Filozófia, esztétika

Szerző: Carlos Antonio Aguirre Rojas

L’Harmattan Kiadó, 2012

Milyen tanulságok vonhatók le az 1994 januárjától – a kelet-európai rendszerváltozásokat követően, ám Seattle és a társadalmi világfórumok megszerveződése előtt – kibontakozó mexikói neozapatista mozgalom közel két évtizedes történetéből? Miért Chiapasban, „a haza legelfeledettebb zugában” (ahogyan a neozapatisták mondják) szökött szárba ez a mozgalom? S miért Mexikóban, Latin-Amerikában? Mit jelent és milyen üzenetet hordoz a neozapatista „másmilyen politika”, hogyan működik a „másmilyen demokrácia” és a „jókormányzati junta”, s mennyiben fejez ki az indián őslakosok eme bázismozgalma egyetemes követeléseket? Mennyiben testesíti meg az 1968 utáni mexikói baloldali társadalmi-politikai küzdelmek szintézisét, és milyen helyet foglal el a Latin-Amerika-szerte létező s feljövőben lévő rendszerellenes és antikapitalista mozgalmak között?

Szerző: Szabó Zsigmond

L’Harmattan Kiadó, 2012

A szerelemi elragadtatás beavatás a legvalóságosabb valóság természetébe. Egy olyan állapotba, amelyben a létezés, a létezés tudata és e létező tudatosság gyönyöre nem különböznek egymástól. Éppen ezért a szerelmi elragadtatásban elért megismerést „affektív cogito”-nak lehetne nevezni. De miért hasonlik meg a szerelemben a vágy önmagával? Miért kell arra vágynom, amire legkevésbé sem vágyom? Miből fakad a libidó antinómiája

Szerző: Ullmann Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2012

A fenomenológia tulajdonképpeni tárgya az értelem, hiszen a megtapasztalt valóságot mindig valamilyen értelemben fogjuk fel. Ez az a sokalakú közvetítő, ami a tudat és a tudat által megtapasztalt dolgok, tényállások, események kapcsolatát szabályozza és tartalommal tölti meg. Az értelem nem a megjelenő valóság része, viszont a valóság minden megjelenése, a valóságot megtapasztaló minden felfogás az értelem fogalmára épül. A kötet tematikusan egymáshoz illeszkedő tanulmányai az értelem aspektusos jellegét, valamint az értelem egymástól eltérő, de komplementer viszonyban álló dimenzióit igyekszik bemutatni.

Metafizikai értekezések

Szerzők: Weissmahr Béla, Szombath Attila

Akadémiai kiadó, 2012

Weissmahr Béla S.J. (1929-2005) a jezsuiták müncheni filozófiai fakultásának elismert és kedvelt professzora, a 20. század egyik nagy hatású filozófiai áramlatának, az ún. „transzcendentális neotomizmusnak" legnagyobb magyar képviselője volt.

Weissmahr filozófiája a mindent átfogó Egység dialektikus metafizikájaként jelölhető meg, s ennyiben inkább követi a Cusanustól Hegelig ívelő német spekulatív filozófia irányát, semmint a klasszikus tomizmust. Munkáit nagyfokú eredetiség, világos, ám tömör szövegszerkesztés és az érvelés virtuóz és aprólékos kimunkáltsága jellemzi. Három legfontosabb filozófiai műve immár magyarul is olvasható: előbb (1995) az Ontológia, majd (1996) a Filozófiai istentan, végül pedig (2009) a Németországban is csak halála után kiadott A szellem valósága jelent meg magyarul.

