült rövid politikai-etikai és demokráciaelméleti szövegeket tartalmaz. A szerző annak elősegítésére törekedett, hogy növekedjék a társadalmi igazságosság, kialakuljon a valódi demokrácia. Ennek feltétele, hogy a benne élők komolyan veszik az alapító elveket, melyek szerint morális és jogi értelemben valamennyien a demokrácia létrehozói vagyunk, és ezért személyes felelősséggel és elköteleződéssel tartozunk.

Szerző: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2016

Egy fiatal, tehetős föníciai bankár és kereskedő Attika központi városában telepszik le. Jövevény létére befogadják. Szívesen látott vendégbarát lesz a polisz polgárainak italozásain, lakomáin, eszmecseréin. Szemrevaló nőkkel és jeles férfiakkal kerül szoros kapcsolatba, s barátság szövődik közte és Aiszkhülosz között. Simulékonysága és sikeres beilleszkedése hátterében azonban titkos küldetés rejlik, hiszen Dareiosznak, „a Királyok Királyának szeme és füle”-ként kémkedik a perzsa birodalom ellenségeinek egyik fellegvárában. Már jól értesültként rangrejtve és igaz valóját leplezve kalandos kitérőkkel jut el Perszepoliszba, hogy személyesen tegyen jelentést megbízóinak. Vándorlásának stációi és megélt tapasztalatai azonban olyan visszautat jelölnek ki számára, amelyen nemcsak lába, hanem szíve és szelleme is közelíti őt a születő demokrácia honához: Athénhoz.

Szerző: Bicsák Zsanett Ágnes

Gondolat Kiadó, 2016

Nem szorul különösebb magyarázatra hazánkban, hogy mit is jelent a poroszos nevelés. Sokan ismerik ennek tipikus jellemzőit még akkor is, ha nem volt különösebb pedagógiai előképzettségük. Ezen elvek határozták meg a hazai iskolagyakorlatot, s sokan éppen ezzel szemben fogalmaztak meg új utakat, lehetséges pedagógiai irányzatokat, tanítási módszereket, melyek már a gyermek képességeit, egyéniségét helyezték a középpontba. A poroszos nevelés továbbra is a rideg módszereket, a gyerekekkel szemben támasztott egységes elvárásokat juttatja eszünkbe. Gondolhatnánk jogosan, hiszen ezt akár a saját iskolai tapasztalatunk is mondatja velünk.

Filozófia, tudomány, paratudomány

Szerkesztette: Simon-Székely Attila

Gondolat Kiadó, 2016

Szerző: Nasar, Sylvia

Gondolat Kiadó, 2016

Sylvia Nasar neve a magyar olvasóközönség előtt sem ismeretlen: ő a szerzője az Egy csodálatos elme című bestsellernek is, amely a zseniális matematikus, John Nash (a játékelmélet kidolgozója) viszontagságos életútját mutatja be a Nobel-díj átvételéig. Nasar kedvelt témája a tudósok „külső és belső élete” – legújabb könyvében a közgazdaságtan úttörőinek regényes történetét írja meg. Ez a nagyszabású (a maga nemében páratlan) „közgazdasági tanregény” azt mutatja be, hogyan jutott el az emberiség az isteni büntetés (vagy éppen természeti szükségszerűség) több ezer évig népszerű és elégséges magyarázatától addig a – talán túlzottan optimista – akciótervig, hogy anyagi szükséglétei kielégítésének kulcsát teljes egészében a saját kezébe vegye.

Szerkesztette: Mester Béla

Gondolat Kiadó, 2016

A magyar filozófiai hagyomány helyét újragondoló írások élén álló bevezető tanulmány a nemzeti filozófia fogalmát taglalja, azt a magyar sajátságot a középpontba állítva, hogy a program nálunk először a hazai bölcseleti hagyomány nemzeti keretek között való elbeszélését tűzte ki célul, a másutt jellemzőbb jövővíziók helyett; majd mindezek után fölvázolja a kelet-közép-európai összehasonlító filozófiatörténet művelésének tervét. Az első tanulmányblokk a nemzeti filozófia mibenlétét problematizálja összehasonlító vizsgálatokkal, Kelet-Közép-Európa fogalmának történeti alakulására is reflektálva.

