Gondolat Kiadó

Szerző: Tamási Zsolt

Gondolat Kiadó, 2013

„Az 1848-as erdélyi római katolikus egyház-megyei zsinat a forradalmi hangulatban került megtartásra. A megfogalmazott javaslatok és határozatok jól tükrözik azokat a törekvéseket, amelyek végig jelen voltak a 19. századi Erdélyben, de megfogalmazásra csak ekkor kerülhettek. A kötet a zsinati munkálatok elemzésén keresztül az elvitatott egyházjogi érvényesség bizonyítása mellett bemutatja az erdélyi katolicizmusnak a klerikusok és világiak által jelzett kulcsproblémáit.”

Szerzők: Takács Ádám, Pierre Rusch

Gondolat Kiadó, 2013

Francia Intézet Filozófiai Füzetei. Ha tőlem azt kérdezik, hogy melyik filozófust fogják széles körökben olvasni és értelmezni ötven vagy száz év múlva, három nevet említenék. Ezek Wittgenstein, Heidegger és Foucault. Lukács György filozófiája talán nem fog közéjük tartozni. De ha filozófiája nem is, életpályája és személyisége annál inkább. Mert ez az életpálya klasszikusan reprezentálja a 20. század értelmiségének útjait és zsákutcáit. Lukács György életpályája saját könyveinek tárgyait is megtestesítette. Jellemző rá mind a morális áldozat, mind pedig az ész trónfosztása. Ezen a reprezentatív pályán egyaránt születtek zseniális művek, igazságtalan és felületes pamfletek, tisztes filozófiatörténeti és kritikai munkák. Mindig az, amit megengedett, illetve megengedhetett magának. (Heller Ágnes)

Szerzők: Bogdán Mária, Feischmidt Margit, Guld Ádám

Gondolat Kiadó, 2013

Magyarországon a kisebbségek médiareprezentációját hosszú ideje az elrejtés vagy láthatatlanná tétel, továbbá a devianciát és veszélyességet alátámasztó esetek tabloizálása jellemzi. Ez a helyzet alig változott az elmúlt években. Mindemellett új jelenségekre is felfigyelhettünk: ilyen például a roma szereplők megjelenése a populáris tömegmédiában, vagy a gyűlöletbeszéd megerősödése a szubkulturális nyilvánosságban, és átterjedése a főárambeli médiumokba is. Kötetünk ezeknek a jelenségeknek a vizsgálatát, a róluk való szakmai párbeszédet ösztönző konferencia előadásaira épül. E tanulmánykötet szerzői, a konferencia előadói, a kisebbségi reprezentációk, elsősorban a romák reprezentációjának létrejöttét és működését a szociológia, a kritikai kultúrakutatás, a médiaelmélet és médiajog szempontjából vizsgálták.

Szerkesztette: Boka László

Gondolat Kiadó, 2013

Az Országos Széchényi Könyvtár 2012. évi tudományos konferenciájának válogatott előadásait összegyűjtő tanulmánykötet középpontjában a történeti esemény, illetve a múltról szóló elbeszélés, narratíva áll. A Nemzeti Könyvtárba 2012. januárjától integrált 1956-os Intézet – Oral History Archívum kutatói az 1956-os magyar forradalomról szóló új elbeszélésekkel és új interpretációkkal járulnak hozzá esemény és narratíva összefüggéseinek megvilágításához. A kötet második, nagyobb egységében az OSZK különböző részlegeiben dolgozó tudományos munkatársak a történelem - és az irodalomtudomány, a színház- és a művészet - történet területeinek egy-egy témáját járták körül – szintén esemény és elbeszélése szemszögéből kiindulva.

Szerző: Riikka Pulkkinen

Fordította: Panka Zsóka

Gondolat Kiadó, 2013

Egy tökéletes felső középosztálybeli finn család. Elsa, a feleség, aktív éveiben elismert pszichológus volt; a férj, Martti, neves festőművész; lányuk, Eleonoora orvosként dolgozik.

Elsa hamarosan meg fog halni. Férjének és lányának hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy elveszítik őt, miközben megpróbálják a lehető legszebbé tenni a hátralévő hónapokat.

Szerző: Katja Kettu

Fordította: Bába Laura

Gondolat Kiadó, 2013

Petsamo, Finnország északi vidéke, 1944 nyara, a lappföldi háború előestéje. A szovjet–finn frontvonal finn oldalán és Norvégiában a német csapatok erősítik állásaikat, a Jeges-tengert övező partvidéken a helyi ellenállás emberei, valamint szövetséges és német hírszerzők tevékenykednek.

„Szilajszemű”, a bába gyermekkorától számkivetettként él a születés és halál világában. Számára minden megváltozik azon a napon, amikor megpillantja a férfit, és így könyörög: „Istenem, én akarom ezt a férfit. Istenem, ha őt megkapom, én másikat nem követelek.” A német tiszt és a finn nő előtörténete fokozatosan bomlik ki az olvasó előtt. A kérdésre, hogy e világ végén született, jövő nélküli szerelem túlélheti-e a világégést és a fogolytábor borzalmait, csak a könyv végén kapunk választ.

Szerző: Toine Heijmans

Jenna Arts rajzaival

Fordította: Máthé Veronika

Gondolat Kiadó, 2013

A férfi három hónapja hajózik már egyedül a tengeren. Hazafelé tart. Az út utolsó szakaszára hétéves kislányát is magával viszi vitorlásán az Északi-tengerre. Az utazás két napig tart majd a dán kikötőtől a holland partokig. A kislány anyja aggódik, de a férfinek végül sikerül meggyőznie arról, hogy az út a legkevésbé sem veszélyes.