Descartes és a kartezianizmus problémái

Szerző: Schmal Dániel

Gondolat Kiadó, 2012

René Descartes szerint „egyszer az életben alaposan föl kell vetni a kérdést: milyen ismeretekre képes egyáltalán az emberi elme” (Regulae, VIII. szabály). Az egyszer az életben kifejezés kettős értelmezést tesz lehetővé. Utal egyrészt a radikális újrakezdés gesztusára, amely saját elménk vizsgálatát helyezi a filozófia első helyére, hiszen „tőle függ minden egyébnek a megismerése”, s ennyiben a descartes-i gondolkodás klasszikus problémáihoz vezet. Másrészt arra is utal, hogy e vállalkozás – ha csak stilizált értelemben is – az életidő egy meghatározott pontjára esik, s így soha nem jelenthet abszolút kezdetet. E két szempont pedig együttesen azt a kérdést veti fel, hogy miként képes a gondolkodás önmagát a történeti idő egy pontján a kezdet állapotába hozni, miként képes végrehajtani az újrakezdésnek azt a gesztusát, amelyről senki nem mondhat le, aki „csak kissé is szereti az igazságot”, s amely ugyanakkor ezer szállal kötődik az élet véges idejéhez, az elődök és a kortársak munkáihoz, egyszóval az adottságok és a lehetőségek kontextusához.

Második, javított és bővített kiadás

Szerző: Halasy-Nagy József

Quintus Kiadó, 2011

Halasy-Nagy József filozófus, filozófiatörténész (1885-1976), az antik filozófia egyik legjobb magyarországi ismerője életének egyik főművét veheti most kezébe az olvasó. Az először 1934-ben megjelent műről így vall szerzője: ,,A szellem történetét úgy képzeltem el szolgálni, ha nagy gondolkodók életét és műveit magyarázom, ezért a főtörekvésem egész életem folyamán arra irányult, hogy nemzetemet egy alapos filozófiatörténettel ajándékozzam meg.

Szerkesztette: Lengyel Zsuzsanna Mariann, Jani Anna

L’Harmattan Kiadó, 2012

Jelen kötet Fehér M. István professzor úrnak a filozófia területén végzett tudományos kutatói, oktatói és iskolateremtő munkásságát méltató tanítványok és kollégák közös munkájának eredménye. Létrejöttének célja természetesen nem egy lezárt életmű méltatása, hanem kapcsolódás egy folyamatosan gazdagodó életműhöz, egy jövőt formáló, alkotó ember példájához, amelyre a Vele való közös munka adott lehetőséget. Kötetünk a hála és elismerés kifejezése mellett, azzal a nem titkolt szándékkal született, hogy teret adjon a hermeneutika vonzáskörzetében alkotó szerzők önálló munkáinak, legfrissebb kutatási eredményeinek bemutatására.

Szerkesztette: Pavlovits Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2012

E kötet a korai felvilágosodás ismeretelméleti problémáiba kíván betekintést nyújtani két részben. Az első rész a 17. század legjelentősebb logika-kézikönyvével, az Arnauld és Nicole által Descartes és Pascal szellemében írt ún. Port-

Royal logikával foglalkozik. A Logika szövegéből olyan átfogó szemelvénygyûjteményt közlünk, amely alkalmas a mű egészének bemutatására, valamint három tanulmányt, amelyek segítséget adnak a Logika értelmezéséhez. A kötet második

részében francia és magyar filozófiatörténészek tanulmányai olvashatók arról, miként értelmezték a korai felvilágosodás gondolkodói Bacontól Leibnizig a különböző lelki fakultások (képzelet, ítélet, értelem) szerepét a megismerésben.

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2011

A romantika terei, valamint a Göttingen dimenziói című kötetek után jelen tanulmánygyűjteménnyel három részesre bővült a 18–19. század fordulójának filozófia- és tudománytörténeti, továbbá művészeti jelenségeit elemző sorozatunk. Az itt olvasható tanulmányok – a 2010-es szarvasi konferencia előadóinak írásai – a romantika középkor-recepciójának különféle aspektusait vizsgálják. E recepciótörténet bemutatásához elengedhetetlen a kora romantika és a német idealizmus keletkezéstörténetének reflexív megközelítése, hiszen a kor alkotói nem pusztán az értelmező pozíciójába helyezkedve tekintettek a középkorra, hanem interpretációikat egy jobbára metaforikus mintaként idealizált középkorkép, s annak nyomán az elveszett egység újraélésének attitűdje határozta meg. Jelen kötet írásai ennek az alapvető megközelítésnek a vetületeit elemzik multidiszciplináris módszerekkel.

