Legújabb kor

Negyedik, javított és bővített kiadás

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2010

Ez a könyv Magyarország XX. századi történetének a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő, nagy ívű összegzése. Romsics Ignác egyetemi tanár a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti, valamint a kül- és belpolitikai szempontok kiegyensúlyozott érvényesítésére törekedett. A legfontosabb adatsorokat diagramok, grafikonok és táblázatok teszik áttekinthetővé. A határváltozásokat és hadi eseményeket térképvázlatok illusztrálják, az egyes korok hangulatát gondosan válogatott fotók idézik fel.

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2006

Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés egyetlen apró eltéréssel visszaállította Magyarország 1938 előtti, az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződésben megállapított határait. A változás a Pozsonnyal szembeni szlovák?magyar határszakaszt érintette. Magyarországnak itt három újabb falut kellett átadnia Csehszlovákiának. A trianoni békeszerződés területi előírásainak visszaállítását több tényező idézte elő. Meghatározó szerepük - az I. világháború utáni helyzethez hasonlóan - ebben is a győztes nagyhatalmaknak volt. A döntésbe emellett azonban belejátszott Magyarország és riválisáinak II. világháborús szereplése, valamint háború utáni diplomáciájuk és propagandájuk is. A rendelkezésre álló magyar és külföldi szakirodalom felhasználásával, valamint új forráscsoportok bevonásával a szerző ezt a háború alatt kezdődött és 1947-re befejeződött döntéshozatali folyamatot követi nyomon.

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2008

Monográfiák és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről.

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2005

Vallásos értelmiség Magyarországon 1948-1991 között

Szerző: Lázár Kovács Ákos

Osiris Kiadó, 2006

Második, javított, átdolgozott, bővített kiadás

Szerző: Gyarmati György

L’Harmattan Kiadó, 2014

A Páneurópai Piknik olyan történelmi fogalommá vált – határainkon túl is – az elmúlt évtizedek során, amire aligha gondolhattak 1989 nyarán a rendezvény kezdeményezői, szervezői. A hidegháborús Európát évtizedek óta kettészelő, országok és népek természetes kapcsolatát mesterségesen elválasztani igyekvő vasfüggöny lebontási törekvéseit ez a Sopron melletti összejövetel tette visszafordíthatatlanná. Azaz, egy határmenti társadalmi összejövetel – ma úgy mondják, népi kezdeményezés – generálta nem csupán az akkor Magyarországon tartózkodó keletnémet polgárok „szabadságba menekülését”, hanem a német nemzet egy részét évtizedek óta karanténba záró ún. Berlini Fal leomlását is.

Szerkesztette: Müller Rolf, Takács Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Szigorúan titkos '89. Állambiztonság és rendszerváltoztatás. Első pillanatra magától értetődőnek tűnik ez a kapcsolat. Hiszen a diktatúra politikai rendőrsége ebben az évben is működött és dolgozott, sőt, belőle hozták létre a demokratikus jogállami rendszer titkosszolgálatait. Kézenfekvőnek tűnik tehát, ha valaki azt vizsgálja, hogy miként zajlott le ez az átalakulás/átalakítás, hogyan alkalmazkodtak az állambiztonsági szolgálatok a váltózóban lévő külső és belső körülményekhez. Vagy éppen azt nézi meg az illető, hogy a politikai rendőrség a maga eszközeivel hogyan alakította az eseményeket, volt-e befolyása azokra.

Szerzők: Bánkuti Gábor, Gyarmati György

L’Harmattan Kiadó, 2010

Manapság is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen volt a katolikus egyház helyzete Magyarországon az államszocializmus évtizedeiben. A kiindulópontjuk szerint is markánsan eltérő közelítések leginkább egymásnak feleselnek.

Ellenállás és/vagy megalkuvás? Ellehetetlenítés és/vagy rendszerbe kényszerítés? Hogyan maradt meg az egyház, ha az ateista ideológiai-politikai pártakarat - úgymond - halálra szánta? Milyen mértékben jelentett akadályt az egyház felszámolásában annak évezredes társadalom beágyazottsága?

Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf

L’Harmattan Kiadó, 2009

A közreadott dokumentumok segítenek annak megismerésében, hogy a kommunista párt – a megszálló szovjet szervek kulisszák mögötti csendes, de hathatós támogatását élvezve – miként jutott kezdettől meghatározó befolyáshoz a politikai rendőrség irányításában. Ugyanakkor bemutatják azt is, hogy e szervezetek működésében miképpen kap egyre meghatározóbb teret eredendő feladatuk, a háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felderítése mellett a „reakciósok”, illetve a „demokratikus államrend ellenségeivel” szembeni fellépés.