Kint a nyílt tengeren, maga mögött hagyva az értelmetlennek érzett irodai munkát és a mindennapos kudarcok világát, a férfi végre újra szabadnak érzi magát. Talán jobb apaként és jobb férjként tér majd haza.

A hullámok lágyan ringatják a hajót, a kislány békésen alszik a kajütben. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van. Vagy mégsem?

A remekül megírt történet mindvégig feszültségben tartja az olvasót, aki csak az utolsó lapokon érti meg, mi is történik valójában.

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2013

Kötetünk a geológia szaktudománnyá válásának néhány fontos történeti momentumát mutatja be, azoknak a 18–19. századi filozófiatörténeti jelenségeknek az összefüggésében, melyek maguk is jelentős átalakuláson mentek keresztül ezen időszakban. A korábbi természettani felfogással szemben Kant, Herder, Schelling és Humboldt műveiben az egyes diszciplínák szemléletét is nagymértékben befolyásoló természet-történeti megközelítés került előtérbe. A természet időiségének újraértelmezésében jelentős szerepe volt a geológiának, amely intézményhálózatának kiépítése (vagyis a geogyűjtemények és a tudományos társaságok életre hívása), illetve diszciplináris kereteinek kibővítése (így a rétegtan vagy a geodézia önálló szakterületként való megalapozása) révén éppen a 19. század első évtizedeitől vált modern értelemben vett szisztematikus szaktudománnyá. Újabb sorozatunk első kötetének írásai – a korábbi, négy könyvből álló széria tanulmányaihoz hasonlóan – kitérnek az irodalomtörténeti hatások valamint a magyar tudománytörténeti vonatkozások vizsgálatára is.

Szerző: Szécsi Gábor

Gondolat Kiadó, 2013

Az információs technológiák (számítógép, mobiltelefon stb.) használatához kötődő új közösségi formák behálózzák mindennapi kommunikációs viszonyainkat, emberi kapcsolatainkat, életünket. Olyan valós közösségekként működnek, amelyek a közös érdeklődés, bizalom, nyitottság jegyében szerveződnek, és amelyek a hagyományos, fizikai közösségekhez hasonlóan a közösségi normákat, értékrendet elfogadó tagjaik számára a közösséghez való tartozásból fakadó cselekvési erőforrásokat kínálnak. A könyv ennek az új közösségiség élménynek és közösségfogalomnak a forrására világít rá az információ korában születő közösségi formák és az új kommunikációs technológiák közegében kibontakozó nyelvi kultúra kapcsolatának elemzésével, az új kommunikációs nyelv közösségépítő szerepének bemutatásával.

Szerző: Kovács Árpád

Gondolat Kiadó, 2013

A tanulmány az esemény jelenségét helyezi új megvilágításba. A köznapi szemlélet az eseményt az állapottal, a folyamattal, a változással és az átalakulással összevetve érzékeli. De mivel az emberi tapasztalat előzetes értésen, hiedelmeken és szimbolikus közvetítéseken alapul, szükséges feltárnunk a szövegek és médiumok – a jel, a szó, a beszéd, a trópus, az elbeszélés, az írott textus és a költői szövegmű – sajátos hozzáadott jelentését. A könyv szerzője elvégzi az eseményfelfogások tudomány-történeti vizsgálatát, felmérve olyan kategóriák hozadékát, mint a „müthosz”, a „szüzsé”, a „funkció”, a „konfiguráció”, a „bázis-cselekvés”, a „határátlépés”.

Szerkesztette: Beke László, Németh András, Vincze Gabriella

Gondolat Kiadó, 2013

A kötet a 2012 szeptemberében az Iparművészeti Múzeumban megrendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyagát tartalmazza. A rendezvényen művészet-, pedagógia- és tánctörténészek vitatták meg a két világháború közti mozdulatművészet kérdéseit. A tudományos tanácskozással egyidejűleg – a nagy Art Deco tárlat kísérő rendezvényeként – kiállítás volt látható a téma dokumentumaiból, a kor legjobb fotóművészeinek alkotásaiból. A 20. század első évtizedeiben Dienes Valéria, Madzsar Alice és a többiek iskoláinak tevékenységeként a mozdulatművészet egy-szerre volt a nemzetközi életreform-mozgalmak része és a kor társadalmának olyan irányzata, amely kapcsolatot tartott a bal-oldali mozgalmakkal, a népművészettel, az avantgárddal és a korszak legjelentősebb szellemi-filozófiai, pedagógiai áramlataival.

Szerző: Megyeri-Pálffy Zoltán

Gondolat Kiadó, 2013

Szerzők: Fejes Zsuzsanna, Kovács Endre Miklós, Paczolay Péter, Tóth J. Zoltán

Gondolat Kiadó, 2013

Esszék

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2013

Radikális könyv Az esztétikai nihilizmus. Természetesen a Kossuth-díjas költő a költészetről is ír, de fontos helyük van a könyvben a történelmi elemzéseknek. Ilyen a Mi az európai társadalomfejlődés értelme? Bibó Istvánnak vagy a Kereszténység, mítosz, racionalizmus című Molnár Tamás filozófusnak A pogány kísértésével foglalkozó írása. Sok műről elmondhatjuk, hogy ontológiai kérdéseket igyekszik megvilágítani (Emlékszem, Homo sapisens?, Megfejtehetetlen létünk anyja, A teremtés), miközben az antropológiára is kitekint. Az esztétikai nihilizmus legátfogóbb mondanivalójú darab. Lényegét így fogalmazza meg Tornai: „… a vérben-háborúban megszenvedett erkölcsi nihilizmus méhéből kibújt annak még visszataszítóbb fattya, az esztétikai nihilizmus is.”