Szerző: Schwendtner Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2012

A könyv Nietzsche genealógiai elgondolásait fenomenológiai perspektívából, Husserl és Heidegger történeti elmélkedéseinek fényében próbálja újraértelmezni és a genealógiát mint a történeti önmegismerés programját bemutatni. Ez a fenomenológiai interpretáció szemben áll Michel Foucault vállalkozásával, aki a saját, inkább a posztmodernhez közelítő filozófiai törekvéseit kísérelte meg alátámasztani a nietzschei genealógia öntörvényű értelmezésén keresztül. Foucault a hangsúlyt egyértelműen a szétszakítottság, önazonosság- és eredethiány mozzanataira helyezi, melyek – legalábbis szerinte – a genealógiai gondolkodás fő jellemzői.

Szerző: Nagy András

L’Harmattan Kiadó, 2011

„Az »árnyjáték« igencsak kedvelt műfaja volt Kierkegaard-nak. Nemcsak Tivoliban – Koppenhága tarka, dinamikusan fejlődő szórakoztatónegyedében – csodálhatta meg ennek különféle változatait, optikai játékosságát és különös »mimézisét«, de vásári arcélfestőktől, papírkivágás-készítőktől kezdődően a színházban felbukkanó »sziluettekig« szemlélhette a »Schattenspiel« megannyi fajtáját és sajátosságát. A XIX. század első felében […] mind fontosabbá váltak a korszak gondolkodói, művészei számára a festészetben érzékelhető és visszaadható fény- és árnyviszonyok, különösen Dánia északi részén, Skagenben, de a Kierkegaard kedvelte Gillelejeében a tengerparton, vagy akár apja szülőföldjén, Jütlandon. Az árnyékok sajátos szerepe, viszonyuk a valósághoz, illúziókeltő erejük és forrásukkal való dinamikus kapcsolatuk folyamatosan foglalkoztatta Kierkegaard-t, olykor éppen műfajteremtő következményekkel […]

Szerző: José Ortega y Gasset

Attraktor Kiadó Kft., 2008

A legnagyobb spanyol filozófus esszéi a spanyol tájakról, a spanyol emberekről, hazájáról, az emberi szellemről és az érzelmek világáról – töprengések történelemről, művészetről és a lét más alapvető kérdéseiről.

Szerző: José Ortega y Gasset

Attraktor Kiadó Kft., 2005

A legismertebb és legnépszerűbb spanyol filozófus posthumus főműve - töprengések Arisztotelész, Leibniz, Heidegger és mások filozófiai nézetei kapcsán.

Szerző: Boros Gábor

Attraktor Kiadó Kft., 2009

A legjelentősebb újkori bölcselők életét és munkásságát elemző sorozat legújabb monográfiája a Szegedi Tudományegyetem oktatójának tollából. A kötet részletesen elemzi Leibniz szerteágazó munkásságának leglényegesebb kérdéseit.

Szerző: Sutyák Tibor

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A hazánkban is népszerű francia filozófusról szóló első magyar nyelvű monográfia - részletesen ismerteti Foucault életét, műveit, s a társadalmi-szellemi környezetet, amelyben alkotott.

Szerző: Gyenge Zoltán

Attraktor Kiadó Kft., 2005

Szerző: Ingarden

Attraktor Kiadó Kft., 2008

A lengyel kultúra modern klasszikusait bemutató sorozatunk kötete a Németországban és Lengyelországban egyaránt ismert és elismert filozófus rövid terjedelmű, de annál mélyrehatóbb írása az emberi felelősségről, filozófiai megalapozásáról, s ennek kapcsán a szerző antropológiai nézeteiről.

Szerző: Thomas Carlyle

Attraktor Kiadó Kft., 2010

A XIX. századi brit történettudomány és filozófiai gondolkodás egyik meghatározó konzervatív alakjának alapműve korának Angliájáról, a korabeli kapitalista viszonyok gazdasági, morális és történetfilozófiai aspektusairól.

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A neves magyar szerzőgárda - Bartha Judit, Kruzslicz Anita, Hrubi Attila, Weiss János - átfogó, kitekintésekben bővelkedő tanulmánykötete a Kant filozófiai fordulatát követő gondolati fejleményekről, a szellemi útelágazásokról és gondolati zsákutcákról. A klasszikus német filozófia eddig hazánkban még nem ismert szegmense kerül megvilágításra.

