Gondolat Kiadó

Szerkesztette: Z. Karvalics László

Gondolat Kiadó, 2016

Alig több mint száz évvel az első világháború kitörése után, a centenáriumi alkalmat megragadó társadalomtudományi reflexióhoz csatlakozva több nyomós ok is van arra, hogy a hajdanvolt harci eseményekhez sajátos és kezdeményező módon, információtörténeti kontextusban is közelítsünk:

1.) Magát a világháborút számos szempontból tette már mérlegre a történeti irodalom. A szintetikus művek mellett könyvtárnyi önálló, szakosított feldolgozás jelent meg a katonai, politikai, diplomáciai, gazdasági szempontok tematikus és kronologikus rendben való áttekintésével. Nem született még azonban olyan megközelítés, amely a Nagy Háború információtörténetét magát kívánta volna megírni: azt, ahogyan az események menetébe különféle információs mechanizmusok alakító vagy befolyásoló erővel szóltak bele.

Wrocław, L’viv és Vilnius multikulturalizmusa a múltban és a jelenben

Szerző: Lagzi Gábor

Gondolat Kiadó, 2016

Mi köti össze Litvánia fővárosát, a lengyelországi Alsó-Szilézia és az ukrajnai Galícia központját? Wrocław, L’viv és Vilnius múltját és részben a jelenét összefűzi az etnikai és vallási sokszínűségük és a határmenti mivoltuk. A határmentiségnek nemcsak földrajzi jelentése van, hanem elsősorban annak hangsúlyozása, hogy ezen városok sok évszázadon keresztül etnikai, kulturális határmezsgyén feküdtek: ahol találkozott a latin Nyugat a bizánci Kelettel, ahol Közép-Európa az „igazi” Nyugattal vagy a skandináv kultúrkörrel; ahol a kereszténység három nagy ágának (katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia) követői éltek egymás mellett, és ahol hosszú ideig jelen voltak a jelentős kulturális eredményeket felmutató, anyagi értelemben is gazdag zsidó közösségek.

Szerző: Magos László

Gondolat Kiadó, 2016

Ha a hatalom által kívánatosnak tartott emberkép különbözik a fennhatósága alá tartozó emberek valódi képétől, akkor a hatalom az idealizált emberkép elérése érdekében az attól eltérőket szívesen űzi el, vagy semmisíti meg.

Az önéletírás most 95 éves főhősének, a kutatóorvos Magos Lászlónak az élete – természetesen, mint mindenkié – kész regény, tanulsága azonban teljességgel nem mostani valóságunk sablonjaiba illeszkedik: minden gond csak megoldandó feladat, az ellehetetlenítés csak egy ajtó becsukása, de cserében kinyílhat valami más, akár érdekesebb, tartalmasabb is.

Szerkesztette: Babiczky László - Zsurzs Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

„Szerettem vele dolgozni. Nem volt bennem görcs, drukk a forgatásokon. Úgy éreztem, ha ő rám bíz egy szerepet, akkor képesnek tart az eljátszására. Persze nem akartam neki csalódást okozni, szerettem volna látni, hogy elégedett velem. Szerettem volna megszolgálni a bizalmát, és én is a legmesszebbmenőkig bíztam benne: az értékítéletében, az instrukcióiban, az ízlésében, a tudásában, a tapintatában, a szeretetében. Sokat kaptam és tanultam tőle.

Szerkesztette: Németh András - Biro Zsuzsanna Hanna - Garai Imre

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet A magyar neveléstudomány története a szakmai folyóiratok tükrében (1945–1989) – tudományos kommunikáció, szakmai diskurzusok című OTKA kutatás első eredményeit tartalmazza.

A hazai és külföldi szerzők tollából született tanulmányok tematikailag két részre tagolódnak. A munka első részében a kutatási projekt értelmezési kereteit kijelölő, illetve a neveléstudományi kutatásokra ható nemzetközi tudományelméleti és tudománytörténeti irányzatok összefoglaló áttekintése, illetve a kutatáshoz kapcsolódó módszertani ajánlások, megfontolások találhatóak.

Szerkesztette: Neumer Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet írásainak jelentős része új szempontokat fölvetve kapcsolódik ahhoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szóbeliség– írásbeliség témakörében írtak; így Neumer Katalin egy későbbi, immár megíratlanul maradó monográfia előzményének szánt tanulmánya, Peternák Miklós transzdiszciplináris kísérlete az új látás gyökereiről és Simon Attila munkája a két világháború közötti magyar ókortudomány jelentős hozadékáról a kommunikációtörténet számára. Kiséry Andrásnak Thienemann Tivadarról és Hajnal Istvánról szóló kettős portréja mindkét tudós munkásságát új összefüggésekben mutatja be.

