Általános

Szerkesztette: Nagypál Szabolcs

L’Harmattan Kiadó, 2009

A kötet hivatalos egyházi megnyilatkozások magyar fordítását tartalmazza az ökumenikus és a vallásközi párbeszédről. Mindez a vallási ismeretek terjesztésének, továbbá a párbeszédes környezet és kultúra kialakításának és fejlesztésének átfogó keretébe illeszkedik; emellett a magyar vallási szaknyelv ápolását és megújítását is célul tűzi ki.

E hiánypótló forrásgyűjtemény elsősorban a keresztény (római katolikus, ortodox, protestáns és anglikán) és a nem keresztény teológia, a vallásbölcselet és vallástudomány, a társadalombölcselet és a kommunikációtudomány területén lehet a szakértők, hallgatók és érdeklődők segítségére.

A 2001-ben alapított pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézetnek (BGÖI) ez az első önálló magyar nyelvű kiadványa, mely remélhetőleg egy színvonalas tudományos sorozat kezdetét jelenti.

Szerkesztette: Losonczi Péter, Xeravits Géza

L’Harmattan Kiadó, 2004

A különböző vallási hagyományok közti konfliktus és a dialógusra való törekvés egyaránt alapvető jellemzője az emberi történelemnek. Az elmúlt évtized történései ezt az igen komplex problémát újra a figyelem középpontjába állították. Megmutatták, hogy nem pusztán az egyes egyházakat és felekezeteket elszigetelten érintő kérdésről van szó, hanem a globalizálódó világban élő emberiség mindennapjait befolyásoló problémáról. Kötetünk a monoteista tradíció világára koncentrál, ami nem az egyéb kultúrák iránti érdeklődés hiányából fakad, hanem abból, hogy látva a probléma összetettségét, magunk csupán a vallásköziség kérdésének egy meghatározott - ám lényegi - aspektusát láttuk célszerűnek tárgyalni. Reményeink szerint a kötetben olvasható tanulmányok rávilágítanak arra, hogy érzékeltessék a "vita és párbeszéd" történetének sokrétűségét.

Szerkesztette: Xeravits Géza

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az istentisztelet, a liturgia: kultusz, amely a szó eredeti értelmében "művel, alakít". Műveli a transzcendens és az immanens közötti kapcsolatot, művel a közösség személyközi kapcsolatait, és végeredményben - ezekkel összefüggésben - műveli magát a kultuszban részt vevő egyént is. A liturgia a maga intenzitásával, a hétköznapoktól elválaszott terével és idejével így nem más, mint a "személyiség érlelő kohóinak" egyike. Megjelenített dráma, amely egy átalakított világban, átalakított nyelv és jelkészlet által - átalakított embereket szül. Kötetünk szerzői, akik különböző felekezetekből érkezett kutatók (ortodoxok, római és görög katolikusok, reformátusok és evangélikusok) a vallásos létezésnek ezt a kiemelkedő aspektusát, a liturgikus dimenziót vizsgálják, s láttatják azt, ami a kereszténységet - az egyes felekezetek sajátosságain túl - összeköt(het)i az ünneplésben.

(A szerkesztő)

Szerző: Wolfhart Pannenberg

Fordította: Gáspár Csaba László, Görföl Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2009

A könyv egyedi nézőpontból nyújt bevezetést a filozófia történetének tanulmányozásához: az európai filozófia és a keresztény teológia belső kapcsolatát kidomborítva tekinti át a filozófiatörténet jelentős korszakait, a preszókratikus bölcselettől a folyamatfilozófiákig. Megközelítésmódjával nemcsak a filozófiai gondolkodás ritkán figyelemre méltatott dimenzióit világítja meg, de annak történetét is olyan folyamatként mutatja be, amely egyenesen érthetetlen a vallási problematika nélkül. Éppen ezért nélkülözhetetlen segítséget kínál azoknak, akik a filozófiai és a teológiai gondolkodás steril elkülönítésének idejétmúlt programjától függetlenül kívánják megismerni az európai filozófia problématörténetét. A könyv anyagát a szerző egyetemi oktatómunkája keretében évtizedeken keresztül előadta, s a közreadott végső változat nem csupán egy eredeti gondolkodó érett problémalátását tükrözi, de azt is érthetővé teszi, hogy a kortárs teológusok közül miért éppen Pannenbergnek lehetett a legszámottevőbb filozófiai recepciója.

Szerző: Lázár Kovács Ákos

L’Harmattan Kiadó, 2006

Az esztétikai és az etikai tárgyalásmód együttes érvényesítésével megteremthető egy olyan normatívnak tekintett nyilvánosságmodell, amelyben a különböző szempontrendszerek, tárgyalásmódok párbeszédbe kerülhetnek egymással. A találkozások újabb és újabb formái mind a különböző közösségeket gazdagítják, ugyanakkor feladatokat is rónak rájuk. A nyilvánosság normativitása a közlésigényű cselekvések, közegek, terek meghatározott funkcióit jeleníti meg, méghozzá éppen ennek a sajátos nyilvánosságértelemnek a folyamatos, a végidőig véget nem érő meggyökereztetését elősegítve. A tanulmányok és esszék az esztétika, a kommunikációelmélet, valamint a teológiai szemponttal számot vető kulturális kommunikáció kérdésköreinek elemzésével a normatív nyilvánosságmodell értelmezői tartalékaira hívják fel figyelmünket.