Szerző: Schöpflin György

Attraktor Kiadó Kft., 2004

"A vizsgálódásom középpontjában álló modern európai állam rendkívül sikeres politikai eszköz és a politikai küzdelmek fontos színtere. Szándékaim szerint ehelyütt csak néhány vonatkozására koncentrálok, elsősorban a kultúra, állam és identitáspolitika közötti kapcsolatra, az állam által, illetve az ellene folytatott identitásteremtés természetére, valamint a hatalommegosztás állammal kapcsolatba hozott formáira. Kísérletet teszek a globalizáció által kikezdett állam mai értékeléseinek áttekintésére, valamint az állam és etnicitás közötti érintkezési felület vizsgálatára. Európára koncentrálok, és nem érzem úgy, hogy Európa-központúságom magyarázatra szorulna."

Szerző: Schelling

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A kötet Schelling érett korszakának egyik alapvető művét tartalmazza, amely eredetileg egyetemi előadássorozatként hangzott el. A kötetet a fordítónak, valamint Gyenge Zoltán, Schelling magyar monográfusának részletes tanulmányai kísérik és bőséges jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Szerző: Salamon János

Attraktor Kiadó Kft., 2003

A magánynak, mint az izoláció alanya és tárgya közötti viszonynak a dualitás a logikai alapja. Metafizikai dimenzióval csak akkor bővül a kép, amikor ez a dualitás dualizmussá válik, amikor az alany vágyának tárgyától magát ontológiailag különbözőnek látja. És végül, a magány morális tartalommal akkor telik meg, amikor az alany ezt a valóságnak magasabb vagy tisztább formájától, vagy éppen a valóságtól magától való izolációként éli meg. Ha a kozmoszban maga körül széttekintő ember ezt a szuper-valóságot immanensnek fogja föl akkor az Ideák után vágyódik, ha viszont transzcendensnek, akkor Isten után. Ennek megfelelően beszélhetünk a metafizikai folytonosság megszakításának két fajtájáról: az égi és a kozmikus magányról.

Szerző: Jean-Jacques Rousseau

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A francia felvilágosodás klasszikus filozófusának máig érvényes nyelvfilozófiai alapműve - először magyarul! A kötet függelékében Condillac nyelvfilozófia értekezése, valamint a fordító tanulmánya.

Szerző: Nietzsche

Attraktor Kiadó Kft., 2008

Nietzsche három, talán legfontosabb levelezőpartnerének küldött összes fennmaradt levelét tartalmazza a kötet - fontos életrajzi adalékokkal és a művek magyarázatát/kiegészítését tartalmazó részletekkel, melyek a filozófus életének éa munkájának megismeréséhez elengedhetetlenek. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és a szükséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Szerző: F. W. Nietzsche

Attraktor Kiadó Kft., 2010

Nietzsche egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Szerző: Nietzsche

Attraktor Kiadó Kft., 2009

Nietzsche egyik főműve, melyben megkezdi támadását az újkor morálja ellen. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Szerző: Nietzsche

Attraktor Kiadó Kft., 2005

Nietzsche egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Szerző: Lánczi András

Attraktor Kiadó Kft., 2009

Az egyik legismertebb magyar konzervatív politikai filozófus összefoglaló "nietzsche-i" könyve a mai magyar valóságról, politikáról, ideológiákról, művészetekről és társadalmi kérdésekről.

Szerző: Lánczi András

Attraktor Kiadó Kft., 2005

A kötetben található írások itt, már most, folyamatában elemezve tárják elénk a közelmúlt eseményeit. Az első cím alatt négy cikk A posztkommunizmus ellen címet viseli, és a szovjet típusú berendezkedéssel szemben a konzervatív állam, a konzervatív politika ismérveit és irányzatait, motivációit érteti meg velünk.

Szerző: John Kekes

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A gonoszság állandóan fenyegeti az emberi állapotot. A vallási, ideológiai, faji és etnikai konfliktusokban, az igazságtalan háborúkban, a terrorista támadásokban, az erőszakos bűntényekben és a kábítószerkereskedelemben ártatlan embereket ölnek, kínoznak és csonkítanak meg. A világon mindenütt számtalan áldozat életét dönti romba a kegyetlenség, a kapzsiság, az előítélet és a fanatizmus. A gyalázat gyalázatot szül. Milliók táplálnak magukban fortyogó gyülöletet vélt vagy valós ellenségeikkel szemben. A barbárság erői állandóan áttörik a rend vékony rétegét, s fenyegetik az emberiség jelentős részének biztonságát. E könyv célja, hogy magyarázatot adjon arra, miért cselekszenek így az emberek.

