Legújabb kor

Szerkesztette: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2010

Hogyan lett az önigazgatásból kapitalizmus, szolidaritásból verseny Lengyelországban? Mily módon változott a társadalom cigányképe Szlovákiában és Magyarországon a rendszerváltás során? Hogyan alakultak az interetnikus kapcsolatok a Székelyföldön Ceauşescu bukása után? Miképp zajlott le a rendszerváltás a Magyar Néphadseregben? Milyen szerepet játszott a kőolaj ára a Szovjetunió összeomlásában? Ezekre és más kérdésekre keresik a választ a kötet tanulmányai, amelyek szerzői – az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék doktorandusz hallgatói és kutatói – Ulánbátortól Moszkván át Prágáig, Tallinntól Szófiáig tekintik át a régióban húsz évvel ezelőtt lejátszódott folyamatokat. A szerzők nem is annyira arra törekedtek, hogy átfogó képet rajzoljanak az egyes országokban megtörtént eseményekről, hanem többnyire egy-egy jelenségre vagy kérdésre koncentrálva próbálták megragadni a rendszerváltás sajátosságait egy adott területen – az okokkal és következményekkel együtt.

Szerző: Bartha Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2011

A Kádár-korszak és 1989 ma már történelem, méghozzá olyan történelem, amely iránt nemcsak szaktudományos, hanem egyre nagyobb „laikus” érdeklődés is megmutatkozik. A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de a társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást reméltek az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is. Ma már tudjuk, hogy ezek a remények nem teljesültek.

Szerző: Koudela Pál

L’Harmattan Kiadó, 2010

Egy életút, egy család bemutatása mindig narratíva. Ez a könyv azonban igyekszik a biografikus történetalkotás hagyományos kereteit szétfeszíteni, s teszi ezt azzal a szándékkal, hogy – Giovanni Levi szavaival élve – a kisember életén keresztül mutassa meg a hétköznapi élet törvényeit. A monográfia gerincét tehát Mágócsy-Dietz Sándor (1855–1945) botanikus, egyetemi tanár, akadémikus és családja sorsának bemutatása alkotja, de a tudomány- és művelődéstörténeti szempontok kisebb részét teszik ki ennek a történetnek. Az életmód, a karrier, az iskola, a kapcsolatok ábrázolása dominál, és a népesedés és gazdaságtörténet képezi az elsődleges kontextust.

Szerző: Koós Anna

Akadémiai Kiadó, 2009

„Az a közös világ - a Budapesten kialakult második nyilvánosság -, amelyre mi apellálhattunk volna, sem volt valós tér, csupán illúzió. Pedig Dohány utcai megmozdulásaink és megszólalásaink ezt a közös világot érintették. Ez lett volna a mi szobaszínházunk igazsága, ami nem a jó, hanem az élő színház kritériuma. [...] A mi helyzetünk különösen alakult. Mivel a színház elment, de a közönség itthon maradt, a közönség továbbra is úgy figyelt ránk, mint eddig. Jólesett a törődés, legalábbis nekem, de sajnos távközönség nem létezik.

Szerző: Baczoni Tamás

Huniform Könyvek, 2008

A magyar katonai viselettörténet egyik igen változatos, de kevéssé ismert területe az 1945 utáni időszak, pedig a háború utáni egyenruhák története nem kevés tanulsággal szolgálhat a ma emberének. A szállóigévé vált mondat: „nagy hadsereg fegyverkezik, kis hadsereg öltözködik”, messzemenőkig érvényesült 1945 és 1956 között. Az átmenet évei után a „végállomást” a magyar hagyományoktól immár teljes mértékben idegen szovjet típusú egyenruha jelentette. Nem véletlen, hogy ezt a jelkép-egyenruhát azután egy jelkép-forradalom söpörte el, 1956-ban. A korszak viselettörténete éppen azért érdekes, mert egy társadalmi kísérletet példáz: azt, hogy rá lehet-e egy az adott népre (hadseregre) egy tradícióitól teljesen elütő rendszert (akár éppen egyenruházati rendszert) kényszeríteni? A korabeli szándék világos volt: teljes szakítás a múlttal. Az eredmény is eléggé egyértelmű, a válasz nemleges.
A könyv célja nem valamiféle hamis nosztalgia felélesztése, hanem ismeretterjesztés: egy olyan kor egyenruházati rendszerét kívánja megismertetni az olvasóval, mely a vesztett háború után előbb a demokrácia lehetőségével kecsegtette nemzetünket, majd – mintegy annak torz karikatúrájaként – a diktatúrát hozta el. A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista rendszer még egy évtizedig sem tartott, de hatásai, következményei rányomták bélyegüket a magyar társadalom egészére.