Szerző: Johann Gottlieb Fichte

Fordította: Gáspár Csaba László, Rokay Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2003

E kötet első ízben teszi magyarul hozzáférhetővé Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) fiatalkori, a filozófusnak egyszeriben tekintélyt szerző tanulmányát. Fichte abból indul ki, hogy a vallás középponti eleme az erkölcs. Ennek egyeznie kell az ész ama követelményeivel, melyeket Immanuel Kant a Gyakorlati ész kritikájában levezetett. Egyedül az ész parancsaként felfogott erkölcsi törvény kötelezi az embert közvetlenül és minden körülmény között.

Szerkesztette: Hoppál Mihály és Kovács Ábrahám

L’Harmattan Kiadó, 2010

A tartalomból:

Hoppál Mihály – Kovács Ábrahám: A magyar vallástudomány feladatai – Egy induló könyvsorozat elé

Mezei Balázs: Vallástudomány és vallásfilozófia

Hoppál Bulcsú: Mi köze a filozófiának a vallástudományhoz? Egy vallástudományi kísérlet Pauler Ákos bölcselete alapján

Szerző: Bernhard Waldmüller

L’Harmattan Kiadó, 2010

Csoportok általában jobb döntést hoznak, mint egyének. Több szem többet lát a fontos információkból; a nyílt vita segít a szempontok helyes mérlegelésében; a közösen hozott döntéseket inkább magukénak érzik a tagok, és az illetékesek a megvalósításban is motiváltabbak. Milyen szabályokat érdemes követni a közös döntéshozatalkor családban, iskolában, egyesületekben, egyházközségi vagy önkormányzati gyűléseken? Másképp döntenek-e olyan csoportok, amelyek hitbéli közösségnek mondják magukat és döntési folyamatuk során tudatosan keresik Isten akaratát? – Az egyház gazdag tapasztalati kincstárából merítve konkrét eligazítást kaphatunk.

Szerző: Veidinger Éva

L’Harmattan Kiadó, 2008

A Katekhón folyóirat 2004-es indulása óta terveink közt szerepelt, hogy a folyóirat mellett indítunk egy kis példányszámú sorozatot, melyben olyan teológiai és filozófiai írásokat jelentetünk meg, melyek minden bizonnyal hiánypótlók lehetnek a Tisztelt Olvasó számára.

Vallásos értelmiség Magyarországon 1948-1991 között

Szerző: Lázár Kovács Ákos

Osiris Kiadó, 2006

Szerző: Mezei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2003

A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó. A könyv konklúziója szerint a valódi filozófiai gondolkodás mindenkor vallásfilozófiai, vagyis a vallásra irányul, és végső soron a vallásból fakad.

Szerző: Ádám Antal

Dialóg Campus Kiadó, 2007

Szerző: Horváth Pál

L’Harmattan Kiadó, 2006

Nehéz és hálátlan feladat egyetlen vékony kötetben foglalni össze a vallási jelenségek, a vallási kultúra világával összefüggő legfontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteket. Ám még egy ilyen szűkre szabott áttekintés sem kezdődhet másképpen, mint a vallási jelenségek világának rendszerező áttekintésével és leírásával, hiszen ez a fenomenológiainak nevezett váz az egyedül lehetséges alapja a vallási jelenségek sokasága rendszerezésének és áttekintésének. Ezt a megközelítést, amely a szent, a szentség megmutatkozási formáinak sorában tekinti át a vallás valóságát, követheti a hitrendszerek filozófiai, intellektuális természetét vizsgáló vallásfilozófiai elemzés, amelyre a való világban elevenen élő vallási formák szociológiai és lélektani vizsgálata következhet. A kötet második része vázlatos vallástörténet; vázlatos, mert a tárgyalt vallások keletkezésének, tanításának és jelenének csupán néhány alapvető kérdése kerülhetett itt szóba, és töredékes is, hiszen a múlt és a jelen fontos vallási kultúrái közül csupán a legnagyobb mozgalmak, a legfontosabb, legjellegzetesebb hitformák kerülhettek bemutatásra.

Szerző: Andrei Plesu

Koinónia Kiadó, 2006

Nem "tudományos hozzájárulást", nem is bármily rövid "értekezést" kívántam létrehozni, s még csak nem is olyasvalamit, ami a fokos doktori disszertáció műfajába illene. Nekem ehhez már sem időm, sem türelmem. Talán a szükséges illetékességem is hiányzik. Minden célkitűzésem az volt, hogy a rendszerint szkeptikus, legtöbbször vallásilag műveletlen mai olvasó számára, akiben azért maradt még egy adag kíváncsiság és intellektuális becsület, elfogadható tárggyá tegyem az angyalokat. Másként szólva arra törekedtem, hogy visszaadjam az angyaltannak azt a kulturális méltóságot és egzisztenciális fontosságot, amelyet hitem szerint megérdemel. (Andrei Pleşu)