Általános

Szerző: Utasi Krisztina

L’Harmattan Kiadó, 2009

A kötet a lessingi „lusták rendjét” követő eszmetörténeti sétára invitálja a vállalkozó kedvű olvasót. Tárgya Lessing késői korszakának egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye, a Fragmentumvita néven elhíresült, 1777 és 1780 között lezajlott teológiai vita, valamint a vita folytatását és a vitairatok publikációját megtiltó hercegi interdiktum utáni „kényszerű szünet a teológiai harcban”, illetve az ennek eredményeként született színpadi mű, a Bölcs Nátán. A szerző az esztétika, a filozófia, a teológia, a történettudomány és a segédtudományaik találkozási pontján elhelyezkedő szövegek elemzésével vázolja fel azt a gondolati hálót, melyben Lessing visszatérése „régi szószékéhez, a színházhoz” a cenzúra tiltásának kikerülésén túl önálló értelmet nyer és álláspontjának konzekvens összefoglalásává válik.

Szerkesztette: Nagypál Szabolcs

L’Harmattan Kiadó, 2009

A kötet hivatalos egyházi megnyilatkozások magyar fordítását tartalmazza az ökumenikus és a vallásközi párbeszédről. Mindez a vallási ismeretek terjesztésének, továbbá a párbeszédes környezet és kultúra kialakításának és fejlesztésének átfogó keretébe illeszkedik; emellett a magyar vallási szaknyelv ápolását és megújítását is célul tűzi ki.

E hiánypótló forrásgyűjtemény elsősorban a keresztény (római katolikus, ortodox, protestáns és anglikán) és a nem keresztény teológia, a vallásbölcselet és vallástudomány, a társadalombölcselet és a kommunikációtudomány területén lehet a szakértők, hallgatók és érdeklődők segítségére.

A 2001-ben alapított pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézetnek (BGÖI) ez az első önálló magyar nyelvű kiadványa, mely remélhetőleg egy színvonalas tudományos sorozat kezdetét jelenti.

Szerkesztette: Losonczi Péter, Xeravits Géza

L’Harmattan Kiadó, 2004

A különböző vallási hagyományok közti konfliktus és a dialógusra való törekvés egyaránt alapvető jellemzője az emberi történelemnek. Az elmúlt évtized történései ezt az igen komplex problémát újra a figyelem középpontjába állították. Megmutatták, hogy nem pusztán az egyes egyházakat és felekezeteket elszigetelten érintő kérdésről van szó, hanem a globalizálódó világban élő emberiség mindennapjait befolyásoló problémáról. Kötetünk a monoteista tradíció világára koncentrál, ami nem az egyéb kultúrák iránti érdeklődés hiányából fakad, hanem abból, hogy látva a probléma összetettségét, magunk csupán a vallásköziség kérdésének egy meghatározott - ám lényegi - aspektusát láttuk célszerűnek tárgyalni. Reményeink szerint a kötetben olvasható tanulmányok rávilágítanak arra, hogy érzékeltessék a "vita és párbeszéd" történetének sokrétűségét.

Szerkesztette: Xeravits Géza

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az istentisztelet, a liturgia: kultusz, amely a szó eredeti értelmében "művel, alakít". Műveli a transzcendens és az immanens közötti kapcsolatot, művel a közösség személyközi kapcsolatait, és végeredményben - ezekkel összefüggésben - műveli magát a kultuszban részt vevő egyént is. A liturgia a maga intenzitásával, a hétköznapoktól elválaszott terével és idejével így nem más, mint a "személyiség érlelő kohóinak" egyike. Megjelenített dráma, amely egy átalakított világban, átalakított nyelv és jelkészlet által - átalakított embereket szül. Kötetünk szerzői, akik különböző felekezetekből érkezett kutatók (ortodoxok, római és görög katolikusok, reformátusok és evangélikusok) a vallásos létezésnek ezt a kiemelkedő aspektusát, a liturgikus dimenziót vizsgálják, s láttatják azt, ami a kereszténységet - az egyes felekezetek sajátosságain túl - összeköt(het)i az ünneplésben.

(A szerkesztő)

Szerző: Wolfhart Pannenberg

Fordította: Gáspár Csaba László, Görföl Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2009

A könyv egyedi nézőpontból nyújt bevezetést a filozófia történetének tanulmányozásához: az európai filozófia és a keresztény teológia belső kapcsolatát kidomborítva tekinti át a filozófiatörténet jelentős korszakait, a preszókratikus bölcselettől a folyamatfilozófiákig. Megközelítésmódjával nemcsak a filozófiai gondolkodás ritkán figyelemre méltatott dimenzióit világítja meg, de annak történetét is olyan folyamatként mutatja be, amely egyenesen érthetetlen a vallási problematika nélkül. Éppen ezért nélkülözhetetlen segítséget kínál azoknak, akik a filozófiai és a teológiai gondolkodás steril elkülönítésének idejétmúlt programjától függetlenül kívánják megismerni az európai filozófia problématörténetét. A könyv anyagát a szerző egyetemi oktatómunkája keretében évtizedeken keresztül előadta, s a közreadott végső változat nem csupán egy eredeti gondolkodó érett problémalátását tükrözi, de azt is érthetővé teszi, hogy a kortárs teológusok közül miért éppen Pannenbergnek lehetett a legszámottevőbb filozófiai recepciója.