A kötet lapjait olvasva a kezdeti párhuzamosság, a frissen életre hívott szervek rivalizálása is nyomon követhető. A budapesti ügyekért felelős, Péter Gábor által irányított osztály és a Tömpe András által vezetett ún. „vidéki” politikai rendészeti osztály között mindvégig jellemző volt a versengés, ami egyre-másra egymás lejáratásával párosult, és végül az előbbi győzelmével zárult.

Szerencsés Károly esszéi és Margaret Bourke-White fotói

Szerkesztette: Kádár Lynn Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2008

A tengerentúli hölgy otthonosan ült a keszthelyi kastély könyvtárában. Ahogy gesztikulált, a művirágok megremegtek a repülő szerkezet közepén. A herceg feszengve pózolt könyvei előtt, s örült, hogy megmutathatja Margaretnek az ő Magyarországát. S Margaret Amerikából be is járta e furcsa helyet, s a mesekastélyból kilépve lencsevégre kapta az utolsó békeévben a magyar valóságot. Ahogy ő látta, ahogy mi nem láthatjuk soha: hűvös vízfátyolon át, lebegő felhőről, messziről, egészen messziről.

Szerzők: Strausz Péter, Zachar Péter Krisztián

L’Harmattan Kiadó, 2008

A Strausz Péter és Zachar Péter Krisztián alkotta fiatal történész-kutató szerzőpáros immár öt éve a hazai és az európai uniós autonómiaszervezetek, ezen belül is az érdekképviseletek és érdekvédelmi szervezetek történetét, politikai szerepét és jövőjét állította vizsgálódásának középpontjába. A Gergely Jenő tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) által vezetett kutatásból az OTKA támogatásával megszületett jelen monográfia a gazdasági és szakmai érdekképviseletek bemutatására vállalkozik. Külön érdekessége, hogy a hazai legfrissebb történések összefoglalása mellett részletes betekintést nyújt a lobbyerejüket tekintve különösen befolyásos osztrák kamarai struktúrák történeti fejlődésébe, jelenkori működésébe, valamint felvázolja az Európai Unió egyes tagországaiban működő kamarai szervezetek és a Közösség égisze alatt megjelenő összeurópai ernyőszervezetek működését és szerepét is. A munka ezáltal nemcsak történeti-leíró, hanem aktuális, politológiai-elemző jelleget is kapott, és a nemzetközi környezetbe ágyazva vizsgálja az érdekképviseletek szerepét.

Szerző: Kádár Lynn Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2006

1941 tavaszán a két világháború közötti Magyarország közismert kisgazda politikusa, Eckhardt Tibor az Egyesült Államokba távozott, hogy ottani kapcsolatai révén elősegítse hazája átállását a náciellenes koalíció oldalára. Kitűzött célját különböző okok miatt azonban nem sikerült elérnie, sőt a második világháborút követően az is lehetetlenné vált, hogy visszatérjen Magyarországra. A kérlelhetetlenül náci- és kommunista-ellenes Eckhardt ezt követően tevékeny szerepet vállalt a nyugati magyar emigráció politikai életében és egészen 1972-es haláláig küzdött hazája szovjet megszállás alóli felszabadításáért.

Szerző: Szarka Klára

L’Harmattan Kiadó, 2006

Krausz Tamás a Beszélgetésekben a mai világ, a hazai és részben a nemzetközi politikai színtér fejlődésének alapkérdéseiben foglal állást. A nagy történelmi alternatívák, fordulópontok értékelésén túl az értelmiség mai szerepvállalásán, a magyar és a kelet-európai szellemi és politikai útkeresések problémáin töpreng. Kritikai szempontokat kínál a mai fősodor, a nacionalista és a liberális politika és gondolkodásmód megközelítéséhez is.

Szerzők: Végső István, Simko Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2007

A könyv egy Duna–Tisza közi város zsidó lakosságának történetét mutatja be. A zsidótörvények, majd az 1944-es zsidóellenes rendeletek az alapvető állampolgári, a gettósítás és a deportálás pedig az elemi emberi jogaitól fosztottak meg közel hétszáz kiskunhalasi polgárt. Az 1938 és 1945 közötti időszak minden mozzanatát részletesen feldolgozó kötet nem csupán a zsidók és a holokauszt történetét írja le, hanem a város gazdaság- és társadalomrajzát is bemutatja. A két szerző igen összetett képet tár elénk, hiszen az adatokat számos túlélővel készült interjú, visszaemlékezés és eddig feltáratlan dokumentum felhasználása színesíti. Ennek köszönhetően rálátásunk lesz Kiskunhalas közéletére, hagyományaira, életmódjára és a helyi a vasútállomáson lezajlott tömeggyilkosság történetére is. Sok adalékhoz juthatunk az izraeliták letelepedéséről, hitközségük megalapításáról, asszimilációjáról, dualizmus- és Horthy-kori tevékenységéről és a második világháború utáni életéről.

Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2008

Az olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel. A nyilvánosság előtt sportolók küzdöttek a minél fényesebb érmekért, de a háttérben másfajta vetélkedés is folyt. A versenyek ugyanis kiváló feltételeket teremtettek a nyugati sportolókkal, sportvezetőkkel és a magyar emigránsokkal való kapcsolattartásra, arról nem is beszélve, hogy szinte tálcán kínálták a disszidálás lehetőségét. Éppen ezért az olimpiákat a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte. Ügynökein keresztül, vagy éppen a „baráti állambiztonsági szervek” segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai „ügyekkel” kapcsolatban.

Szerző: Strausz Péter

L’Harmattan Kiadó, 2008

Strausz Péter olyan témát választott kutatása tárgyául, amely eddig nem állt a tudományos érdeklődés középpontjában. A két világháború közötti magyar gazdasági és szakmai kamarák szerkezeti felépítését és működési jellemzőit bemutató munkában a szerző arra törekedett, hogy eme érdekképviseletek nemzetközi és hazai előtörténetének összefoglalása mellett áttekintést nyújtson a kamarai autonómiák 1920 és 1944 közötti horizontális bővüléséről és vertikális változásairól egyaránt. A szakmai-gazdasági önkormányzatok szervezeti felépítésének bemutatásán túl a kötet kitér a kamarák jogszabály, illetve a mindenkori erőviszonyok szabta mozgásterére, érdekképviseleti munkájára és annak fórumaira, a szervezetek korabeli társadalomban betöltött szerepére, valamint közcélokat szolgáló, önálló, autonóm kezdeményezéseire is.

Szerző: Takács Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2008

„Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését” – írta Mérey Ferenc, a városi felsőkereskedelmi fiúiskola tanára az 1930-as évek elején. Amikor dolgozatomban egy magyarországi középváros, Nyíregyháza városi elitjét vizsgálom, arra keresem a választ, hogy kik voltak ezek a vezető férfiak, és miben nyilvánult meg a bölcsességük.

Szerző: Kanyó Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2002

Az 56-os forradalom leverése után kb. 200.000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13.000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezni. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? Hogyan fogták fel, és hogyan oldották meg az új világban való tájékozódás, a szocializálódás és a társadalomba való beépülés sokrétű feladatait? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik, melyek során életük különböző szakaszait és tartományait próbáltuk átvilágítani.

Azt a kérdést, hogy mit lehet kezdeni ezekkel az elbeszélt szövegekkel, hol rejlenek az értelmezés lehetőségei, egy műhelyvita keretén belül, különböző szakmai szempontok alapján több szakember világította meg. A kötet gerincét alkotó kutatómunka szerzője Kanyó Tamás (az MTA Történettudományi Intézetének vendégkutatója), aki a kötet szerkesztőjeként neves tudósok a témához kapcsolódó tanulmányait gyűjtötte össze.

Szerző: Bódy Zsombor

L’Harmattan Kiadó, 2003

Az ipar, a kereskedelem és a pénzintézetek tisztviselőinek önálló réteggé formálódása a XX. század elején a magyar, illetve az osztrák és német társadalmi fejlődés sajátos vonása, amely megkülönbözteti őket a többi iparosodó európai társadalomtól. A magántisztviselők megjelenése azonban nemcsak új és sajátos arculatú középrétegek kialakulását jelenti, hanem egyben a modern értelemben vett munkavállaló megszületését is, akinek egzisztenciáját a társadalombiztosítás óvja, munkaviszonyát a munkajog rendezi, érdekeit pedig szakszervezetek képviselik.

A munkavállalói csoportok - köztük a magántisztviselők - megjelenését a modern tömegtársadalmak kialakulása egyik fontos elemének minősíthetjük, az alsó rétegek társadalmi és politikai emancipációja részének, amelyek során a polgári, liberális XIX. századi társadalmi berendezkedés helyén létrejöttek a modern tömegszervezetek, valamint a munkaadók, munkavállalók és - a gazdaság, valamint a társadalom életét egyre mélyebben befolyásoló - kormányzati tevékenység viszonyrendszere. Mindez egy olyan átalakulást jelent, amelyre a magyar történetírás - a polgárosodás fogalmán keresztül megragadható jelenségre koncentrálva - eddig kevés figyelmet fordított.

Szerző: Romsics Gergely

L’Harmattan Kiadó, 2004

A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú "hiteles" beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat. Az eljárás bizonyos kételkedést árul el azzal szemben, amit hagyományosan történeti megértésnek neveznek, és amelyet mindmáig a történetíró legfontosabb, központi feladatának szokás tartani. Ezzel szemben a szerző a történeti modellalkotás újszerű lehetőségeivel kísérletezik, hasznosítva a társtudományok, így az irodalomelmélet, a szociolingvisztika, a szociálantropológia és az antropológia egyes elméleteit.