Szerző: Szőnyi Ferenc

Gondolat Kiadó, 2013

A Holmiban és más irodalmi folyóiratokban rendszeresen publikáló költő jó másfél évtized után jelentkezik újra önálló verseskötettel. A Miféle Orpheusz mindazonáltal több mint egy alkotói korszak összefoglalása: a benne szereplő versek a nyugtalanítóval, a megbocsáthatatlannal, a kifejezhetetlennel vívott szakadatlan harc saját vagy éppen közös élmények villanófényében megmutatkozó, nyers tanúságtételei. Melyekben egyszerre kap hangot a legjobb hagyományokon nevelődött líra kiérlelt, gazdag formanyelvén a megismerésünktől egyre távolodó világ indulatos faggatása, a XXI. századi emberi lét iránt érzett racionális aggodalom s az élők és a holtak újkori, kétségbeejtő kiszolgáltatottsága. Az elviselhetetlen, feldolgozhatatlan gyász. Az értékhiánytól morajló környezet s a tapasztalat, hogy az illeszkedési pontok elmozdultak, hogy semmi sincs a helyén. A külső és belső pusztulás állandó fenyegetése. Ahogy Lator László írta Szőnyi Ferenc verseiről: „mintha egy korszerű apokalipszis cserepei volnának”.

Önértelmező eljárások a századforduló prózájában

Szerző: Dian Viktória

Gondolat Kiadó, 2013

A tanulmánykötet a tükör, a keret, a tájkép, a portré, az önarckép és a fragmentum festészeti és irodalmi szerepével foglalkozik, és intermediális nézőpontból mutatja be a XIX. század végi próza önértelmező eljárásait. Ezen eljárások olyan köztes tükrökként foghatók föl, melyek a nyelv és a kép határvonalán helyezkednek el, és nemcsak az adott műre, de kultúránk alapvető önellentmondásaira is reflektálnak.

A 2012-ben megjelent kötet második, bővített, javított kiadása.

Szerző: Frank Tibor

Gondolat Kiadó, 2015

Ahogy e könyv levéltári anyagának gyűjtése előrehaladt, úgy vált számomra egyre világosabbá, hogy a sok-sok megvizsgált, kisebb-nagyobb irathagyaték mintha egyetlen történetet segítene feltárni. Mintha a szereplők pályaképe egy közös életúttá állt volna össze. Egyre inkább úgy éreztem, hogy nem az egyes egyének személyes történetét, hanem a vizsgált emigránscsoport egészének életrajzát kell megírnom, azaz prozopográfiát. A kivándorlás fő oka az 1918–1920 közötti időszak egészének katasztrófasorozata volt, azaz az I. világháború elvesztése, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, az ellenforradalom, a trianoni békeszerződés és a numerus clausus törvény.

Mágikus hagyományok az ókori Mediterraneumban I–II.

Szerkesztette: Nagy Árpád Miklós

Gondolat Kiadó, 2013

Ez az első olyan könyv, amely átfogó képet ad az ókori Mediterraneum mágikus hagyományairól. Bemutatja, mi mindent értünk ma egyiptomi, mezopotámiai, anatóliai, italiai és görög mágián, és hogy ezek a hagyományok mivé egységesültek a római császárkorban, kitekintést nyitva az antik mágia ókor utáni történetére is. Azon a felismerésen alapul, hogy ezekben a kultúrákban nem érvényes vallás és mágia szétválasztása: ami az egyiknek vallás, a másiknak mágia. Abban a reményben íródott, hogy a lapjain megelevenedő, kultúrák közötti párbeszédbe az olvasó is bekapcsolódik, hogy a könyvben feltáruló végtelen gazdagság ösztönzéseket ad neki az emberről, világról, istenről való gondolkodáshoz.

Szerző: Nider, Johannes
Gondolat Kiadó, 2013

Johannes Nider (1380-1438) Domonkos-rendi szerzetes fő műve, az 1436 körül befejezett Formicarius, azaz Hangyász című teológiai munka volt, amely arra a kérdésre adott választ, hogy miként különböztethetjük meg a valóságot az illúziótól, a tényeket az ördög szemfényvesztéseitől. A Hangyász ötödik fejezetében a szerző Európában elsőként ír részletesen a boszorkányok tevékenységéről. Nider sugallja először a világirodalomban, hogy a boszorkányok egy titokzatos, szervezett, sátáni szekta tagjai, ám valószínűleg ő a felelős azért is, hogy a 16-17. századi boszorkányüldözések áldozatául sokkal nagyobb számban estek nők, mint férfiak. Nider munkáját a 15-17. század valamennyi fontos démonológusa idézi. E népszerűsége részben annak köszönhető, hogy az általa elmesélt rémisztő boszorkány-történetek gyakran mint novellák, irodalmi alkotások is megállják helyüket, akár az önmagát egérré változtató boszorkánymesterről, akár Szent Johannáról és német kollegináiról, akár a teknőjében boszorkányszombatra röpködő bolond öregasszonyról, akár pedig az első magyar ateistáról essék szó. Adatgazdagságán, érdekességén túl ezek a remek történetek teszik ma is szórakoztató olvasnivalóvá ezt a könyvet.