Szerző: Borlói Rudolf

Gondolat Kiadó, 2016

Szerző: Baumann Tímea

Gondolat Kiadó, 2016

Baumann Tímea „Maradjon emléközet? A délszláv háború társadalmi emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben” című könyvének célja, hogy az emlékezetközösséget mint sajátos kultúrát, annak társadalmi gyakorlatait, illetve az emlékezetközösség sajátjának tekinthető társadalmi emlékezet alakulását vizsgálja és elemezze. A vizsgált társadalmi emlékezet az 1991 és 1995 zajlott, Jugoszlávia felbomlását kísérő úgynevezett délszláv háború horvátországi baranjai eseményei és azok (egyéni és társadalmi) következményei. A szerző kutatását a horvátországi Kopácson (Kopačevo) élő, magukat zömében magyar nemzetiségűnek valló emberek között végezte.

Szerző: Bencze Mátyás

Gondolat Kiadó, 2016

Szerző: Hoppál Mihály

Gondolat Kiadó, 2016

Régóta foglalkoztatja a kutatókat és a nagyközönséget a sziklákon található ábrázolások jelentése. Egyáltalán megérthetők (vagy megfejthetők) a sziklákon található jelek? Milyen elvek alapján foghatunk hozzá a sziklarajzok furcsa alakzatainak vizsgálatához? Felfedezhetők-e jelképek (szimbólumok) és/vagy jelentést hordozó jelenetek a sziklavésetek között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a sziklarajzok szemlélése során – van-e üzenetük a számunkra? A kötet célja éppen az új, kevésbé ismert sziklarajzok bemutatása.

Szerző: Guardiola-Rivera, Oscar

Fordító: Lázár Júlia, Margitta Nóra

Gondolat Kiadó, 2016

Miközben a világ leggazdagabb nemzetei komoly válságokkal küzdenek, latin-amerikai országok vezetői tömegeket tudnak mobilizálni politikájuk támogatására, helyileg jól alkalmazható és fenntartható alternatívákat dolgoznak ki.

Miért?

Az Amazonas-medence népei egykor saját történelmük urai voltak. Kemény munkával alakították át veszélyes természeti környezetüket: öntözőcsatornákat építettek és folyókat szabályoztak – így az általuk kialakított védett helyeken a civilizáció virágzásnak indulhatott.

Szerző: Zalán Vince

Gondolat Kiadó, 2016

Szerző: Kovrig Béla

Fordító: Berényi Gábor, Huppert Anna, Jakabffy Imre

Gondolat Kiadó, 2016

A nemzeteket ért nem is egy katasztrófa – utólag visszatekintve – későbbi látványos újjászületésük legnagyobb esélyének bizonyult. Kétségtelen, hogy ama becstelenség és indokolatlanul brutális eljárás mellett, ahogyan a szovjet-orosz kormány a látszólag diadalmas felkelést szörnyű kudarccá változtatta – a maga végzetes és szívszorító következményeivel–, ugyanez a kormány öntudatlanul is nagy szolgálatot tett Magyarországnak azzal, hogy ez utóbbi rövidéletű demokratikus közéletének a szellemét, mentális klímáját megszilárdította és tartóssá tette. … A magyarokat a felkelés »mézeshete« alatt általuk megközelített nemzeti egység tapasztalata, majd a saját és nemzetük szabadságát ismét könyörtelenül szétzúzó közös ellenség iránti halálos megvetés és bősz harag …a társadalmi integráltságnak és a nemzet politikai egységének olyan fokába cementezte össze, amilyet újabb kori történelmük során soha nem értek el. Kovrig Béla

Szerző: Szabó Zsolt

Gondolat Kiadó, 2016

A 18–19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2016

E kötet tanulmányai főként olyan 18–19. századi matematikusok, fizikusok és csillagászok munkásságát és szövegeit állítják középpontba, akik más diszciplináris és kulturális területek jelenségeire, illetve a korabeli filozófia problémáira is reflektáltak. A newtoni mechanika, a karteziánus vagy a kanti filozófia – a maitól még jelentősen eltérő diszciplináris határok következtében – jellemzően nem külsőleges viszonyítási pontot jelentettek a kor természettudósai számára, hanem maguknak a természettudományos kérdésfelvetéseknek a részét képezték.