Szerzők: Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Varga Zsuzsanna, Zeidler Miklós

Szerkesztette: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

Szerző: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

This volume includes the author’s papers presented at international conferences and his studies published publiched in foregn language periodicals and books. Most of the studies are concerned with ecclesiastical history: they deal with central issues of 19th–20th century Hungarian church history, such as putting on index the works of bishop Ottokár Prohászka, the background to the ecclesiastical-historical works of Vilmos Fraknói or the 20th century history of the relations between Hungary and the Holy See. They present the theoretical and organizatorial problems of political Catholicism, Christian socialism and Christian Democracy, from the Christian Socialist canon prelate Sándor Giesswein to the Christian Democrat István Barankovics.

Szerkesztette: Krausz Tamás, Vértes Judit

L’Harmattan Kiadó, 2010

A kötet, melyet kezében tart az olvasó, a Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezésének és evolúciójának nemzetközi-politikai hátterét, jelentőségét, a nemzeti érdekek katonai-politikai védelmét, a munkásönigazgatás és a közösségi kísérlet politikai-gazdasági és intellektuális hagyatékát világítja meg. A könyv a témakör legkiválóbb hazai kutatók munkái mellett angol, belga és orosz történészék kutatásait is tartalmazza, jelezve, hogy a magyar tanácsköztársaság egy nemzetközi politikai összefüggésrendszer és a helyi, nemzeti feltételek egyidejű terméke volt és tapasztalatai is csak ilyen konstellációban közelíthetők a tudományosság igényével.

Szerkesztette: Krausz Tamás, Mitrovits Miklós

L’Harmattan Kiadó, 2008

A kötet szerzői azt a kérdést járják körül, hogy miféle okok idézték elő a kelet-európai - s benne a magyar - labdarúgás hanyatlását, miközben Nyugat-Európában e játék sajátos "felvirágzása" ment végbe.

Van-e összefüggés e jelenségek között?

Miben áll a nyugati "előrelépés", és vajon mi okozza a mi régiónk focijának "hanyatlását"?

Utolérhető-e a Nyugat?

Egyáltalán, érdemes-e erre törekedni?

Az üzlet-futball-politika hármasságban van-e még esély a kibontakozásra?

Szerző: Mályusz Elemér

Attraktor Kiadó, 2013

Mályusz Elemér, a magyar történettudomány egyik legnagyobb 20. századi alakja volt, aki nemcsak középkortörténeti munkáival írta be magát a tudomány élvonalába, hanem "A vörös emigráció" című, máig páratlanul érdekes "kortárs" művével. Az írás, amely eredetileg 1931-ben jelent meg a Napkelet c. folyóiratban - kötetünk az első könyv-megjelenés - az 1918/19-es októberi és tanácsköztársasági főszereplők emigrációs tevékenységét ismerteti, elemzi. Felvonulnak az ismert szereplők Károlyitól kezdve Jászi Oszkáron át Kun Béláig, valamint a második vonal reprezentánsai, hogy megismerjük azt a fáradhatatlan munkát, mellyel a Horthy-Magyarországot minden fórumon lejáratni igyekeztek, s bárhol, bárkivel szövetkeztek volt hazájuk ellenségei közül.

Szerkesztette: Horváth János

Századvég Kiadó, 2006

Tiltott történelmünk 1945-1947 közötti eseményei szinte teljesen ismeretlenek a korszakot át nem élt nemzedékek számára, vagy torzult formában raktározódtak el az emberek tudatában. A korszak valóságának megismerése, megértése, valamint árnyalt elemzése - kivéve néhány, ilyen tárgyú írást - még várat magára. E könyvnek ezért is kettős szerepet szánunk. Egyrészt hézagpótló kézikönyv idősek és fiatalok eligazodására. Másrészt forrásmunka a kutatók és véleményformálók számára. (a Szerkesztő bevezetőjéből)

Szerkesztette: M. Kiss József, Vida István

ELTE Eötvös Kiadó, 2006

A magyarországi pártprogramok sorozat negyedik kötete a rendszerváltás idején szerepet játszó, új, illetve újjáalakult politikai szervezetek programjait tartalmazza. Eredetileg csak az 1990-es, a Kádár-rendszer megszűnése utáni első szabad választásokon indult országos és területi listát állító jelentősebb pártok programjait kívántuk közreadni. De a munkálatok közben - kifejezetten szakmai megfontolásokból - felvettük a kötetbe a legalább egy egyéni jelöltet állító pártokat, sőt közöljük néhány olyan kisebb szervezet politikai munkatervét is, amelyek megalakultak, bejegyeztettek ugyan, de a választásokon végül is nem indultak. 