Szerző: John Kekes

Attraktor Kiadó Kft., 2004

Az Amerikában élő, ismert, magyar származású filozófus legújabb kötetében jónéhány konkrét történelmi példa alapján elemzi a baloldali-liberális gondolat egyik legkedvesebb rögeszméjét: az emberei egalitarizmust, azaz az emberek szélsőségességig vitt egyenlőségének tanát, annak eredetét és lehetséges magyarázatait. Sorra veszi a különféle modern egalitariánus nézeteket, majd pedig saját megoldási javaslatát terjeszti elő.

Szerző: Dilthey

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A XX. század elejének meghatározó német gondolkodója ebben a művében a filozófia alapkérdéseit, valamint a filozófia és a vallás, a lelki élet és a tudományok kapcsolatát boncolgatja. Első magyar fordítás. A kötetet a fordítók részletes tanulmánya kíséri.

Szerző: Dévény István

Attraktor Kiadó Kft., 2003

A Svájcban élő magyar könyvtáros, filozófiatörténész könyve kiváló bevezetést nyújt az egyik legnépszerűbb modern filozófus munkásságának megismeréséhez. A szerző ismerteti Kierkegaard életútját, fontosabb műveit, s mindezt a társadalmi és tudományos háttérbe ágyazva. Teszi mindezt a szokásos tudományos "bikkfanyelv" mellőzésével: stílusa olvasmányos, s az egyik legnehezebben olvasható, de egyben a legnagyobb kihívást jelentő filozófus munkásságát így elérhetővé teszi a fiatalabb, vagy a filozófiatörténetben kevésbé járatos olvasók előtt is. A kötet vége hosszabb kitekintést nyújt Kierkegaard 20. századi utóhatásáról.

Szerző: Barcsi Tamás

Attraktor Kiadó Kft., 2005

A szerző a pécsi egyetem oktatója – könyve részletesen elemzi az emberi méltóságra vonatkozó klasszikus filozófiai nézeteket, majd pedig sorra veszi a témával kapcsolatos modern filozófiai-etikai és jogi kérdéseket, olyan témakörökben, mint a társadalmi igazságosság, az egyenlőség, az eutanázia, genetika, abortusz. Egyaránt megtaláljuk a kötetben az elméleti és a gyakorlati jogi/bírói megközelítések ismertetését.

Szerkesztette: Hamar Imre, Salát Gergely

Balassi Kiadó, 2005

A könyv a kínai gondolkodástörténet egy kevésbé  ismert időszakába, a korai középkorba (i. sz. 1–4. század)  nyújt betekintést. Ebben az időszakban tovább fejlődtek  az ókori filozófiai iskolák, emellett új vallási és filozófiai  elképzelések jelentek meg Kínában. A kötet a korszak  filozófiai és vallási irodalmával ismerteti meg az olvasót  öt olyan korabeli szövegen keresztül, amelynek korábban  nem volt magyar fordítása. A klasszikus kínai eredetiből  készült fordításokat egy-egy tanulmány kíséri, amely  az adott szöveget és a benne megjelenő eszméket  mutatja be. A közölt írások között szerepel konfuciánus  szellemben írt jogtörténeti munka (Ban Gu: Értekezés  a büntetésekről és a törvényekről), kérdés-felelet formájú  értekezés a korabeli kínai vallásosságban fontos szerepet  játszó halhatatlanokról (Ge Hong: Az Egyszerűséget  Magához Ölelő Mester, 2. fejezet), halhatatlanok  életrajzainak gyűjteménye (Ge Hong: Halhatatlanokról  szóló feljegyzések), egy írás a taoista talizmánokról  (Ge Hong: Az Egyszerűséget Magához Ölelő Mester,  17. fejezet), továbbá az első ismert kínai buddhista  apológia (Mou mester eloszlatja a kételyeket). A kötet  fordítói és szerzői az ELTE BTK Kelet-ázsiai  Tanszékének munkatársai: Hamar Imre, Kósa Gábor,  P. Szabó Sándor, Prutkay Csaba és Salát Gergely.