Szerkesztette: Takács Péter

Gondolat Kiadó, 2016

Szerző: Peterecz Zoltán

Gondolat Kiadó, 2016

Majdnem mindenkiben él az amerikaiakról egy kép. Leginkább az, hogy sikeresek, magabiztosak és gazdagok. Valahogy a szerencse mindig őket segíti. Tény, hogy az amerikaiak nagy többsége a mai napig saját nemzetét kivételesnek tartja, az Egyesült Államokat a többi országnak valamiféle példát mutató nemzetként látja. Peterecz Zoltán, az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatójának A kivételes Amerika című könyve ezt a témát vizsgálja, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy ez az amerikai életérzés honnan ered. A szerző próbálja az amerikai történelmet áttekintve – kezdve az angol telepesektől egészen napjainkig – megadni a választ arra, miért is gondolnak az amerikaiak magukra kivételként, miért tartják magukat kiválasztott népnek.

Szerző: Rácz Lajos

Gondolat Kiadó, 2016

E könyv borítóján jelzett témák – a magyar politikai gondolkodás és kormányzás története – oly kiterjedtek és végtelenek, hogy azt szinte lehetetlen egyetlen kötetben áttekinteni, ezért a szerző kiemelte azok egyes vonatkozásait: a hatalom átörökítésének módjait, legitimációját, gyakorlásának korlátozott vagy korlátlan jellegét, közigazgatási érvényesítését, az állam struktúráinak problémáit és a hatalom gyakorlóját gyakran övező misztikumot. Az ezekre vonatkozó hazai elméletek, vagyis a sajátosan magyar államelméleti hagyomány áttekintését a középkori és újkori magyar állam kormányzását és igazgatását bemutató tanulmányok egészítik ki.

Szerkesztette: Németh András - Garai Imre - Szabó Zoltán András

Gondolat Kiadó, 2016

Jelen kötet A magyar neveléstudomány története a szakmai folyóiratok tükrében (T 100 496) című OTKA-kutatás további eredményeit tekinti át Németh András – Bíró Zsuzsanna Hanna, Garai Imre, Balogh Beáta – Nagy Andrea, Golnhofer Erzsébet – Szabolcs Éva, Szabó Zoltán András és Sáska Géza által írott tanulmányok útján.

Szerző: Sachs, Jeffrey D.

Fordító: Berényi Gábor, Soproni András

Gondolat Kiadó, 2016

A közgazdaságtani gondolkodás mai fő áramlatai sok szempontból a felvilágosodás univerzalista tudományeszményének örökösei. Olyan „általános” összefüggéseket és törvényszerűségéket hirdetnek, melyek az ígéret szerint minden emberi közösségben egyformán érvényesek és alkalmazhatók. A geopolitikai gondolkodásmód segít felismerni az ilyen „univerzális” (egész pontosan: univerzalista) eszmények mögött megbúvó rejtett hatalmi érdekeket, dominanciaviszonyokat. A közgazdasági modellek univerzális érvényességébe vetett hit tehát a globalizáció egyik legfontosabb hajtóereje, ideológiai muníciója. Ezzel szemben a következetes geopolitikai gondolkodás rávilágít arra, hogy ezek az elképzelések többé-kevésbé maguk is adott történelmi és társadalmi szituációk derivátumai.

Szerkesztette: Kontra Miklós

Gondolat Kiadó, 2016

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban.

Szerző: Klein, Georg

Fordító: Horváth Géza

Gondolat Kiadó, 2016

Az 1960-as évek elején járunk. A helyszín: egy német város újonnan épült lakótelepe. A főszereplők: hat-tíz éves gyerekek. Az ő "bandájuk" perspektívájából látjuk annak a bizonyos nyárnak az eseményeit – mégpedig egy még meg nem született, soha meg nem születő, elvetélt, ám újra és újra, örökké jelenlévő, mindentudó, pikareszk, magzatállapotú én-elbeszélő előadásában.