Források

Szerző: Borhi László

MTA Történettudományi Intézete, 2009

A kötet gazdag válogatást nyújt a második világháború vége és a rendszerváltás közti időszak magyar-amerikai kapcsolatokra vonatkozó forrásaiból. Politikai, külpolitikai, gazdasági ügyek és a Szent Korona visszaadása, jelentések, levelek, feljegyzések tükrében.

Szerző: Seres Attila

MTA Történettudományi Intézete, 2010

Munkánk célja mindenekelőtt a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok 1920-tól 1941-ig tartó fejlődési ívének megrajzolása a magyar és orosz primer forrásbázisra támaszkodva. Ezen belül érzékeltetni szeretnénk azt is, hogy milyen tényezők alakították és determinálták Magyarország külgazdasági mozgásterét, és ebbe a külső feltételrendszerbe hogyan illeszkedett a szovjet piac mint a magyar ipari és mezőgazdasági termelés szóba jöhető felvevő- és nyersanyagbázisa.

A Szerző Előszavából

Szerző: Kecskés D. Gusztáv

História – MTA Történettudományi Intézete, 2007

A tisztelt Olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely részletesen és alaposan felmutatja, összeveti a magyar forradalomra adott sokoldalú és sokszínű francia válaszokat a kormányköröktől a budapesti követségen át a szellemi szféráig és az utcáig. Kecskés D. Gusztáv dolgozatának hála sokat okulhatunk arra nézve, hogy miként alakult a magyarok megítélése ebben a szabadság fogalma iránt annyira érzékeny országban, ahol egyébként mintegy két évtizeden át a magyar szót jó esetben is bizalmatlanság övezte, és látva ezt a képet, ismereteink elmélyülése mellett, nem kis megnyugvást és elégtételt is érezhetünk.

Ormos Mária előszavából

Műsortükör 1956. október 23-november 5.

Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Vámos György

História – MTA Történettudományi Intézete, 2010

A kötetbe foglalt műsortükör percről percre közli, hogy az egyes műsorszámok miként követték egymást. Ilyen műsortükör a Szabad Európa Rádióban soha nem készült, nincs eredeti formája. A SZER soha nem közölte írásban a tervezett műsorait, a rádió természetéből fakadóan a figyelemfelhívást nem lett volna kihez eljuttatnia. Utólag megint csak felesleges lett volna. Ez a rádióállomás csak az éteren át tudott kapcsolatot teremteni hallgatóival.

Részlet a kötet Bevezetőjéből

Szerző: Horváth Sándor

MTA Történettudományi Intézete, 2004

Ennek a könyvnek a főszereplői nem politikusok, politikai elitek és intézmények, hanem az átlagemberek: a fővárost vagy az apró falvakat hátrahagyott bevándorlók, a csillogó belváros és a barakktáborok lakói, párválasztás vagy éppen válás előtt álló férfiak és nők, szomszédjukkal perlekedő, vagy magzatelhajtó asszonyok, rakoncátlan gyermekek, kocsmatöltelékek és az előkelő szálló vendégei, jampecok és rendőrök, koldusok és hivatalnokok, titkos kéjnők és úri frankák.

Sztálinvárosnak kellett volna lennie a legszocialistább városnak Magyarországon, lakóinak a legszocialistább embereknek a szocialista államban. Joggal merül fel a kérdés, hogy az állam szinte mindent meghatározni szándékozó törekvéseivel szemben miként voltak képesek megőrizni a város lakói viszonylagos szabadságukat és autonómiájukat. Sztálinváros lakóinak történetén keresztül nemcsak a szocializmus mindennapokra gyakorolt hatása, hanem a diktatúra határai, az embereknek a hatalommal szembeni önfejűsége is érthetőbbé válhat.

Szerkesztette: Vida István

Gondolat Kiadó, 2008

A politikai pártok pénzügyei és gazdálkodása nem csupán heves viták tárgya mind a mai napig, hanem minden korszakban a legszigorúbban őrzött titkok közé tartozott. A tanulmánykötet elsőként vállalkozik arra, hogy levéltári forrásokra támaszkodva feldolgozza a háború utáni koalíciós korszak politikai pártjai (MKP, SZDP, NPP, FKgP, PDP) költségvetésének, bevételeinek és kiadásainak alakulását. A témát az teszi különösen érdekessé, hogy - ellentétben a mai szabályozással - Magyarországon 1948 közepéig nem létezett állami finanszírozás, hanem a pártoknak maguknak kellett előteremteniük a működésükhöz, kampányaikhoz szükséges forrásokat - ami aztán különös üzleti tranzakciókat és pénzügyi mesterkedéseket eredményezett.

