Irodalomtudomány

Hatodik utánnyomás

Szerző: József Attila

Atlantisz Könyvkiadó, 2009

"A legjobb, ha mindent kimondok"

József Attila felkavaró erejű írását Stoll Béla jegyzeteivel és tanulmányával adjuk közre.

Pszichoanalitikus önvallomás? Napló? Szürrealista szabadvers? Vagy páncélszekrény mélyére való kóranyag? Mindenesetre körbejáró gépiratok, kalózkiadások után ez a teljes és pontos szöveg. Egy jogutód épp a költő századik évfordulóján próbálta bíróilag bezúzatni. Sok írástudó állt ki a mű mellett. Most újra olvasható. Most már mindig az lesz.

Kritikák és tanulmányok

Két esszé között

Szerző: Gaborják Ádám

Fiatal Írók Szövetsége, 2013

"Quo vadis Fitness? Emlékszel? Még mindig Bécs, Valahol a Stadtpark környékén. Nem tudtam elhagyni ezt a várost. Még mindig ott állok a fej nélküli futó képe előtt, s csak hagyom, hogy az eső beterítsen. Lassan belep a sár, ruhám kéreggé, lábaim gyökerekké válnak, gyorsan növekvő hajam pedig kizöldül. Még utoljára eszembe jut a fejnélküli lovas, de ezt a gondolatot inkább megzabolázom. Olyan ez a város, mint egy állat, vad és érthetetlen."

1-2. kötet

Szerző: Szabolcsi Miklós

Kossuth Kiadó, 2005

A neves irodalomtudós közel fél évszázadon át folytatta József Attila-kutatásait, s eredményeit négy vaskos kötetben - Fiatal életek indulója, Érik a fény, Kemény a menny, Kész a leltár - tette közzé. Ez a nagymonográfia példa nélkül áll a magyar irodalomtörténeti kutatásban, megkerülhetetlen alapműve a József Attila-kutatásnak, de gyakorlatilag szinte hozzáférhetetlen. Megjelentetésével kiadónk tiszteleg a 20. század nagy költője és a József Attila-filológia megteremtője előtt.

Sztorik a pesti éjszakából

Szerző: Kalmár Tibor

Kossuth Kiadó, 2010

Ez a könyv olyan anekdotagyűjtemény, amely úgy jött létre, hogy a szerző vagy kollégái olyan helyeken voltak jelen, ahol a humor klasszikusainak történetei elhangzottak. Nevezetesen Karinthy Frigyes Hadik kávéházi törzsasztalánál vagy éppen Molnár Ferenc Fészek klubbeli társaságában. Rajtuk kívül színházi társalgókban és szerkesztőségekben elbeszélt sztorijait örökítette meg - többek között - Nagy Endrétől, Gádor Bélától, Kellér Dezsőtől, Nóti Károlytól, Vadnay Lászlótól, Rejtő Jenőtől, Tabi Lászlótól vagy Árkus Józseftől.

Szerző: Börcsök Mária

Kossuth Kiadó, 2012

Megrázó, felkavaró tények. Ki gondolná, hogy a magyar líra géniuszai, a magyar irodalom fejedelmei milyen gyarló cselekedetekre vetemedtek? A férfi és nő, a nő és férfi örök párviadalában miként sározódtak be erkölcsileg, emberileg, miként alázták meg múzsáikat az elemi ösztönök által vezérelve? Többnyire csak használták, de nem szerelemmel szerették a nőt. De, a múzsák sem voltak – tisztelet a kivételnek – angyalok, sokkal inkább számító, törtető, a céljaik elérése érdekében bármire képes rafinált asszonyok. Jó ezt tudni, vagy sem – örök kérdés.

Az viszont tény: „A széplelkek nemcsak a költőt féltik a leleplezéstől, hanem a leleplezett költőtől is féltik az ifjúság erkölcseit. De az igazság elhallgatásával nem lehet erkölcsöt védeni. Az igazság ugyanis mindig kiderül. Nem az a cinikus, aki illúziót rombol, hanem aki illúziót kelt, mert az nem hisz abban, hogy ferdítések, hazugságok nélkül is létezhet igazi emberi nagyság.”

Nőtörténet, szexualitástörténet

Szerző: Borgos Anna

Noran Libro Kiadó, 2013        

Milyen tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik?

Kinek az önéletrajzát írta meg Gertrude Stein?

Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői?

Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei?

Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai?

DEKON KÖNYVEK sorozat

Szerző: Odorics Ferenc

Gondolat Kiadó, 2013

A retro kifejezést etnográfiai és társadalomtörténeti kutatók kiterjesztették a múlttal való foglalkozás szélesebb területeire, így ma már jelentheti a múlt töredékeinek különféle szempontok alapján történő csoportosítását, illetve újrarendezését. Ez a jelentése kitűnően használhatóvá teszi a terminust olyan kultúra-szemiotikai kutatások számára, melyek a kora modern és a posztmodern kulturális gyakorlatok között megfigyelhető párhuzamok értelmezésére törekednek. A retro visszafelé, az elmúltra irányuló tekintetet, emlékezést, felidézést jelent, azzal az igénnyel, hogy a múlt darabjait, jelenségeit úgy elevenítsük fel, hogy azok megőrizzék eredeti sajátosságukat, állapotukat. A sorozat legújabb kötete a nagyon is termékenynek bizonyult terminológia köré szerveződve Ottlik, Radnóti, Jókai stb. művei alapján tesznek izgalmas új elemzéseket.