Szerző: Kassay, Stefan

Gondolat Kiadó, 2016

„Hitvallásom a tudomány és a gyakorlat szimbiózisa. Az elméleti fejtegetéseknek gyakorlati kimenete is kell hogy legyen. Meggyőződésem, hogy a tudomány lényege a tudás terjesztése és a gyakorlat segítése” – állítja a szerző könyvében, aki nemcsak elméleti szakember, hanem egy félezer főt foglalkoztató gazdasági vállalkozás vezetője is.

A több nyelvre is lefordított könyv talán azért sikeres az egész világon, mert a szokásos „nyugati” megközelítéssel szemben a kelet-közép európai régió szemszögéből fejti fel a közgazdasági összefüggéseket. A könyv a gazdasági-üzleti élet valamennyi szereplője, különösen gyakorló vállalkozók számára tanulságos olvasmány.

Szerkesztette: Bíró Csilla - Visy Beatrix

Gondolat Kiadó, 2016

„– Ugyan mi is lenne az – kérdezte Hierón –, amit jobban tudhatnék nálad, aki oly bölcs vagy?

– Senki előtt sem titok, hogy egyszerű magánembernek születtél – válaszolta erre Szimónidész –, most pedig türannosz vagy. Így aztán, mivel mind a két életformát megtapasztaltad, nyilván te jobban látod, miben is különbözik az átlagpolgár élete a türannoszétól az emberi gyönyöröket és fájdalmakat illetően.”

(Xenophón, Hierón avagy a zsarnokságról)

Szerző: Descartes, René

Fordító: Kékedi Bálint, Schmal Dániel, Tóth Zita Veronika

Gondolat Kiadó, 2016

Biztosan megesett már önökkel, hogy éjszaka, midőn világítás nélkül jártak kissé nehezebb terepen, egy bot segítségére szorultak, hogy az vezesse önöket. Ilyenkor azt is megfigyelhették, hogy miként érzékelik e bot közvetítésével a környezetben található különféle tárgyakat, s hogy még azt is képesek megkülönböztetni, hogy fák, kövek, vagy homok, víz, fű, sár, vagy más hasonló dolgok ezek. Igaz, hogy ez a fajta érzékelés egy kicsit zavaros és homályos azok számára, akiknek nincs sok gyakorlata benne; de figyeljék csak meg azokat, akik, mivel vakon születtek, egész életükben ezzel éltek, és azt fogják találni, hogy számukra olyan tökéletes és pontos, hogy szinte azt mondhatnánk, látnak a kezükkel, vagy hogy a botjuk valamilyen hatodik érzékszerv…

Szerző: Szávai Dorottya

Gondolat Kiadó, 2016

Minden könyv azért születik meg, hogy valamiképpen rákérdezzen saját létére.

A kötet írásai a szerző komparatisztikai tárgyú munkáinak gyűjteményét adják: az utóbbi évek ez irányú kutatásainak eredményeként. A könyv hátterében valójában két évtizedes tudományos munka áll részben az összehasonlító irodalomtudományi kutatás, részben a lírakutatás terén.

A könyv a komparatisztika olyan elméleti kérdéseire keresi a választ, mint a kulturális közvetítés, a többnyelvűség, az interdiszciplinaritás, az intermedialitás és a műfordítás problémája, vagy olyan „metatudományos” kérdésekre, mint a komparatisztika és hermeneutika viszonya.

Goethe, Vörösmarty, Kazinczy, Babits, Saint-Exupéry, Tolnai Ottó

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2016

A mediterráneum térségében születő kultúrák civilizációs növényei között található rózsa miként marad jelen jelképek forrásaként az utóbbi évszázadokban? Milyen állandó, s miféle művelődéstörténeti korszakokként, világképenként, műveltségképenként változó okokkal magyarázható a növényre történő bőséges hivatkozás, továbbá a növényi sajátosságok fölerősítése, illetve eltüntetése? Mintha a rózsának egyszerre több története is lenne: hol az a színpompás virág, amellyel már Dante a szellemi világot jelenítette meg, amely hagyományt Goethe is folytatta, és hol a paradicsomi hortust megidéző helyszín, mint Saint-Exupérynél, Babits Mihálynál vagy éppen Tolnai Ottónál, hol az antik szemléleti örökséget képviselő fertilitás-jelző.