Szerkesztette: Vida István

Gondolat Kiadó, 2005

Magyarország a rendszerváltás előtt majd 40 évig a Szovjetunió befolyási övezetébe tartozott, s a "szocialista" nagyhatalom meghatározó szerepet játszott mindabban, ami ebben az időszakban nálunk történt. Az e kötetben közreadott, zömében eddig magyarul nem közölt 135 dokumentum, amely oroszországi levéltárakból származik, betekintést nyújt abba, hogy a második világháború után, 1944 és 1948 között hogyan alakult a két ország viszonya, és milyen priorításai voltak a Magyarországgal kapcsolatos szovjet külpolitikának. A budapesti szovjet követség jelentései, a külügyminisztériumi feljegyzések, a magyar politikusoknak, mindenekelőtt Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernőnek, Gyöngyösi Jánosnak Sztálinnal, Molotovval és más szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól készült emlékeztetők új megvilágításba helyezik a két ország közötti viszonyról korábban kialakult képet.

Szerző: Umemura, Yuko

Gondolat Kiadó, 2006

Az első Magyarországon híressé vált japán sem gésa, sem sportoló nem volt, hanem egy kutató, Imaoka Dzsúicsiró (1888-1973), aki az 1920-as években kilenc éven át Budapesten élt. Kitűnően elsajátította a magyar nyelvet, jól érezte magát itt, és igen népszerű lett előadásai révén. Baráti kapcsolatba került az akkori magyar társadalom jeles tagjaival, s gazdag tapasztalatot szerzett Magyarországról. A magyar-japán kapcsolatok történetében sokszor említették a nevét, de hiteles életrajza, itteni és otthoni működésének részletes ismertetése most először lát napvilágot. Milyen kapcsolat fűzte Imaokát Horthy kormányzóhoz? Mit írt neki például Bethlen István miniszterelnök, Klebelsberg Kunó miniszter vagy Szabó Lőrinc?

Szerző: Sós Péter János

Gondolat Kiadó, 2009

1956. november-decemberben valóságos menekültáradat indult el Magyarországról Nyugatra, a remélt szabadság, egy félelem és nyomorúság nélküli élet reményében. Kétszázezer ember indult a nagyvilágnak. Egy nagyvárosnyi ember. Kik is voltak ők? Mi késztette őket a sokszor pillanatok alatt elhatározott távozásra? Hogyan oszlott meg ez a tömeg? Mennyit veszített Magyarország, kor, családi állapot, iskolázottság, foglalkozás és más csoportosítások szerint? Hová, milyen országokba kerültek, és hogyan, milyen úton? "Könyvek tucatjai szólnak az októberi felkelésről, tanulmányok tucatjai a magyar politikai emigráció történetéről - írja a szerző.

Szerző: Sipos József

Gondolat Kiadó, 2009

A szerző részben új források alapján, az újabb szakirodalom eredményeivel kritikusan számot vetve részletesen bemutatja az első világháborút követő évek politikájának egyik kulcselemét, a földreformmal kapcsolatos vitát. Az előzményekre is kitérve (Magyar Gazdaszövetség, 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt) részletesen elemzi a vitában részt vevő pártok (Gazdapárt, Gazdaszövetség, Kisgazdapárt, Országos Földmívespárt, majd Országos Kisgazda- és Földmívespárt, MSZDP) programját, kitekintéssel a Bethlen-konszolidáció időszakára.

Szerző: Simándi Irén

Gondolat Kiadó, 2005

A kötet 1951 és 1956 között mutatja be a hidegháborús időszak egyik sajátos politikai fegyverét, az amerikai elképzelés szerint kialakított Szabad Európa Rádiót. Ennek során kitűnik a rádió alapító eszménye, amely a kettészakadt Európa egyesítését, a vasfüggöny mögött maradt népek felszabadítását fogalmazta meg. E feladatot szolgálta a Szabad Európa Rádió 1950-ben megszervezett magyar osztálya is. A napi célok között szerepelt a hiteles információ átadása, a nyugati demokráciák valósághű bemutatása, a hazai politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális körülmények pontos megrajzolása, és ezzel a magyarországi propaganda hatékony leleplezése.