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2013

Nem válogatott s nem gyűjteményes kötetet tart kezében az olvasó, hanem egymás felé tartó, összetartozó, egymással diskurzusba lépő verseket a költői pálya legkülönbözőbb időpontjaiból, bejárt vidékeiről. Eljátszunk azzal az indokolható gondolattal, hogy a költői életmű maga is egy, megkomponálható könyv, mintha harminc év java versei mind egy folyvást készülő új kötet darabjai volnának. A szüntelen készülődés tanúi. Persze a Kiegészítések…, úgy legyen, maga is „csak” fejezet lesz egyszer.

Attraktor, 2013

„Mióta az irodalomkritikát feltalálták, nem szűnő - sokszor indulatoktól terhes - vita folyik a ponyváról, mint olyanról: pária műfaj, a „népnek ópiuma”, mely öl, butít és nyomorba dönt, avagy hasznos szórakoztató műfaj, amely nem lép fel magas irodalmi igénnyel, hanem csak kikapcsolódást nyújt, elvarázsol, feledteti a hétköznapok búját - baját.

Szerző: Kappanyos András

Balassi Kiadó, 2013

A hagyományt – azaz voltaképpen a kultúrát – T. S. Eliot dinamikus kristályszerkezethez hasonlítja, amelyet a jelentős új elemek folyamatosan átrendeznek, s ezek az átrendeződések régi elemek helyzetének megváltozásához, olykor kihullásához vezetnek.

Az európai kultúrkör az utóbbi negyedszázadban történetének talán leggyorsabb és legradikálisabb, máig lezáratlan átrendeződését élte meg. A kötet írásai ennek a negyedszázadnak a során jöttek létre, a változások félig-meddig tudatos tanúiként, s így csábító lenne azzal jellemezni őket, hogy 21. századi szempontokból tekintenek 20. századi tárgyaikra. Valójában nem jellemző rájuk efféle távolságtartás, és a végleges válaszadás szándéka sem.

Kérdéseik inkább új kérdésekre és válaszokra inspirálnak, hogy ezeket a tárgyakat megtartsák a megváltozott figyelem és a gondolkodás fókuszában, megóvják a hagyományból való kihullástól, és jelezzék: a 20. századon még korántsem vagyunk túl.

Kazinczy Ferenc magánvilága

Válogatta, szerkesztette: Czibula Katalin, Demeter Júlia

Protea Kulturális Egyesület, 2009

250 éve született Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv és kultúra megújítója, az irodalmi élet szervezője. E könyvben mégsem az irodalomszervezőt, az irodalmi kánon megalkotóját, hanem az érzékeny és érzelmes magánembert szeretnénk közel hozni az olvasókhoz. Leveleiből, naplóiból válogattunk részleteket, hogy megrajzolhassuk az ifjúkor, a fogsága utáni keresés, a házasság, majd az idős kor magánemberét. Európa nyugati felén e kor maga is a kiteljesedő magánvilág, a család növekvő jelentőségének korszaka volt, ezt erősítette az irodalom, elsősorban a regények témaválasztása is. Magyarországon e polgárias magánszféra, biztos háttérként, előkészületet jelentett a politikai-társadalmi küzdelmekhez is; ahogyan a fogságból megtérő Kazinczy sem menekülni akart a magánéletbe, hanem erőt és támaszt találni. Meglepően új, akár mainak is érezhető embert fedezhetünk fel, ha elolvassuk a szerelmes, az udvarló, a családapa - egyszóval az eddig nagyrészt ismeretlen Kazinczy írásait.

Tanulmányok a magyarországi reformáció első negyedszázadának vizsgálata alapján      

Szerző: Csepregi Zoltán

Balassi Kiadó, 2013

A reformációt azon tapasztalat miatt szerencsés nyelvi eseményként vizsgálni, hogy a reformátori tetteket rendszerint reformátori igehirdetés előzi meg (szóban vagy írásban). A reformáció mozgalma kifejleszti a maga zsargonját. A hazai hitújítás történetében jó néhány eseménysor, illetve szövegcsoport akad, melyekben tetten érhető ennek az új egyházi nyelvnek a használata. Mindezekből a részletekből a magyarországi reformáció új, adatokban gazdag, európai összefüggésekbe helyezett, friss szemléletű, színes tablója rajzolódik ki, amely közelebb visz az egész folyamat mélyebb megértéséhez, és megold számos részletkérdést, vagy továbblendíti azok kutatását. A magyarországi hitújítás vizsgálatának térbeli kerete e könyvben a 16. századi Magyarországnak Soprontól Brassóig húzódó városkaréja. Időben az első reformációpárti megnyilatkozásoktól az 1548-as országgyűlésig tekinti át a reformáció nyelvi megnyilatkozásait a „városi reformáció” tudatos módszertani programjának jegyében.

Szerző: Agárdi Péter

Balassi Kiadó, 2013

József Attila és a magyar nemzeti hagyománytudat József Attila Babits Mihályhoz 1934-ben írott „önkritikus” verséből, a [Magad emésztő…] címmel posztumusz megjelent költeményből való a mottóban idézett három sor: „…szépet, jót, igazat akarva / beszélgethetnénk irodalomról, / vagy más ily fontos emberi lomról…”. A költemény máig izgalmas elemzések, értelmezések és viták tárgya.

Nagyon sok József Attila-idézet, metafora szakadt ki az eredeti alkotás szövetéből és emelkedett világképek, bölcsességek, indulatok sűrítményévé, költői szentenciává, szállóigévé.

