Környezetvédelem, ökológia

Szerkesztette: Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2009

„E tanulmánykötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke által Andrásfalvy Bertalan vezetése alatt 2002–2005 között elnyert, „Iskolateremtő egyéniségek – Tudományos Iskolák” támogatására kiírt OTKA program kutatási eredményeit tartalmazza. Tudományos vállalkozásunk célja a Kárpát-medencében az utóbbi 1000 év emberi tevékenysége (különösen az erdőirtás, a vízrendezések, a pusztásodás, a szőlőművelés és a nagyüzemi gazdálkodás) eredményeképp bekövetkezett ökológiai változások történeti-néprajzi vizsgálata volt.

Szerkesztette: Scheiring Gábor, Jávor Benedek

L’Harmattan Kiadó, 2009

Miért zöldült be az USA alelnöke? Túléljük-e a huszonegyedik századot? Van-e filozófiája az ökopolitikának? Elhal-e az állam a zöldforradalom után? Konzervatív-e, aki elővigyázatos? Fenntartható-e a demokrácia? Igazságos-e, ami fenntartható? Fenntartható-e, ami igazságtalan? Lehet-e zöld, aki anarchista, aki feminista, aki konzervatív, aki liberális, vagy aki szocialista? Kell-e ökopolitika a háztartásba?

A görög oikosz, melyből ökológia szavunk is származik, lakóházat, háztartást és lakókörnyezetet jelent. A polisz pedig az inkább kistérségre, mintsem a modern elszigetelt városra emlékeztető görög városállamot jelöli, melynek közös ügyeit intézi a politika. Az ökológiai válság nem egy tőlünk független környezet válsága, hanem közös otthonunk válsága. A kiút otthonunk közös ügyeinek intézésén, a politikán át vezet. A fenntarthatóság követelménye otthonos politikáért, ökológiai politikáért kiált. Kötetünk célja, hogy bevezetést adjon abba az elméleti irodalomba, mely az ökopolitika programját kívánja megalapozni.

Szerző: Vári Anna

L’Harmattan Kiadó, 2009

Az atomenergia hívei szerint ez az energiafajta tiszta és olcsó. Mások viszont felhívják a figyelmet a nukleárisenergia-termelésből származó radioaktív hulladékra, amely sok ezer évig sugárzó izotópokat is tartalmaz. E hulladékok végleges elhelyezése mindmáig megoldatlan problémának bizonyult, így várhatóan a jövő nemzedékek számára is terhet fog jelenteni. A radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények telepítését számos országban tiltakozások kísérték, sok helyen meg is bénították. A hulladékok azonban folyamatosan halmozódnak, és az emberiség kezd ráeszmélni, hogy tenni kellene velük valamit. Néhány országban ígéretes hulladékkezelési programok indultak el, máshol kudarcba fulladt kezdeményezéseknek, majd újabb nekilendüléseknek lehetünk tanúi. Természetesen Magyarország sem kivétel, nálunk is történtek-történnek kísérletek a hulladék elhelyezésére.

Szerző: Takács-Sánta András

L’Harmattan Kiadó, 2008

Hogyan vált az idők folyamán az ember bioszféra-átalakító tevékenysége olyan hatalmas mértékűvé, mint amilyen napjainkban? Miként érhetnénk el azokat a viselkedési változásokat, amelyek nyomán környezeti problémáink enyhülnének? Hogyan mérsékelhetnénk a környezeti problémák közvetlen kiváltó okait?

Szerzők: Pomázi István, Szabó Elemér

L’Harmattan Kiadó, 2006

A Magyarországon most első ízben közzétett részletes elemzés bepillantást nyújt az Olvasónak a fejlett ipari társadalom szükségleteinek kielégítését szolgáló anyagáramlások elemzési módszereibe és az OECD-országok e témakörben eddig megjelent összefoglaló vizsgálataiba. Nyilvánvaló, hogy egy kis, nyitott és viszonylag nyersanyagszegény ország számára fontos annak feltárása, hogy kevesebb és hatékonyagg anyag- és energiafelhasználással hosszabb távon miként alakítható ki egy versenyképesebb és a környezetet kevésbé terhelő gazdaság. E kötet azzal a szándékkal készült, hogy alapvetően az OECD-országok tapasztalatainak bemutatásával segítse a különböző közpolitikák, különösen a környezetpolitika hatékonyabb megalapozását.

