Gondolat Kiadó

Szerkesztette: Bíró Csilla - Visy Beatrix

Gondolat Kiadó, 2016

„– Ugyan mi is lenne az – kérdezte Hierón –, amit jobban tudhatnék nálad, aki oly bölcs vagy?

– Senki előtt sem titok, hogy egyszerű magánembernek születtél – válaszolta erre Szimónidész –, most pedig türannosz vagy. Így aztán, mivel mind a két életformát megtapasztaltad, nyilván te jobban látod, miben is különbözik az átlagpolgár élete a türannoszétól az emberi gyönyöröket és fájdalmakat illetően.”

(Xenophón, Hierón avagy a zsarnokságról)

Szerző: Descartes, René

Fordító: Kékedi Bálint, Schmal Dániel, Tóth Zita Veronika

Gondolat Kiadó, 2016

Biztosan megesett már önökkel, hogy éjszaka, midőn világítás nélkül jártak kissé nehezebb terepen, egy bot segítségére szorultak, hogy az vezesse önöket. Ilyenkor azt is megfigyelhették, hogy miként érzékelik e bot közvetítésével a környezetben található különféle tárgyakat, s hogy még azt is képesek megkülönböztetni, hogy fák, kövek, vagy homok, víz, fű, sár, vagy más hasonló dolgok ezek. Igaz, hogy ez a fajta érzékelés egy kicsit zavaros és homályos azok számára, akiknek nincs sok gyakorlata benne; de figyeljék csak meg azokat, akik, mivel vakon születtek, egész életükben ezzel éltek, és azt fogják találni, hogy számukra olyan tökéletes és pontos, hogy szinte azt mondhatnánk, látnak a kezükkel, vagy hogy a botjuk valamilyen hatodik érzékszerv…

Szerző: Szávai Dorottya

Gondolat Kiadó, 2016

Minden könyv azért születik meg, hogy valamiképpen rákérdezzen saját létére.

A kötet írásai a szerző komparatisztikai tárgyú munkáinak gyűjteményét adják: az utóbbi évek ez irányú kutatásainak eredményeként. A könyv hátterében valójában két évtizedes tudományos munka áll részben az összehasonlító irodalomtudományi kutatás, részben a lírakutatás terén.

A könyv a komparatisztika olyan elméleti kérdéseire keresi a választ, mint a kulturális közvetítés, a többnyelvűség, az interdiszciplinaritás, az intermedialitás és a műfordítás problémája, vagy olyan „metatudományos” kérdésekre, mint a komparatisztika és hermeneutika viszonya.

Goethe, Vörösmarty, Kazinczy, Babits, Saint-Exupéry, Tolnai Ottó

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2016

A mediterráneum térségében születő kultúrák civilizációs növényei között található rózsa miként marad jelen jelképek forrásaként az utóbbi évszázadokban? Milyen állandó, s miféle művelődéstörténeti korszakokként, világképenként, műveltségképenként változó okokkal magyarázható a növényre történő bőséges hivatkozás, továbbá a növényi sajátosságok fölerősítése, illetve eltüntetése? Mintha a rózsának egyszerre több története is lenne: hol az a színpompás virág, amellyel már Dante a szellemi világot jelenítette meg, amely hagyományt Goethe is folytatta, és hol a paradicsomi hortust megidéző helyszín, mint Saint-Exupérynél, Babits Mihálynál vagy éppen Tolnai Ottónál, hol az antik szemléleti örökséget képviselő fertilitás-jelző.

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2016

A reneszánsz közepén és az azt közvetlenül követő időszakban a különféle kulturális terekben élő, többféle mentalitású európai népesség nem azonos módon viszonyult a rózsákhoz és a rózsákhoz bőséges változatossággal kötődő jelképekhez. Az élettudományok (az orvosláshoz kötődő gyógyszerészet és a lassan kialakuló botanika) a növényt tudományos vizsgálatok tárgyául választotta, a tájkertészet számára azonban a növény idegen maradt. A rózsa szó – miként a vele megnevezett virág – a középkorra jellemző enciklopédikus módon egységbe fogja az értékesnek tudott, erkölcsileg értékes tartalmú dolgokat, eszméket, érzéseket.

Szerző: Tornai Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2016

Imbolygó alakok közeledtek. Démonok voltak.