Károli Könyvek

Szerkesztette: Hansági Ágnes, Hermann Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2013

 „Ismétlem, nem hiszek Jókai hanyatlásában. Jókai több mint író, ma is több, Jókai jelenség. Pótolhatatlan, őrizni való kincsünk még akkor is, ha irodalmi életünk jelenleg éppen szokott fáziseltolódásai egyikét éli, és Joyce, Woolf és Kafka korszakát magyarítja, így aztán egy kezdő esztéta szemében majdnem nevetséges lehet egy a Zalán keletkezése és a percek múlva kitörő ezerkilencszázötös orosz forradalom között élt alkotó optikája. Nem kell félteni, hadd nevessék ki, elviseli. Jókai, ha mostanában nem divat is kiejteni a nevét, és a külföld is nyilván elfelejtette, világjelenség, legjobb önmagunk, legrosszabb önmagunk összefoglalása, éppúgy a nemzet lelke, mint Arany vagy Petőfi." (Szabó Magda)

Szerkesztette: Boka László

Gondolat Kiadó, 2013

Az Országos Széchényi Könyvtár 2012. évi tudományos konferenciájának válogatott előadásait összegyűjtő tanulmánykötet középpontjában a történeti esemény, illetve a múltról szóló elbeszélés, narratíva áll. A Nemzeti Könyvtárba 2012. januárjától integrált 1956-os Intézet – Oral History Archívum kutatói az 1956-os magyar forradalomról szóló új elbeszélésekkel és új interpretációkkal járulnak hozzá esemény és narratíva összefüggéseinek megvilágításához. A kötet második, nagyobb egységében az OSZK különböző részlegeiben dolgozó tudományos munkatársak a történelem - és az irodalomtudomány, a színház- és a művészet - történet területeinek egy-egy témáját járták körül – szintén esemény és elbeszélése szemszögéből kiindulva.

összegyűjtött tanulmányok, recenziók, fordítások, kommentárok

Szerző: Török László

Szerkesztette: Mayer Gyula

Typotex Kiadó, 2013

Török László (1962) annak az immár középkorú filológusnemzedéknek a tagja, mely a latin filológia legkiválóbb, nemzetközi rangú hazai képviselőitől szerezhette meg kivételes nyelvi felkészültségét.

Kutatásait - melyeket csak tanári kötelezettségei teljesítése után végezhet - elsősorban Janus Pannonius költészetének stilisztikai, irodalomtörténeti elemzésére, rejtett összefüggések föltárására összpontosítja. Eredményeit a reneszánszkutatás hazai képviselői egyöntetűen sokra becsülik és több mint két évtizede építenek rájuk. Recenziói kitűnnek rendkívüli alaposságukkal és a bírált műveken túlmutató értékes adataikkal, gondolatokkal.

Jelen kötetben Török Lászlónak Janusszal kapcsolatos majdnem „minden munkáját″ egyesítettük, hogy méltón legyen állítható az utóbbi évtizedek hasonló gyűjteményes kötetei mellé.

Válogatott írások sorozat

Szerző: Balogh Tamás

Typotex Kiadó, 2009

Világot látni Hollandiában és kiszélesedett látóhatárral visszatérni - a 17. század óta összeköti a magyarokat a hollandokkal. De Hollandiában lehet egy kis világot is látni, Hollandiát lehet "kis világnak", "parvus mundusnak" is látni: Balogh Tamás mint műfordító és irodalomtörténész ezt mutatja meg új könyvében.

A kötetben szereplő írások egy része kifejezetten a magát mintaországnak, kultúrák találkozási pontjának tekintő Hollandiával foglalkozik, J. Huizinga, a híres holland történész, Thienemann Tivadar, a magyar germanista és Willem Elsschot flamand író művein kereseztül. Meglehetősen különböző típusú szövegek kerültek így egymás mellé, van köztük előadásszöveg, lektori jelentés, hosszabb recenzió, kritika és tanulmány is.  Az összekötő kapocs az írás, az újra-  vagy felülírás, a folytatás vagy továbbgondolás kérdése; a kötetben többségében olyan esettanulmányok szerepelnek, melyek több szöveg, illetve szövegváltozat összeolvasásán vagy összevetésén alapulnak.

A nyelv az Isten

No.1. Nemzetközi bestseller sorozat

Szerző: Bengt Jangfeldt

Fordította: Isztrayné Teplán Ágnes

Typotex Kiadó, 2012

„Ez a könyv Brodskyról, a költőről, ugyanakkor Brodskyról, az emberről is szól. Első része a Szovjetunióban töltött éveket foglalja össze: a megpróbáltatások, a kiutasítások, az elmegyógyintézeti fogva tartások gyötrelmeit. A második rész jegyzetei esztétikáját, valamint W.H. Audenhez és az angol nyelvhez fűződő kapcsolatát, a politikai és vallási kérdésekben való állásfoglalását tárják fel. Az utolsó fejezet gondolati szálai Brodsky életéről és munkásságáról gyakran a vele folytatott beszélgetésekből indulnak ki.”