Szerző: Szolláth Dávid

Balassi Kiadó, 2011

Mit kezdhet a huszadik századi magyar kommunizmus emlékezetével manapság az irodalomtörténet? Ez az a fő kérdés, amely e munka különböző tárgyú és módszertani megközelítésű fejezeteit összefogja. A könyv olyan határterületen vizsgálódik, amely a huszadik század mai, rendszerváltás utáni irodalomtörténet-írásában meglehetősen elhanyagolttá vált. Az irodalomtörténeti esztétizmus ugyanis a posztstrukturalista elméletek, a hatalomelméletek, kultúrantropológia irányzatainak recepcióját voltaképpen azért sürgeti immár több mint egy évtizede, hogy ezen elméletekkel többnyire homlokegyenest ellenkező modernista értékrend és kánon konzerválását, átmentését, „újraolvasás”-nak is nevezett frissen tartását szolgálja. Az „újraolvasás” révén dehistorizált és dekontextualizált szövegek betagozódnak a szépirodalom hagyományos kategóriájába, hiszen a nyelvi megelőzöttség tapasztalata ellenére mégiscsak valamiképpen értékhordozónak bizonyulnak. Elfoglalják a helyüket az egyvonalú, célképzetes irodalomtörténeti narratívában, és egy olyan kánonban intézményesülnek, amely sajátos módon egyszerre tud posztmodern és nemzeti lenni. 

Szerző: P. Müller Péter

Balassi Kiadó, 2009

A nyugati bölcselet ambivalensen viszonyul az emberi testhez, és hasonló ambivalencia jellemzi a színház, a teatralitás iránti viszonyt is. Ez a kettős ambivalencia egy tőről fakad, és többek között folytonos újratermelődése és újrahagyományozódása mutat rá test és teatralitás mélyen gyökerező kapcsolatára. Bár néhány évtizede mind a filozófiában és a társadalomtudományokban, mind a színháztudományban jelentősebb érdeklődés mutatkozik egyfelől a test, másfelől a teatralitás iránt, a kettő közötti kapcsolat mibenlétének, sajátosságainak, folytonosan átalakuló viszonyának vizsgálata ez idáig nem kapott kellő figyelmet. A könyv szemléletének és szerkezetének alapja az, hogy az egyes részek a test felől értelmezik a teatralitást, és a teatralitás összefüggésében vizsgálják a testet. „Amit a testről mondhatunk, az igaz a színházra is.” (Jacques Derrida) „A nyugati kultúrában már régóta elfojtott tény, hogy minden kulturális alkotásnak az emberi test az alapja, és hogy a test cselekvések útján teremt kultúrát.” (Erika Fischer-Lichte)

Egy filozófus borkalauza

Szerző: Scruton, Roger

Akadémiai Kiadó, 2011

Aki átélte már egy(néhány) pohár bor után a bölcsesség ellenállhatatlan kiáradását, az egyet fog érteni Roger Scrutonnal: „A megfelelő időben, a megfelelő helyen és a megfelelő társaságban elfogyasztott bor az elmélkedéshez vezető út és a béke előhírnöke”.

Bár a szerző látszólag módszeres következetességgel vezeti az olvasót kisebb-nagyobb francia és újvilági birtokok, borok és dűlők között, mégsem hagyományos borkalauzt olvasunk. Az orrát magasan hordó borsznobizmust könnyű derűvel kifigurázó rendhagyó könyv nem évjáratokban és divatokban, nem obskúrus íz- illatjegyekben, hanem a hagyományait tisztelő és a természettel együtt élő és ember lelki békéjében találja meg a civilizációval egyidős borkultúra lényegét.

Szerkesztette: Bács Gábor, Forrai Gábor, Molnár Gábor, Tőzsér János

L’Harmattan Kiadó, 2011

A 20. század elején a filozófia két ágra, az analitikus és a kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire.