Szerkesztette: Balogh Sándor, Izsák Lajos

ELTE Eötvös Kiadó, 2004

Második, átdolgozott kiadás

Szerkesztette: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc

ELTE Eötvös Kiadó, 2003

1919-1944 között a dualizmus-korhoz képest jelentősen megnövekedett a magukat politikai pártoknak mondó szervezetek száma. Többségük azonban nem jutott el a tényleges párttá szerveződésig, hanem megrekedt a pártalakulás első stádiumánál: a megalakulásnál, vezetőségválasztásnál és esetleg formális programadásnál. Parlamenti párttá csak viszonylag kevés vált közülük; ott is gyakran előfordult, hogy egy vagy egy-két képviselővel jelentek meg, s nem „tartottak ki” tovább egy parlamenti ciklusnál. Igen gyakori volt a pártok bomlása, fúziója, átalakulása, ami nemcsak arra utal, hogy nem volt szilárd szervezetük és folyamatos támogatottságuk, hanem az egész korabeli pártstruktúra képlékeny voltára is, amelyen belül az egyes politikusok és áramlatok is mozgásban voltak.   

Szerző: Réti György

ELTE Eötvös Kiadó, 1998

A könyv a két világháború közötti magyar-olasz kapcsolatok legintenzívebb szakaszának történéseit ismerteti és elemzi a magyar és olasz külügyi levéltárak hatalmas iratanyaga alapján, valamint a témára vonatkozó dokumentumgyűjtemények és irodalom kritikus felhasználásával. Olvasmányos formában, de tudományos igénnyel ismerteti a magyar és olasz vezetők gyakori találkozásait, a budapesti és a római követek titkos jelentéseit. Kimutatja, hogy az 1932-től egymást követő négy magyar miniszterelnök - Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla és Teleki Pál - külpolitikáját egyaránt a kettős orientáció jellemezte. Különösen kormányzásuk első időszakában volt megfigyelhető, hogy mind a négyen Mussolinitól vártak támogatást a fokozódó német nyomással szemben. Miután azonban a fasiszta Olaszország is egyre inkább Hitler befolyása alá került, Mussolini mind kevésbé tudta megvédeni magyar szövetségesét.

Szerző: Lajos Izsák

ELTE Eötvös Kiadó, 2002

Szerző: Ormos Mária

ELTE Eötvös Kiadó, 2004

Hosszan fejtegethetném, hogy ez a tanulmány miről nem szól. A lehetséges és valóságos 'nem’-ek közül csak kettőt említek. Nem szól magáról a világgazdasági válságról, és mellőzi a felsorakoztatott szerzők élettörténetét, valamint életművük egészének ismertetését is. Mindössze egyetlen szerény célja van. Szeretné bemutatni, hogy a magyar szellemi közélet miként válaszolt a világválságra. Körképet szeretne nyújtani arról a problematikáról, amelyet (...) a huszadik század legnagyobb szellemi kihívásának és egyúttal vízválasztójának tartok. Amikor hozzákezdtem az anyag gyűjtéséhez, még abban sem voltam biztos, hogy vajon a magyar tudományos és közéleti szereplők válaszoltak-e rá egyáltalán...

Második, bővített és átdolgozott kiadás

Szerzők: Boros Zsuzsanna, Szabó Dániel

ELTE Eötvös Kiadó, 2008

Szerző: Kovács Tamás

NKE Szolgáltató Kft., 2014

Tény, hogy az 1944-es és 1945-ös esztendők a magyar történelem legsötétebb időszakai közé tartoznak. A német megszállás, a zsidóüldözés kiteljesedése, majd a harcok nemcsak anyagi, hanem morális értelemben is romba döntötték az országot. Kényes kérdésként vetődik fel, hogy a korabeli magyar közigazgatást, honvédséget vagy éppen a rendvédelmi szerveket mekkora felelősség terheli az akkor történtekért.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy az embertelenség e korszakában is sokan – katonák, rendőrök hivatalnokok, éppúgy, mint lelkészek, tűzoltók vagy éppen munkások – nemegyszer kijátszva, igen gyakran egyenesen megszegve törvényeket, rendeleteket vagy akár parancsokat, szolidárisak voltak embertársaikkal. Némelyek „csak” emberségről tettek tanúbizonyságot azzal, hogy vonakodva, már-már a szabotázs határát súrolva voltak csak hajlandóak végrehajtani a különböző utasításokat.