CD-melléklettel
Szerző: Nagy Imre

Gondolat Kiadó, 2006

"Örömmel nyújtjuk át az olvasónak az 56-os forradalom egyik kapitális, de mindeddig bujkáló dokumentumát: Nagy Imre snagovi jegyzeteit, amelyekből pontos, sokszor meglepő, s majd mindig fájdalmas betekintést nyerhetünk a forradalom kivégzett miniszterelnökének 1956 őszén-telén és a rákövetkező év első hónapjaiban papírra vetett gondolataiba. (...) Az 1956. november végén Romániába hurcolt magyar kormányfő a számára kijelölt kényszerlakhelyen mind nagyobb elszigeteltségben és egyre mostohább körülmények között élt 1957. áprilisi őrizetbe vételéig és Magyarországra hurcoltatásáig: A snagovi házi őrizet annyiban azonban jobb volt az ezt követő fogság viszonyainál, hogy gondolatait Nagy Imre "szabadon" papírra vethette, sőt folyamodásait is megírhatta (ámbár azokat úgyszólván soha nem továbbították a címzetteknek).

Szerző: Kovács Tamás

Gondolat Kiadó, 2009

Dr. Sombor-Schweinitzer József rendőr-főkapitányhelyettes a Horthy kori magyar rendőrség egyik meghatározó személye volt, 1938-tól 1944 márciusáig - amikor a Gestapo letartóztatta és a flossenburgi koncentrációs tárborba hurcolták - a budapesti rendőr-főkapitányság politikai rendészeti osztályának vezetője. Nevéhez kötődnek az ún. politikai nyomozások, vagyis azok az ügyek, amelyekben legális vagy illegális pártok és politikusok megfigyelése, adott esetben bíróság elé állítása volt a cél. A korabeli rendőrség - Sombor-Schweinitzer összeállításában - heti rendszerességgel tájékoztatta a belügyminisztert valamennyi magyarországi párt elmúlt heti tevékenységéről, a párton belüli mozgásokról.

Szerkesztette: Garadnai Zoltán

Gondolat Kiadó, 2008

Magyarország számára a hatvanas évek közepén a Franciaországhoz fűződő kapcsolat kiemelt politikai és propagandisztikus fontossággal bírt, mivel a politikai vezetők fontos eszköznek látták a hőn áhított nemzetközi konszolidáció és a nyitási politika integrálásához. Az 1964 után egyre jobban alakuló francia-szovjet kapcsolatok az arra érzékenyen figyelő magyar vezetés számára is mintaértékűnek számítottak, bár Párizs szemszögéből nézve a magyar kapcsolat továbbra is másodlagos jelentőségű maradt. A De Gaulle által a diplomáciai gyakorlatba átültetett "détente-entente-coopération" politika a "hosszú hatvanas években" - amelyet nevezhetünk Franciaország évtizedének is - alapvetően meghatározta a kelet-nyugati kapcsolatok alakulását. Jelen forráskiadvány célja az, hogy a magyar-francia kapcsolatok történetét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének korai időszakában - vagyis az 1963-1968 közötti időszakban - bemutassa. Ez a történet ugyan nem jelenti a hidegháború korszakának fő eseményét, de az az alternatíva, amelyet Franciaország nyújtott az új európai stratégia megteremtése érdekében - szemben az amerikaiaknak és a szovjeteknek a bipoláris viszonyokat status quóként értelmező politikájával -, mindenképpen érdemes a részletesebb vizsgálatra.

Szerző: Csicsery-Rónay István

Gondolat Kiadó, 2009

Az 1912-ben született Csicsery-Rónay István író és politikus, diplomata és könyvkiadó, minden diktatúra ellenfele és üldözöttje, a náciellenes fegyveres ellenállás résztvevője, illegális dokumentumok terjesztője. A háború után kiemelkedő szerepet vállalt az új, demokratikus államrend megalapozásában, amiért "jutalmul" 1947-ben összeesküvés vádjával börtönbe csukták. Szabadulása után 1949-ben külföldre szökik, az amerikai emigrációt választja, ahol könyvtárosi foglalkozása mellett folyóirat-szerkesztőként, majd könyvkiadóként nemcsak a demokratikus emigráció fontos alakja, hanem kiadója, az Occidental Press hazacsempészett kiadványai révén az itthoni szellemi életre is nagy befolyást gyakorol.

Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990

Szerző: Békés Csaba

Gondolat Kiadó, 2004

Szerző: Simándi Irén

Gondolat Kiadó, 2009

Szerzők: Dobák Miklós, Kardos József, Strausz Péter, Zachar Péter Krisztián

L’Harmattan Kiadó, 2010

Az olvasó az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával működő Érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervezetek Magyarországon és az Európai Unióban kutatócsoport által szervezett 2009. október 15-i konferencián elhangzott előadások szerkesztett változataiból összeállított munkát tartja a kezében. A tanulmányok a társadalmi és gazdasági érdekérvényesítés magyarországi és európai stratégiáit, illetve a különböző érdek-képviseleti szervezetek múltbeli és jelenlegi működésének főbb kérdéseit helyezik új megvilágításba. A kiadványban kutatói közösségünk tagjainak írásai mellett a kérdéskör neves itthoni szakértőinek tanulmányai is megtalálhatók. Jelen kötetünk tisztelgés kutatócsoportunk szeretett vezetője, a közelmúltban elhunyt Gergely Jenő professzor emléke előtt.

Szerző: Schweitzer Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

A dualizmus első éveiben, 1872-ben a városegyesítéssel együtt sajátos jogállású törvényhatósági jogú városként szabályozták Magyarország fővárosát, Budapestet. E különleges státusz abban is megnyilvánult, hogy a főváros polgárságát képviselő törvényhatósági bizottság a többi – városi és vármegyei – törvényhatósági bizottságtól eltérő vonásokkal is rendelkezett.

A fővárosi törvényhatósági bizottságra irányadó szabályozást az I. világháborút követően többször is megváltoztatták (1920, 1924, 1930). A fővárosi törvényhatósági bizottság iránti törvényhozási, illetve kormányzati figyelem azonban korántsem tekinthető hízelgőnek. A két világháború közötti időszak egyik vonása, a területi alapon szervezett közigazgatási autonómiák ún. korrektívumokkal, az autonómia érvényesülését gátló jogintézményekkel történő körülbástyázása, egyúttal a kormányzati felügyelet, illetve centralizáció fokozása éppen a főváros esetében domborodott ki a legteljesebben.

Szerkesztette: Krausz Tamás, Szigeti Péter

L’Harmattan Kiadó, 2007

"Mi volt a régi rendszer? Szocializmus? Államszocializmus? Államkapitalizmus? Miben állt történelmi jelentősége és kudarca? Van-e aktualitása a szocializmus gondolatának itt és most? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásán törik a fejüket a különböző tudományágak képviselőiből verbuválódott szerzők.

A vita az államszocializmusról sok éves múltra tekint vissza, gyakorlatilag a rendszerváltás óta tart. A tisztán történetinek látszó diskurzus tartalmában és formájában is nemzetközi, hiszen Európa határain messze túl is érdeklődést kelt. Másrészt e polémia egyszerre folyik nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a következésképpen a jövőről is."

Szerkesztette: Szakolczai Attila

Osiris Kiadó, 2006

A könyv az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetével, értékelésével és utóéletével kívánja megismertetni az olvasót, bepillantást engedve a forradalom közvetlen előzményeibe, a leverését követő restaurációba és a megtorlás időszakába is. Időhatárait így 1953 (Sztálin halála) és 1963 (a nagynak mondott amnesztia) jelöli ki. Miként a sorozat korábbi darabjai, ez a kötet is három fő részre tagolódik. A legterjedelmesebb rész a legfontosabb források összegyűjtése: a leginkább ismert szövegek (pl. Nagy Imre rádióbeszédei vagy a szovjet pártelnökség küldötteinek jelentései) mellett a széles olvasóközönség előtt eddig nem ismert levéltári dokumentumok is helyet kapnak.

Szerző: Szabó Zoltán

Szerkesztette: Kenedi János

Osiris Kiadó, 2006

A könyv Szabó Zoltán londoni emigrációja idején keletkezett, az "56-os forradalomról szóló írásait adja közre (a szerző 1989-ben indult életműsorozatának VI. köteteként). Az első fejezetben az 1956 októbere és decembere között írt kb. hatvan, napi politikai elemzés olvasható a magyar szabadságharcról s annak nemzetközi sajtóvisszhangjáról. Ezek az elemzések kivétel nélkül a Szabad Európa Rádióban hangzottak el. A kötet ezenkívül tartalmazza a szerző 1957-ből visszatekintő irodalmi naplóját a forradalomról, amely folytatásokban jelent meg a londoni Irodalmi Újságban, az Ezerkilencszázötvenhat című, 1977-ben Genfben elhangozott előadását, tudományos értekezését "56 utólagos értékeléséről és kb. húsz kiadatlan tanulmányát és publicisztikáját. A Függelék Korszakváltás című, 1944-1945-ös memoárját, valamint az 1956 és 1963 közötti, köziratokat tartalmazó levelezését közli. Valamennyi hivatalos levél - lett légyen címzettje a francia kormányfő, az indiai államfő vagy a francia értelmiség számos vezető alakja. A kötetet Kenedi János rendezte sajtó alá, figyelembe véve a Londonban élő Czigány Loránd és a Washingtonban élő András Sándor eddigi filológiai munkáit.