Aktustani elemzések az Országgyűlés jogállásáról és hatásköreiről

Szerző: Erdős Csaba

Gondolat Kiadó, 2016

„A könyv valójában arról az évszázados alkotmányjogi-politikatudományi-államépítési dilemmáról szól, hogy vajon a parlament a szuverenitásból eredő összes jogot gyakorolja, autonómiája, hatalma teljes és korlátlan, bármit megtehet a könyv mottója szerint, avagy a parlamentnek, a népszuverenitásnak bírái, kontrollmechanizmusai lehetnek, legelébb az alkotmánybíróság. A kritikus ecsettel, aprólékosan és telje értékűen megrajzolt kép nem optimista, de színes és a jogállamiságban reménykedő.” Kukorelli István

Fejezetek a német közjogtudomány történetéből

Szerző: Sólyom Péter

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet a német és az osztrák közjogtudomány alakulástörténetét vizsgálja. Azt próbálja meg feltárni, hogy milyen nehézségeket és feladatokat jelent egy alapvetően autokratikus közjogi hagyomány demokratikus közjogi dogmatika igényeinek megfelelő újraértelmezése. Gerber és Laband számít a jogászi nézőpontú német közjogtudomány alapító atyjának. A weimari alkotmányelmélet világított rá az államjogi pozitivizmus alapvető politikai funkcióira. Ebben a kritikában ez az értekezés is követi ezt a weimari tradíciót, de a kritika módszertani következményeiről már alapvetően eltérő álláspontot képvisel, és Hans Kelsen elméletét állítja a német közjog-elmélettörténet kánonjának központi helyére.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának útkeresése a hidegháború utáni új világrendben

Szerző: Pusztai Dávid

Gondolat Kiadó, 2016

A szomáliai nemzetközi szerepvállalás az 1990-es évek első felében általános vélekedés szerint nem tartozik a legsikeresebbek közé, noha kezdetben nagy reményekkel indult. Miután 1992 nyarán a polgárháború sújtotta országban dúló éhínségről szóló képek bejárták a világsajtót, az addig jobbára csak a New York-i ENSZ-székház üléstermeiben és folyosóin ismert, különösebb nagyhatalmi érdeklődésre számot nem tartó válság politikailag is reflektorfénybe került, és megoldásába a korszak legbefolyásosabb szereplői is bekapcsolódtak.

Szerkesztette: Benyhe István

Gondolat Kiadó, 2016

Az ember mindig kereste önmagát és a világ okát, értelmét, törvényeit. Mára az izmusok elveszítették sorsformáló erejüket, a vallási áhítat a világ eddig sosem látott színességébe hanyatlik, a tekintélyek megrendülnek. Már nincs időnk mindent végiggondolni, és a ránk zúduló túlkínálat nyomásától csak homályosan érezzük azt a hiányt, amitől szenvedünk, ami elbizonytalanít, és gyakran meg is betegít. A világ dolgainak összefüggései, helyünk a világban, környezetünkben, nemzetünkben, legtöbbször végig sem gondolt kérdések.

Szerző: Szabadfalvi József

Gondolat Kiadó, 2016

„… a legnagyobb élő hatalom a múlt… egész kultúránk nem egyéb, mint azoknak a szellemi kincseknek a halmaza, amelyek a múlt óriási hagyatékaként szállnak nemzedékről nemzedékre. Minden műveltség alapja a letűnt kor ismereteinek, erkölcsi, vallási, jogi és művészeti felfogásának, technikájának és gazdasági tudásának az az átvétele, amely a szó szoros értelmében vett átvétel és átadás: traditió. A jelenkor a haladás terén akármilyen nagy is, az örökölt kultúra nagyságához képest rendszerint csak csekély töredékekkel bírja gazdagítani az emberiség szellemi kincseit.” Moór Gyula 1946-ban egyetemi rektorként egy ünnepi beszéd alkalmával elmondott gondolatai ma is érvényes tartalommal bírnak. A két világháború közötti magyar jogbölcselet kiemelkedő teoretikusa szellemi múltunk azon örökségére hívja fel a figyelmet, amely nélkül nem érthetjük meg a jelent, és nem tekinthetünk biztos fogódzók nélkül a jövőbe. Nyomatékosan igaz ez a megállapítás a hazai jogi (jogbölcseleti) gondolkodás és a jogi kultúra fejlődésére.

