Általános

Szerkesztette: Hoppál K. Bulcsú, Szilágyi Zsolt, Vassányi Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2011

Az Olvasó által kézbe vett kötet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 2009. május 22-én és 23-án rendezett Áldozat és ima c. vallástudományi konferencia eloadásaiból közöl válogatást. A konferencia a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet Tanszéke és a Magyar Vallástudományi Társaság közös rendezvénye volt.

A kötetünkben közölt tanulmányok sokszínusége is csak részben tudja visszaadni azt a tulajdonképpen kimeríthetetlen gazdagságot, amit az áldozat és az ima kérdése jelent a vallástudományi kutatás számára. A szerzők probléma-megközelítésében azonban mégis van egy közös pont, éspedig az, hogy mindannyian föltételezik az áldozat és az ima valóságát. Nem elmebeli konstrukcióként és nem is társadalmi szükségletből eredő pótlékként fogják fel az áldozatot és az imát, hanem valós, értelmes és ezáltal értelmezhető jelenségként. Gyűjteményünk mondanivalója az, hogy az áldozat és az ima – szólaljon meg akár a daur sámánok, akár a tibeti buddhisták vagy a filozófia magasztos nyelvén – örök emberi tapasztalatot jelenít meg, melyet a valláskutató személyes döntése alapján elutasíthat, de megérteni és értelmezni köteles.

Szerkesztette: Nagypál Szabolcs

L’Harmattan Kiadó, 2011

A vallásközi párbeszédről általában „kívülről” a vallástudomány hangján , vagy pedig „fölülről”, a többségi vallás szemszögéből esik szó. Jelen kötet azonban „belülről”, úttörő módon, magukat a hazánkban is jelenlévő világvallásokat szólaltatja meg. A kérdések, amelyekre választ keresünk, azt járják körül, hogy a képviselőik milyen indíttatással, módszerrel és célkitűzéssel, milyen esélyekkel és föltételekkel bocsátkoznak a huszonegyedik század legfontosabb vallási folyamatába, a vallásközi párbeszédbe.

Szerkesztette: Bányai Ferenc, Nagypál Szabolcs, Bakos Gergely

L’Harmattan Kiadó, 2010

A személyes és közösségi tapasztalat, a világ és jelenségeinek megértése és mindezek értelmezése olyan átfogó kérdéskört jelent, ami lehetővé teszi, hogy három terület, a jog, a vallás és a bölcselet tudományközi módon közelítsen hozzá.

E kötet ennek megfelelően elsősorban az állam- és jogtudomány, a tágabb értelemben vett társadalomtudományok, a társadalombölcselet, a hermeneutika és a kommunikációtudomány területén lehet a szakértők, hallgatók és érdeklődők segítségére.

Szerző: Utasi Krisztina

L’Harmattan Kiadó, 2009

A kötet a lessingi „lusták rendjét” követő eszmetörténeti sétára invitálja a vállalkozó kedvű olvasót. Tárgya Lessing késői korszakának egyik jelentős, ha nem legjelentősebb eseménye, a Fragmentumvita néven elhíresült, 1777 és 1780 között lezajlott teológiai vita, valamint a vita folytatását és a vitairatok publikációját megtiltó hercegi interdiktum utáni „kényszerű szünet a teológiai harcban”, illetve az ennek eredményeként született színpadi mű, a Bölcs Nátán. A szerző az esztétika, a filozófia, a teológia, a történettudomány és a segédtudományaik találkozási pontján elhelyezkedő szövegek elemzésével vázolja fel azt a gondolati hálót, melyben Lessing visszatérése „régi szószékéhez, a színházhoz” a cenzúra tiltásának kikerülésén túl önálló értelmet nyer és álláspontjának konzekvens összefoglalásává válik.