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2016

A reneszánsz közepén és az azt közvetlenül követő időszakban a különféle kulturális terekben élő, többféle mentalitású európai népesség nem azonos módon viszonyult a rózsákhoz és a rózsákhoz bőséges változatossággal kötődő jelképekhez. Az élettudományok (az orvosláshoz kötődő gyógyszerészet és a lassan kialakuló botanika) a növényt tudományos vizsgálatok tárgyául választotta, a tájkertészet számára azonban a növény idegen maradt. A rózsa szó – miként a vele megnevezett virág – a középkorra jellemző enciklopédikus módon egységbe fogja az értékesnek tudott, erkölcsileg értékes tartalmú dolgokat, eszméket, érzéseket.

Szerző: Tornai Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2016

Imbolygó alakok közeledtek. Démonok voltak.

Olyan erőteljes volt a látványuk, hogy megfeledkeztem a pókról.

Noha a fejemet üresnek éreztem, új vendéglátóimra összpontosítottam. Ekkor már újra talajt éreztem a lábam alatt, s nem az űrben voltam, hanem megint a föld alatti széles és magas alagútban.

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2016

A 89. évébe lépő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító Tornai verseskötetében folytatja a halál és keletkezés, emberi létünk értelme kérdéseinek feleletkeresését. Az első ciklus témája a természet és az otthon, a második rész talán a legfilozofikusabb darabokat tartalmazza. A harmadik ciklus témája a háború és az öregség, a következő: a Buddha mosolya röviden szólva az emberfaj antropológiai kritikája. A két utolsó ciklusban a halál és a szerelem kerül egymás mellé. Ilyen idős korban a szerelem már inkább csak emlékezet lehet.

Szerkesztette: Szijártó Zsolt

Gondolat Kiadó, 2016

Egy olyan korszakban, amelyet a mediális közvetítettség nyomasztó túlsúlya jellemez, amelyben a legkülönfélébb társadalmi színtereken (az otthon privát tereiben éppúgy, mint a közterek nyilvános világában) a mediális technológiák valóságos inváziója zajlik, létrejön valamifajta „vágy”, „érdeklődés” a mindennapi élet jelenségszférája, a „realitás” iránt.

Mivel magyarázható, milyen okokra vezethető vissza, milyen következményekkel jár ez a folyamat? Mondhatjuk-e azt, hogy a mediális közvetítettség mind teljesebbé válása szinte automatikusan kiváltja a mindennapi élet szférája, az ott domináns közvetlen kommunikációs formák iránti érdeklődést?

Jelen tanulmánykötet ezekre a kérdésekre – elsősorban a kommunikáció- és médiatudomány nézőpontjából kiindulva – próbál választ keresni.

Szerző: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2016

Az emberrel nem akkor történnek meg a dolgok, amikor megesnek vele. Életünk során sok veszteséget és csalódást kell elviselnünk, és gyakran kényszerülünk vitatható döntésekre is. Ezeket – lelkünkben feldolgozva – helyre kell tennünk, és el kell fogadtatnunk önmagunkkal.

Csak az tart meg bennünket, ha kimunkáljuk, hogy együtt tudjunk élni velük. Ez a kisregény két valóságos életút adott stációi mentén mutat – kitalált – példákat a lélek önvédelmére. A Tisztelt Olvasó tehát ne várja tőlünk sem Szabó Lőrincné Mikes Klára, sem Leni Riefenstahl megkérdőjelezhetetlenül hiteles portréját, mert bár sorsuk itt felvillantott mérföldkövei korántsem légből kapottak, a psziché munkálkodásáról, nem pedig az ő valós bensőjükről szeretnénk ezzel az írással képet adni.