Mikropolitikai tanulmány

Szerző: Tusor Péter

Gondolat Kiadó, 2016

A monográfia témája Pázmány Péter prímási kinevezése. A kora újkori magyar történelem egyik legnagyobb hatású makropolitikai tényének körülményeit, okait, célját, összefüggéseit elemzi a – korszakra Wolfgang Reinhard által kidolgozott – „mikropolitikai” megközelítésben, fordulatos eseményeit rekonstruálja kritikai igénnyel. A kérdés Pray Györgytől kezdve harmadfél százada áll a magyar historiográfia érdeklődésének homlokterében. Mégis csupán részleges, vagy kifejezetten téves eredmények születtek. A kötet egyaránt felölel politika-, diplomácia- és egyháztörténeti dimenziókat, sőt a művészettörténet is új eredménnyel gazdagodik. Bátran él a latin és olasz szövegfilológia eszközeivel, és segédtudományként világi és kánonjogtörténettel.

Szerkesztette: Neumer Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

Az identitás fogalmát körüljáró írások Gyáni Gábor elméleti bevezetője után időrendben követik egymást. Nemzeti, nyelvi és vallási identitásról, asszimilációról esik szó Dalos Anna, Gángó Gábor, Kovács Gábor, Mester Béla, Péteri Lóránt és Rákai Orsolya írásaiban. Rákai Orsolya Tormay Cécile korai regényeiről szólva a németség asszimilációs problémáival összekapcsolva tárgyalja a főhősnők képviselte nőszerepek és a velük szembeni elvárások közötti feszültségeket. Bicskei Éva a reformkor új férfi szerep megjelenésére hívja fel a figyelmet, amelynek tükörképeként új nőszerep is körvonalazódott.

cd-melléklettel

Szerkesztette: Somogyvári Péter

Gondolat Kiadó, 2015

„Az nem árulás, ha a közönségnek is tetszik valami. Mindig azt szoktam mondani, csinálj olyan zenét, ami a közönségnek is tetszik, meg a zenészeknek is! Ha csak a zenészeknek tetszik, az nem jó, sőt nem is biztos, hogy az jó zene. Úgy kell csinálni, hogy szakmailag megtámadhatatlan legyen, és úgy tetsszen a közönségnek. Erre kell törekedni, és Elemér erre törekszik.”

Szerző: Köbel Szilvia

Gondolat Kiadó, 2015

„A politikai szabadságjogok 1945 utáni magyarországi története még nagyon sok feltárnivalót tartogat a kutatók számára. A második világháborút követően az emberi jogok kodifikációjának új korszaka kezdődött el, és ez kihatással volt mindkét világrendszer jogi, társadalmi és politikai fejlődésére.

A lelkiismereti és vallásszabadság joga, és hozzá kapcsolódóan az állam és az egyházak kapcsolata, a szólás- és véleményszabadság joga, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, a békés gyülekezéshez és a szabad társuláshoz (egyesüléshez) való jog mind olyan jogosultságok, amelyek a polgári és a politikai szabadságjogok rendszerében központi helyet foglalnak el.

Meggyőződésem, hogy a politikai szabadságjogok 1945 utáni Magyarországi története nagyon sok tanulsággal szolgál az emberi jogok nemzetközi összefüggéseinek megértéséhez is.”

Cigánypolitika dokumentumokban 1956-1989

Szerkesztette: Hajnáczky Tamás

Gondolat Kiadó, 2015

„Hosszas kutatómunkát követően fogalmazódott meg egy forráskiadvány megjelentetésének a gondolata, mely kiegészítése, illetve folytatása lehet a Mezey Barna által szerkesztett A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422–1985 című munkának. A forráskiadványban a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogattam. A kötet szerkesztésénél a teljességre törekedtem, közlöm a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.

Második, bővített kiadás

A 2005-ös kiadás bővített, aktualizált változata.