Szerző: Zsolnai Anikó

Gondolat Kiadó, 2013

A társas viselkedést meghatározó szociális kompetencia kulturálisan, társadalmilag elfogadott működéséhez és fejlődéséhez a spontán szocializáció – a szociális kohézió globalizáció okozta fellazulása, valamint a család által évszázadok óta képviselt pozitív szocializáció eredményességének fokozatos csökkenése következtében – ma már elégtelennek bizonyul. Egyre több azoknak a családoknak a száma, amelyek nem vagy alig képesek megteremteni a gyermek személyiségének alakulására pozitívan ható szociális, érzelmi, kognitív és környezeti feltételeket. A könyv célja a szociáliskompetencia-kutatások eddigi főbb eredményeinek pedagógiai szempontú elemzése, valamint a hazai empirikus vizsgálatok és fejlesztő programok bemutatásán keresztül az integratív megközelítés szükségességének hangsúlyozása a szociális kompetencia fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos kutatásokban.

Szerző: Rimay Andrea

Gondolat Kiadó, 2013

Miért kezdtek bele? Miért kezdtek bele a könyvben megszólaltatott nők a politizálásba? - kérdezi bevezetőjében a szerző. Én inkább azt kérdezném: miért ne kezdtek volna bele? A rendszerváltás utáni korszak elhallgatott, de legalábbis sokak számára ismeretlen történeteit olvasva arra gondolok, milyen jó lenne, ha végre eljuthatnánk annak elfogadásához, hogy nők, és férfiak egyaránt elidegeníthetetlen joga a közélet bármely szintjén jelen lenni. Ehhez elsősorban nem a nőknek kell megváltozniuk. Egy többé-kevésbé teljes demokráciáról ne is álmodjunk, ha ezt nem értjük meg.

Lakner Zoltán

Szerző: Polónyi István

Gondolat Kiadó, 2013

Társadalom és Oktatás. Talán meglepő a könyv címe, amely aranykornak nevezi a hazai felsőoktatás 1990–2010 közötti periódusát. Pedig ez az időszak a magyar felsőoktatás európaivá válásának, kiterjedésének, intézményrendszere kiszélesedésének két évtizede, amelyet - ugyan a drasztikusan növekvő hallgatólétszámmal messze nem lépést tartva, de – bővülő források is jellemeznek. Ez a terminus egyben a hazai felsőoktatás deszovjetizálásának időszaka is, amikor részint az egyetemek visszanyerik a tudományos minősítés jogát, részint egy részük újra universitássá, sokkarú tudományegyetemmé alakul a szakintézményekből.

Szerző: Tiller, Carl Frode

Gondolat Kiadó, 2013

Bekeríthető, körülírható-e egy emberi lény szövegekkel és történetekkel? Vagy minél több irányból próbáljuk meg körbezárni, annál inkább kicsúszik a kezünk közül? A Bekerítés története folytatódik: a trilógia második részében további három elbeszélőt hallunk, akik leveleikkel felidézik David életének a sajátjukkal érintkező egy-egy szakaszát. A visszaemlékezések spektruma ezúttal tágabb: David születésétől a középiskolai évek elejéig terjed. A második kötetben megszólal Ole, a gyerekkori játszótárs, akit egy nyári délután eseményei örökre elszakítottak Davidtól; Tom Roger, a börtönviselt egykori barát; végül az idősotthonban élő Paula, David anyjának legjobb barátnője, David titkának egyetlen ismerője.

Szerző: Török László

Gondolat Kiadó, 2013

A kötet a neves egyiptológus két tanulmányát tartalmazza, melyeket az kapcsol össze, hogy mindkettő az ókori kultúra egy-egy Egyiptomhoz kötődő emblematikus jelenségét tárgyalja a maguk változó lényegében.

Az „Obeliszkek az ókori Egyiptomtól a barokk Rómáig” című szövegben a szerző azt mutatja be, miképpen viszonyul egymáshoz állandóság és változás egy olyan tárgytípus esetében, melynek példányait egymást követő kultúrák évezredeken keresztül újra meg újra elővették, hogy szimbolikus, rituális, politikai és esztétikai koncepciók megtestesítőjeként illesszék bele a maguk vizuális világába. Az „ Alexandria – a város és lakói az alapítástól napjainkig” című írás abból az alaptételből indul ki, hogy egy város fizikai léte és szellemi-lélektani valósága nem választható el egymástól. Miközben a szerző nagy vonalakban elbeszéli az ókori Alexandria történetét – tovább kísérve azt középkori és újkori pusztulásán át 19. század eleji újjászületéséig, majd legújabb kori átalakulásáig –, érzékelteti a változatlanság (vagyis a hagyomány) és a változás összjátékát és konfliktusait is: hiszen mindez együtt képezi egy város történetét.

A kötet csaknem száz, javarészt színes illusztráció tartozik.

Szerző: Szigeti István

Gondolat Kiadó, 2013

A kötet a kissé elfeledett, de a maga korában jelentős politikusnak számító Ghyczy Kálmán (1808–1888) életét és politikusi tevékenységét mutatja be.