Szerző: Ohnsorge-Szabó László

L’Harmattan Kiadó, 2003

Sok minden ellene hat annak, hogy a modernitás kimerülésének tényével vére számot vessen az ember. Az akadályozó tényezők közül az egyik a közgazdaságtan tudományos dogmatizmusa. Ez az uralkodó irányzat minden eszközével védelmezni próbálja pozícióit. A perifériákon azonban lézenghetnek az eretnekek, máglyahaláltól és száműzetéstől nem kell félni. De a közgazdasági főáram mégis szinte meghaladhatatlan ellenerőt jelent a társadalmi reprodukció tudományon kívüli szféráinak nyomása révén. E nyomás ellenében nehéz érvényesülnie az olyan világnézeteknek, amelyek szerint az ember gazdálkodása az ember egyik részvonatkozása, nem pedig átfogó keret. Ez a könyv ennek a részlegességnek az ontológiai jellegű megalapozásával foglalkozik. Célja ezen kívül a főáramú közgazdaságtan dogmatizmusa néhány megnyilvánulásának bemutatása, melynek során ökológiai paradigmaváltás kérdését is felveti. Az ezt a dogmatizmust fenntartó gazdaságpolitikai, hatalmi komplexumot nevezem monetarizmusnak.

Szerző: Somogyi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2003

A jelen városlakó embere erdővel legfeljebb kirádulásokon találkozik, és az őt körülvevő civilizáció azt hiteti el vele, hogy az erdőre legfeljebb kirándulás és a fatermesztés miatt van szükség. De vajon így van-e ez? Mekkora az értéke az erdőtől kapott termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket sokszor anélkül veszünk igénybe, hogy tudnánk róluk? Érdemes-e kivárni, hogy akkor és ott ismerjük meg ezeket az értékeket, amikor és ahol eltűnik az erdő? Egyáltalán: létezhet emberi társadalom erdő nélkül? Nem lesz inkább - éppen fordítva - egyre nagyobb szükségünk az erdőkre a környezetszennyezéssel és a földi erőforrások egyre intenzívebb kiélésével járó társadalmi fejlődésében?

Szerző: Borsos Béla

L’Harmattan Kiadó, 2002

"Könnyű léptekkel járj tavasszal, Földanya áldott állapotban van" - mondják az indiánok. Azt értik alatta, hogy a Föld, a görög mitológiában a széleskeblű ősanya, Gaia (Gea) az, amely a földi életet hordozza és az ember csak egy lény a sok közül, mely testét tapodja. Ám emberlétünk nem csak áldás, átok is: azok a módszerek, technikák, átalakítások, amelyeket tiszteletlenül végrehajtunk az ősanya testén, hogy civilizációnkat felépítsük és bonyolult társadalmainkban még bonyolultabb emberi- gazdasági kapcsolatok hálóit fonjuk, alapvető érdekellentétben állnak a természeti folyamatokkal és a rendszerrel, amelyből kinőttünk.

Szerzők: Ohnsorge-Szabó László, Ungvári Gábor, Kajner Péter

L’Harmattan Kiadó, 2005

Mit jelent Magyarország számára az EU-csatlakozás? Mit értenek meg a polgárok ennek kapcsán a körülöttük zajló eseményekből? Hasonló kérdések merülnek fel nap mint nap. A szerzők kísérletet tesznek azoknak a problémáknak a bemutatására, amelyek az EU környezetpolitikáját, illetve a magyar gazdaságpolitika környezetvédelmi kérdésekre való érzéketlenségét jellemzik. A kötet ezeket a kérdéseket egy egységes és határozott világszemlélet alapján tárgyalja, a környezetpolitikát ontológiai oldalról is vizsgálva, ami a hasonló kiadványokhoz képest unikum. "A kötet rámutat (...) arra, hogy a mostmár kibővült EU-nak tudatosan vállalnia kell önmagát környezetpolitikai vonatkozásban is, szemben az egyre fenntarthatatlanabb neoliberális modellel."