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2008

Monográfiák és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről.

Vallásos értelmiség Magyarországon 1948-1991 között

Szerző: Lázár Kovács Ákos

Osiris Kiadó, 2006

Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf

L’Harmattan Kiadó, 2009

A közreadott dokumentumok segítenek annak megismerésében, hogy a kommunista párt – a megszálló szovjet szervek kulisszák mögötti csendes, de hathatós támogatását élvezve – miként jutott kezdettől meghatározó befolyáshoz a politikai rendőrség irányításában. Ugyanakkor bemutatják azt is, hogy e szervezetek működésében miképpen kap egyre meghatározóbb teret eredendő feladatuk, a háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felderítése mellett a „reakciósok”, illetve a „demokratikus államrend ellenségeivel” szembeni fellépés.

A kötet lapjait olvasva a kezdeti párhuzamosság, a frissen életre hívott szervek rivalizálása is nyomon követhető. A budapesti ügyekért felelős, Péter Gábor által irányított osztály és a Tömpe András által vezetett ún. „vidéki” politikai rendészeti osztály között mindvégig jellemző volt a versengés, ami egyre-másra egymás lejáratásával párosult, és végül az előbbi győzelmével zárult.

Szerencsés Károly esszéi és Margaret Bourke-White fotói

Szerkesztette: Kádár Lynn Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2008

A tengerentúli hölgy otthonosan ült a keszthelyi kastély könyvtárában. Ahogy gesztikulált, a művirágok megremegtek a repülő szerkezet közepén. A herceg feszengve pózolt könyvei előtt, s örült, hogy megmutathatja Margaretnek az ő Magyarországát. S Margaret Amerikából be is járta e furcsa helyet, s a mesekastélyból kilépve lencsevégre kapta az utolsó békeévben a magyar valóságot. Ahogy ő látta, ahogy mi nem láthatjuk soha: hűvös vízfátyolon át, lebegő felhőről, messziről, egészen messziről.

Szerzők: Strausz Péter, Zachar Péter Krisztián

L’Harmattan Kiadó, 2008

A Strausz Péter és Zachar Péter Krisztián alkotta fiatal történész-kutató szerzőpáros immár öt éve a hazai és az európai uniós autonómiaszervezetek, ezen belül is az érdekképviseletek és érdekvédelmi szervezetek történetét, politikai szerepét és jövőjét állította vizsgálódásának középpontjába. A Gergely Jenő tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) által vezetett kutatásból az OTKA támogatásával megszületett jelen monográfia a gazdasági és szakmai érdekképviseletek bemutatására vállalkozik. Külön érdekessége, hogy a hazai legfrissebb történések összefoglalása mellett részletes betekintést nyújt a lobbyerejüket tekintve különösen befolyásos osztrák kamarai struktúrák történeti fejlődésébe, jelenkori működésébe, valamint felvázolja az Európai Unió egyes tagországaiban működő kamarai szervezetek és a Közösség égisze alatt megjelenő összeurópai ernyőszervezetek működését és szerepét is. A munka ezáltal nemcsak történeti-leíró, hanem aktuális, politológiai-elemző jelleget is kapott, és a nemzetközi környezetbe ágyazva vizsgálja az érdekképviseletek szerepét.

Szerző: Kádár Lynn Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2006

1941 tavaszán a két világháború közötti Magyarország közismert kisgazda politikusa, Eckhardt Tibor az Egyesült Államokba távozott, hogy ottani kapcsolatai révén elősegítse hazája átállását a náciellenes koalíció oldalára. Kitűzött célját különböző okok miatt azonban nem sikerült elérnie, sőt a második világháborút követően az is lehetetlenné vált, hogy visszatérjen Magyarországra. A kérlelhetetlenül náci- és kommunista-ellenes Eckhardt ezt követően tevékeny szerepet vállalt a nyugati magyar emigráció politikai életében és egészen 1972-es haláláig küzdött hazája szovjet megszállás alóli felszabadításáért.

Szerző: Szarka Klára

L’Harmattan Kiadó, 2006

Krausz Tamás a Beszélgetésekben a mai világ, a hazai és részben a nemzetközi politikai színtér fejlődésének alapkérdéseiben foglal állást. A nagy történelmi alternatívák, fordulópontok értékelésén túl az értelmiség mai szerepvállalásán, a magyar és a kelet-európai szellemi és politikai útkeresések problémáin töpreng. Kritikai szempontokat kínál a mai fősodor, a nacionalista és a liberális politika és gondolkodásmód megközelítéséhez is.