A Komárom vármegyéből induló politikus az 1843/44-es országgyűlésen a liberális ellenzék soraiba tartozott, és szakértelmének köszönhetően Kossuth őt bízta meg a két legjelentősebb 1848. évi áprilisi törvény, a felelős magyar minisztériumról és a népképviseletről szóló törvények megszövegezésével. Deák mellett az igazságügy-minisztérium államtitkára volt 1848–49-ben, de a fegyveres harcot nem támogatta. A szabadságharc leverése után hivatalt nem vállalt, ugyanakkor közjogi tekintélyként őt választották meg az 1861-es országgyűlés alsóházának elnökéül. Tartott a jogvesztő kiegyezés lehetőségétől 1867 előtt, ezért – némiképp kényszerből – a Balközép Párthoz csatlakozott, melynek elnöke és Tisza Kálmán mellett másik vezetője lett.

Szerző: Mezey Barna

Gondolat Kiadó, 2013

Szerző: Kastan, David Scott

Gondolat Kiadó, 2012

Az Információtörténelem Klasszikusai. A könyv hiteles beszámoló arról a folyamatról, amelynek során Shakespeare művei eljátszandó színjátékokból olvasnivalóvá váltak, és népszórakoztatásból végül az angol irodalmi kánon centrumába kerültek. Kastan megvizsgálja Shakespeare első kiadóinak motívumait és tevékenységét, a sajátos 18. századi skizofréniát: ennek során éppen akkor beszéltek arról, hogy a drámaíró szövegei alapvetően módosulnak a színpadon, amikor a kutatók a „hiteles” szövegek megállapításán fáradoztak. Kitér arra is, milyen lehetőségeket rejtenek a Shakespeare olvasóinak új nemzedékeit megcélzó elektronikus eljárások. A könyv fontos adalék a Shakespeare-kutatás, a korai könyvszakma és a drámaelmélet számára, egyúttal az információfeldolgozás történetének fontos esettanulmánya. Kiemelten ajánljuk színháztörténettel, könyvtártudománnyal, anglisztikával foglalkozó olvasóknak.

Szerző: Ződi Zsolt

Gondolat Kiadó, 2012

Szerző: Miskolczy Ambrus

Gondolat Kiadó, 2012

Miskolczy Ambrus a magyar demokratikus kultúra ismert kutatója, Szabad György történeti iskolájának tagja, aki számos könyvben és tanulmányban fejtette ki a hagyományos historiográfiai álláspontoktól elütő felismeréseit. A jelen kötetben fontosabb eredményeit összefoglaló tanulmányait tesszük közé. Az alaptézis: a reformkor a felvilágosodással kezdődik. A hivatalos vulgármarxista szemlélet a megszakítottság álláspontját karolta fel, és tagadta, vagy minimalizálta a felvilágosodás és a szabadelvűség közötti folyamatosságot, a nem tetsző álláspontokat kvázi exkommunikálta.

Szerkesztette: Guld Ádám, Havasréti József

Gondolat Kiadó, 2012

Kommunikáció- és Kultúratudományi Tanulmányok. A populáris zene előállításával, értelmezésével, de mindenekelőtt terjesztésével kapcsolatos gyakorlatok a közösségi weboldalak térhódításával radikálisan megváltoztak. Ennek eredményeként olyan szokások, trendek, közösségi szerveződési formák jöttek létre, melyek csak nehezen helyezhetők el a klasszikus szubkultúra-kutatás, illetve a művészetszociológia kontextusaiban.

Szerző: Csehi Zoltán

Gondolat Kiadó, 2012

Szerző: Bergsson, Gudbergur

Gondolat Kiadó, 2012

Mi marad egy ember számára, aki elért életútja végére, és már semmit sem várhat – leszámítva persze az örökkévalóságot? A merengés a múlt szép és kevésbé szép emlékein? Mi marad, amikor semmi sem töri meg a csendet, csak a vízforraló könyörtelen sistergése, mely a magányos ember tűnődéseit kíséri a saját életéről, a szeretetről vagy a szeretethiányról – és az öregkorról, amikor minden egyes nappal kevesebb marad az életerőből?

Bergsson provokatív, fekete humorral átszőtt elbeszélése megdöbbentő bepillantást nyújt egy olyan világba, az élet utolsó éveibe, amelynek minden ember tudatában van, de amelyet a maga módján mindenki megszépíteni igyekszik. A Hiány húsbavágó, különleges írás, mely szembesíti az embert önnön halandóságával.

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2012

Ezzel a kötettel befejező részéhez érkezett négyrészes sorozatunk, amely a 18–19. század fordulójának egyes filozófiai, tudományos, irodalmi és képzőművészeti jelenségeit kívánta bemutatni. Az itt szereplő tanulmányok többsége – éppúgy, mint korábban A romantika terei, a Göttingen dimenziói és A középkor vetületei című kötetekben megjelent írásoké is – a kora romantika és a német idealizmus kialakulása kapcsán megsokasodó diszciplináris kölcsönösségek és tematikus átfedések feltérképezését tűzte ki céljául. A tanulmánygyűjteményben szereplő filozófiai szempontú megközelítések főként a konstellációkutatás módszereit alkalmazzák, a tudománytörténeti vizsgálódások konceptuális keretét pedig a romantikus tudományok fogalma képezi, illetve az a Nicholas Jardine által kidolgozott fogalmi apparátus, amely elsőként tette lehetővé a pozitivizmus reprezentánsai által zavaros időszaknak minősített kora 19. század történeti-hermeneutikai aspektusú értelmezését.