Olyan erőteljes volt a látványuk, hogy megfeledkeztem a pókról.

Noha a fejemet üresnek éreztem, új vendéglátóimra összpontosítottam. Ekkor már újra talajt éreztem a lábam alatt, s nem az űrben voltam, hanem megint a föld alatti széles és magas alagútban.

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2016

A 89. évébe lépő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító Tornai verseskötetében folytatja a halál és keletkezés, emberi létünk értelme kérdéseinek feleletkeresését. Az első ciklus témája a természet és az otthon, a második rész talán a legfilozofikusabb darabokat tartalmazza. A harmadik ciklus témája a háború és az öregség, a következő: a Buddha mosolya röviden szólva az emberfaj antropológiai kritikája. A két utolsó ciklusban a halál és a szerelem kerül egymás mellé. Ilyen idős korban a szerelem már inkább csak emlékezet lehet.

Szerkesztette: Szijártó Zsolt

Gondolat Kiadó, 2016

Egy olyan korszakban, amelyet a mediális közvetítettség nyomasztó túlsúlya jellemez, amelyben a legkülönfélébb társadalmi színtereken (az otthon privát tereiben éppúgy, mint a közterek nyilvános világában) a mediális technológiák valóságos inváziója zajlik, létrejön valamifajta „vágy”, „érdeklődés” a mindennapi élet jelenségszférája, a „realitás” iránt.

Mivel magyarázható, milyen okokra vezethető vissza, milyen következményekkel jár ez a folyamat? Mondhatjuk-e azt, hogy a mediális közvetítettség mind teljesebbé válása szinte automatikusan kiváltja a mindennapi élet szférája, az ott domináns közvetlen kommunikációs formák iránti érdeklődést?

Jelen tanulmánykötet ezekre a kérdésekre – elsősorban a kommunikáció- és médiatudomány nézőpontjából kiindulva – próbál választ keresni.

Szerző: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2016

Az emberrel nem akkor történnek meg a dolgok, amikor megesnek vele. Életünk során sok veszteséget és csalódást kell elviselnünk, és gyakran kényszerülünk vitatható döntésekre is. Ezeket – lelkünkben feldolgozva – helyre kell tennünk, és el kell fogadtatnunk önmagunkkal.

Csak az tart meg bennünket, ha kimunkáljuk, hogy együtt tudjunk élni velük. Ez a kisregény két valóságos életút adott stációi mentén mutat – kitalált – példákat a lélek önvédelmére. A Tisztelt Olvasó tehát ne várja tőlünk sem Szabó Lőrincné Mikes Klára, sem Leni Riefenstahl megkérdőjelezhetetlenül hiteles portréját, mert bár sorsuk itt felvillantott mérföldkövei korántsem légből kapottak, a psziché munkálkodásáról, nem pedig az ő valós bensőjükről szeretnénk ezzel az írással képet adni.

Az iskolaválasztás jelentése a rendszerváltás utáni időszak magyar közoktatásában

Szerző: Berényi Eszter

Gondolat Kiadó, 2016

A korai iskolaválasztás témája talán sehol másutt a világon nem olyan döntő jelentőségű, mint idehaza. Az iskolába kerülés pillanata a szabad választás miatt meghatározóbb, mint szinte bárhol máshol a világon: sok diák későbbi sorsa dől el ekkor. Az iskolaválasztáson keresztül feltárul a hazai oktatáspolitikák, sőt: az egész iskolarendszer lényege is. Ráadásul, a szabad iskolaválasztás olyan eleme az iskolarendszernek, amely voltaképpen évtizedek óta változatlan, s a 2010-et követő átalakítások is megkímélték. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne lett volna kiemelt tárgya az iskolákról szóló közbeszédnek és szakmai diskurzusnak (az autonómiáról, a minőségről, a szegregáció tényadatairól…).

Szerző: Fábián István

Gondolat Kiadó, 2016

Fábián István grafikus-költő negyedik kötetében egyszerre mindkét művész jelentkezik. Rajzai kulcs a versekhez, versei kulcs a rajzokhoz. Ahová így benyit, azt csak kevesen tudják/merik látni. Egyetlen bizonyossága van, a felelős kérdéseknek, számonkéréseknek, burjánzó vonalaknak, felsejlő képeknek van eredője. Hazánk, létünk, jelenünk megértéséhez a történelem jelenthet támpontot – megváltáshoz azonban csak a szépelgés nélküli igazságkereséssel, a kendőzetlen képekkel, a konfliktusfelvállaló, mozgósító alkotással juthatunk.