Szerző: Virányi Péter

Gondolat Kiadó, 2015

Társaságban mindig akad több olyan közös beszédtéma, amelynek mindenki "szakértője". Ezek a "szakértett" területek többnyire a foci, politika, nők és az autók, de az utóbbi néhány évben ez a sor kiegészült a reklámokkal. Divat a reklámokat szidni, egy-egy rosszindulatú, cinikus megjegyzést megereszteni a szakmáról és annak művelőiről. Pedig mindannyian foglalkozunk vele. Amikor névjegyet csináltatunk, vagy netán magunk készítjük el, amikor beszélünk önmagunkról, munkánkról, amikor fejléces levelet írunk, akkor is reklámot készítünk. De önkéntes reklámhordozók vagyunk, amikor bevásárlószatyrainkat lóbálva megyünk az utcán. A reklámok akarva-akaratlanul bevonultak mindennapjainkba, szófordulatai a köznyelvbe; értékeket, divatot közvetítenek számunkra.

Szerző: Papp László

Gondolat Kiadó, 2015

A szellemi alkotások védelme a társadalom és a jog olyan központi problémája, melyre statikus válasz, megoldás nehezen adható. Az ember alkotó, szellemi tevékenységének a védelme a civilizációs fejlődéssel egyidős, s egyúttal szorosan összefügg a technikai fejlődéssel.

A tudomány és technika rohamos fejlődése újabb kihívások elé állította és állítja a jogalkotót és jogalkalmazót egyaránt, melynek folytán a jogtudomány egy percre sem lélegezhet fel a megoldandó problémák terhe alatt.

Szerző: Ficsor Krisztina

Gondolat Kiadó, 2015

A jogelméleti vizsgálódások egyik legvitatottabb témája, hogy miképpen igazolhatóak, miképpen támaszthatók alá a bírói döntések. Ezzel a kérdéssel az úgynevezett ítélkezéselméleti munkák foglalkoznak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy alkotmányos demokráciákban a bírói ítélkezéssel szemben alapvető elvi követelmények fogalmazódnak meg. A bíráknak kötelezettsége, hogy döntéseiket, jogi állításaikat racionális igazolással lássák el, megfelelő jogi érvekkel és indokokkal támaszszák alá.

Szerkesztette: Zsupán Edina

Gondolat Kiadó, 2015

„Az archívumok működését az elméleti reflexiók általában kevéssé szokták exponálni. Részben azért, mert a teoretikusok igen ritkán szokták testközelből ismerni az anyag megőrzéséhez kapcsolódó intézmények valódi működését, részben pedig azért, mert egyszerűbb axiomatikusnak tekinteni s nem bolygatni az interpretálandó anyag fennmaradásának a körülményeit, így legalább a kiindulópont nem vet föl rögtön dilemmákat. Pedig érdemes azzal szembenézni, hogy már itt is erős értelmezői szempontok működnek: az archívum sem áttetsző médium, s végképp nem csupán olyasmi, amely egyszerűen fenntartja nekünk a forrásokat.

Szerző: Forgács Imre

Gondolat Kiadó, 2015

A jövedelmi különbségek évtizedek óta folyamatosan nőnek szegények és gazdagok, országok és régiók között. A fiatalok jó egynegyedének már az Európai Unió déli tagállamaiban sincs munkája. A görögök esetében ez az arány közelít a tragikus 60%-hoz, igaz a jövőjük a pénzügyi válság miatt is kilátástalan. Ráadásul egyes szakértők szerint a digitális forradalom következtében Földünkön idővel több munkahely fog megszűnni, mint amennyi új keletkezik.

E tendenciák változatlansága esetén egyre kevesebben lesznek azok a szerencsések, akik értelmes alkotó munkát végezhetnek. Talán a legújabb kori népvándorlók tömegei sem csak a helyi hadurak kegyetlenkedései elől menekülnek a fejlettebb országokba.

Szerző: Miskolczy Ambrus

Gondolat Kiadó, 2015

A Vasgárda, másképpen a Mihály Arkangyal Légió, egyszerűbben: a legionárius mozgalom az európai fasizmus román változata. Melyek a legionárius mozgalom sajátos vonásai? Miben rejlik az eredetisége? Ezt úgy próbáljuk megragadni, hogy bemutatjuk a Vasgárda antiszemitizmusát, misztikáját, a valláshoz való viszonyát, egyszóval: mitológiáját. Tehát mindazt, ami a román és az európai történelem hosszú távú fejleményeihez köti a legionárius mozgalmat. A jelen munka, amely egy nagyobb vállalkozás első kötete, 1927 és 1937 között vizsgálja a folyamatot.