Szerző: Lázár Kovács Ákos

L’Harmattan Kiadó, 2006

Az esztétikai és az etikai tárgyalásmód együttes érvényesítésével megteremthető egy olyan normatívnak tekintett nyilvánosságmodell, amelyben a különböző szempontrendszerek, tárgyalásmódok párbeszédbe kerülhetnek egymással. A találkozások újabb és újabb formái mind a különböző közösségeket gazdagítják, ugyanakkor feladatokat is rónak rájuk. A nyilvánosság normativitása a közlésigényű cselekvések, közegek, terek meghatározott funkcióit jeleníti meg, méghozzá éppen ennek a sajátos nyilvánosságértelemnek a folyamatos, a végidőig véget nem érő meggyökereztetését elősegítve. A tanulmányok és esszék az esztétika, a kommunikációelmélet, valamint a teológiai szemponttal számot vető kulturális kommunikáció kérdésköreinek elemzésével a normatív nyilvánosságmodell értelmezői tartalékaira hívják fel figyelmünket.

Szerző: Johann Gottlieb Fichte

Fordította: Gáspár Csaba László, Rokay Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2003

E kötet első ízben teszi magyarul hozzáférhetővé Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) fiatalkori, a filozófusnak egyszeriben tekintélyt szerző tanulmányát. Fichte abból indul ki, hogy a vallás középponti eleme az erkölcs. Ennek egyeznie kell az ész ama követelményeivel, melyeket Immanuel Kant a Gyakorlati ész kritikájában levezetett. Egyedül az ész parancsaként felfogott erkölcsi törvény kötelezi az embert közvetlenül és minden körülmény között.

Szerkesztette: Hoppál Mihály és Kovács Ábrahám

L’Harmattan Kiadó, 2010

A tartalomból:

Hoppál Mihály – Kovács Ábrahám: A magyar vallástudomány feladatai – Egy induló könyvsorozat elé

Mezei Balázs: Vallástudomány és vallásfilozófia

Hoppál Bulcsú: Mi köze a filozófiának a vallástudományhoz? Egy vallástudományi kísérlet Pauler Ákos bölcselete alapján

Szerző: Bernhard Waldmüller

L’Harmattan Kiadó, 2010

Csoportok általában jobb döntést hoznak, mint egyének. Több szem többet lát a fontos információkból; a nyílt vita segít a szempontok helyes mérlegelésében; a közösen hozott döntéseket inkább magukénak érzik a tagok, és az illetékesek a megvalósításban is motiváltabbak. Milyen szabályokat érdemes követni a közös döntéshozatalkor családban, iskolában, egyesületekben, egyházközségi vagy önkormányzati gyűléseken? Másképp döntenek-e olyan csoportok, amelyek hitbéli közösségnek mondják magukat és döntési folyamatuk során tudatosan keresik Isten akaratát? – Az egyház gazdag tapasztalati kincstárából merítve konkrét eligazítást kaphatunk.

Szerző: Veidinger Éva

L’Harmattan Kiadó, 2008

A Katekhón folyóirat 2004-es indulása óta terveink közt szerepelt, hogy a folyóirat mellett indítunk egy kis példányszámú sorozatot, melyben olyan teológiai és filozófiai írásokat jelentetünk meg, melyek minden bizonnyal hiánypótlók lehetnek a Tisztelt Olvasó számára.

Vallásos értelmiség Magyarországon 1948-1991 között

Szerző: Lázár Kovács Ákos

Osiris Kiadó, 2006

Szerző: Mezei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2003

A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó. A könyv konklúziója szerint a valódi filozófiai gondolkodás mindenkor vallásfilozófiai, vagyis a vallásra irányul, és végső soron a vallásból fakad.

Szerző: Ádám Antal

Dialóg Campus Kiadó, 2007

Szerző: Horváth Pál

L’Harmattan Kiadó, 2006

Nehéz és hálátlan feladat egyetlen vékony kötetben foglalni össze a vallási jelenségek, a vallási kultúra világával összefüggő legfontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteket. Ám még egy ilyen szűkre szabott áttekintés sem kezdődhet másképpen, mint a vallási jelenségek világának rendszerező áttekintésével és leírásával, hiszen ez a fenomenológiainak nevezett váz az egyedül lehetséges alapja a vallási jelenségek sokasága rendszerezésének és áttekintésének. Ezt a megközelítést, amely a szent, a szentség megmutatkozási formáinak sorában tekinti át a vallás valóságát, követheti a hitrendszerek filozófiai, intellektuális természetét vizsgáló vallásfilozófiai elemzés, amelyre a való világban elevenen élő vallási formák szociológiai és lélektani vizsgálata következhet. A kötet második része vázlatos vallástörténet; vázlatos, mert a tárgyalt vallások keletkezésének, tanításának és jelenének csupán néhány alapvető kérdése kerülhetett itt szóba, és töredékes is, hiszen a múlt és a jelen fontos vallási kultúrái közül csupán a legnagyobb mozgalmak, a legfontosabb, legjellegzetesebb hitformák kerülhettek bemutatásra.