(Lukács András, elnök, Levegő Munkacsoport)

Szerkesztette: Takács-Sánta András

L’Harmattan Kiadó, 2007

Környezeti problémáink enyhítése érdekében gyakran fölmerül egy világnézeti váltás (más szóval: paradigmaváltás) szükségessége. A szöveggyűjteményben szereplő öt írás az egyre erőteljesebb „új ökológiai paradigma” jegyében született: megkérdőjelezik kultúránk egy vagy több alapvető meggyőződését, és ezek meghaladására, újakkal történő helyettesítésére szólítanak föl.

Szerző: Lányi András

L’Harmattan Kiadó, 2007

A tudományos és technikai haladás történelmileg szükségszerű diadalába vetett hit a huszadik század végére súlyos kétségeknek adta át a helyét. A természet legyőzése, a legyőzött természet kifosztása és elpusztítása szemlátomást nem járt az ember felszabadításával. Többé nem a fejlődés áldásaiba vetett bizalom igazolja tetteinket, hanem a beletörődés a dolgok menetének kikerülhetetlenségébe és megváltoztathatatlanságába.

A kötet szerzője esszéjében a globalizáció és a napjainkban javában zajló ökológiai katasztrófa kérdéskörét járja körül.

Szerkesztette: Kajner Péter

L’Harmattan Kiadó, 2007

A folyamatos gazdasági növekedés által teremtett össztársadalmi jólét mítoszáról mára bebizonyosodott, hogy tévút. Nem csak a társadalmi különbségeket növeli elviselhetetlen mértékűre, de ökológiai katasztrófával fenyegeti Földünket. A kötet a fenntartható gazdálkodás feltételeit mutatja be elvi oldalról; a vidéki gazdaságfejlesztés példáján keresztül pedig rámutat: a gyakorlatban is megvalósítható olyan modell, amely erőforrásait nem éli fel, mégis jólétet teremt. A hazai, fenntartható vidékfejlesztés stratégiájára és eszközeire tett javaslatok jelentős része nem csak Magyarországon, de a nemzetközi fejlesztésben is hasznos lehet.

Szerző: Lányi András

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az egyes természettudományi részterületek kutatóinak többsége szerint a jelenlegi népesedési, technológiai és környezethasználati trendek hosszú távon mindenképpen fenntarthatatlanok. Függetlenül attól, hogy a következő évtizedekben sikerül vagy nem sikerül a romlást némileg mérsékelni, az anómia és degradáció folyamatai az idő előrehaladtával számos területen katasztrofális következményekhez fognak vezetni. E képtelen jövő elhárítása vagy elszenvedése ma már nem a természet „rugalmas” viselkedésén múlik, mellyel máris túlságosan visszaéltünk, hanem a szociokulturális tényezőkön.

A globális egymásrautaltság világában élünk: ezért nem mondhatunk le arról, hogy a most kibontakozó, országhatárokon átívelő és a világpolitika viszonyait, témáit és szerepköreit átrendező erőfeszítésekben, amelyek a környezeti katasztrófa elhárítása körül forognak tevékenyen részt vegyünk.

Szerzők: Jakab György, Varga Attila

L’Harmattan Kiadó, 2007

Jól tudjuk, hogy a magyar társadalom csak akkor lesz képes sikeres válaszokat adni a 21. század globális kihívásaira, ha széles körben is polgárjogot nyer a fenntarthatóság szemlélete, az élhető természeti és társadalmi környezet megóvásának közös felelőssége. A fenntarthatóságot célként kitűző komplex nevelési munkában kiemelt szerepet játszik az iskola, amelynek – többek között – közvetítenie kell ezt a közös felelősséget a felnövekvő nemzedékek számára.

A kötet két írása lényegében a fenntarthatóság eléréshez nélkülözhetetlen természeti és társadalmi környezetvédelem szemléleti alapjait, valamint az iskolarendszer ezzel kapcsolatos általános és nagyon is kézzel fogható feladatait fogalmazza meg – természetesen nemcsak a pedagógusok, hanem valamennyiünk számára.