Szerkesztette: Nagypál Szabolcs

L’Harmattan Kiadó, 2009

A kötet hivatalos egyházi megnyilatkozások magyar fordítását tartalmazza az ökumenikus és a vallásközi párbeszédről. Mindez a vallási ismeretek terjesztésének, továbbá a párbeszédes környezet és kultúra kialakításának és fejlesztésének átfogó keretébe illeszkedik; emellett a magyar vallási szaknyelv ápolását és megújítását is célul tűzi ki.

E hiánypótló forrásgyűjtemény elsősorban a keresztény (római katolikus, ortodox, protestáns és anglikán) és a nem keresztény teológia, a vallásbölcselet és vallástudomány, a társadalombölcselet és a kommunikációtudomány területén lehet a szakértők, hallgatók és érdeklődők segítségére.

A 2001-ben alapított pannonhalmi Békés Gellért Ökumenikus Intézetnek (BGÖI) ez az első önálló magyar nyelvű kiadványa, mely remélhetőleg egy színvonalas tudományos sorozat kezdetét jelenti.

Szerkesztette: Losonczi Péter, Xeravits Géza

L’Harmattan Kiadó, 2004

A különböző vallási hagyományok közti konfliktus és a dialógusra való törekvés egyaránt alapvető jellemzője az emberi történelemnek. Az elmúlt évtized történései ezt az igen komplex problémát újra a figyelem középpontjába állították. Megmutatták, hogy nem pusztán az egyes egyházakat és felekezeteket elszigetelten érintő kérdésről van szó, hanem a globalizálódó világban élő emberiség mindennapjait befolyásoló problémáról. Kötetünk a monoteista tradíció világára koncentrál, ami nem az egyéb kultúrák iránti érdeklődés hiányából fakad, hanem abból, hogy látva a probléma összetettségét, magunk csupán a vallásköziség kérdésének egy meghatározott - ám lényegi - aspektusát láttuk célszerűnek tárgyalni. Reményeink szerint a kötetben olvasható tanulmányok rávilágítanak arra, hogy érzékeltessék a "vita és párbeszéd" történetének sokrétűségét.

Szerkesztette: Xeravits Géza

L’Harmattan Kiadó, 2007

Az istentisztelet, a liturgia: kultusz, amely a szó eredeti értelmében "művel, alakít". Műveli a transzcendens és az immanens közötti kapcsolatot, művel a közösség személyközi kapcsolatait, és végeredményben - ezekkel összefüggésben - műveli magát a kultuszban részt vevő egyént is. A liturgia a maga intenzitásával, a hétköznapoktól elválaszott terével és idejével így nem más, mint a "személyiség érlelő kohóinak" egyike. Megjelenített dráma, amely egy átalakított világban, átalakított nyelv és jelkészlet által - átalakított embereket szül. Kötetünk szerzői, akik különböző felekezetekből érkezett kutatók (ortodoxok, római és görög katolikusok, reformátusok és evangélikusok) a vallásos létezésnek ezt a kiemelkedő aspektusát, a liturgikus dimenziót vizsgálják, s láttatják azt, ami a kereszténységet - az egyes felekezetek sajátosságain túl - összeköt(het)i az ünneplésben.

(A szerkesztő)

Szerző: Wolfhart Pannenberg

Fordította: Gáspár Csaba László, Görföl Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2009

A könyv egyedi nézőpontból nyújt bevezetést a filozófia történetének tanulmányozásához: az európai filozófia és a keresztény teológia belső kapcsolatát kidomborítva tekinti át a filozófiatörténet jelentős korszakait, a preszókratikus bölcselettől a folyamatfilozófiákig. Megközelítésmódjával nemcsak a filozófiai gondolkodás ritkán figyelemre méltatott dimenzióit világítja meg, de annak történetét is olyan folyamatként mutatja be, amely egyenesen érthetetlen a vallási problematika nélkül. Éppen ezért nélkülözhetetlen segítséget kínál azoknak, akik a filozófiai és a teológiai gondolkodás steril elkülönítésének idejétmúlt programjától függetlenül kívánják megismerni az európai filozófia problématörténetét. A könyv anyagát a szerző egyetemi oktatómunkája keretében évtizedeken keresztül előadta, s a közreadott végső változat nem csupán egy eredeti gondolkodó érett problémalátását tükrözi, de azt is érthetővé teszi, hogy a kortárs teológusok közül miért éppen Pannenbergnek lehetett a legszámottevőbb filozófiai recepciója.