Az iskolaválasztás jelentése a rendszerváltás utáni időszak magyar közoktatásában

Szerző: Berényi Eszter

Gondolat Kiadó, 2016

A korai iskolaválasztás témája talán sehol másutt a világon nem olyan döntő jelentőségű, mint idehaza. Az iskolába kerülés pillanata a szabad választás miatt meghatározóbb, mint szinte bárhol máshol a világon: sok diák későbbi sorsa dől el ekkor. Az iskolaválasztáson keresztül feltárul a hazai oktatáspolitikák, sőt: az egész iskolarendszer lényege is. Ráadásul, a szabad iskolaválasztás olyan eleme az iskolarendszernek, amely voltaképpen évtizedek óta változatlan, s a 2010-et követő átalakítások is megkímélték. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna kiemelt tárgya az iskolákról szóló közbeszédnek és szakmai diskurzusnak (az autonómiáról, a minőségről, a szegregáció tényadatairól…).

Szerző: Fábián István

Gondolat Kiadó, 2016

Fábián István grafikus-költő negyedik kötetében egyszerre mindkét művész jelentkezik. Rajzai kulcs a versekhez, versei kulcs a rajzokhoz. Ahová így benyit, azt csak kevesen tudják/merik látni. Egyetlen bizonyossága van, a felelős kérdéseknek, számonkéréseknek, burjánzó vonalaknak, felsejlő képeknek van eredője. Hazánk, létünk, jelenünk megértéséhez a történelem jelenthet támpontot – megváltáshoz azonban csak a szépelgés nélküli igazságkereséssel, a kendőzetlen képekkel, a konfliktusfelvállaló, mozgósító alkotással juthatunk.

Szerző: Lázár Júlia

Gondolat Kiadó, 2016

Szánthat-e kőarcot kőkönny? Ha megfogalmazzuk, azzal megdermesztjük-e a pillanatot? Elveszítjük, vagy megőrizzük? Létezik-e közéleti vers? Szabad-e rímelni a XXI. században? Beszélhet-e egy ötven fölötti költő a szerelemről, ha nőnek született? Szétfeszíti-e a verset a vallomásosság? Működik-e vallomásos költészetben az elioti „objektív korrelatíva”? Hol élünk, hogyan és mi végre? Az élet álom, vagy az álom az élet? Hogyan fér össze a varázslat a hétköznapokkal, a tragédia a mesével? A válaszokat csak az Olvasó adhatja meg. Lectori salutem.

Szerző: Polónyi István

Gondolat Kiadó, 2016

„A hazai emberi erőforrás helyzetének áttekintése nem ad… igazán pozitív képet, azonban nem is ígér... katasztrófát. Mert az végül is nem katasztrófa – csak a hazai politikai osztály teljesítményének szomorú eredménye –, hogy Magyarország a bemutatott elemzéseink alapján a kelet-európai posztszocialista országok közötti valamikori vezető helyét nem egyszerűen elveszíti, hanem lényegében az Európai Unió leggyengébben teljesítő országainak egyikévé kezd válni. A 2000-es évek második évtizedének oktatáspolitikája, migrációs politikája, cigánypolitikája, nőpolitikája és tudománypolitikája mind abba az irányba mutat, hogy nem vagyunk képesek megfelelően fejleszteni humán erőforrásainkat.

Szerző: Mitana, Dušan

Fordító: Jakabffy Imre

Gondolat Kiadó, 2016

E rendkívül olvasmányos és kegyetlenül szatirikus regény főhőse Dušan Jonáš író, akinek élete sokszor hajlik át teljesen spontán módon provokatív performance-okba. A párhuzamos vagy árnyék-főhősből, Dušan Eliášból hiányzik ez a fajta művészi géniusz. Rendelkezik viszont egy olyan rejtett képességgel, amely szinte mágikus módon váltható át hatalomra és pénzre, de mindezek elveszítésére is. Hős és antihős egyben Jónás és Illés próféták 20. századi inkarnációi, sokszor karikatúrái is. Ahogy szándékosan groteszkek a karácsonyi történet- és Jónás könyve-parafrázisok is, melyekbe szürreálisan keverednek aktuális színhelyek és szereplők.