Szerkesztette: Lányi András, Jávor Benedek

L’Harmattan Kiadó, 2005

Milyen értelmezési lehetőségeket és válaszokat kínál az etika a globális környezeti válságra? Mennyiben gazdagította etikai gondolkodásunkat az ökológiai belátás? Bár az elmúlt években örvendetesen nőtt a téma iránti érdeklődés, és több felsőoktatási intézményben indultak kurzusok, amelyek az ökológiai gondolkodásmód társadalomelméleti alkalmazásával foglalkoznak, az ökofilozófia legismertebb képviselőinek munkái magyarul alig hozzáférhetőek. Szöveggyűjteményünk ezt a hiányt pótolja: a környezeti etika klasszikus szövegeit, különféle irányzatait, főbb témaköreit és legvitatottabb kérdéseit mutatja be.

Szerző: Dömsödi János

Dialóg Campus Kiadó, 2006

Magyarországon elsőként jelenik meg olyan kötet, amely a földhasználattal kapcsolatos kérdések széles spektrumát átfogóan dolgozza fel. Ízelítő a témakörökből: európai birtokszerkezet kialakulása, mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmi földhasználat, birtokrendezés, földminősítés, földminőség-romlás és javítás, földvédelem, földnyilvántartás.

A szerző személyes ajánlója:

A földkárpótlás után bekövetkező feszültségek, a földkérdés mai sajátosságai: a tulajdon és a használat elkülönítése, a hatalmas osztatlan közös tulajdon, a jogcím nélkül használt földek rendezése, a Nemzeti Földalap racionális hasznosítása, a gazdálkodást segítő üzemméretek kialakítása, a vidék fenntartása, mindezek - a természetvédelemmel és a földek más célú hasznosításával együtt - a birtokrendezés és a racionális földhasználat sürgősen megoldandó feladatait képezik. A gazdálkodást elősegítő birtokpolitikai (és műszaki, jogi, földhasználati) szempontok tették, ill. teszik szükségessé a FÖLDHASZNÁLAT című könyvem tankönyvként, tervezési segédletként való alkalmazását.

Dömsödi János

Szerző: Ember István

Dialóg Campus Kiadó, 2003

A könyv foglalkozik a humán ökológiával, az ember és környezetének kapcsolatával, az emberi tevékenység által megváltozott ökoszisztémával, a környezetvédelem jelentőségével. A környezet-epidemiológia keretében – többek között - bemutatja Magyarország környezet-egészségügyi állapotát, a környezeti eredetű betegségek molekuláris epidemiológiáját, a környezeti expozíció típusait, azok osztályozását és vizsgálati módjait, valamint a térinformatika jelentőségét a környezet-egészségtanban.

Szerző: Szabó Lajos

Dialóg Campus Kiadó, 2007

Melegégövi területekről érkező gyümölcsök ma már az év minden hónapjában kaphatók, ennek ellenére az érdeklődő szakember, olvasó még nem tudott a kezébe venni olyan könyvet, amely a trópusi—szubtrópusi zóna fontosabb gyümölcseiről és élvezeti növényeiről adott volna összefoglaló (ökológiai, gazdaságföldrajzi és gasztronómiai) ismeretanyagot. Ezt a hiányt igyekszik e mű pótolni.

A könyv tankönyvként szerepel az ország adott felsőfokú tanintézményeinek képzési programjában (BSc, MSc,PhD képzés), és igen jól hasznosíthatják a kereskedelem területén dolgozó szakemberek is.

Szerkesztette: Tarrósy István

Publikon Kiadó, 2010

Ki gondolná, hogy a fenntarthatóság és Afrika akár pozitív összefüggésekben is megjelenhet a közvélemény előtt?

Pedig ez nem akkora csoda, csak sok örvénylő politikai és gazdasági folyamat mögé kell nézni. Azok keresztül-kasul járják, hálózzák, alakítják az afrikai kontinenst (és persze a világ többi részét is). Ahhoz, hogy jelenleg feltartóztathatatlanul és fenntarthatatlan módon előre rohanó világunk egyik legösszetettebb térségével kapcsolatban ilyen megállapításokat tehessünk, merésznek, de még inkább kritikusnak  kell lennünk. Éppen ez az, ami a kötet szerzőit vezérelte, amikor izgalmas, a fenntarthatóság kérdésköréhez kapcsolódó tanulmányaikat megírták.