A szerző

A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban

Szerző: Bojtár Endre

Typotex Kiadó, 2008

A romantikus regény nem »valódi« történelmi regény. Hát akkor mi? Az, aminek Közép- és Kelet-Európán kívül olvassák: kalandregény, ifjúsági regény. (S aminek alapján szerte a világon még ma is megítélnek bennünket, csupa romantikus csodabogárnak tartván a közép- és kelet-európai embert.) Ebben rejlik a műfaj hallatlan népszerűségének a titka is: a cselekményességben, a szereplők egyértelműségében és változatlanságában, akikkel az olvasó ezért kockázat nélkül azonosulhat, a színes nyelvi stílusban. A baj csak az, hogy a számos tiltakozás ellenére mifelénk mindenütt valódinak tartják a romantikus történelmi regényt: a legtöbbjük kötelező iskolai olvasmány, többszörösen megzenésített, megfilmesített, képregényesített, tévére, rádióra alkalmazott mű, a múltunkról alakított kép legfőbb formálója. S itt már súlyosabb dolgok forognak kockán, mint a lakkozott valóságszemlélet: a közép- és kelet-európai kis népek együttélése.

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2013

Szerző: Kovács Árpád

Gondolat Kiadó, 2013

A tanulmány az esemény jelenségét helyezi új megvilágításba. A köznapi szemlélet az eseményt az állapottal, a folyamattal, a változással és az átalakulással összevetve érzékeli. De mivel az emberi tapasztalat előzetes értésen, hiedelmeken és szimbolikus közvetítéseken alapul, szükséges feltárnunk a szövegek és médiumok – a jel, a szó, a beszéd, a trópus, az elbeszélés, az írott textus és a költői szövegmű – sajátos hozzáadott jelentését. A könyv szerzője elvégzi az eseményfelfogások tudomány-történeti vizsgálatát, felmérve olyan kategóriák hozadékát, mint a „müthosz”, a „szüzsé”, a „funkció”, a „konfiguráció”, a „bázis-cselekvés”, a „határátlépés”.

Szerző: Szabó Lőrinc

Osiris Kiadó, 2013

Kötetünkben több, a korábbi válogatásokban még nem szereplő, eddig föltáratlan írás jelenik meg. Itt olvashatók együtt először a műfordítói műhelymunka révén keletkezett, a költő verseihez hasonlóan csiszolt, tökéletesített tanulmányai. A tiszta művészetet művelő költő, műfordító alakja mellett árnyalt képet kapunk az általa képviselt esztétikáról, kritikusi és műbírálói elveiről, a költészet közreadásában aktív filológusról és az irodalom gyakran elvont nyelvét közérthetővé formáló, nevelő tanárról. A szövegeket gazdag jegyzetapparátus kíséri.

Szerző: Sándor Iván

L’Harmattan Kiadó, 2013

Az irodalom történetében mindig voltak olyan regényírók, akik rajta tartva „kezüket” a korszak ütőerén, az esszé műfajában is követték a história eseményeit. Sándor Iván esszéi a regényeihez hasonló érdeklődést keltenek évtizedek óta. Új kötetében több mint harminc esztendő írásaiból válogat. A Don-kanyar tragédiájáról, a holokausztról, a Gulagról, majd a magyar ötvenhatról szóló írásaitól a ma káoszáig kíséri végig az elmúlt évtizedek eseményeit. Az ország mentális állapotát, annak történelmi előzményeit, a várható jövőt elemző írások a nemzeti önismeret elmaradásának, az önáltatás anatómiájának súlyos kérdéseit vizsgálják a magyar esszéírás legjobb hagyományait – Babits Mihály, Szerb Antal, Bibó István érzékletes nyelvét – követve, miközben szembesítik az olvasót korunk legégetőbb kérdéseivel, élvezetes olvasmányélményt nyújtva. Üzennek a feledés tengeréből arról, hogy kik vagyunk.

A tücsök mint szakrális-poétikai szimbólum az ókori görög irodalomban

Szerző: Pataki Elvira

Szent István Társulat, 2013

A görög irodalomban évezredes folytonosságot mutató tettix-szimbolikának nincs megfelelője más mediterrán kultúrában, a latinban sem. Míg az európai jelképtárban a rovar szinte kizárólag negatív tulajdonságok megtestesítője (l. a tücsök és a hangya meséjét), addig a rendkívül változatos görög források megkülönböztetett érdeklődéssel és pozitív elfogultsággal fordulnak a semmiféle gyakorlati hasznot nem hajtó, jelentéktelen, mégis isteni lénynek tekintett állat iránt, amely az idő múltával az ihletett énekes, a bölcs, az aszkéta megtestesítőjévé vált.

Esszék

Szerző: Tornai József

Gondolat Kiadó, 2013

Radikális könyv Az esztétikai nihilizmus. Természetesen a Kossuth-díjas költő a költészetről is ír, de fontos helyük van a könyvben a történelmi elemzéseknek. Ilyen a Mi az európai társadalomfejlődés értelme? Bibó Istvánnak vagy a Kereszténység, mítosz, racionalizmus című Molnár Tamás filozófusnak A pogány kísértésével foglalkozó írása. Sok műről elmondhatjuk, hogy ontológiai kérdéseket igyekszik megvilágítani (Emlékszem, Homo sapisens?, Megfejtehetetlen létünk anyja, A teremtés), miközben az antropológiára is kitekint. Az esztétikai nihilizmus legátfogóbb mondanivalójú darab. Lényegét így fogalmazza meg Tornai: „… a vérben-háborúban megszenvedett erkölcsi nihilizmus méhéből kibújt annak még visszataszítóbb fattya, az esztétikai nihilizmus is.”

Önértelmező eljárások a századforduló prózájában

Szerző: Dian Viktória

Gondolat Kiadó, 2013

A tanulmánykötet a tükör, a keret, a tájkép, a portré, az önarckép és a fragmentum festészeti és irodalmi szerepével foglalkozik, és intermediális nézőpontból mutatja be a XIX. század végi próza önértelmező eljárásait. Ezen eljárások olyan köztes tükrökként foghatók föl, melyek a nyelv és a kép határvonalán helyezkednek el, és nemcsak az adott műre, de kultúránk alapvető önellentmondásaira is reflektálnak.