Berzeviczy Albert kiadatlan naplója (1914-1920)

Szerkesztő: Gali Máté

Komp-Press Kiadó, 2014

Bármekkora tisztító és megváltó hatása lesz talán ennek a háborúnak politikai tekintetben, az nem fogja ellensúlyozni azt a rombolást és pusztítást, amelyet példátlan brutalitásával az emberiség erkölcsi javaiban véghezvisz. Ma már nincs nemzetközi jog, tisztesség, becsület, emberiesség, sok olyan igazság sem, amelyet mindenki elismerne. Ma csak az jogos, tisztességes és igaz, amit a nemzetek határtalan és könyörtelen önzése magára nézve hasznosnak talál. Elszomorító látni, hogy a külföldi szellemi élet kitűnőségei hogy lesznek egymásután rabjaivá a legvadabb és legvadabb gyűlölködésnek.

Szerkesztő: Kovács Lajos

Európa, 2014

"nem javul a világ, csak okosabb lesz, önzőbb és színtelenebb"

Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a "vörös grófnőnek" a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti "világba", ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét.

Történetek az első világháborúból

Historium, 2014

Egy háború, mely egy egész évszázadot határozott meg.

Egy háború, mely birodalmakat döntött romba.

Egy háború, amely megváltoztatta a világot.

Az első világháború több mint tizenötmillió ember halálát követelte. Ez a kötet, mely tizenkét fiatal író tizenkét történetét tartalmazza, az áldozatoknak állít emléket éppen száz évvel az első nagy világégés kitörése után.

A 100 magyar baka a fronton küzdő katonákról, hősökről és áldozatokról éppúgy mesél, mint a hátországban maradottakról, vagy épp a történelem negatív szereplőiről. Tucatnyi hangon szól és még több húrt pendít meg, hogy emlékeztessen minket: akik életükkel és vérükkel fizettek a világ bűneiért, azokat sosem szabad elfeledni emlékük örökké él.

Szerző: Lengyel Béla

Digitális Kalamáris, 2011

A szarvasi születésű Lengyel Béla altábornagy mintegy negyedszázaddal ezelőtt írta meg visszaemlékezéseit. Szülővárosa e munkájának kiadásával rója le adósságát kevéssé ismert fia előtt.

Pályája korszakokat ívelt át, többnyire jelentős tisztségekben részt vett mindkét világháborúban.

Elsősorban katona volt, de gyakran és elkerülhetetlenül politikai események közepén találta magát. Véleményei mindig tárgyilagosak voltak úgy a szövetségeseink, mind az ellenfeleink vonatkozásában is. Szókimondásával, őszinteségével gyakran saját sorsát, érvényesülését is kockára tette.  Nem politizált, kivéve egyetlen estet, ha Magyarország sorsa ezt szükségessé tette.

Szerző: Máthé Áron

Századvég, 2014

1967. január 18-án egy régóta beharangozott per indult Budapesten. 19 egykori nyilas pártszolgálatos ellen emeltek vádat. „Reggel 9 óra. A nagy tárgyalóterem zsúfolásig megtelt. A hallgatóság részére fenntartott padokba 150-180 ember fér, de most legalább 250-en várják a tárgyalás kezdetét. Jelen van a rádió, a televízió, a filmhíradó, itt vannak a belföldi és a külföldi lapok tudósítói.” A nyomozás és a per során borzalmas bűncselekményekre derült fény, de sokakban már akkor is felötlött a kérdés: Miért pont most? Miért csak most? Mit csináltak eddig a vádlottak? Máthé Áron könyve a három halálos ítélettel végződő monstre per által felvetett kérdésekre keresi választ, miközben Budapest egyik kerületének a nyilas uralom alatti mindennapjaiba is bepillantást kaphatunk.

Szerző: Adonyi Sztancs János

Kossuth Kiadó, 2008

Ez a könyv a történelmi arisztokrácia hazánkban élő, illetve Magyarországhoz szorosan kötődő tagjairól szól. Adonyi Sztancs János az utóbbi két évben huszonegy főnemesi családot keresett fel. Riportjaiban fel-felvillan egy-egy megrázó, elgondolkodtató vagy éppen pikáns esemény, amit a megszólalók elődei, esetleg maguk a beszélgetőpartnerek éltek át.

Szerző: Varga Zsuzsanna

Gondolat Kiadó, 2013

Varga Zsuzsanna a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–orosz szakán végzett 1993-ban. A történelemtudomány kandidátusa fokozatot 1998-ban szerezte meg. Disszertációja továbbfejlesztése eredményeként 2001-ben jelent meg első könyve „Politika, paraszti érdekérvényesítés és szövetkezetek Magyarországon 1956–1967” címmel. Az 1945 utáni agrártörténeti kutatásai eredményeiből azóta több mint 50 publikációja jelent meg, közülük 15 külföldön.