A kötetben levő tanulmányok egy része az analitikus és kontinentális filozófia (különösen a fenomenológia) viszonyával foglalkozik, a köztük levő párbeszéd lehetőségeit keresve. Másik részük bizonyos elmefilozófiai problémákról, illetve az analitikus filozófia és analitikus filozófiatörténet módszeréről szól.

Szerző: Michael Quante

Fordította: Drimál István

L’Harmattan Kiadó, 2011

A Hegellel foglalkozó bőséges szakirodalomban eddig kevéssé foglalkoztak a cselekvés fogalmával, jóllehet azt a hegeli rendszer kiemelkedő helyén, a Jogfilozófia alapvonalainak moralitásról szóló fejezetében szakkifejezésként találjuk. Még kevésbé találunk olyan értekezést, amely cselekvéselméleti megfontolások összefüggésében járna utána Hegel cselekvésfogalmának.Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel.

Szerző: Lengyel Zsuzsanna Mariann

L’Harmattan Kiadó, 2011

Martin Heidegger (1889–1976) 20. századi német filozófus gondolkodását kezdettől fogva meghatározta az idő problematikájával való konfrontáció. Vajon mit hozott az időnek ez a felfedezése és kidolgozása az ember számára? Mit jelent egy olyan filozófia a gondolkodás számára, amely kiemelten kezeli véges időbeliségünk szempontját? A végesség hermeneutikájának legfőbb nehézsége nyilván abban áll, hogyan értelmezhető a lét egészéhez való viszony ott, ahol a lét idői történésként van elgondolva. Nem jelent-e az idő kitüntetettsége szükségtelen bezárkózást a kontingencia és szubjektivitás területére? A végesség hangsúlyozása nem torzítja-e perspektivikusan egy filozófiai gondolkodás egész felépítését? Hogyan lehet a végességet a teljességgel együtt elgondolni, ha a gondolkodás a kontingenciától és a végességtől sem kíván megszabadulni, mivel önmegértése érdekében szüntelenül viszonyulnia kell hozzá? A véges idő határai között hogyan lehet megőrizni a hagyományos metafizikák által képviselt átfogó-transzcendentális perspektíva távlatait? Miként lehetséges a hermeneutika észlelési szintjén univerzális érvényesség igényével fellépő filozófia? Heidegger egész filozófiája értelmezhető úgy, mint válaszkeresés e kérdésekre. Jelen kötet szerzője e problémakör kiemelésével követi nyomon az életmű legfontosabb műveit az 1910-es évektől egészen a ’60-as évekig.

Szerző: Mészáros István

L’Harmattan Kiadó, 2010

1995-ben jelent meg Londonban és New Yorkban a tőkeviszony és a tőkerendszer velejáró korlátait s meghaladásuknak történelmi lehetőségeit elemző, monumentális, angol nyelvű filozófiai mű, amelyet azóta gyakran a szerző „opus magnumaként” emlegetnek világszerte. Ennek befejező, negyedik része jelenik meg most magyarul.

Szerző: Mészáros István

L’Harmattan Kiadó, 2010

A tőke leküzdhető és leküzdhetetlen korlátait kutatja ez az angol eredetiben 1995-ben megjelent, monumentális, négyrészes elméleti munka, amelynek immár harmadik kötete is eljuthat az érdeklődő magyar olvasókhoz. Szerzője az eredeti marxi fölfogásnak megfelelőn beszél tőkéről: mint olyan társadalmi-gazdasági viszonyról, amely korántsem a kapitalizmus sajátja, még ha korunkban éppenséggel ebben a társadalmi formációban tapasztalhatjuk is uralkodó szerepét. A történelem során a mai nemzedékek kerültek először olyan helyzetbe, hogy bizonyítva láthatják: a kapitalizmus előtt és után is létezett s létezik tőkeviszony. Az utóbbi sajátos uralma volt az ún. létező szocializmus, a többletmunka politikai eszközökkel végzett kiaknázásán alapuló, szovjet típusú tőkerendszer.