Az egész világ színház

Szerző: Bryson, Bill

Akadémiai Kiadó, 2013

Bill Bryson évszázados koholmányokat, féligazságokat és arcátlan hazugságokat vizsgál meg, és megpróbálja kideríteni, milyen ember rejtőzik a remekművek mögött. Végigjárja Shakespeare korának utcáit, és bemutatja az olvasónak az Erzsébet-kori Anglia nyüzsgését és Shakespeare életének jó néhány mellékszereplőjét. Bryson magasztalja az író nyelvezetét, aki szüntelen találékonyságával több száz, manapság nélkülözhetetlen kifejezéssel, képpel és szóval gazdagította az angol nyelvet, és élvezettel mesél Shakespeare furcsaságairól és fólióiról, költeményeiről és királyairól.

A számtalan forrásból származó adatokat remekül összeszőve méltón emlékezik meg a történelem egyik legjelentősebb és legkevésbé megértett alakjáról, nem beszélve arról az élvezetről, hogy ismét egy klasszikus Bryson-művet olvashatunk.

Szerző: Kaposi Márton

Eötvös József Könyvkiadó, 2013

Benedetto Croce (1866-1952) Olaszország, sőt Európa kultúrájának egyik legszínesebb és páratlanul sokoldalú egyénisége. Joseph Gantner ,,későn született hellén"-nek nevezte, Antonio Gramsci szerint ,,a reneszánsz utolsó embere" volt, gazdag életműve pedig - amelynek teljes anyagát nemrég 100 kötetben tették közzé - Rudolph Borchardt szavaival szólva ,,a XX. század első fele kultúrájának monumentális enciklopédiája". Elméleti munkássága a filozófia, esztétika, történetírás, irodalomtörténet, etika, politikaelmélet és néprajztudomány legfontosabb témaköreit fogja át. Hazájában fontos közéleti szerepet töltött be mint politikus (szenátor, miniszter, a liberális párt vezetője), kulturális vezéregyéniségként negyven éven át szerkesztette a La Critica című folyóiratot, négy könyvsorozatot indított, de mindenekelőtt véleménye és kritikusi munkássága formálta eléggé észrevehetően az olasz ízlést és közgondolkodást.

Szerző: Kiss Farkas Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2013

E tanulmánykötet Zrínyi Miklós főművének, a Szigeti veszedelemnek az imitációs technikáját vizsgálja. Maga a téma a magyar irodalomtörténet és az összehasonlító irodalomtudomány egyik klasszikus témája: a szöveg epikus párhuzamainak keresését és értelmezését még Kazinczy Ferenc kezdte el, majd Arany János egyik legfontosabb irodalomtörténeti és elméleti megnyilatkozását, a Zrínyi és Tassót szentelte a témának. Kiss Farkas Gábor könyve arra tesz kísérletet, hogy az elmúlt két évszázad Zrínyi-kutatása által összegyűjtött epikus párhuzamokat és intertextusokat rendszerezve tegye hozzáférhetővé, és egyúttal az epikus imitáció történeti poétikai szempontú elemzésével új interpretációs keretet nyújtson az eposzíró Zrínyi költészetének értelmezéséhez.

Szerző: Gárdos Bálint

L’Harmattan Kiadó, 2013

„Egy esszésorozat valamely darabjától számtalan kellemes módon megszabadulhatunk. Segítője lehet a töprengéseinknek, ha azzal gyújtunk pipára; megtámogathatja a gyertyánkat, lányunk vagy nővérünk a hajfürtjeit göndörítheti vele…” – így ajánlja az esszéket olvasóinak Leigh Hunt, a műfaj egyik legkiválóbb művelője az angol romantikus irodalomban. E kötet az irodalmi esszé poétikájának rekonstrukcióján keresztül – amelynek során az 1810-es és 1820-as évek esszéíró-köre tagjainak, Charles Lamb-nek, William Hazlittnek és Leigh Huntnak az életművére koncentrál – egy olyan értékrend feltárására tesz kísérletet, amely az egyenlő felek közötti barátságos társalgás szituációjában valósul meg a legtökéletesebben. Ezáltal a romantikus esztétika egy kevésbé tárgyalt aspektusára hívja föl a figyelmet, amelynek kulcsszavai az emberi korlátok tiszteletben tartása, a közös dolgainkért való felelősségvállalás és a barátok közötti egyenlőség lehetnének.

Attraktor, 2012

 „Mióta az irodalomkritikát feltalálták, nem szűnő - sokszor indulatoktól terhes - vita folyik a ponyváról, mint olyanról: pária műfaj, a „népnek ópiuma”, mely öl, butít és nyomorba dönt, avagy hasznos szórakoztató műfaj, amely nem lép fel magas irodalmi igénnyel, hanem csak kikapcsolódást nyújt, elvarázsol, feledteti a hétköznapok búját - baját.

Vajh minden ponyva fércmű, amely ha nem is máglyára való, de legalábbis cenzorért kiált, - vagy pedig megvannak a maga kiemelkedő kvalitású darabjai a szürke tömegtermelés mellett?

Szerző: Farkas Gyula

Attraktor, 2012

Farkas Gyula szerző 1894-ben született Kismartonban (ma Ausztria - Burgenland). Egyetemi tanulmányait Budapesten, Halléban és Párizsban végezte. Magyar és német intézményekben tanított. 1947-től az 1957-ben bekövetkezett haláláig a göttingeni egyetem tanára volt.