Szerzők: Végső István, Simko Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2007

A könyv egy Duna–Tisza közi város zsidó lakosságának történetét mutatja be. A zsidótörvények, majd az 1944-es zsidóellenes rendeletek az alapvető állampolgári, a gettósítás és a deportálás pedig az elemi emberi jogaitól fosztottak meg közel hétszáz kiskunhalasi polgárt. Az 1938 és 1945 közötti időszak minden mozzanatát részletesen feldolgozó kötet nem csupán a zsidók és a holokauszt történetét írja le, hanem a város gazdaság- és társadalomrajzát is bemutatja. A két szerző igen összetett képet tár elénk, hiszen az adatokat számos túlélővel készült interjú, visszaemlékezés és eddig feltáratlan dokumentum felhasználása színesíti. Ennek köszönhetően rálátásunk lesz Kiskunhalas közéletére, hagyományaira, életmódjára és a helyi a vasútállomáson lezajlott tömeggyilkosság történetére is. Sok adalékhoz juthatunk az izraeliták letelepedéséről, hitközségük megalapításáról, asszimilációjáról, dualizmus- és Horthy-kori tevékenységéről és a második világháború utáni életéről.

Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2008

Az olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel. A nyilvánosság előtt sportolók küzdöttek a minél fényesebb érmekért, de a háttérben másfajta vetélkedés is folyt. A versenyek ugyanis kiváló feltételeket teremtettek a nyugati sportolókkal, sportvezetőkkel és a magyar emigránsokkal való kapcsolattartásra, arról nem is beszélve, hogy szinte tálcán kínálták a disszidálás lehetőségét. Éppen ezért az olimpiákat a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte. Ügynökein keresztül, vagy éppen a „baráti állambiztonsági szervek” segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai „ügyekkel” kapcsolatban.

Szerző: Strausz Péter

L’Harmattan Kiadó, 2008

Strausz Péter olyan témát választott kutatása tárgyául, amely eddig nem állt a tudományos érdeklődés középpontjában. A két világháború közötti magyar gazdasági és szakmai kamarák szerkezeti felépítését és működési jellemzőit bemutató munkában a szerző arra törekedett, hogy eme érdekképviseletek nemzetközi és hazai előtörténetének összefoglalása mellett áttekintést nyújtson a kamarai autonómiák 1920 és 1944 közötti horizontális bővüléséről és vertikális változásairól egyaránt. A szakmai-gazdasági önkormányzatok szervezeti felépítésének bemutatásán túl a kötet kitér a kamarák jogszabály, illetve a mindenkori erőviszonyok szabta mozgásterére, érdekképviseleti munkájára és annak fórumaira, a szervezetek korabeli társadalomban betöltött szerepére, valamint közcélokat szolgáló, önálló, autonóm kezdeményezéseire is.

Szerző: Takács Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2008

„Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését” – írta Mérey Ferenc, a városi felsőkereskedelmi fiúiskola tanára az 1930-as évek elején. Amikor dolgozatomban egy magyarországi középváros, Nyíregyháza városi elitjét vizsgálom, arra keresem a választ, hogy kik voltak ezek a vezető férfiak, és miben nyilvánult meg a bölcsességük.

Szerző: Kanyó Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2002

Az 56-os forradalom leverése után kb. 200.000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13.000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezni. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? Hogyan fogták fel, és hogyan oldották meg az új világban való tájékozódás, a szocializálódás és a társadalomba való beépülés sokrétű feladatait? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik, melyek során életük különböző szakaszait és tartományait próbáltuk átvilágítani.

Azt a kérdést, hogy mit lehet kezdeni ezekkel az elbeszélt szövegekkel, hol rejlenek az értelmezés lehetőségei, egy műhelyvita keretén belül, különböző szakmai szempontok alapján több szakember világította meg. A kötet gerincét alkotó kutatómunka szerzője Kanyó Tamás (az MTA Történettudományi Intézetének vendégkutatója), aki a kötet szerkesztőjeként neves tudósok a témához kapcsolódó tanulmányait gyűjtötte össze.

Szerző: Romsics Gergely

L’Harmattan Kiadó, 2004

A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú "hiteles" beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat. Az eljárás bizonyos kételkedést árul el azzal szemben, amit hagyományosan történeti megértésnek neveznek, és amelyet mindmáig a történetíró legfontosabb, központi feladatának szokás tartani. Ezzel szemben a szerző a történeti modellalkotás újszerű lehetőségeivel kísérletezik, hasznosítva a társtudományok, így az irodalomelmélet, a szociolingvisztika, a szociálantropológia és az antropológia egyes elméleteit.