Tankönyv

Szerző: Benda József

Gondolat Kiadó, 2015

Hazánkat, miként számos európai országot, a második demográfiai átmenet súlyos kihívásokkal állítja szembe.

A csökkenő gyermekáldás, a meghosszabbodó élettartam olyan új helyzetet teremt a magyar társadalom számára, melyre korábban még nem volt példa. Az új kihívásra, új válaszokat kell adnunk.

A helyes, működőképes megoldások megtalálása sürgető feladat, hiszen társadalmunk működőképességének fenntartása a tét.

Szerző: Isaszegi János

Gondolat Kiadó, 2015

Minden háború egyforma. Nincs különbség az elmúlt évtizedek iraki, afganisztáni, balkáni, szomáliai, a jelenleg zajló ukrajnai, közel-keleti, szíriai, esetleges iráni, koreai, vagy éppen az I. világháború között. Mindegyiket a hatalom pozíciójából, a nemzeti, etnikai, vallási, nagyhatalmi és/vagy nagyvállalati lobbiérdekek érvényesítése mentén robbantották vagy provokálták ki, persze „a béke és a biztonság erősítése, stabilizálása, s a szenvedő civilek megsegítése céljából.”

Szerző: Mekis D. János

Gondolat Kiadó, 2015

Személyes irodalom, epikai hagyomány. Vajon van-e ellentmondás e két szempont között? Könyvemmel azt igyekszem bizonyítani, hogy nincsen, legfeljebb termékeny feszültség. Az én személyes közlései az önéletrajzi és önírás típusú megnyilatkozások körében egyszerre magánjellegű és nyilvános, saját és idegen, egyedi és közösségi dokumentumokként állnak elénk: élettörténeti narratívák, írásban megformált emlékezések, melyek az emlékeknek és egyszersmind az emlékezetnek is reprezentációi.

Szerkesztette: Kocziszky Éva

Gondolat Kiadó, 2015

Létezik-e, és ha igen, mi az, amit „archeológiai költészet”-nek nevezünk? Miért érdemes a modernitás korának realitásra, materiális jelenlét előállítására törekvő költészetét az archeológia perspektívájából újragondolni? Vajon valóban félbeszakadt-e a modernnek az antikkal folytatott dialógusa a 19. század végén, vagy paradox terminussal beszélhetünk egy „klasszikus avantgárd”-ról is?

Szerkesztette: Berényi Zsuzsanna Ágnes

Gondolat Kiadó, 2015

A kötetben egy jeles magyar ipartörténeti emlék, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár történetét beszéli el az üzem jelenlegi tulajdonosa. Részletesen szól a jelvénygyártás műfogásairól, és ismerteti az alapítás óta eltelt időszak legjellegzetesebb termékeit. A kitűnő fotográfus, Kincses Károly 385 színes fényképen mutatja be a gyár termésének javát.

A könyv DVD-melléklettel jelenik meg.

Szerkesztette: Z. Karvalics László

Gondolat Kiadó, 2015

E kötet az információs társadalom kérdéseiben már régóta publikáló idősebb kutatók és jó néhány fiatal pályatársuk tanulmányait tartalmazza. Ezek az írások két, nagyon határozott célt szolgálnak. Egyrészt arra törekszenek, hogy társadalomtudomány és informatika szövevényes kapcsolatrendszerének ritkábban cserkészett vidékeire vezessenek el, olyan diskurzusokat mutassanak be, amelyekről idáig kevés szó esett – így támogatva a kutatók munkáját. Másrészt példát mutassanak arra, hogy milyen apparátussal, hogyan lehet az információban gazdag világ friss fejleményeit (mint például a párhuzamos feladatvégzést, az informatika közösségi célú felhasználását, az agrárium és az ICT találkozását) úgy bemutatni, hogy egyszerre reflektálunk a jelenségre, illetve helyezzük azt társadalomtudományi kontextusba.

Szerkesztette: Tattay Szilárd

Gondolat Kiadó, 2015

A természetes jogok eszméjének természetjogi fogantatása olyan eszmetörténeti közhelynek számít, amelyet valószínűleg kevesen vonnának kétségbe. A természetjog és a természetes jogok viszonya ennek ellenére korántsem tekinthető magától értetődőnek. A szerző érvelésének kiindulópontját az a meggyőződés képezi, hogy e reláció megítélése más okok mellett azért osztja meg és állítja hamis kettősségek elé a jogfilozófusokat és az eszmetörténészeket, mert a legutóbbi időkig elhanyagolták a skolasztika virágkorának tekintett XIII. század és a modern természetjog nyitányát jelentő XVII. század, vagyis az Aquinói Szent Tamás és Hugo Grotius közötti „átmeneti” időszak részletes vizsgálatát.