Összeállította és szerkesztette: Krausz Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2010

A lukácsi életmű sorsának óriási tétje van. Vajon életben marad-e egy olyan társadalom (legalább elméleti) lehetősége, amely nem egyszerűen jogi-politikai egyenlőségre, hanem a társadalmi-gazdasági egyenlőségre épül? E kötet olyan tanulmányokat és dokumentumokat közöl, amelyek filozófiailag-elméletileg a lukácsi alternatíva megalapozottságát bizonyítják. Hiszen ez az életmű a sztálinizmus és a kapitalizmus elutasítása mentén formálódott meg egy olyan társadalom létrejöttének lehetősége mellett érvelve, amely embermilliókat tesz képessé arra, hogy saját szervezeteiken keresztül ellenőrizzék életviszonyaikat.

Szerző: Kiss Viktor

L’Harmattan Kiadó, 2011

"Egy olyan Marx képe bontakozik ki előttünk, aki a 19. század rohamosan változó viszonyai között önkorrekciókon, válságokon, kihívásokon keresztül keresi saját útját. Jelentős munka, amely a szerző elemző készségéről, elméleti felkészültségének alaposságáról tanúskodik."

(Balogh István társadalomelméleti kutató, az MTA Politikatudományi Intézetének rendszerváltás utáni első igazgatója)

Szerző: W. Schmidt-Biggemann

Fordította: Boros Gábor, Simon József

L’Harmattan Kiadó, 2011

Az előttünk fekvő könyv tézise szerint a német felvilágosodás Leibnizcel és Thomasiusszal kezdődik. Elkülönül mind a később kezdődő és a vallással szemben sokkal kritikusabb franciától, mind az angol empirizmustól ama stabil metafizika révén, amely kezdetben Leibniz teodícea- koncepcióját tekinti modellnek. A filozófia emancipálódását a teológiától egyfelől Christian Wolff példája mutatja, aki a filozófiát a vallási üdvtörténet helyére akarta illeszteni, másfelől Hermann Samuel Reimarusé, aki a természetes teológiát bibliakritikájának mércéjéül használta. Ugyanakkor a Spinoza-értelmezés kontextusában nyilvánvalóvá válik, hogy a 17. század spiritualisztikus tendenciái még a felvilágosult 18. században is sokáig érezhetők voltak.

Szerző: Boros Gábor

Akadémiai Kiadó, 2007

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára.

A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki.

Szerző: Cseke Ákos

Akadémiai Kiadó, 2011

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Cseke Ákos, Talentum-díjas filozófus a párizsi Sorbonne Egyetemen doktorált középkori filozófiából és esztétikából. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika tanszékén tanít.

Szerkesztette: Ujvári Márta

Gondolat Kiadó, 2003

Az analitikus filozófia fregei eredete óta vallja a mentális fogalmak és a nyelvi fogalmak szoros kapcsolatát. A kijelentések (propozíciók) igazságérték-hordozók, és a fregei igazságfeltétel-szemantika szerint megadják a nyelvi jelentést. Kötetünk tanulmányai az elme és a nyelv viszonyának kérdésével, továbbá olyan kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak, mint a szemantikus holizmus, a szemantikai határozatlanság és az indexikus tudásfajták lehetséges metafizikai következményei.

Szerző: Paul Grice

Fordította: Bárány Tibor, Márton Miklós és mások

Gondolat Kiadó, 2011

A kommunikációkutatás klasszikusai. Paul Grice (1913–1988) az oxfordi St. John’s College, majd a Kaliforniai Egyetem filozófiaprofesszora, a nyelvelmélet és nyelvfilozófia egyik legkiválóbb 20. századi művelője. Kötetének első részében az 1967-ben a Harvardon tartott William James-előadások olvashatók, amelyek a logika és a beszéd, valamint a nyelvi kommunikáció sokat hivatkozott alapelveit fektetik le. A második részben filozófiatörténeti tanulmányok, a szkepticizmussal, az észleléselmélettel és a jelentéssel foglalkozó, valamint értékmetafizikai írásai kaptak helyet. Mint egyik méltatója megjegyezte, „Grice miniatúrafestő volt, aki megváltoztatta a módot, ahogy mások nagyméretű vásznakat festenek.” A kötetet a filozófia, a logika és a nyelvtudomány oktatóinak és hallgatóinak ajánljuk, valamint mindazoknak, akiket érdekel az emberi kommunikáció természete, illetve pszichológiája.