Szerző: Horváth Sándor

Nyitott Könyvműhely, 2009

A háborút követő évtizedek ifjúsági lázadása, különösen az 1968-as generáció hozzájárult ahhoz, hogy az ifjúsági kérdés egyre gyakrabban kerüljön a hatóságok látóterébe. Mi jellemezte a szocialista korszakban a fiatalok mindennapjait és a fiatalkori szocializációt? Kik azok a huligánok (jampecok, galeritagok), és hogyan teremtették meg őket? Hogyan jött létre a szocialista bulvársajtó, amely meghatározta a fiatalokról szóló közbeszédet? Milyen kapcsolata volt a rendőrségnek és az állambizottságnak a fiatalokkal 1956 előtt és után? Mitől tarthattak fasisztának egy fiatalt a a Kádár-korszakban? Hogyan működött az ifjúságvédelem a Kádár-korszakban, és mi lett az intézeti gyerekek sorsa?

Ügynökök a Szabad Európa Rádiónál

Szerző: Kasza László

Noran Libro Kiadó, 2009

Az elmúlt években számos dokumentáció és elemzés jelent meg a diktatúra állambiztonságának magyarországi tevékenységéről 1948–1999 között. De a hírszerzés külföldi munkájáról kevés ismeretünk van. Ez az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagára alapuló dokumentumkötet elsőként igyekszik legalább részben pótolni a hiányt. A Szabad Európa Rádió példáján mutatja be, hogyan küzdött a diktatúra egy olyan intézmény ellen, amely veszélyeztette tájékoztatási monopóliumát. Módszerei közül nem hiányzott a betörés, robbantás, emberrablás és a belekalkulált gyilkosság terve sem. A szerző konkrét példákon mutatja be az ügynökök beszervezésének és telepítésének, tartásának költséges, az adófizetők forint milliárdjaiba kerülő módszereit. Az eredmény pedig alig volt több, mintha bekapcsolták volna a 19, 25, 31, 39, 41 és 49 méteres rövidhullámot.

Szerző: Pajkossy Gábor

Gondolat Kiadó, 2013

A szerző azt tűzte ki célul, hogy a történeti irodalom, a levéltári források és Lőcsei személyes hagyatéka idevágó anyagának hasznosítása alapján történeti tanulmányban mutassa be, hogyan élte át – és hogyan formálta – Lőcsei a magyar 1956-ot, majd miként érintette őt az 1957-től fogva kibontakozó megtorlás. Lőcsei Pál (1922–2007) a Szabad Nép pártvonalas újságírójából a „Nagy Imre-csoportnak” nevezett pártellenzék tagjává vált. A pártellenzék tagjai közül az elsők között ismerte fel, hogy nemzeti, demokratikus forradalom van kibontakozóban. Részt vett a kormánypolitika fordulatát kinyilvánító Nagy Imre-beszéd (a kormánynyilatkozat) megszövegezésében. Lőcseit 1957. január harmadik hetében letartóztatták, 1962 júliusában, harmadolással, feltételesen szabadult.

Szerkesztette: Rajki Zoltán, Daniel Heinz, Simon Ervin

Gondolat Kiadó, 2013

Ez a kötet a veszprémi Pannon Egyetem Antropológia és Etika Tanszéke és a Kisegyház-kutató Egyesület Szabadegyházak, vallási kisebbségek és a diktatúrák Európában a 20. században címmel rendezett konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza. A tanulmányok azokkal a problémákkal és kihívásokkal foglalkoznak, amelyek a kisebbségi egyházakat érték a totalitárius rendszerek működése idején a 20. századi Európában. A politikai hatalommal nem rendelkező és a nyilvánosságot befolyásolni alig képes kisebb vallási közösségek több esetben a történelmi egyházaknál komolyabb megszorításokat is elszenvedtek. A korlátozás vagy a kompromisszum a mindennapi élet lényegét képezték. A könyv arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy a szabadegyházak hogyan élték túl ezt az ellenséges környezetet. A diktatórikus rendszerekhez való viszonyulásuk az ellenállástól az alkalmazkodáson át egészen az együttműködésig terjedt. Érdekes jelenség, hogy a magyarországi kisegyházak a fasizmussal szemben az ellenállást választották. A kommunizmus évtizedeiben már inkább a rendszerrel való együttműködés jellemezte tevékenységüket.