Szerkesztette: Takács Péter

Gondolat Kiadó, 2015

A kötet a modern állam egyik legjellegzetesebb és legvitatottabb vonását elemzi, több tudomány - így a jogtudomány és a közgazdaságtan, a politológia és a filozófia - nézőpontjából. A tanulmányok többsége a témával kapcsolatos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata. E konferencia a különböző nézetek és nézőpontok ütköztetésére adott alkalmat, s így a kötetben közölt 31 írás nemcsak a téma elemzését nyújtja, de egyfajta dialógust is jelent: a szerzők egymás álláspontjait is jól ismerve s azokra is tekintettel fogalmazták meg saját tételeiket. A konferenciához kötött jelleg ellenére a kötet műfajilag tanulmánygyűjtemény. A tanulmányok szerzői a magyar tudományos élet ismert és méltán elismert gondolkodói, akiknek írásait a pályájuk elején és közepén tartó fiatal szakemberek munkái egészítik ki. A kötet a mai magyar államtudomány tükre.

Válogatott tanulmányok

Szerző: Kéri Katalin

Gondolat Kiadó, 2015

Az írásokat megalapozó kutatások során az eszmetörténet, a vallás-, a művészet-, a sajtó-, az irodalom-, az orvoslás-, a politika-, a könyvtár- és a gazdaságtörténet, az antropológia, illetve a demográfia és a statisztika területéről is merítettünk a téma kifejtését segítő, a leánynevelés és női művelődés egy-egy szűkebb területének megértését lehetővé tevő adatokat.

Szerkesztette: Csehi Zoltán

Gondolat Kiadó, 2015

A Csehi Zoltán szerkesztette kötet magyar, angol, német és francia nyelvű írásokat tartalmaz az uniós és hazai szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogokról, harmonizációjukról, a felmerülő dilemmáikról, sarkalatos kérdéseikről.

Szerző: Deáky Zita

Gondolat Kiadó, 2015

A magyarországi gyermekek és a serdülő korosztály munkavégzésének évszázadokat, etnikumokat és felekezeteket átfogó, interdiszciplináris feldolgozása mindezidáig nem történt meg. A kézirat történeti, néprajzi, művelődéstörténeti áttekintést kíván adni a magyarországi gyermekekhez és a serdülőkhöz 4-5 éves kortól a 16-18 éves korig kapcsolódó egyéni és közösségi munkaformákról, és azok jellegzetességeiről.

Szerző: Vasné Tóth Kornélia

Gondolat Kiadó, 2015

Napjainkban, a posztmodern korában formálódó új kultúrtörténeti, művészettörténeti diskurzusok egyik központi témája a kép, annak vizuális kultúrában betöltött szerepe, hatása, recepciója. Az „iconic turn” nyomán a kutatás területén is végbement az a mélyreható fordulat, mely a modern képi technikák és a vizualitás szerepét hangsúlyozza. Mindezért az ex librisek mint vizuális dokumentumok interpretációja különösen időszerű, és a téma kutatása új irányokat, nézőpontokat kell kapjon – hangsúlyozza Vasné dr. Tóth Kornélia, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója.

Szerző: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2015

Lukács evangélistától nem maradt ránk festmény, de létezik a világon tucatnyi olyan „Madonna gyermekével” ábrázolás, amelyik többé-kevésbé hasonlít egymásra, és amelyeket az általa festett kép másolatának tartanak.

Szent Lukács a festészeti munkásságáról szóló apokrif hagyomány alapján lett a festők védőszentje. Annyit biztosan tudunk óla, hogy orvos volt, és utánajárt azoknak a tényeknek, amelyeket Jézusról hallott.

Huang Kung-wang a kínai tájképfestészet egyik meghatározó alakja, aki pályáját hivatalnokként kezdte, majd a világi ügyeskedésekből történt kiábrándulása után taoista szerzetesnek állt. Ötvenéves is elmúlt már, amikor festeni kezdett, s legjelentősebb műveit életének hetedik évtizedében alkotta.