Szerző: Lázár Kovács Ákos

L’Harmattan Kiadó, 2006

Az esztétikai és az etikai tárgyalásmód együttes érvényesítésével megteremthető egy olyan normatívnak tekintett nyilvánosságmodell, amelyben a különböző szempontrendszerek, tárgyalásmódok párbeszédbe kerülhetnek egymással. A találkozások újabb és újabb formái mind a különböző közösségeket gazdagítják, ugyanakkor feladatokat is rónak rájuk. A nyilvánosság normativitása a közlésigényű cselekvések, közegek, terek meghatározott funkcióit jeleníti meg, méghozzá éppen ennek a sajátos nyilvánosságértelemnek a folyamatos, a végidőig véget nem érő meggyökereztetését elősegítve. A tanulmányok és esszék az esztétika, a kommunikációelmélet, valamint a teológiai szemponttal számot vető kulturális kommunikáció kérdésköreinek elemzésével a normatív nyilvánosságmodell értelmezői tartalékaira hívják fel figyelmünket.

Szerző: Johann Gottlieb Fichte

Fordította: Gáspár Csaba László, Rokay Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2003

E kötet első ízben teszi magyarul hozzáférhetővé Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) fiatalkori, a filozófusnak egyszeriben tekintélyt szerző tanulmányát. Fichte abból indul ki, hogy a vallás középponti eleme az erkölcs. Ennek egyeznie kell az ész ama követelményeivel, melyeket Immanuel Kant a Gyakorlati ész kritikájában levezetett. Egyedül az ész parancsaként felfogott erkölcsi törvény kötelezi az embert közvetlenül és minden körülmény között.

Szerkesztette: Hoppál Mihály és Kovács Ábrahám

L’Harmattan Kiadó, 2010

A tartalomból:

Hoppál Mihály – Kovács Ábrahám: A magyar vallástudomány feladatai – Egy induló könyvsorozat elé

Mezei Balázs: Vallástudomány és vallásfilozófia

Hoppál Bulcsú: Mi köze a filozófiának a vallástudományhoz? Egy vallástudományi kísérlet Pauler Ákos bölcselete alapján

Szerző: Bernhard Waldmüller

L’Harmattan Kiadó, 2010

Csoportok általában jobb döntést hoznak, mint egyének. Több szem többet lát a fontos információkból; a nyílt vita segít a szempontok helyes mérlegelésében; a közösen hozott döntéseket inkább magukénak érzik a tagok, és az illetékesek a megvalósításban is motiváltabbak. Milyen szabályokat érdemes követni a közös döntéshozatalkor családban, iskolában, egyesületekben, egyházközségi vagy önkormányzati gyűléseken? Másképp döntenek-e olyan csoportok, amelyek hitbéli közösségnek mondják magukat és döntési folyamatuk során tudatosan keresik Isten akaratát? – Az egyház gazdag tapasztalati kincstárából merítve konkrét eligazítást kaphatunk.

Szerző: Veidinger Éva

L’Harmattan Kiadó, 2008

A Katekhón folyóirat 2004-es indulása óta terveink közt szerepelt, hogy a folyóirat mellett indítunk egy kis példányszámú sorozatot, melyben olyan teológiai és filozófiai írásokat jelentetünk meg, melyek minden bizonnyal hiánypótlók lehetnek a Tisztelt Olvasó számára.

Vallásos értelmiség Magyarországon 1948-1991 között

Szerző: Lázár Kovács Ákos

Osiris Kiadó, 2006

Szerző: Mezei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2003

A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó. A könyv konklúziója szerint a valódi filozófiai gondolkodás mindenkor vallásfilozófiai, vagyis a vallásra irányul, és végső soron a vallásból fakad.