Szerkesztette: Bartha Eszter, Varga Zsuzsanna

L’Harmattan Kiadó, 2012

A kötet tisztelgés Mark Pittaway angol társadalomtörténész emléke előtt,aki nagyon sokat tett azért, hogy új utakat nyisson a magyar történetírásban, és termékenyen kapcsolja bele hazánkat egy nemzetközi dialógusba. Könyvünk válogatást nyújt Mark Pittaway magyarul megjelent írásaiból a munkásság, 1956 és a rendszerváltás témájában, valamint bemutatja, hol tart ma a munkástörténet-írás, és hogyan hasznosítjuk itthon az új módszereket. A kötet második részének tanulmányai a nemzet, etnikum és a társadalmi kontextus kérdéskörében folytatnak vizsgálódásokat, többek között a kelet-európai szorongásexportról, de olyan szerteágazó témákról is olvashatunk, mint a háborús bűnös nők, az államosítások, a magyar-román középosztály viszonya Erdélyben vagy pedig a magyar vármegyék tiszti karának hivatalviselési szokásai. A harmadik rész kritikus diagnózist rajzol fel a mai Magyarországról, és egyúttal kijelöli azokat a pontokat, amelyeket csak nemzeti közmegegyezéssel lehet megoldani.

Szerző: Szőnyei Tamás

Noran Kiadó, 2012

Történelmünk jellegzetessége az irodalom önmagán túlmutató, politikai, társadalmi szerepvállalása. 1956 is kérdések, bírálatok megfogalmazásával, nyilvános kimondásával, kinyomtatásával kezdődött. Az Irodalmi Újság publikációival, a Petőfi Kör vitaestjeivel.

Szerző: Pető Andrea

Balassi Kiadó, 2001

Rajk Júlia életrajza a XX. századi magyar történelem különös és tragikus politikai sorsfordulóit hordozza. Rajk Lászlóné, született Földi Júlia, személyes ellenségének tudhatta mind Rákosi Mátyást, mind Kádár Jánost, akik részt vettek férje, illetve a rehabilitálásért fellépő Nagy Imre meggyilkolásában. Rajk Júlia 1945 és 1949 között jó néhány fontos politikai pozíciót töltött be. 1949-ben a bíróság ötévi börtönbüntetésre ítélte, gyermekét idegen néven állami gondozásba vették. A börtönbüntetés letöltése után nevét a beleegyezése nélkül megváltoztatták. A rehabilitációért és férje eltemetéséért, emlékének megőrzéséért, valamint „saját névéért” harcolt éveken át. Megkérdőjelezhetetlen erkölcsi súlyával döntő szerepet játszott abban, hogy a politikai rehabilitációs folyamat, ha zökkenőkkel is, de haladt, és sikerül elérnie férje nyilvános temetését. Rajk Júlia egész életében harcolt a megkülönböztetés és az igazságtalanság ellen. A „Júlia-féle szabadságakciók” az első valóban civil szervezet megalakításától, a bebörtönzött ellenzékiek védelmétől az abortuszjogszabályok szigorítása ellen indított aláírásgyűjtő akció megszervezéséig terjedtek. Ennek a harcnak az állomásai, a börtönévek, a romániai fogság, a Nagy Imre-csoport: győzelmei és vereségei, vagyis Rajk Júlia élettörténete bemutatja, hogy megvalósítható-e a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férfi világtól szabad nő, a „saját név” megszerzése.

Szerzők: Ormos Mária, Barabás József

Akadémiai Kiadó, 2006

A jelen forrásgyűjtemény, amely szerves folytatása a Trianonról szóló előző két kötetnek, a Kárpát-medence Versailles szellemében történő további átrendezésének történetét mutatja be. Azokat a radikális változásokat, amelyek a győztes nagyhatalmak és kis szövetségeseik valódi vagy vélt érdekei szerint mentek végbe. Az olvasó eredeti források alapján szembesül azzal a rövidlátó politikával, amely a gazdasági és politikai szempontból egyaránt sebezhető Kárpát-medencét hozta létre.

Szerkesztette: Saád József, Landauer Attila

Gondolat Kiadó, 2005

A táborok helyszínei az eltelt fél évszázad alatt teljesen megváltoztak. Néhány - többnyire átalakított - épület, épületmaradvány utal egykori létezésükre. Van olyan tábor is, amelynek nyoma sem maradt mára. A pusztára visszajáró "telepesek" - többségükben idős emberek - tétován néznek szét a tájon: itt jegenyenyár-csonkok (azoké a jegenyefáké?), egy rozsdálló zsilipmaradvány, rizsgátat formázó talajdomborulat idézi fel gyermek - és ifjúkoruk színtereit, ott éppen maradt a juhhodály. Látszik - vagy inkább odaképzelhető? - a lóvasút sínpárjának helye. Megmaradt az első szálláshely: a tehénistálló... Csak most komfortosabb. Az emlékek tényleges tereinek megtalálásához, a táborok helyszíneinek azonosításához az állami gazdaságokról és környezetükről készült ötvenes évek eleji légifelvételek megkeresése segített hozzá.