Szerkesztette: Horváth Judit

Gondolat Kiadó, 2015

Mielőtt a görög sereg tengerre szállna, hogy háborúba induljon Trója ellen, a fővezérnek, Agamemnónnak fel kell áldoznia lányát, Iphigeneiát az aulisi kikötőben. Ám van olyan történet is, amelyben a lányt megszánja Artemis istennő, és egy szarvast küld helyette. A világszép Helenét hol Aphrodité istennő ajándékozza Parisnak, a trójai királyfinak hálából, amiért ő kapta a legszebb istennőnek járó aranyalmát, hol meg Paris rabolja el férjétől, a spártai Menelaos királytól. A szirének, akik varázslatos énekükkel halálba bűvölik a közelükbe tévedő hajósokat, hol fiatal lányok, hol meg különös szárnyas lények. Ugyanazt a mítoszt az egyik költő így meséli, a másik másképp, fantáziája és mesélőkedve szerint. A történetek többnyire számunkra láthatatlanul változnak, de olykor rajtakapjuk a költőt, amint éppen átalakítja a hagyományos mítoszt.

Szerző: Mánta György

Gondolat Kiadó, 2015

Ki az a Mánta György? Az irodalmi közvélemény, az olvasók alig-alig tartják számon. Azért-e, mert nem szervezte, alakította céltudatosan a pályáját? Mert túlontúl szemérmes természete van? Mert nem érezte szükségét, hogy helyet keressen magának? De közben minden mondatában érezni, hogy kedvét leli az írásban, a megfogalmazásban, a szöveg, a szerkezet megmunkálásában.

Esszék a kortárs angol irodalomról

Szerző: Vallasek Júlia

Gondolat Kiadó, 2015

A kortárs angol nyelvű irodalom ismerős idegen: témái érintésközelben lévőnek tűnhetnek a médiából, filmekből. Valamit illik tudni róluk, de nem biztos, hogy mindent részleteiben, árnyalataiban látunk. Az irodalom viszont épp az átélés, a belehelyezkedés, elidőzés terepe. J. M. Coetzee, Doris Lessing, Alice Munro, Salman Rushdie, Julian Barnes és a többiek műveiben teljes világok, kontinensek nyílnak meg.

Szerző: Szebeny Klára

Gondolat Kiadó, 2015

A fiatal feleség, a szerző 103 levelet írt 1944. december 26-tól 1945. június 17-ig terjedő időben a fronton levő férjének, ha egyszer hazatér, megtudhassa, hogyan zajlott az élet.

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2015

A Kossuth-díjas költő legújabb kötetében is emberi és természeti létezésünk legfontosabb kérdéseit boncolgatja.

Szerző: Tornai Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2015

A sokszínű esszékötet annak a hosszú útnak a lenyomata, amelyet a szerző az irodalom, a filmművészet, az alternatív rockzene, a festészet, a fotóművészet és a bölcselet világában járt be az elmúlt másfél évtizedben. Az ötven írást tartalmazó kötet legfeltűnőbb vonása a keleti és a nyugati gondolkodás ötvözése. Ez nem meglepő, hiszen a szerző első könyvében, A világ mint téveszme címmel szintén a Gondolat Kiadónál megjelent filozófiai művében is rejtett összefüggéseket tárt fel, hidakat épített ki a két kultúrkör között. Ahogy az esszékötet címadó darabja Antonioni Nagyítás című híres filmjének mélyelemzése a buddhai filozófia tükrében, ugyanúgy a kötet legtöbb írásában is a különféle nyugati alkotásokat a szerző a buddhai tanítás felöl közelítette meg.

Önarckép - másokban

Szerző: Tóth László

Gondolat Kiadó, 2015

A József Attila-díjas író új kötete emlékező esszéket, vallomásokat tartalmaz mestereiről, írói mintáiról, a 20. század második felének magyar irodalmáról, irodalmi világáról s íróiról.

Multistrukturális modell alapján

Szerzők: Dénes Tamás, Farkas János

Gondolat Kiadó, 2015

A kötetben új átfogó társadalomelméletet írnak le a szerzők. Egy új társadalomelmélet

megalkotása jelentős vállalkozás, különösen akkor, ha a társadalomtudományban szokatlan módon, egzakt matematikai alapokra épül. Ez a matematikai alap a multistruktúrák elmélete, amely önmagában is új diszciplína.

A Filmátvételi Bizottság jegyzőkönyvei 1968–1989

Szerző: Gál Mihály

Gondolat Kiadó, 2015

A munka a Kádár-korszak kultúrtörténetének egy még feltáratlan területét mutatja be. A Filmátvételi Bizottság 380 jegyzőkönyvét közli és a forgalmazásra kiválasztott filmeket végigkíséri az átvételtől a bemutatásig.