Szerző: Lázár Júlia

Gondolat Kiadó, 2016

Szánthat-e kőarcot kőkönny? Ha megfogalmazzuk, azzal megdermesztjük-e a pillanatot? Elveszítjük, vagy megőrizzük? Létezik-e közéleti vers? Szabad-e rímelni a XXI. században? Beszélhet-e egy ötven fölötti költő a szerelemről, ha nőnek született? Szétfeszíti-e a verset a vallomásosság? Működik-e vallomásos költészetben az elioti „objektív korrelatíva”? Hol élünk, hogyan és mi végre? Az élet álom, vagy az álom az élet? Hogyan fér össze a varázslat a hétköznapokkal, a tragédia a mesével? A válaszokat csak az Olvasó adhatja meg. Lectori salutem.

Szerző: Polónyi István

Gondolat Kiadó, 2016

„A hazai emberi erőforrás helyzetének áttekintése nem ad… igazán pozitív képet, azonban nem is ígér... katasztrófát. Mert az végül is nem katasztrófa – csak a hazai politikai osztály teljesítményének szomorú eredménye –, hogy Magyarország a bemutatott elemzéseink alapján a kelet-európai posztszocialista országok közötti valamikori vezető helyét nem egyszerűen elveszíti, hanem lényegében az Európai Unió leggyengébben teljesítő országainak egyikévé kezd válni. A 2000-es évek második évtizedének oktatáspolitikája, migrációs politikája, cigánypolitikája, nőpolitikája és tudománypolitikája mind abba az irányba mutat, hogy nem vagyunk képesek megfelelően fejleszteni humán erőforrásainkat.

Szerző: Mitana, Dušan

Fordító: Jakabffy Imre

Gondolat Kiadó, 2016

E rendkívül olvasmányos és kegyetlenül szatirikus regény főhőse Dušan Jonáš író, akinek élete sokszor hajlik át teljesen spontán módon provokatív performance-okba. A párhuzamos vagy árnyék-főhősből, Dušan Eliášból hiányzik ez a fajta művészi géniusz. Rendelkezik viszont egy olyan rejtett képességgel, amely szinte mágikus módon váltható át hatalomra és pénzre, de mindezek elveszítésére is. Hős és antihős egyben Jónás és Illés próféták 20. századi inkarnációi, sokszor karikatúrái is. Ahogy szándékosan groteszkek a karácsonyi történet- és Jónás könyve-parafrázisok is, melyekbe szürreálisan keverednek aktuális színhelyek és szereplők.

Szerkesztette: Z. Karvalics László

Gondolat Kiadó, 2016

Alig több mint száz évvel az első világháború kitörése után, a centenáriumi alkalmat megragadó társadalomtudományi reflexióhoz csatlakozva több nyomós ok is van arra, hogy a hajdanvolt harci eseményekhez sajátos és kezdeményező módon, információtörténeti kontextusban is közelítsünk:

1.) Magát a világháborút számos szempontból tette már mérlegre a történeti irodalom. A szintetikus művek mellett könyvtárnyi önálló, szakosított feldolgozás jelent meg a katonai, politikai, diplomáciai, gazdasági szempontok tematikus és kronologikus rendben való áttekintésével. Nem született még azonban olyan megközelítés, amely a Nagy Háború információtörténetét magát kívánta volna megírni: azt, ahogyan az események menetébe különféle információs mechanizmusok alakító vagy befolyásoló erővel szóltak bele.

Wrocław, L’viv és Vilnius multikulturalizmusa a múltban és a jelenben

Szerző: Lagzi Gábor

Gondolat Kiadó, 2016

Mi köti össze Litvánia fővárosát, a lengyelországi Alsó-Szilézia és az ukrajnai Galícia központját? Wrocław, L’viv és Vilnius múltját és részben a jelenét összefűzi az etnikai és vallási sokszínűségük és a határmenti mivoltuk. A határmentiségnek nemcsak földrajzi jelentése van, hanem elsősorban annak hangsúlyozása, hogy ezen városok sok évszázadon keresztül etnikai, kulturális határmezsgyén feküdtek: ahol találkozott a latin Nyugat a bizánci Kelettel, ahol Közép-Európa az „igazi” Nyugattal vagy a skandináv kultúrkörrel; ahol a kereszténység három nagy ágának (katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia) követői éltek egymás mellett, és ahol hosszú ideig jelen voltak a jelentős kulturális eredményeket felmutató, anyagi értelemben is gazdag zsidó közösségek.