Szerző: Ádám Antal

Dialóg Campus Kiadó, 2007

A neves alkotmányjogász szerző munkájában a filozófia, a vallás és az állami egyházjog egymásra hatását vizsgálja.

E tankönyv ismeretanyaga kiterjedt történeti, összehasonlító, értéktani és állami egyházjogi kutatásokra épül. A kulturális ismeretanyagban is rendkívül gazdag munka áttekinti a nyugati filozófia fontosabb irányzatait, bemutatja a legfontosabb vallásokat, majd részletesen elemzi az állam és az egyház viszonyát, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra.

A könyv lektora, Andrássy György filozófus professzor megállapította, hogy „példátlanul izgalmas, információkban rendkívül gazdag és magas szintű tananyag …, amely az érintett tárgy nehézségi fokához képest könnyen tanulható”.

Reméljük, a lektori véleményt az egyetemi hallgatók és az olvasók tapasztalata is megerősíti.

Szerző: Horváth Pál

L’Harmattan Kiadó, 2006

Nehéz és hálátlan feladat egyetlen vékony kötetben foglalni össze a vallási jelenségek, a vallási kultúra világával összefüggő legfontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteket. Ám még egy ilyen szűkre szabott áttekintés sem kezdődhet másképpen, mint a vallási jelenségek világának rendszerező áttekintésével és leírásával, hiszen ez a fenomenológiainak nevezett váz az egyedül lehetséges alapja a vallási jelenségek sokasága rendszerezésének és áttekintésének. Ezt a megközelítést, amely a szent, a szentség megmutatkozási formáinak sorában tekinti át a vallás valóságát, követheti a hitrendszerek filozófiai, intellektuális természetét vizsgáló vallásfilozófiai elemzés, amelyre a való világban elevenen élő vallási formák szociológiai és lélektani vizsgálata következhet. A kötet második része vázlatos vallástörténet; vázlatos, mert a tárgyalt vallások keletkezésének, tanításának és jelenének csupán néhány alapvető kérdése kerülhetett itt szóba, és töredékes is, hiszen a múlt és a jelen fontos vallási kultúrái közül csupán a legnagyobb mozgalmak, a legfontosabb, legjellegzetesebb hitformák kerülhettek bemutatásra.

Szerző: Németh Dávid

L’Harmattan Kiadó, 2013

A pasztorálantropológia kétpólusú tudomány. A szerző arra a nehéz feladatra vállalkozik, hogy a teológiát és a pszichológiát „egy asztalhoz ülteti” és beszélgetést kezdeményez közöttük az emberről, rólunk. Sorra veszi azokat az emberi léttel összefüggő alapvető kérdéseket, amelyekre mind a teológia, mind a pszichológia keresi a választ – a teológia a bibliai kijelentésen tájékozódva, a pszichológia pedig az ember viselkedésének és átéléseinek a megfigyeléséből következtetve.

Szerző: Euagrios Pontikos

L’Harmattan Kiadó, 2012

A kötet címlapján a Tábor-hegyi esemény látható egy 8. századi görög kézirat miniatúráján (Cod. Par. Gr. 510. Fol. 75.). Egyszerre jelenik meg rajta Mózes és Illés könnyedsége a Megdicsőülttel való közvetlen közösségben, illetve a megalázkodó tanítványok zavarodottsága. Az Eulogioshoz írt levél szerzője, Euagrios Pontikos († 399) kis-ázsiai származású, a második egyetemes zsinat teológusa, majd az egyiptomi szerzetesi életforma megvalósítója és teoretikusa.

Számára a két ószövetségi próféta állapota az életcélt jelentette, Péter, Jakab és János helyzete pedig a mindennapjaiban megtapasztalt keresést. Hosszú évek sivatagi tapasztalata adott számára válaszokat. A kötet ezeknek a testi-lelki élményeknek a leírását tartalmazza e sivatagi lelki vezető tollából, aki korának filozófiai-természettudományos eszközeit felvonultatva adott tanácsokat Eulogiosnak. 