Ez a kötet változatlanul közli az 1930-ban megjelent eredeti kiadás szövegét, a mai helyesírás szerinti néhány változtatással.

Szerző: Bollobás Enikő

Balassi Kiadó, 2012

Vajon mi a hasonlóság a királynőt az olimpiára kísérő James Bond, Kőmives Kelemenné, Madame Récamier, Blanche DuBois, Édes Anna, Pórtelky Magda, Jean-François Millet, Lolita és Sándor baka között? Egyszerűen fogalmazva az, hogy mindegyikük pontosan tudja, hogy mi van „a nagykönyvben megírva”. A fiktív alakok „megképzése” mögött felismerjük azt a kulturális szövegkönyvet, amelyhez vagy igazodnak, vagy nem. Ez történik a Buckingham Palotának az Ian Fleming-regényekre támaszkodó PR-szkriptjében, a magyar népballadákban és az alanyképzés más, e könyvben tárgyalt amerikai és magyar példáiban is, így többek között Ignotus, Tennessee Williams, Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit, Mark Twain, Vladimir Nabokov és Hunyady Sándor műveiben.

Szerző: David Scott Kastan

Gondolat Kiadó, 2012

Szerző: Kroó Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2012

Irodalmi szövegfolytonosság. A közvetítő alakzatok poétikája Dosztojevszkij alkotásaiban című könyvében a szerző három nézőpontból közelít az irodalmi szövegkultúrához: 1) Az irodalmi alkotásban megnyitható értelemképző folyamatokat vizsgálva kitüntetett figyelmet szentel a közvetítés szerepének, mely döntően kihat a szövegfolytonosság létesülésére. 2) A közvetítés poétikájára az irodalomtörténet kontextusában úgy tekint, mint a mű szövegközi határait kijelölő művészi gondolkodásmódra, amely segít belépni az irodalomtörténet összetettebb folyamataiba. 3) A szövegfolytonosság tanulmányozhatósága elméleti megközelítésben is feltárul, a lehető legszorosabban összefűződve Dosztojevszkij regényeinek – köztük elsősorban a Fehér éjszakák (Szentimentális regény), továbbá a Bűn és bűnhődés és a Szegény emberek – olvasataival. A monografikus műértelmezések irodalomelméleti és -történeti következtetésekhez vezetnek el, bekapcsolva e könyvet a Dosztojevszkij-filológia, a szentimentalizmus-kutatás, az intertextualitás-kritika és végül, de nem utolsósorban a szemiotika-elmélet és az irodalomszemiotikai elemzésmódszertan ma aktuális kérdésköreibe.

Országos Hajnóczy-konferencia 2011

Hajnóczy-tanulmányok IV.

Szerkesztette: Cserjés Katalin, Nagy Tamás

Lectum Kiadó, 2012

Önök a szegedi Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely negyedik tanulmánykötetét - második konferenciakötetét tartják a kezükben. 2011 késő-októberi napjaiban, az Oszi Hetek rendezvénysorozatának idején - ismét a Grand Caféban mint becsült helyszínünkön - a Szegedi Egyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékén működő Hajnóczy Hagyatékgondozó Műhely országos konferencia igényével, vágyával és megvalósításával lépett fel, két napon át előadásról előadásra, vetítéssel, kiállítással, lmmel, felolvasásokkal. A konferencia hármas, mégis egy súlyú, egymásba kapcsolódó célnak kívánt megfelelni: * emlékidézés, hisz Hajnóczy Péter harminc esztendeje halott; * a még csaknem érintetlen ún. Hajnóczy-szkázok megközelítésének szándéka; * a 2010 óta gondozásunk alá került hagyaték feldolgozásának bemutatása - műhelymunka. A kötetben található tanulmányok e hármas csillagzatokhoz fűzetnek, nem szűnő párbeszédbe híva minden érdeklődő Hajnóczy-olvasót.

Szerző: Nemeskürty István

Szent István Kiadó, 2012

Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII-XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A Biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamen-tum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelen-tőségére: „Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való magyar nemes voltát.”

Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával „az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk.”

E könyv olvasója örömmel ismerheti fel „elménk éles voltát a lelésben”, s hogy a szép magyar beszéd „nem egyéb, hanem magyar poézis”.

Nemeskürty István előszavából

Szerkesztette: Boka László

Gondolat Kiadó, 2012

A Bibliotheca Scientiae et Artis az Országos Széchényi Könyvtár által évente rendezett Tudományos Ülésszak elhangzott előadásainak válogatott, szerkesztett anyagát adja közre. A Nemzeti Könyvtár, gazdag gyűjteményeinek tudományos igényű feltárásával, munkatársai kutatói tevékenységével és az egyetemi, illetve akadémiai szféra intézményeivel való együttműködésben, tudományos műhelyként kívánja megmutatni magát.

Szerző: Tóth Sára

L’Harmattan Kiadó, 2012

A kanadai Northrop Frye (1912–1991) a huszadik századi irodalomtudomány egyik legtöbbet idézett szerzője. Magyarországon mindeddig korai strukturalistaként tartották számon, azonban e kötet – az első magyar nyelvű Frye-monográfia – szerzője hangsúlyozza, hogy munkássága túlmutat a szűkebb értelemben vett irodalomtudomány határain. Frye minden művében az irodalom és a vallás viszonyát, a szent könyv és a világi irodalom összefüggéseit vizsgálja, érdeklődésének középpontjában az irodalom etikai, vallási és társadalmi jelentősége áll. Amint Frye maga is nagy közönséget szólított meg, e róla szóló könyv sem csupán a szűk szakmai kör, hanem a művészet és a vallás összefüggései iránt érdeklődő valamennyi olvasó figyelmére számot tarthat.