Szerző: Magos László

Gondolat Kiadó, 2016

Ha a hatalom által kívánatosnak tartott emberkép különbözik a fennhatósága alá tartozó emberek valódi képétől, akkor a hatalom az idealizált emberkép elérése érdekében az attól eltérőket szívesen űzi el, vagy semmisíti meg.

Az önéletírás most 95 éves főhősének, a kutatóorvos Magos Lászlónak az élete – természetesen, mint mindenkié – kész regény, tanulsága azonban teljességgel nem mostani valóságunk sablonjaiba illeszkedik: minden gond csak megoldandó feladat, az ellehetetlenítés csak egy ajtó becsukása, de cserében kinyílhat valami más, akár érdekesebb, tartalmasabb is.

Szerkesztette: Babiczky László - Zsurzs Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

Szerkesztette: Németh András - Biro Zsuzsanna Hanna - Garai Imre

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet A magyar neveléstudomány története a szakmai folyóiratok tükrében (1945–1989) – tudományos kommunikáció, szakmai diskurzusok című OTKA kutatás első eredményeit tartalmazza.

A hazai és külföldi szerzők tollából született tanulmányok tematikailag két részre tagolódnak. A munka első részében a kutatási projekt értelmezési kereteit kijelölő, illetve a neveléstudományi kutatásokra ható nemzetközi tudományelméleti és tudománytörténeti irányzatok összefoglaló áttekintése, illetve a kutatáshoz kapcsolódó módszertani ajánlások, megfontolások találhatóak.

Szerkesztette: Neumer Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet írásainak jelentős része új szempontokat fölvetve kapcsolódik ahhoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szóbeliség– írásbeliség témakörében írtak; így Neumer Katalin egy későbbi, immár megíratlanul maradó monográfia előzményének szánt tanulmánya, Peternák Miklós transzdiszciplináris kísérlete az új látás gyökereiről és Simon Attila munkája a két világháború közötti magyar ókortudomány jelentős hozadékáról a kommunikációtörténet számára. Kiséry Andrásnak Thienemann Tivadarról és Hajnal Istvánról szóló kettős portréja mindkét tudós munkásságát új összefüggésekben mutatja be.

Aktustani elemzések az Országgyűlés jogállásáról és hatásköreiről

Szerző: Erdős Csaba

Gondolat Kiadó, 2016

Fejezetek a német közjogtudomány történetéből

Szerző: Sólyom Péter

Gondolat Kiadó, 2016

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának útkeresése a hidegháború utáni új világrendben

Szerző: Pusztai Dávid

Gondolat Kiadó, 2016

A szomáliai nemzetközi szerepvállalás az 1990-es évek első felében általános vélekedés szerint nem tartozik a legsikeresebbek közé, noha kezdetben nagy reményekkel indult. Miután 1992 nyarán a polgárháború sújtotta országban dúló éhínségről szóló képek bejárták a világsajtót, az addig jobbára csak a New York-i ENSZ-székház üléstermeiben és folyosóin ismert, különösebb nagyhatalmi érdeklődésre számot nem tartó válság politikailag is reflektorfénybe került, és megoldásába a korszak legbefolyásosabb szereplői is bekapcsolódtak.

Szerkesztette: Benyhe István

Gondolat Kiadó, 2016

Az ember mindig kereste önmagát és a világ okát, értelmét, törvényeit. Mára az izmusok elveszítették sorsformáló erejüket, a vallási áhítat a világ eddig sosem látott színességébe hanyatlik, a tekintélyek megrendülnek. Már nincs időnk mindent végiggondolni, és a ránk zúduló túlkínálat nyomásától csak homályosan érezzük azt a hiányt, amitől szenvedünk, ami elbizonytalanít, és gyakran meg is betegít. A világ dolgainak összefüggései, helyünk a világban, környezetünkben, nemzetünkben, legtöbbször végig sem gondolt kérdések.