Szerkesztette: Z. Karvalics László

Gondolat Kiadó, 2016

Alig több mint száz évvel az első világháború kitörése után, a centenáriumi alkalmat megragadó társadalomtudományi reflexióhoz csatlakozva több nyomós ok is van arra, hogy a hajdanvolt harci eseményekhez sajátos és kezdeményező módon, információtörténeti kontextusban is közelítsünk:

1.) Magát a világháborút számos szempontból tette már mérlegre a történeti irodalom. A szintetikus művek mellett könyvtárnyi önálló, szakosított feldolgozás jelent meg a katonai, politikai, diplomáciai, gazdasági szempontok tematikus és kronologikus rendben való áttekintésével. Nem született még azonban olyan megközelítés, amely a Nagy Háború információtörténetét magát kívánta volna megírni: azt, ahogyan az események menetébe különféle információs mechanizmusok alakító vagy befolyásoló erővel szóltak bele.

Wrocław, L’viv és Vilnius multikulturalizmusa a múltban és a jelenben

Szerző: Lagzi Gábor

Gondolat Kiadó, 2016

Mi köti össze Litvánia fővárosát, a lengyelországi Alsó-Szilézia és az ukrajnai Galícia központját? Wrocław, L’viv és Vilnius múltját és részben a jelenét összefűzi az etnikai és vallási sokszínűségük és a határmenti mivoltuk. A határmentiségnek nemcsak földrajzi jelentése van, hanem elsősorban annak hangsúlyozása, hogy ezen városok sok évszázadon keresztül etnikai, kulturális határmezsgyén feküdtek: ahol találkozott a latin Nyugat a bizánci Kelettel, ahol Közép-Európa az „igazi” Nyugattal vagy a skandináv kultúrkörrel; ahol a kereszténység három nagy ágának (katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia) követői éltek egymás mellett, és ahol hosszú ideig jelen voltak a jelentős kulturális eredményeket felmutató, anyagi értelemben is gazdag zsidó közösségek.

Szerző: Magos László

Gondolat Kiadó, 2016

Ha a hatalom által kívánatosnak tartott emberkép különbözik a fennhatósága alá tartozó emberek valódi képétől, akkor a hatalom az idealizált emberkép elérése érdekében az attól eltérőket szívesen űzi el, vagy semmisíti meg.

Az önéletírás most 95 éves főhősének, a kutatóorvos Magos Lászlónak az élete – természetesen, mint mindenkié – kész regény, tanulsága azonban teljességgel nem mostani valóságunk sablonjaiba illeszkedik: minden gond csak megoldandó feladat, az ellehetetlenítés csak egy ajtó becsukása, de cserében kinyílhat valami más, akár érdekesebb, tartalmasabb is.

Szerkesztette: Babiczky László - Zsurzs Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

Szerkesztette: Németh András - Biro Zsuzsanna Hanna - Garai Imre

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet A magyar neveléstudomány története a szakmai folyóiratok tükrében (1945–1989) – tudományos kommunikáció, szakmai diskurzusok című OTKA kutatás első eredményeit tartalmazza.

A hazai és külföldi szerzők tollából született tanulmányok tematikailag két részre tagolódnak. A munka első részében a kutatási projekt értelmezési kereteit kijelölő, illetve a neveléstudományi kutatásokra ható nemzetközi tudományelméleti és tudománytörténeti irányzatok összefoglaló áttekintése, illetve a kutatáshoz kapcsolódó módszertani ajánlások, megfontolások találhatóak.

Szerkesztette: Neumer Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet írásainak jelentős része új szempontokat fölvetve kapcsolódik ahhoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szóbeliség– írásbeliség témakörében írtak; így Neumer Katalin egy későbbi, immár megíratlanul maradó monográfia előzményének szánt tanulmánya, Peternák Miklós transzdiszciplináris kísérlete az új látás gyökereiről és Simon Attila munkája a két világháború közötti magyar ókortudomány jelentős hozadékáról a kommunikációtörténet számára. Kiséry Andrásnak Thienemann Tivadarról és Hajnal Istvánról szóló kettős portréja mindkét tudós munkásságát új összefüggésekben mutatja be.

Aktustani elemzések az Országgyűlés jogállásáról és hatásköreiről

Szerző: Erdős Csaba

Gondolat Kiadó, 2016

Fejezetek a német közjogtudomány történetéből

Szerző: Sólyom Péter

Gondolat Kiadó, 2016