Út a menekültkérdés tagadásától az 1951. évi genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozásig

Szerző: Kaszás Veronika

Gondolat Kiadó, 2015

A rendszerváltozás éveinek egy meghatározó témakörét, a magyarországi menekültügy történetének egy fontos fejezetét dolgozza fel a könyv. Az 1980-as évek végén érkezett erdélyi menekültek helyzetére olyan korban kellett Magyarországnak megoldást keresnie, amikor a Varsói Szerződés tagállamainak egységét kellett demonstrálni, ahol a szocialista tábor országainak viszonyát a hivatalos retorika szerint az „internacionalista testvériség” szellemisége hatotta át, és a nemzeti kisebbségekre, mint a „népek közötti barátság építőköveire” hivatkoztak. Így Románia és Magyarország viszonylatában menekültkérdésről beszélni sem lehetett.

Szerző: Simon Adri

Gondolat Kiadó, 2015

A szerző harmadik kötete verseinek élettere a világ-élettér felé tágul, spirituális dimenziókba – hogy azután visszaszűküljön ember-térré, az anyag, a formák és a lélek-szellem megnyilvánulásaivá.

Törvényszéki rétorika és jogi érvelés Aristotelésnél

Szerző: Könczöl Miklós

Gondolat Kiadó, 2015

A Rétorika I. könyvében Aristotelés arra mutat rá, hogy az érvelés hogyan járulhat hozzá a jogrendszer helyes működéséhez, még azokban a (szükségszerűen előforduló) esetekben is, amelyek bizonyos szempontból kívül esnek a törvényhozás hatókörén. A jogi érveléssel foglalkozó fejezetekben egy olyan jogi módszertan körvonalazódik tehát, amelynek középpontjában a meggyőzés áll, alapja viszont a jogi fogalmak elemzése, s ezért egy korai jogdogmatika vonásait fedezhetjük föl benne.

Három tanulmány

Szerző: Könczöl Miklós

Gondolat Kiadó, 2015

„A szerző egyaránt otthonosan mozog a jogelmélet, a filozófiatörténet és a filológiai módszerek közegében, e három terület módszertani eljárásait és tartalmi eredményeit sikeresen ötvözi egységes szemléletű és érvvezetésű gondolatmenetté. A könyv el is éri célját: egyszerre lesz megbízható és a tájékozódást hatékonyan segítő kalauz a tárgyalt területen nem szakkutatóként mozgó olvasók számára, s fogalmazásmódjának pontossága, elemző lépéseinek reflektáltsága és árnyaltsága a témával foglalkozó szűkebb tudományos közönség számára is hasznossá teszi a munkát.” Simon Attila

Rendszertelen áttekintés a jog gazdasági elemzésének elméleti és módszertani alapjairól

Szerző: Cserne Péter

Gondolat Kiadó, 2015

A kötet a jog gazdasági elemzését a társadalomtudományokban általánosan elfogadott, ugyanakkor a hazai jogi gondolkodásban alig ismert és gyakran félreértett rational choice paradigma jogtudományi alkalmazásaként értelmezi és értékeli.

A jog gazdasági elemzésének alapelemeit, logikai szerkezetét, normatív előfeltevéseit, irányzatait és főbb tartalmi következtetéseit a körülhatárolt várakozások jegyében áttekintve rámutat a rational choice paradigma jogfilozófiai jelentőségére.

Szerző: Kasik László

Gondolat Kiadó, 2015

A minél hatékonyabb intézményes nevelés érdekében fontos, hogy a pedagógusok ismerjék azokat a személyközi problémákat, problémaköröket, amelyek foglalkoztatják a gyerekeket, segítsék őket problémáik megértésében, kezelésében; mintát, alternatívákat nyújtsanak számukra; illetve teremtsenek olyan helyzeteket, amelyekben a gyerekek egymásnak is segítséget tudnak nyújtani problémáik megoldásakor. A szociálisprobléma-megoldás tudatos, tervszerű, hatékony módszerekkel és eszközökkel történő fejlesztésére – mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok eredményei alapján – igen nagy szükség van, aminek megvalósítására csak jól felkészült, a témában tájékozott, a lehetőségeket és a korlátokat egyaránt alaposan ismerő szakemberek képesek.