Szerző: Szabadfalvi József

Gondolat Kiadó, 2016

Mikropolitikai tanulmány

Szerző: Tusor Péter

Gondolat Kiadó, 2016

A monográfia témája Pázmány Péter prímási kinevezése. A kora újkori magyar történelem egyik legnagyobb hatású makropolitikai tényének körülményeit, okait, célját, összefüggéseit elemzi a – korszakra Wolfgang Reinhard által kidolgozott – „mikropolitikai” megközelítésben, fordulatos eseményeit rekonstruálja kritikai igénnyel. A kérdés Pray Györgytől kezdve harmadfél százada áll a magyar historiográfia érdeklődésének homlokterében. Mégis csupán részleges, vagy kifejezetten téves eredmények születtek. A kötet egyaránt felölel politika-, diplomácia- és egyháztörténeti dimenziókat, sőt a művészettörténet is új eredménnyel gazdagodik. Bátran él a latin és olasz szövegfilológia eszközeivel, és segédtudományként világi és kánonjogtörténettel.

Szerkesztette: Neumer Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

Az identitás fogalmát körüljáró írások Gyáni Gábor elméleti bevezetője után időrendben követik egymást. Nemzeti, nyelvi és vallási identitásról, asszimilációról esik szó Dalos Anna, Gángó Gábor, Kovács Gábor, Mester Béla, Péteri Lóránt és Rákai Orsolya írásaiban. Rákai Orsolya Tormay Cécile korai regényeiről szólva a németség asszimilációs problémáival összekapcsolva tárgyalja a főhősnők képviselte nőszerepek és a velük szembeni elvárások közötti feszültségeket. Bicskei Éva a reformkor új férfi szerep megjelenésére hívja fel a figyelmet, amelynek tükörképeként új nőszerep is körvonalazódott.

cd-melléklettel

Szerkesztette: Somogyvári Péter

Gondolat Kiadó, 2015

Szerző: Köbel Szilvia

Gondolat Kiadó, 2015

Cigánypolitika dokumentumokban 1956-1989

Szerkesztette: Hajnáczky Tamás

Gondolat Kiadó, 2015

„Hosszas kutatómunkát követően fogalmazódott meg egy forráskiadvány megjelentetésének a gondolata, mely kiegészítése, illetve folytatása lehet a Mezey Barna által szerkesztett A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422–1985 című munkának. A forráskiadványban a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogattam. A kötet szerkesztésénél a teljességre törekedtem, közlöm a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.

Második, bővített kiadás

A 2005-ös kiadás bővített, aktualizált változata.

Szerző: Virányi Péter

Gondolat Kiadó, 2015

Szerző: Papp László

Gondolat Kiadó, 2015

Szerző: Ficsor Krisztina

Gondolat Kiadó, 2015

Szerkesztette: Zsupán Edina

Gondolat Kiadó, 2015

„Az archívumok működését az elméleti reflexiók általában kevéssé szokták exponálni. Részben azért, mert a teoretikusok igen ritkán szokták testközelből ismerni az anyag megőrzéséhez kapcsolódó intézmények valódi működését, részben pedig azért, mert egyszerűbb axiomatikusnak tekinteni s nem bolygatni az interpretálandó anyag fennmaradásának a körülményeit, így legalább a kiindulópont nem vet föl rögtön dilemmákat. Pedig érdemes azzal szembenézni, hogy már itt is erős értelmezői szempontok működnek: az archívum sem áttetsző médium, s végképp nem csupán olyasmi, amely egyszerűen fenntartja nekünk a forrásokat.

Szerző: Forgács Imre

Gondolat Kiadó, 2015

A jövedelmi különbségek évtizedek óta folyamatosan nőnek szegények és gazdagok, országok és régiók között. A fiatalok jó egynegyedének már az Európai Unió déli tagállamaiban sincs munkája. A görögök esetében ez az arány közelít a tragikus 60%-hoz, igaz a jövőjük a pénzügyi válság miatt is kilátástalan. Ráadásul egyes szakértők szerint a digitális forradalom következtében Földünkön idővel több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új keletkezik.