Szerkesztette: Maár Judit

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2011

A francia irodalom az egyetemes irodalomtörténet meghatározó része, amely jelentős hatást gyakorol számos nemzeti irodalomra s a világirodalom egészére. Bizonyos korszakokban egyenesen modellértékű szerepet tölt be, stílusokat és műfajokat tesz általánosan elterjedtté, divatot teremt, a kultúrák közti kapcsolat hordozója. Neves szerzői, akiknek műveit szerte a világon fordítják, az egyetemes irodalomtörténet arcképcsarnokában a legelőkelőbb helyeket foglalják el. Dobossy László 1963-ban megjelent munkája óta nem készült újabb francia irodalomtörténet magyarul. Kötetünkkel, amelyet az érdeklődő magyar olvasóközönségnek szánunk, szakmabelieknek éppen úgy, mint az irodalommal kedvtelésből foglalkozóknak, ezt a hiányt szeretnénk pótolni.

Szerző: Ladányi István

Gondolat Kiadó, 2012

A kötet írásai közép-európai regények párhuzamos olvasatai; hasonló kérdéseket fölvető műveket, a szakmai olvasó érdeklődését kiváltó irodalmi jelenségek különböző változatait emelik az olvasás közös terébe, olyan kérdésekhez kívánva hozzászólni az egyes művek értelmezésével, amelyek tartós kihívást jelentenek az irodalomtudomány számára. Ilyenek a szerző (az empirikus és a mintaszerző), az elbeszélő és az elbeszélés látószögét meghatározó főhős identitásának problémája, az elbeszélésben létesülő tér sajátosságai, az elbeszélésekben visszatérően megmutatkozó, archetipikusnak tekinthető narratív mintázatok kérdései.

Az emberi szabadság XX. századi angol ellenutópiákban

Szerző: Czigányik Zsolt

Akadémiai Kiadó, 2011

Ez a magyar könyvkiadásban hiánypótló kötet a XX. századi angol irodalom egyik legnépszerűbb műfajával, az ellenutópiával foglalkozik. Az elemzés a legfontosabb műveket vizsgálja, központi jelentőséget tulajdonítva George Orwell Ezerkilencszáznyolcvannégy című művének, amelyet viszonyítási pontnak tekint a többi vizsgált könyv értelmezésében - legyen szó Anthony Burgess ellenutópiáiról vagy korábbi művekről: Aldous Huxley Szép új világáról, illetve Rex Warner Aerodrómjáról.

A tanulmány nem csupán szűken vett irodalomtudományi eszközöket használ fel, a műveket tágabb bölcseleti horizonton értelmezi. Ennek során jut el arra a következtetésre, hogy az emberi szabadság mint az emberhez méltó élet feltétele középponti jelentőségű az ellenutópiákban, így a műfajt tekinthetjük a szabadság indirekt anatómiájának: a művek többnyire olyan világokat mutatnak be, ahol a szabadság valamilyen fontos csorbát szenved, s ennek következtében az élet torzzá vagy értelmetlenné válik. Az irodalmi reflexió ily módon segíti az európai gondolkodás egyik alapkérdésének, a filozófiai szabadságfogalomnak a teljesebb megértését.

Szerző: Odorics Ferenc

Gondolat Kiadó, 2012

A könyv első sorai éppen 30 esztendővel ezelőtt íródtak.

Amikor az irodalomról való megszólalás szép lassan lemondani kényszerült scientifista igényeiről.

Amikor tudományosnak lenni a bölcsészettudományok területén már nem volt veszélyes, de jóleső izgalmakkal és szép sikerekkel sem kecsegtetett.

Németh László dedikált könyvtára

Szerző: Gál Mihály

Gondolat Kiadó, 2012

Németh László az elmúlt század magyar irodalmának meghatározó alkotója volt. Írói munkássága kezdetétől rendszeresen kapott dedikált köteteket pályatársaktól, barátoktól. Bár könyvtára a háború alatt jelentős veszteséget szenvedett, e katalógus így is közel 800 kötet könyvészeti adatait és dedikációinak szövegét tartalmazza. Illyés Gyuláén kívül hasonló gyűjtemény nem maradt egyben; szinte valamennyi jelentős 20. századi írótól található benne kötet, ezért kiadványunk kultúrtörténeti érdekesség.

A kötetet számos fakszimilével adjuk közre.

Irodalomszerető értelmiségieknek ajánljuk, irodalomtörténészek, könyvtárosok, bibliográfusok nélkülözhetetlen segédanyaga lehet.

Szerző: Pál József

Akadémiai Kiadó, 2012

A kötet a modern Európa létrejöttének kritikus korszakát mutatja be egy sorsfordító esztendő ideje alatt készült irodalmi művek elemzése alapján. A kor értelmisége ekkor kényszerült először szembesülni az elvek és a gyakorlat, az eszmények és a valóság antagonizmusával. A francia felvilágosodás sikeres, de naiv derűlátását, az ésszerűség terjedésébe és a társadalmi fejlődésbe vetett hitét maga az 1789-es francia forradalom és következményei tették kétségessé, s a helyzetet a nemzeti érdekek gátlástalan megsértése tovább súlyosbította. A politikai állapotokra adott írói reakció egyetemes érvényű: mit jelent egy (politikai) rendszer határainak lebontása, mit a „szabadságra jutás", s mi történhet azután?