Szerző: Rózsa Mária

Gondolat Kiadó, 2012

Nemzeti Téka. Pest város kulturális életének, valamint a 19. századi magyar nyomdászat történetének fontos résztvevője volt az 1830-tól 1864-ig, kezdetben csak Beimel József által, majd 1844-től társtulajdonosával, Kozma Vazullal közösen működtetett nyomda. Fennállása során számtalan szakmai és társadalmi szervezettel alakított ki gyümölcsöző munkakapcsolatot, stabil visszatérő megrendelői is voltak. Egyebek mellett a nyomdából kerültek ki Petőfi „Versek” (1845) és „Cipruslombok Etelke sirjáról” (1845) című kötetei, Tompa Mihály népregéi és népmondái (1846), Vahot Imre „Költő és király” című vígjátéka (1846), Vachott Sándor versei (1846), Szigligeti Ede „Összes színművei” (1846–48), továbbá a könyvészeti ritkaságszámba menő „Petőfi összes költeményei” (1847) és olyan jelentős tudományos munkák is, mint Fényes Elektől „Magyarország leírása” (1847).

Szerző: Mazsu János

Gondolat Kiadó, 2012

Társadalom és oktatás. Az értelmiség fogalma talán az egyik leggyakrabban használt fogalom a történeti és szociológiai irodalomban. De talán egyike azon fogalmaknak is, amelyek a társadalomkutatóknak a legtöbb kétséget és félreértést okozták azzal, hogy a terminust elmosódott, körülhatárolatlan köznyelvi értelmezéseiben és/vagy rosszul definiáltan alkalmazták; illetve azzal, hogy a különböző történeti, szociológiai megközelítések a fogalom egy-egy jelentős aspektusát kiemelve használták csupán.

Szerző: Simándi Irén

Gondolat Kiadó, 2012

A könyv a Magyar Rádió 1945–1948 közötti történetét mutatja be hiteles források segítségével. Részletes leírásban számol be a háború okozta károk helyreállításáról, a műsorszórás megindulásáról, a rádió osztályainak megalakulásáról, az új műsorokról, új vezetésről. A vállalatvezetésben jól nyomon követhető az 1945-től kialakuló többpárti irányítás, a kommunista párt erősödő befolyása és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelete. Az elhangzott műsorok képet adnak a koalíciós évek legfontosabb eseményeiről, a politika, a társadalom, a gazdaság változásairól. A műfaj sajátossága lehetővé teszi, hogy a rádió működésére vonatkozó források az ismert történeti megállapításokon túl új értelmezést nyerjenek. A rádió működése sok tekintetben tükörképe az országban történt eseményeknek. Műsoraiban, riportjaiban, a politikusok megszólaltatásában, az események tolmácsolásában a propaganda eszközeinek felhasználása figyelhető meg. A rádió történetének feldolgozása további két kötetben folytatódik 1958-ig.

Szerkesztette: Sylvain Camilleri – Takács Ádám

Gondolat Kiadó, 2012

Francia Intézet Filozófiai Füzetei. Erudíció, virtuozitás és alázat. Erudíció elsősorban, hiszen a filozófiák nagyon alapos ismerete, a tudomány legmagasabb szintű művelése jellemzi Jean-Luc Marion munkásságát. Virtuozitás másodsorban, amellyel kidolgoz új gondolatokat és tételeket. És végül a szövegek iránt tanúsított alázat, amely meghatározza alapos és fegyelmezett írásait. Többen vagyunk ma Magyarországon, akik hallgattuk előadásait a Sorbonne és az ENS falai között, doktori iskolájába jártunk, olvastuk írásait, személyes barátság fűz vele össze bennünket, és ma e kötetben méltatjuk korunk egyik legnagyobb gondolkodójának munkásságát. Marion famulusai és kollégái vagyunk, akik tisztelegnek a nagy gondolkodónak, tudósnak, professzornak, szerzőnek, a francia Akadémia tagjának.

Szerkesztette: Kovács Erzsébet

Gondolat Kiadó, 2012

Szerző: Szente-Varga Mónika

Gondolat Kiadó, 2012

Vniversitas Pannonica. Mexikó politikai élete, amely a hidegháború idején szinte unalmasan kiszámítható volt, a bipoláris koordináták szétfoszlásával újra érdekessé és fordulatossá vált. Az elemzés az országban lezajlott választásokra összpontosít. Először az 1994-es, 2000-es és 2006-os megmérettetések kerülnek taglalásra. Így rajzolódik ki az a tágabb keret, amelyben az aktuális fejlemények elhelyezhetők. A tanulmány középpontjában a 2012-es mexikói politikai események állnak. Az oldalakon megelevenednek a választási kampány főbb eseményei és szereplői: elnökjelöltek, politikai pártok, civil mozgalmak, a mexikói diákság... Elemzés tárgyát képezik továbbá az ország aktuális problémái, többek között a korrupció, a bűnözés, a közbiztonság és a szegénység, illetve ezek megjelenése a választási kampányban. A közvéleménykutatási adatok és esélylatolgatások után sor kerül az előzetes választási eredmények ismertetésére, a mexikói és nemzetközi reakciókkal egyetemben.