E tendenciák változatlansága esetén egyre kevesebben lesznek azok a szerencsések, akik értelmes alkotó munkát végezhetnek. Talán a legújabb kori népvándorlók tömegei sem csak a helyi hadurak kegyetlenkedései elől menekülnek a fejlettebb országokba.

Szerző: Miskolczy Ambrus

Gondolat Kiadó, 2015

A Vasgárda, másképpen a Mihály Arkangyal Légió, egyszerűbben: a legionárius mozgalom az európai fasizmus román változata. Melyek a legionárius mozgalom sajátos vonásai? Miben rejlik az eredetisége? Ezt úgy próbáljuk megragadni, hogy bemutatjuk a Vasgárda antiszemitizmusát, misztikáját, a valláshoz való viszonyát, egyszóval: mitológiáját. Tehát mindazt, ami a román és az európai történelem hosszú távú fejleményeihez köti a legionárius mozgalmat. A jelen munka, amely egy nagyobb vállalkozás első kötete, 1927 és 1937 között vizsgálja a folyamatot.

Tankönyv

Szerző: Benda József

Gondolat Kiadó, 2015

Hazánkat, miként számos európai országot, a második demográfiai átmenet súlyos kihívásokkal állítja szembe.

A csökkenő gyermekáldás, a meghosszabbodó élettartam olyan új helyzetet teremt a magyar társadalom számára, melyre korábban még nem volt példa. Az új kihívásra, új válaszokat kell adnunk.

A helyes, működőképes megoldások megtalálása sürgető feladat, hiszen társadalmunk működőképességének fenntartása a tét.

Szerző: Isaszegi János

Gondolat Kiadó, 2015

Minden háború egyforma. Nincs különbség az elmúlt évtizedek iraki, afganisztáni, balkáni, szomáliai, a jelenleg zajló ukrajnai, közel-keleti, szíriai, esetleges iráni, koreai, vagy éppen az I. világháború között. Mindegyiket a hatalom pozíciójából, a nemzeti, etnikai, vallási, nagyhatalmi és/vagy nagyvállalati lobbiérdekek érvényesítése mentén robbantották vagy provokálták ki, persze „a béke és a biztonság erősítése, stabilizálása, s a szenvedő civilek megsegítése céljából.”

Szerző: Mekis D. János

Gondolat Kiadó, 2015

Személyes irodalom, epikai hagyomány. Vajon van-e ellentmondás e két szempont között? Könyvemmel azt igyekszem bizonyítani, hogy nincsen, legfeljebb termékeny feszültség. Az én személyes közlései az önéletrajzi és önírás típusú megnyilatkozások körében egyszerre magánjellegű és nyilvános, saját és idegen, egyedi és közösségi dokumentumokként állnak elénk: élettörténeti narratívák, írásban megformált emlékezések, melyek az emlékeknek és egyszersmind az emlékezetnek is reprezentációi.

Szerkesztette: Kocziszky Éva

Gondolat Kiadó, 2015

Létezik-e, és ha igen, mi az, amit „archeológiai költészet”-nek nevezünk? Miért érdemes a modernitás korának realitásra, materiális jelenlét előállítására törekvő költészetét az archeológia perspektívájából újragondolni? Vajon valóban félbeszakadt-e a modernnek az antikkal folytatott dialógusa a 19. század végén, vagy paradox terminussal beszélhetünk egy „klasszikus avantgárd”-ról is?

Szerkesztette: Berényi Zsuzsanna Ágnes

Gondolat Kiadó, 2015

A kötetben egy jeles magyar ipartörténeti emlék, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár történetét beszéli el az üzem jelenlegi tulajdonosa. Részletesen szól a jelvénygyártás műfogásairól, és ismerteti az alapítás óta eltelt időszak legjellegzetesebb termékeit. A kitűnő fotográfus, Kincses Károly 385 színes fényképen mutatja be a gyár termésének javát.

A könyv DVD-melléklettel jelenik meg.