Szerző: P. Vásárhelyi Judit

Akadémiai Kiadó, 2012

Nemzeti múltunk és kultúránk emlékei közül a régi írások és könyvek mondanak számunkra a legtöbbet. Az építészeti, képzőművészeti emlékek, muzeális régiségek talán látványosabbak, de ugyanakkor némák. A régi írások és könyvek viszont a régi korok emberének érdeklődéséről, gondolatairól és problémáiról beszélnek. Ez a kötet -az 1473-1600, 1601-1635 és 1636-1655 között megjelent művekről számot adó előző kötetek folytatásaként - arról vall, mit tartottak érdemesnek és hasznosnak Magyarországon kinyomtatni 1656-tól 1670-ig, egyrészt azok, akiknek módjukban volt egy-egy könyv kiadását anyagilag támogatni, másrészt azok, akik hazánkban ebben az időszakban a könyvnyomtatásból akartak megélni. Túlnyomórészt könyvekről van szó, amelyek között az egykorú tudományosság minden ága képviselve van, de megtalálhatók anyagában az alkalmi, olykor csak egyetlen levél terjedelmű nyomtatványok is. A formális könyvészeti adatok mellett az egyes kiadványok tartalmára és tudományos vonatkozásaira ugyancsak kitér. Határainkon túlról is feltárja a többnyire igen ritka példányok őrzési helyeit. Táblákon bemutatja az összes fennmaradt címlap kicsinyített mását, a gondosan elkészített tíz mutató pedig minden vonatkozásban lehetővé teszi a gyors tájékozódást.

Sajtó alá rendezte: Szabó G. Zoltán

Balassi Kiadó, 2011

A Kölcsey Ferenc levelezésének harmadik kötetével folytatódott a Kölcsey Ferenc minden munkái sorozat alsorozata, a levelezésé, melyre a meglehetősen terjedelmes, részben publikálatlan vagy a korábbi közlésekben hiányos szövegek kritikai feldolgozása, illetve kiadásra való előkészítése után került sor. E munkálatok során az anyaggyűjtés, a könyvtári, kézirattári, levéltári források felkutatása és a lehetőségig teljes levélgyűjtemény összeállítása, másolása, ismételt szövegegyeztetése meglehetős mértékű kutatást igénylő munka, melyhez a tárgyi és nyelvi magyarázatok összeállítása járult. A kevés megbízható biográfia, monográfia hiányában közvetett források, kézirattári, levéltári kutatások, egykorú sajtó, levelezések, megyei és országgyűlési jegyzőkönyvek, iratok feldolgozása, továbbá Kölcseyék nemzedékének olvasmányélményei alapján tudjuk meghatározni azt a műveltséghátteret, eseménytörténetet, amelynek révén a levélszövegek utalásai megközelítő pontosságig kikövetkeztethetők, feltárhatók lehettek. 

Iskolakultúra könyvek

Szerző: Érfalvy Lívia

Gondolat Kiadó, 2012

E könyv a magyar irodalmi modernség meghatározó alkotójaként számon tartott szerző műveinek nyelvi-poétikai vizsgálatán keresztül tárja fel a Kosztolányi-életmű főbb sajátosságait. Az alkotói életművet tehát nem a klasszikus értelemben vett monográfia műfaji keretei közt, a szerzői biográfia vagy az irodalomtörténeti kontextus mentén vizsgálja, hanem az egyes szövegek nyelvi szerveződésén keresztül. A kötet célja, hogy feltárja a művek szemantikai univerzumát, mely az életmű egészét is más megvilágításba helyezi. A szövegelemzések tehát Kosztolányi vers- és prózanyelvének vizsgálatával a kétféle megszólalásmód hátterében álló nyelvi működésmódra s a szövegszerveződés ebből fakadó közös jellemzőire irányítják a figyelmet.

Szerző: David van Reybrouck

Fordította: Bérczes Tibor

Gondolat Kiadó, 2010

Szerző: Kovács Gábor

Gondolat Kiadó, 2011

Gárdonyi Géza regényművészetének recepciójában érzékelhető egy hagyományozódott hangsúlyeltolódás. Nagy figyelemnek örvend a szerző három történelmi tárgyú regénye (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai); azonban alig-alig lehet hallani kisregényeiről. S mindez annak ellenére van így, hogy monográfusai szerint a Gárdonyira leginkább jellemző írásmód kisregényeiben lett kidolgozva. Ez a nehezen feloldható probléma vetette fel azt az igényt, hogy szülessen egy olyan tanulmány, amely a kultusztörténeti kérdéseket szem előtt tartva, azonban mégis inkább az irodalmi művek nyelvi interpretációjára koncentrálva vezeti be az olvasót a kisregényeinek szövegvilágába. A kötet Gárdonyi titkosírással írt feljegyzéseinek költészetre vonatkozó megfontolásaira támaszkodva, s azt néhány 20. századi irodalomelméleti, prózapoétikai fogalommal kiegészítve dolgoz ki egy olyan szempontrendszert, amely rá tud mutatni a szerző regényírói munkásságában az 1910-es évek során bekövetkező – a kisregényi forma felé terelő – szemléletváltásra. A tanulmány a megújuló regényírás sajátos működésmódját három kisregény (Az a hatalmas harmadik, Leánynézőben, Vallomás) interpretációja során tárja fel.