Szerző: Kaiser Tamás

Gondolat Kiadó, 2012

 „A devolúció a legradikálisabb alkotmányreform, amelyet ez az ország az 1832-es nagy reformtörvény óta megtapasztalt. Mégpedig azért, mert két ellentétes jogelv, a parlamenti szuverenitás és szupremácia, valamint a belső ügyekben Skóciára, Walesre és Észak-Írországra ruházott önkormányzati hatalom összeegyeztetésére törekszik” – vélekedik Vernon Bogdanor. Mi pedig bízvást elhihetjük a brit politikai rendszer elismert kutatójának, hogy korántsem zárult még le a vita arról, hogy a Csatornán túl devolúciónak nevezett, fölöttébb aszimmetrikus hatalomátruházási folyamat összeegyeztethető-e – s ha igen, miképp – a Westminster által fémjelzett parlamenti főhatalommal és az Egyesült Királyság integritásával.

Szerző: Kozári Mónika

Gondolat Kiadó, 2012

Társadalombiztosítási könyvtár. Kozári Monika könyvében a politikatörténet, jogtörténet és az intézménytörténet oldaláról vizsgálja a nyugdíj kialakulásának és fejlődésének kérdéseit, Mária Terézia nyugdíjrendeleteitől a második világháborút követő államosításig. A könyv elemzi, hogy a népességnek mekkora részét érintették az egyre bővülő körökre kiterjedő nyugdíjak, és ez milyen költséget jelentett az állami költségvetésnek, foglalkozik a biztosítási jellegű nyugdíjakkal, a bányatársládákkal és a társadalombiztosítással, olyan – talán még sokaknak ismerősen csengő – intézményekkel, mint az OTI vagy a MABI, valamint az egyesületi jellegű nyugdíjjal is. Átfogó történész szakmunka a nyugdíjkérdés történetéről eddig nem született. A könyvet várhatóan érdeklődéssel forgathatják jogászok, szociálpolitikusok és történészek. Azonban ez a jó stílusban megírt hiánypótló munka nemcsak a szakmai közönség, hanem a nyugdíj története iránt érdeklődő nagyközönség számára is érdekes olvasmány.

Szerző: Leonyid Cipkin

Fordította: Gábor Sámuel

Gondolat Kiadó, 2012

„A 20. század egyik legszebb, legfelemelőbb és legeredetibb irodalmi alkotása”

Susan Sontag

Hetvenes évek, Szovjetunió, tél, vonatút. Lemegy a nap. Egy orosz értelmiségi utazik Moszkvából Leningrád felé, s egy málladozó, forradalom előtti könyvet lapozgat: Anna Grigorjevna Dosztojevszkaja 1867-es, gyorsírással lejegyzett, majd évtizedekkel férje halála után publikált naplóját. Az orosz irodalom klasszikus műveit is megidéző nyitókép, mely után azonban orosz írókra kevéssé jellemző próza következik. A napló szippantja magába olvasóját? Vagy az olvasó írja újra a naplót? A kérdés nem eldönthető, s a regény olvasójának nincs más választása, mint követni elbeszélőjét, aki térben és időben csapongva hol saját világába, hol a 19. századba, Dosztojevszkij és újdonsült felesége életébe kalauzolja. S ha az olvasó egy-egy vessző után netán elveszíti az események fonalát, a következő gondolatjel után gyakran egy másik szálban tud csak megkapaszkodni.

Szerzők: Barna Ildikó, Pető Andrea

Gondolat Kiadó, 2012

A II. világháború utáni igazságszolgáltatás a magyar történetírás és a történeti emlékezet sokat vitatott kérdése. A kötet szigorúan fegyelmezett és következetes kvantitatív módszertan segítségével meghatározza, kik kerültek be a népbírósági folyamatba, hogyan működött a népbíróság, különösen a társadalmi nemek szempontjából, valamint hogy milyen hatással volt a népbíróság tevékenysége a poszt-soá zsidó identitás alakulására. A kötetnek az is a célja, hogy elfogultságoktól mentesen, objektív adatok alapján bemutassa azt a komplex folyamatot, amit a II. világháborút követő népbírósági eljárásnak nevezünk. Barna Ildikó az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomkutatások Módszertana tanszékének adjunktusa. Pető Andrea a Közép-Európai Egyetem Társadalmi nemek tanszékének docense.

Szerző: Weil, Simone

Gondolat Kiadó, 2012

A 34 éves korában, 1943-ban meghalt Simone Weil gyakorlatilag csak kéziratokat hagyott hátra, de főként Albert Camus-nek köszönhetően a kéziratok gyorsan publikálásra kerültek, és hatalmas olvasótáboruk lett. A múlt század ötvenes éveinek robbanásszerű sikerét átmeneti visszaesés követte, de a hetvenes évektől kezdődően Simone Weilt egyre többen olvasták, Összes műveinek kiadása jelenleg is folyik, csodálatos franciasággal írt szövegei a világ legtöbb nyelvén olvashatók. Simone Weil filozófus volt, és minden, amit írt, filozófiai reflexiókat tartalmaz. Mindezek ellenére hatalmas népszerűsége nemcsak kimondottan filozófiai írásainak tudható be, legalább ennyire népszerűek és olvasottak vallási reflexiói és szociális, politikai jellegű munkái. Minden gondolatát alátámasztják életének kimagasló tanúságtételei. A Begyökerezettség, ez az „előhang az emberi lénnyel szembeni kötelességek nyilatkozatához” 1943-ban, Londonban íródott, röviddel Weil halála előtt. Joggal tekinthető szellemi végrendeletének. A kötet egyén és közösség viszonyát vizsgálva mutatja be a modern világ buktatóit, a 20. századi társadalom felbomlását, és kísérletet tesz arra, hogy felvázolja, milyen feltételek mellett integrálható az egyén egy kiegyensúlyozott összességbe.