Szerző: Bárdos-Féltoronyi Miklós

Fordította: Sajó Tamás

Balassi Kiadó, 2001

A Belgiumban élő, magyar származású szerző elemzése a „köztes”-európai országokat (Oroszország és az Európai Unió, illetve a Földközi-tenger és a Balti-tenger közti terület mintegy húsz országa), s az 1914-től a század végéig tartó időszakot tekinti át. Ezek az országok Európa különleges övezetét jelentik, ahol a hasonlóságok jóval nagyobb szerepet játszanak a különbözőségeknél. Egyöntetűségük mindenekelőtt alapvető geopolitikai körülményeikből, sokszínűségük pedig egyedi helyzetükből és sajátos történelmükből fakad. Ezen országok azonban az újdonsült szabadságot mintha nehezebben tudnák megélni az azt megelőző elnyomásnál. A hatalom kérdése ebben a régióban már jó néhány évtizede a demokratizálódás távlatába illeszkedik, amely nyilvánvalóan érinti a civil társadalmat, az egyházakat, az államot és a nemzetet is. A vallás politikai, sőt geopolitikai tényezővé és játszmává vált az elmúlt nyolcvan év nácizmusa és sztálinizmusa után. Az ancien régime ma is tovább él az egyházi gondolkodásban, jóllehet ezek az országok igen erőteljes ütemű iparosodáson és városiasodáson mentek keresztül, amelyet bizonyos mértékű elvilágiasodás kísért. A köztes-európai egyházak néhány évtizede átmeneti, s mindenekelőtt választási helyzetben vannak, amely döntő hatással lesz a XXI. század társadalmában betöltött szerepükre. 

Szerző: Johann Baptist Metz

Fordította: Görföl Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2005

Az úgynevezett politikai teológia programját összefoglaló munkájában (voltaképpeni fő művében) Johann Baptist Metz a konkrét történelem, a történelmi idő horizontján vet számot azzal a keresztény reménnyel, hogy minden ember szubjektumként létezhet Isten színe előtt. Hogyan alakítható ki az egyházban ez az egyetemesen szolidáris remény? Milyen kapcsolatban áll a konkrét emberi társadalommal? Ha nemcsak elméletet, de tényleges gyakorlatot is jelent, miként viszonyulhat a holtakhoz és a történelem szenvedő "veszteseihez"? Mit jelent egyáltalán szubjektumnak lenni?

Lexikon

A magyar kiadást szerkesztette: Görföl Tibor, Máté-Tóth András

Akadémiai Kiadó, 2009

A Világvallások lexikona az anglikanizmustól azoroasztrianizmusig, az amishoktól a zelótákig részletesen áttekinti az összes jelentősebb vallás, vallási mozgalom, felekezet és kultúra jellemzőit és történetét. A neves angol kiadó által szerkesztett mű magyar kiadása több mint 8000 szócikkben szolgál egyedülállóan részletes és megbízható információval, többek között az alábbi témákban:

-  a nagy világvallások (buddhizmus, iszlám, judaizmus, kereszténység, hinduizmus) jelene és múltja,

- a magyarországi történelmi egyházak (evangélikus, katolikus, református, zsidó) és a magyar vallástudomány jelentősebb alakjainak bemutatása,

- szentek, teológusok, guruk, próféták - művek és elvek, követők és kritikusok,

- szent helyek és hagyományok,

- koronként új fényben mutatkozó örök etikai kérdések,

- a vallástudomány változatos határterületei: vallásszociológia, vallásantropológia, vallásfilozófia.

A tudományos igényű lexikon nélkülözhetetlen kalauz mindazok számára, akik tanulmányaik, munkájuk kapcsán hittudománnyal, vallással foglalkoznak, de haszonnal forgathatják azok is, akik érdeklődésüknek engedve veszik a kezükbe a kötetet.