Szerzők: Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Varga Zsuzsanna, Zeidler Miklós

Szerkesztette: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

Szerző: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

This volume includes the author’s papers presented at international conferences and his studies published publiched in foregn language periodicals and books. Most of the studies are concerned with ecclesiastical history: they deal with central issues of 19th–20th century Hungarian church history, such as putting on index the works of bishop Ottokár Prohászka, the background to the ecclesiastical-historical works of Vilmos Fraknói or the 20th century history of the relations between Hungary and the Holy See. They present the theoretical and organizatorial problems of political Catholicism, Christian socialism and Christian Democracy, from the Christian Socialist canon prelate Sándor Giesswein to the Christian Democrat István Barankovics.

Szerkesztette: Horváth János

Századvég Kiadó, 2006

Tiltott történelmünk 1945-1947 közötti eseményei szinte teljesen ismeretlenek a korszakot át nem élt nemzedékek számára, vagy torzult formában raktározódtak el az emberek tudatában. A korszak valóságának megismerése, megértése, valamint árnyalt elemzése - kivéve néhány, ilyen tárgyú írást - még várat magára. E könyvnek ezért is kettős szerepet szánunk. Egyrészt hézagpótló kézikönyv idősek és fiatalok eligazodására. Másrészt forrásmunka a kutatók és véleményformálók számára. (a Szerkesztő bevezetőjéből)

Szerkesztette: Balogh Sándor, Izsák Lajos

ELTE Eötvös Kiadó, 2004

Második, átdolgozott kiadás

Szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc

ELTE Eötvös Kiadó, 2003

1919-1944 között a dualizmus-korhoz képest jelentősen megnövekedett a magukat politikai pártoknak mondó szervezetek száma. Többségük azonban nem jutott el a tényleges párttá szerveződésig, hanem megrekedt a pártalakulás első stádiumánál: a megalakulásnál, vezetőségválasztásnál és esetleg formális programadásnál. Parlamenti párttá csak viszonylag kevés vált közülük; ott is gyakran előfordult, hogy egy vagy egy-két képviselővel jelentek meg, s nem „tartottak ki” tovább egy parlamenti ciklusnál. Igen gyakori volt a pártok bomlása, fúziója, átalakulása, ami nemcsak arra utal, hogy nem volt szilárd szervezetük és folyamatos támogatottságuk, hanem az egész korabeli pártstruktúra képlékeny voltára is, amelyen belül az egyes politikusok és áramlatok is mozgásban voltak.   

Szerző: Réti György

ELTE Eötvös Kiadó, 1998

A könyv a két világháború közötti magyar-olasz kapcsolatok legintenzívebb szakaszának történéseit ismerteti és elemzi a magyar és olasz külügyi levéltárak hatalmas iratanyaga alapján, valamint a témára vonatkozó dokumentumgyűjtemények és irodalom kritikus felhasználásával. Olvasmányos formában, de tudományos igénnyel ismerteti a magyar és olasz vezetők gyakori találkozásait, a budapesti és a római követek titkos jelentéseit. Kimutatja, hogy az 1932-től egymást követő négy magyar miniszterelnök - Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla és Teleki Pál - külpolitikáját egyaránt a kettős orientáció jellemezte. Különösen kormányzásuk első időszakában volt megfigyelhető, hogy mind a négyen Mussolinitól vártak támogatást a fokozódó német nyomással szemben. Miután azonban a fasiszta Olaszország is egyre inkább Hitler befolyása alá került, Mussolini mind kevésbé tudta megvédeni magyar szövetségesét.

Szerző: Lajos Izsák

ELTE Eötvös Kiadó, 2002

Szerző: Ormos Mária

ELTE Eötvös Kiadó, 2004

Hosszan fejtegethetném, hogy ez a tanulmány miről nem szól. A lehetséges és valóságos 'nem’-ek közül csak kettőt említek. Nem szól magáról a világgazdasági válságról, és mellőzi a felsorakoztatott szerzők élettörténetét, valamint életművük egészének ismertetését is. Mindössze egyetlen szerény célja van. Szeretné bemutatni, hogy a magyar szellemi közélet miként válaszolt a világválságra. Körképet szeretne nyújtani arról a problematikáról, amelyet (...) a huszadik század legnagyobb szellemi kihívásának és egyúttal vízválasztójának tartok. Amikor hozzákezdtem az anyag gyűjtéséhez, még abban sem voltam biztos, hogy vajon a magyar tudományos és közéleti szereplők válaszoltak-e rá egyáltalán...