Szerző: Aleksejev, Tiit

Gondolat Kiadó, 2012

A zarándokút vérbeli kalandregény, mely az első keresztes háború időszakába, a 11. század végére viszi el olvasóját. De egyúttal elmélkedés is az emberi létezésről, a szenvedésről, hűségről és hűtlenségről, szerelemről és árulásról. Főhőse és egyben elbeszélője egy északról jött ifjú harcos, aki barátja, Dieter neve alatt Toulouse grófja hadseregének tagjaként Jeruzsálem meghódítására készül. A harcos nem tartozik senkihez és sehová – de éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy a sors különleges szerepet juttasson számára a háború első döntő mozzanata, Antiochia meghódítása során. A regény eseményeit az öreg, immár egy kolostor kertészeként tevékenykedő Dietertől halljuk. Miközben a szerző pontosan rekonstruálja egy keresztes háború megszervezésének és kivitelezésének mikéntjét, a narrátor meditatív látomásain és belső monológjain keresztül izgalmas bepillantást nyújt a keresztesek ideáljaiba, úgyszólván pszichológiájába is. A leginkább Mika Waltari munkáihoz hasonlítható, eredeti szemléletű, gyönyörű nyelven megírt történelmi regény emellett feszültséggel teli thriller is, mely mindvégig lebilincseli olvasóját. A regény 2010-ben elnyerte az EU Irodalmi Díját.

Szerző: Tóth Zoltán

Gondolat Kiadó, 2012

Tóth Zoltán Alkalmazott tudástér-elmélet című kötete egy Magyarországon mindmáig kevéssé reflektált ismeretelméleti-pedagógiai problémát tárgyal, számos önálló kísérleti anyagot is bevonva. Jó áttekintést ad a téma nemzetközi irodalmáról is. A szerző a Debreceni Egyetem oktatója. A Gondolat Kiadó rendszeresen, több sorozatot is működtetve tesz közzé pedagógiaelméleti munkákat, ezért nagy örömünkre szolgálna, ha meg tudnánk jelentetni Tóth Zoltán úttörő jelentőségű monográfiáját.

Szerkesztette: Mikusi Balázs

Gondolat Kiadó, 2012

Pernye András (1928–1980) immár bő három évtizede nincs közöttünk, személyét azonban egykori zeneakadémiai tanítványai körében mindmáig legendák övezik, a Ki mit tud? zsűritagjaként pedig a nem kifejezetten zenerajongó nagyközönség idősebb tagjai is jól emlékezhetnek rá. Jelentősebb zenetudományi munkái – többek között Giacomo Pucciniről (1959, 1988), A jazzről (1964, 2007), Alban Bergről (1967), ill. az Előadóművészet és zenei köznyelv (1974) problémájáról – már életében megjelentek, halála után pedig Breuer János két válogatást is közzétett rövidebb írásaiból A nyilvánosság (1981), ill. Fél évezred fényében (1988) címmel.

Szerző: Szabóné Kármán Judit

Gondolat Kiadó, 2012

A kötet témája a magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, a hazai cigányság oktatásának története, kiegészítve a mai diplomások körében végzett empirikus kutatással. A könyv a 17. századtól – az első roma/cigány írástudók megjelenésétől kezdve – napjainkig mutatja be a legnagyobb létszámú hazai kisebbség értelmiségének kialakulását, artikulálódását, szerveződését, kapcsolatát a többségi értelmiséggel. E téma eddig sem a hazai értelmiségkutatásokban, sem pedig a cigánykutatásokban nem szerepelt, ezért hézagpótló mind a szakma, mind a laikus közönség körében.

Szerkesztette: Boka László

Gondolat Kiadó, 2012

A Bibliotheca Scientiae et Artis az Országos Széchényi Könyvtár által évente rendezett Tudományos Ülésszak elhangzott előadásainak válogatott, szerkesztett anyagát adja közre. A Nemzeti Könyvtár, gazdag gyűjteményeinek tudományos igényű feltárásával, munkatársai kutatói tevékenységével és az egyetemi, illetve akadémiai szféra intézményeivel való együttműködésben, tudományos műhelyként kívánja megmutatni magát.

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2012

 „A lassú nézés a szem tulajdonosát megajándékozza a nyugalommal, a részletek harmóniájával, tulajdonképpen az időtlenség érzésével. Abban a faluban, ahol gyermekkoromban élek, s amely település oly sokban hasonlít a jelenlegi községhez, nos, a faluban, nyáresténként, a csorda érkezte után, amikor elül a por, hűvösül a levegő, s a magányosan járó éjszakai szenderek helyben függeszkednek az illatos petúniatölcsérek, illetve a faládákban nevelt leanderbokor rózsaszín virágai előtt, a kiskapu melletti lócán, itt is és ott is, emberek jelennek meg, letelepszenek, s nem arra várnak, hogy beszédbe elegyedjenek a ritkán elhaladó,fáradt léptű járókelőkkel, hanem hogy megszemléljék azt, amit tegnap, tegnapelőtt,s azelőtt is alaposan megnéztek már. A változatlanságot. Azt a helyszínt, ahol nem ígérnek semmit, s ezért, hogy ki mit teljesít, nem is kell ellenőrizni.”