Szerkesztette: Z. Karvalics László

Gondolat Kiadó, 2015

E kötet az információs társadalom kérdéseiben már régóta publikáló idősebb kutatók és jó néhány fiatal pályatársuk tanulmányait tartalmazza. Ezek az írások két, nagyon határozott célt szolgálnak. Egyrészt arra törekszenek, hogy társadalomtudomány és informatika szövevényes kapcsolatrendszerének ritkábban cserkészett vidékeire vezessenek el, olyan diskurzusokat mutassanak be, amelyekről idáig kevés szó esett – így támogatva a kutatók munkáját. Másrészt példát mutassanak arra, hogy milyen apparátussal, hogyan lehet az információban gazdag világ friss fejleményeit (mint például a párhuzamos feladatvégzést, az informatika közösségi célú felhasználását, az agrárium és az ICT találkozását) úgy bemutatni, hogy egyszerre reflektálunk a jelenségre, illetve helyezzük azt társadalomtudományi kontextusba.

Szerkesztette: Tattay Szilárd

Gondolat Kiadó, 2015

Szerkesztette: Takács Péter

Szerzők: Bayer József, Bod Péter Ákos, Erdő Péter, Ludassy Mária, Drinóczi Tímea, Bihari Mihály, Blutman László, Szalai Ákos, Molnár Tamás, Pokol Béla, Ágh Attila, Szigeti Péter, Pongrácz Alex, Egresi Katalin, Balogh-Békesi Nóra, Vincze Attila, Láncos Petra Lea, Soós Edit, Knapp László, Téglási András, Bódi Stefánia, Tóth-Matolcsi László, Smuk Péter, Balogh László Levente, Frivaldszky János, Nagy Mariann Veronika, Tattay Szilárd, Kisteleki Károly, Boros Anita, Révész Béla, Takács Péter.

Gondolat Kiadó, 2015

Válogatott tanulmányok

Szerző: Kéri Katalin

Gondolat Kiadó, 2015

Az írásokat megalapozó kutatások során az eszmetörténet, a vallás-, a művészet-, a sajtó-, az irodalom-, az orvoslás-, a politika-, a könyvtár- és a gazdaságtörténet, az antropológia, illetve a demográfia és a statisztika területéről is merítettünk a téma kifejtését segítő, a leánynevelés és női művelődés egy-egy szűkebb területének megértését lehetővé tevő adatokat.

Szerkesztette: Csehi Zoltán

Gondolat Kiadó, 2015

Szerző: Deáky Zita

Gondolat Kiadó, 2015

A magyarországi gyermekek és a serdülő korosztály munkavégzésének évszázadokat, etnikumokat és felekezeteket átfogó, interdiszciplináris feldolgozása mindezidáig nem történt meg. A kézirat történeti, néprajzi, művelődéstörténeti áttekintést kíván adni a magyarországi gyermekekhez és a serdülőkhöz 4-5 éves kortól a 16-18 éves korig kapcsolódó egyéni és közösségi munkaformákról, és azok jellegzetességeiről.

Szerző: Vasné Tóth Kornélia

Gondolat Kiadó, 2015

Napjainkban, a posztmodern korában formálódó új kultúrtörténeti, művészettörténeti diskurzusok egyik központi témája a kép, annak vizuális kultúrában betöltött szerepe, hatása, recepciója. Az „iconic turn” nyomán a kutatás területén is végbement az a mélyreható fordulat, mely a modern képi technikák és a vizualitás szerepét hangsúlyozza. Mindezért az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja különösen időszerű, és a téma kutatása új irányokat, nézőpontokat kell kapjon – hangsúlyozza Vasné dr. Tóth Kornélia, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója.

Szerző: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2015

Lukács evangélistától nem maradt ránk festmény, de létezik a világon tucatnyi olyan „Madonna gyermekével” ábrázolás, amelyik többé-kevésbé hasonlít egymásra, és amelyeket az általa festett kép másolatának tartanak.

Szent Lukács a festészeti munkásságáról szóló apokrif hagyomány alapján lett a festők védőszentje. Annyit biztosan tudunk óla, hogy orvos volt, és utánajárt azoknak a tényeknek, amelyeket Jézusról hallott.

Huang Kung-wang a kínai tájképfestészet egyik meghatározó alakja, aki pályáját hivatalnokként kezdte, majd a világi ügyeskedésekből történt kiábrándulása után taoista szerzetesnek állt. Ötvenéves is elmúlt már, amikor festeni kezdett, s legjelentősebb műveit életének hetedik évtizedében alkotta.

Szerkesztette: Horváth Judit

Gondolat Kiadó, 2015